Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-24 / 250. szám
Tívfróalkatrészok a Postamúzeum anyagából Tudomány- és technikatörténet Bell és a Puskások A balatonszemesi Postamúzeumot a XVIII. század második felében kialakított postaállomás egyik gazdasági epületeben rendezték be. Sti lusjegyei alapjan az epüiet barokk, a látnivalók azonban régebbi korokba is elvezetnek, mert a kiállított technikai emlékek a hírközlés több évszázados történetet mutatják be. Figyelemmel kísérhető az a hosszú ut is. amely a távíró, a telefon, a rádió mai szerkezetének kialakulásához vezetett. A hírközlés kezdeti módszere az éjszakai tűz-, illetve nappal füstjelzes volt. Ehhez viszonyítva a görögók fáklyás távjelzője nem jelent lenveges elvi újdonságot, de a betű továbbításának módjában mar volt ötletesség. Az ogorög betűtábla olyan négyzet volt, amelyben öt oszlop es öt sor képzésével 25 kisebb negvzetet alakítottak ki. A kis négyzetek egy-egy betű helyének feleltek meg; ilyen betűtáblát a távjelzés adó- es vevőállomásán egyado- es vevőállomást egymástól csak latoiávolságban helyezttélítéK el, az üzeneteket napszaiita es napkelte között adtait. Az ujaur, hírközlés fontos eseménye volt, hogy a XVIII. század vegén Claude Chappe (kiejtése: klód sapp) francia mérnök hazájában bemutatta az optiikai távjelző készülékét.. Jp. a talál- má/ny a XIX. szazadban sok országban elterjedt. A berendezés jelzésrendszere hasonlított a mai vasúti bejárati és ki járati karos jélzök működéséhez. Egy nyújtott H betűire emlékeztető szerkezet szárainak különböző helyzetei jelentették az. eltérő tartalmú ímJormációt. Ba- latonszemesen az előbb említett óikori hírköztest és a Chappe-féle távjelzőt maketten. modelleken mutatják, be. A XVin. század vége és a XIX. század eleje nagy természettudományos fölfedezések korszaka, különösen a fizikában. G alvanu Volta. Ohm és niások tudományos A Hughes-féle telegráf szerkezete arant elhelyeztek. Az adóállomáson az éjszakai jelzést két faklyacsoporttal végezték. Az egyik csoport fáklyáinak a száma a továbbítandó betű táblabeli sorszámát jelentette. a másikkal pedig a szóban forgó betű oszlopának számát azonosították. A megfelelő számú fáklyát a jelző személyek egy fal mögül emeltek a magasba. A vétel helyén megszámolták a világító fáklyákat, és a betűtab- la segítségével meghatároztak a továbbított betűt. A szavak és mondatok összeál lítása természetesen hosszadalmas es nehézkes volt. Az E NÉPLAP fölismerései minőségi változást indítottak el a hírközlési technikában. Az elektrodinamika törvényeinek fölfedezésével párhuzamosán nagy lendületet kapott az elektromos aram gyakorlati alkalmazása; az elvileg különböző z megoldásokban az elektronok áramlásának más és más hatását igyekeztek fölhasználni. A gyakorlatban legelterjed'ebb elektromos távírók egyikét Breese Finley Samuel Morse (kiejtése: briz íinli szemjuel mérsz) amerikai feltaláló készítette. Morse (1791—1872) néhány korábbi konstrukció után 1840-ben alkotta meg a világhírű távfrórendszert, amely többszöri tökéletesítés Jtan lényegében ma is használatos. A sokféle géptípus közös, fő elve, hogy jelként a továbbító vezetékeken folyó áram áuapotaban változások sorozata jön letre. Az eiső Morse-laviróvonal 1843- ban épült Washington es Baltimore között: ez mintegy ötvem kilométeres távolság. A muzeum a Morse-fé- le