Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-24 / 250. szám
A szakszerveiet és a kisvállalkozások Munkahelyi demokrácia, érdek- és munkavédelem Azsad, bogy az év elejétől — a szolgáltatások körének bővítésére, az erőforrások ésszerű hasznosítására — új, a kisüzemi termelés kategóriájába tartozó alakulatok jöttek létre megyénkben is, sajátos, 02 eddigi feladatkört tovább bővítő temúvaló .hárul a szakszervezeti mozgalomra. A vállalatoknál, intézményekben, hivatalokban természetes, hogy az ott dolgozók többsége az ágazati, szakmai szakszervezetek, valamelyikének a tagja, s ettől a szervezettől várja érdekeinek, törvényes jogainak képviseletét, Más a helyzet a mar említett új gazdasági szervezeteknél, ahol az anyagi érdekeltség a résztvevők fő mozgató erejfe, s az elsődleges cél minden bizonnyal a haszonszerzés. Hogyan érvényesülhet — és er- vényesüihet-e egyáltalán — a szakszervezeti munka ezen a területen ? Erről beszélgettünk Gaál Tamással, az SZMT közgazdasági es szociálpolitikai osztályának rruxnkatánsávai. — At. eddig létrejött és ezután alakuló vállalkozási formait kereteiben az az erőforrás hasznosul — megfelelő érdekeltség alapjait —, amely a munkaidőn kívül, illetve a többlet-munkaerőből adódik. Egyéni hajlandóságra és képességre, illetve vállalkozási készségre építve ez az erő végülis a népgazdaság szolgálatába áll,, s hasznos tevékenységgé válik. A vállalkozási készség abban nyilvánul meg, hogy — Somogybán is — jó néha nvan hajlandók áffia- rniiag nem — vagy csak részben — szavatolt vállalkozásba kezdeni, s ezzel kockára tenni egzisztenciális helyzetüket, megtakarított pénzüket. Igencsak változatos szervezeti kereteit között zajlanak a különböző típusú tevékenységek: leányvállalatok, kisvállalatok, gazdasági munkaközösségek, kisszövetkezeteik, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok bontogatják szárnyukat. s már levonhatók tapasztalatok a szerződéses üzemeltetésről is. — Ha mér az egyéni haszonszerzést említettük, mint a vái- lai »ozásokban résztvevők fontos célját, számolni kell azzal is, hogy — különösen a kezdést követően — lesznek, akik szinte vég nélküli munkaidőben dolgoznak, mások felig vagy teljesen illegális tevékenységet folytatnak, s olyanok is akadnak, akik igen rossz körülmények között végzik a munkájukat. — Ilyen közegben valószínű, hogy háttérbe szorul az önzetlen, a másokért ellenszolgáltatás nélkül nyújtott közösségi munka, és annak elismerése. .. — Igen. es ilyen körulmé- inj'ek között nem könnyű a szakszervezeti tag, főként az aktív tisztségviselő dolga, hiszen tevékenysége réven szembe kerül a környezetével. A várható következmény: ezeken a helyeken visszaesik a szakszervezeti munka színvonala, csökken a szervezettség. Ez a prognózis azonban csak a kezdésre érvényes, a folytatásban javulás következik: a piac telítődésével ugyanis megszűnnek a konjunktúra hatások, beáll a haszonszerzés lehetséges mértéké, s kialakulnák az igények egyéb értékek megteremtésére és megőrzésére. — Sajátos probléma ezen a területen például a munkavédelem, a munkahelyi demokrácia érvényesítése, a túlmunkából adódó veszélyét megelőzése __ — Megoldást csak az áj helyzetihez igazodó, uj mozgalmi eszközökkel élő szak- szervezeti munka hozhat. Ha a mozgalom nem tér ki a feladatok elől hanem munkastílusának, szervezetének rugalmas változtatásával keresi a megoldást, akkor rövid idő alatt megszűnhet az a visszahúzódás, ameiy a szakszervezeti és