távírórendszer több elemet. részegyseget eredetűben is kiáilitotia. A hírközlés régiségei közül kétségtelenül az egyik legertékesebb berendezés a Hughes-féle telegraf, amelyet David Edward Hughes (kiejtése: dévid édvárd hjuz) angol fizikus és feltaláló 1854-ben alkotott. Ez már betű rögzítésére is alkalmas távíró; a jel az adókészülék megfelelő billen tyű jenek lenyomására alakult ki.. E balientyűrendszer külsőleg a zongora klaviatúrájára emlékeztet. A jelsorozat nyomán egy papírszalagon értékelhető betűk sorozata jelent meg. A Hughes-íéle te- leg.ráf a feltalálást követő évtizedben a párizsi kiállításon nagydíjat kapott. A balatonszemesi gyűjtemény Hughes -rendszerű telegráf ja gya -történ éti szempont bői is megbecsülésre méltó. Jelzeten az ..Egyesült Izzólámpa ps VÍúarrossagi R T. Üipesi 337. sz." felirat olvasható. A XIX. század végéhez közeledve több helyütt is találunk magyar vonatkozásokat. Annak ellenére, hogy a telefon Graham Alexander Bell (kiejtése: * greem eligzánder bél) amerikai szakembernek az 1870-es évekből származó találmánya. a kiállított korabeli telefonkészülékek fölött két magyar feltaláló arcképe is függ. Puskás Tivadar (1844— 1893) és Puskás Ferenc (1848—1884) neve nemcsak a hazai technikatörténet művelőinek köreben ismerős: munkásságuk lényegével a nagyközönség is tisztában van. Puskás Tivadar világhírű találmánya a telefonközpont és a telefonhírmondó. Puskás Ferenc pedig a magvar távbeszélő-hálózat megteremtésében szerzett maradandó érdemeket. (Vasárnap folytatjuk.) Dr. Rosta István Szabályzók és tartalékok a mezőgazdaságban T öbb mint egymilliárd forinttal nőnek a mezőgazdaság termelési költségei az 1983. január elsejével életbe lépő árintézkedések következtében. Ez az összeg a mezőgazdaság összes tevékenységének több mint 330 milliárd forintos bruttó termelési értékéhez viszonyítva jelentéktelennek látszik. De mert az árintézkedések elsősorban a nagyüzemek aiaptevékenvsegét érintik, az egymilliárd »csak” 150 milliárd forintos bruttó terme .esi értékké, áll szemben. Az áremeléssel tovább nem lehetett várni: kényszerhelyzetben vagyunk. A mezőgazdasági termeies költségeit is meghatározó iparcikkek ara jelentősen emelkedett.. és az áremelkedéseket még a maximált árú mezőgazdasági termékek esetében is csak átmenetileg lehetett támogatással semlegesíteni. Abban, hogy a világpiaci áras a mezőgazdaság termelési költségeiben tükröződjenek. a szabályozás következetesen járt el. Hiszen mindkét irányú- ármozgást — és nemcsak az áremelkedéseket! — vették figyelembe. Ezért például nem nő a műtrágya ára. Igaz. ehhez áz is hozzájárult, hogy a korábbá áremelkedések miatt öiy annyira visszaesett a műtrágya-felhasználás. bogy csak 1982-ben sikerült elérni az 1975-ös szintet. A másik ok viszont az. hogy a hazai műtrágya termelői ara az exportártól függ, s az exportárak nem mozdulnak, sőt úgy hat, hogy hosszú távon további csökkenésre lehet számítani. Az árintézkedések azonban nemcsak a terheket csoportosítják át. A nem rubel elszámolású export növeléseben nagy az élelmiszertermelés szerepe. Ennek erűexeben emelik nefianv alapvető mezóeazóasagi termék fölvasarlási arát. Az aremelesek mértékét. egymáshoz való arányát többféle összefüggés alapján határozták meg. A búza exportára például indokolta volna a nagyobb arányú áremelést, de még így is ez a legjövedelmezőbb gabonaféle. Más