közéleti tevékenységben tapasztalható. — Különösen fontos ezeknel a szervezeteknél — főként a magánszektorban működőknél — a szakmunkástanulók helyzetének figyelemmel kisérése, ezeknek a fiataloknak a szervezése és érdekvédelme. Ugyanakkor fölmerül az a kérdés is: hogyan értelmezzük itt a munkahelyi demokráciái, a dolgozok részvéteiét ' a vezetésben? — Ezek a gazdasági szer- 4 vezeték is részei a szociális-” ía népgazdaságnak, következedképpen hatékony tevé- kenysegüiK mindannyiunk érdeke. Itt is biztosítani kell a dolgozók részvételét a vezetésben: a munkahelyi de- . mokraca eredményeit meg kell őrizni, annál is inkább, mert ez jeienti az új gazdasági szervezetek működésének legfontosabb társadalmi ellenőrzését. Az új szervezetekben és a magánvállalkozók között több, korábban aktit »zakszer- vezeti tagot, társadon! tisztségviselőt találni. Benne éltek a mozgalom somogyi vérkeringésében — továbbra is szükség van rájuk; arra, hogy továbbvigyék a szak- szervezeti munkát es ne tévesszék szem elől annak egyik legfontosabb célját: a termelés segítését azon a munkaterületen, ahol dolgoznak. Somogyiban ez idő szerint 210 szerződéses kereskedelmi egység, 56 gazdasági munkaközösség, 43 vállalati gazdasági munkaközösség, három kisszövetkezet. egy-egy szakcsoport és egyéb kategóriába tartozó egyszerűbb gazdáilkodasa forma működik. Az itt foglalkoztatott dolgozók szakszervezeti kereteire, a tagsag érdekeinek védelmére és képviseletére is vonatkozna k azok az irányelvek, amelyeket a közelmúltban adott ki a Szakszervezetek Országos Tanacsanak einöksege. h. r. Kockáztatás pénzzel, erővel Egyező és eltérő szempontok Hatékonyság - közérdek WS a wfH ■ 1 xm SOMOGYI aJi KRÓNIKÁJA ú * Ködökkel fátyolozott, igazi őszi hét van mögöttünk. Olyan időszakhoz étkeztünk, amikor gazdasági életünk minden területén növekvő figyelem fordul az ev vége felé — a napi munka során többször kerül mérlegre, mi t kell még tenni, milyen További erőfeszítésekre van szükség, hogy valósággá váljanak az idei tervek. A földeken dolgozók szorgos munkájához október utolsó előtti hetében is jó feltételeket nyújtott a természet Nagy igyekezettel, de nem gond nélkül folytatódott a kukorica betakarítása. Ütemét egyre több helyen zavarja a szárító- és a tarolókapacitás szűkössége, jóllehet a termelőüzemekben is, a gabonái or ga lm i vállalatnál is éjjel-nappal működnek a szárítók, s szánté naponkénti újabb erőfeszítések történnek a jó termes biztonságos .elhelyezése érdekében. Ütemesen haladnak a cukorrépa betakarításával is; a héten már a várt termés felét beszállították a gyárba. s a feldolgozás harmadánál tartanak. Ahol van rá lehetőség, éjjel-nappal végzik a talajelőkészí- test, elismerésre méltó igyekezettel dolgoznak a búza vetésen. A jövő évi aratás sikeréért éráéit felelősségen túl, enre ösztönzi az üzemeket a szabályozórendszer változása, a gazdasági körülmények szigorodása. A mezőgazdaságnál maradva: fontos témát tárgyallt a héten a termelőszövetkezetek megyei szöveisegiBsruek elnöksége. Az, alacsony jövedelmű szövetkezetek gazdálkodású nalk javítása érdekében. a megyei párt-vegre- hajtóbizöttság két es fél eve hozott határozatot, s a megvalósítás érdekében végzett munka tapasztalatait te.Hintette at az elnökség. Ahogy megállapították, a politikai döntés szükséges volt, halasára kedvzö fejlődés indult meg az alacsony jövedelmű gazdaságokban. Ám a tanulságok arra is intenek, hogy az ide tartozó szó vetkezetek