a helyzet a kukoricával. Ennek jövedelempozíciója sokkal gyengébb a búzáénál (az ipari áremelések jobban sújtották). viszont csak húsz százalékkal olcsóbban lehet exportálni, mint a búzát. És ami a kukorica árának meghatározásában fontos szempont volt: a magasabb árú kukorica megdrágította volna a hús es az állati termékek termelését, s ezzel rontotta volna külpiaci verseny- képességét. A közzétett árintézkedések közül egy tetei, a cukorrépa után fizetett prémium megszüntetése oközhat a terme- ?ók körében meglepetést. Tény. hogy a jelenlegi — úgy hat — alacsony világpiaci árak mellett nem a legokosabb dolog a cukorrépa-terület növelésére ösztönözni a gazdaságokat. Ám ha a világpiaci áralaku'ások úgy kívánják, a termelőket ismét ösztönzik többlettermelési prémiummal. A gazdálkodás nehezebb körülményei között alapvető kérdés, hogy a gazdaságok hogyan, milyen gyorsan reagálnak a szabályozók változásaira. Természetesen ma még korai nemcsak az. 1982 júliusi, de meg a januári intézkedések hatásáról is véleményt alkotni, s ugyanígy lehetetlen a jövő évi változások hatását megbízhatóan föl térképezni. Néhány gazdaság tapasztalata alapján azonban a szabályózóváltoztatások halasáról már képet lehet kapni. A Balatoniéi vidék egyik gazdasága, a rjemesvámosi Csopak Táia Tsz. elnöke szerint érthető a szabályozórendszer folyamatos szigorítása. Az intézkedések a jövedelemképződés feltételeit szigorítják, ezzel a fcsté- konyság növelésére kényszerítik a gazdaságokat. Egy olyan tsz-ben azonban, mint a nemesvámosi gazdaság, ahol az egy főre jutó nyereség 100, az egy főre jutó bruttó termelési érték pedig 40 százalékkal nagyabb az országos átlagnál, a hatékonyság novelese is nehezebb. Bármennyire is erős és ><51 szervezett egy gazdaság, ilyen nagy »érvágást” változatlan teimelési színvonal mellett nehezen tudna elviselni. Egyébként is: a nyereségben érdekelt tagság nehezen nyugodna bele a gazdaság es .saját jövedelmének csökkentésébe. A nemesvámosi szövetkezét a szabályozóváltozás okozta csaknem 12 millió forintos nyereségcsökenés ellenére 1982-ben is az 1981. évi nyereséget tervezi. Ezt a termelési érték százmillió forintnyi növelésével kívánják elérni. Zömét az ipari szolgáltató* tevexenysegnek kell fecfeznie, hiszen a mezőgazdasági alaptevékenységben látványos előrelépésre nincs szik lehetőség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alaptevékenységben le kellene vagy le lehetne mond na a gazdálkodást tartalékok kiaknázásaníL P óladul húsz százalékkal kivánják növelni a tejtermelést. Ennek érdekében bevezetik a napi háromszori fejest. Ez, persze, bizonyos többletmunkáival jar. a tsz számításai szerint azonban egy forintnyi költségre 6—7 forintnyi eredmény juta A módszer tehát gazdaságos, s ezt az is bizonyítja, hogy a szövetkezet tehenészeti telepein a sikeres kísérletek után sajat maguk kezdeményezik • módszer bevezetését, hiszen az ágazatok érdekelve ran- nak az. egy főre jutó ágazati eredményben. R. P. Garázsváros vagy szeirélgöir? Négy év óta tartó tervexgetés Köszöntjűk Kaposvárom! — fogadja a felirat az ide érkezőket. És a tábla után a lesújtó látvány: az elhanyagolt városszél. Ilyen — rendezésre varo —, jelenleg szemetlera kómáik hasznait terület a K írni zsi-laxóte lep es a fonyodi vasútvonal által közrezárt „senki földje” is. Az ízléses színekben pompázó lakóhazak szomszédságában ketmeteres gaztengerből kiemelkedő sziemethegyek. ismeretien eredetű gödrök es egy be- toneiem-ierako éktelenkedik. Mint a környékbeli lakók - tót megtudtuk. már négy A SOMOGY MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI vállalat peligonüzeme felvételre keres betonelemelöregyártó dolgozókat, valamint segédmunkásokat (Kaposvár, központi telep). Kereseti lehetőség 26.— Ft egy órára jutó átlagkereset. Ezen felül műszakpótlék, korszerű munkásszálláson elhelyezés, utiköltsegtériiés es magas szociális juttatás. Jelentkezni lehet; a vállalat központjában (Kaposvár. 48-as ifjúság útja 5.), munKaugyi osztály és a központi telepen Jona« Sándor üzemvezetőnek (22177T eve húzódik a gazdátlan terület beépítése. Garázsváros epíterevel egybekötött parkosítás volt az eredeti terv. 1980. januar 1-től a Rózsa Ferenc Lakásépítő es -fenntartó Szövetkezet vállalta magara az ötszáztíz garázsból álló építkezés tervezésének es szervezesenek lebonyolítását. Kei év sem volt elegendő ahhoz, hogy a már elkészült terveket megvalósítsák. Dr. Szabó Andrásnál, a szövetkezet ügyvezető elnökénél érdek k)d;tünk a kesedelem okáról. — 1981 februárjában a Dél-dunántűNi Tervező Vállalat egy három variációt tartalmazó tanulmánytervet készített, több mint félmillió forintért. A három elkepze- ies közül a panelváltozat bizonyult a legjobbnak, és a városi tanács is ezt fogadta el. A részletesen kidolgozott tervrajzok műszaki leírás csatolásával kiviteli terv nélkül is alkalmasak lettek volna az építkezés el- kezdesere. Szövetkezetünknek biztosítania kellett az építkezés anyagi, területi és jogi garanciáit. Ennek érdekeben egyeztető tárgyalás összehívását javasoltuk, ahol tisztázni szerettük volna az. egy garázsepilóre eső tényleges költséget. Az építkezésben érdek e.t szervek közömbösségé miatt azonban a tárgyalást a mai napig sem tartottuk meg. A SÁEV lett volna a kivitelező, a már leglevó és a még gyártásra varó paneáelemek felhaszna lasaval ... A lakásépítő szövetkezét a Mészöv segítségét kérte az ügyintézés gyorsításában. Időköziben a tervek módosultak, az. új elképzelés szerint a terülel északi részén lakóházak épülnék, a garázsváros pedig a deli oldalon levő gödörben kap helyet. Fontos volna, hogy minél előbb jóváhagyjak az új terveket, hogy hozzáfoghassanak a terüietzmegszerze- séhez és biztosításához. A megváltozott elképzelések es viszonyok miatt új kiviteli tervet kell készíteni, es talán minden kezdődik elölről ... A szövetkezet elnökének véleménye szerint? — ha a garázsok hagyományos módon készülnék el — nincs szükség kivitelező vállalatra. Inert a leendő garázstu- lajdonosok saját munkájukkal olcsóbbá tennék az építkezést. Elképzel he tő, hogy a SÁEV ajánlatának a felére csökkennének így a kiadások. Jogos igény a „garázsvaros’’, különösen ott, ahol a lakótelepi szűk utcák még a kocsik parkolására is alkalmatlanok. Nemcsak a leendő tulajdonosoknak, de a környék minden lakójának fontos lenne a gyermekek számára ’ma még oly sok veszélyt rejtő terület beépítése és parkosítása. Kinek az erdeke a késleltetett ügyintézés, az évekig tartó levélváltás, az olcsónak egyáltalán nem mondható fiktív tervek, az újabb és újabb — egymást keresztező — elképzelések ? Négy ev után végre dönteni kellene arról, mi a szándéka a városi tanacsnax a Kinizsi- lakótelep me.letti szemetgó- dörrel. M. I.