gazdálkodási szí íj vonalának emelese es megsziiarditasa csak hosszabb távon és öez- szehangolt megyei, főhatósági mtézkedéseitkel valósítható meg. A véletlen egybeesése, hogy éppen a tanácskozás napján foglalkozott a televízió is az alacsony hatékonyságú gazdaságok gondjaival, többek között bemutatva a megszilárdulás útján példásan előrelépő ho- mokszentgyörgyj Aranyho- mok szövetkezetét. Sokakat érintő témáról, az uj gazdálkodási formák — a gazdasági társulások, a kisszövetkezetek. a szakcsoportok, a magánvállalkozások — tapasztalatairól tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnökségé. Megyénkben az árualapokat, a szolgai látás ok köret bővítő, a háttéripar árutermelését javító új gazdalkodasi formaik az elmúlt nyolc hónapban figyelemre méltóan fejlődtek. Hetvenhárom különféle szervezetben — döntően mósodfogfcalkozásként — mintegy négyszázötvenen dolgoznak, a kereskedelemben kéSszózkiiencre nőtt a szerződésbe és harminchatra a bérletbe adott üzletek száma. A sokirányú tevékenységet végző vállalkozásokra általában jellemző, hogy a hiánycikkék mérséklését, az ellátás, a szolgáltatás javítását tűzitek ki célul. Mivel az új gazdálkodást forrnak elsősorban a városokban es.a Balaton-parton alakultak meg; az elnökség úgy foglalt állast, hogy más településeken is nagyobb figyelmet kell rá fordítani, elsősorban a szolgáltatások, ez úton való javításara. Oktober van, s a rövidülő napok a könyv, az emberi értéket növelő hasznos olvasmányok felé fordítják a figyelmet. Felsorolna is hosszú lenne, hogy a múlt héten, az őszi könyvhetek során hány intézményben, üzemben és faluban volt kiállítás, tartottak írd—olvasó találkozót. Arra még kevésbé van adat, hogy hány rendszeresen nem olvasó tette meg az első lépést az olvasóvá válás útjány De amy- nylt tudunk: szép számmal vannak ___ Vörös Márta■-.ŐSk. , gép és a Ganz bajai gyára né izére évek óta végeznek bérmunkát, többféle szerszámot, alkatrészt gyártanak, munkálnak meg, Ebben az évben új termék • kel is jelentkeztek: a sae- kesf ehér vári Küfém megrendelésére öntőblokk, illetve adagolóláda gyártását kezdték el. Ötszáz darabot gyártottak belőle csaknem 10 milliós értékben, A barcsi Vörös Csillag Tsz részére te - henistállókhoz nyílászáró szerkezeteket, kapukat, korlátokat készítettek. A társulás tizenegy szocie- Bista brigádja évek óta jelentős értékben végez társadalmi munkát a község es a szomszédos települések, valamint a termelőszövetkezetek részére. A Vörös Csali a g Tsz darányi üzeme részére például 80 ezer forint értékű munkát végeztek el Terven felül ötmillió Új termék Csokonyavisontáról A csokonyavisontai általános jakodénál, több .mint,.300 órát dolgoztak. Kiemelkedik a Május 1. brigád, amelyik az iskolai világítás korszerűsítésén 150 órát dolgozott. A községi tanács elnöke levélben fejezte ki köszönetét a brigádoknak. — Szeptember végéig 45 milliós évi tervünkből» 40 milliót teljesítettünk. A hátralévő hárofn hónap alatt előreláthatólag még 10 millió forintot ér el a lakatos-, a forgácsoló- és az autójavító üzemünk termelési értékben. s ezzel ötmilliót terven felül teljesítünk — mondotta Filipovics Pál, a cso- komyavisontai gépjavító társulás igazgatója. Idén 600 gépkocsi javítását, felújítását végzik el, 350 különböző típusú konténert gyártanak a barcsi Unitech szövetkezetnek. szerszámokat, alkatrészeket a székes- fehérvári Köfém részére. Emellett a kaposvári MezőElszállításra váró konténerek Káderpolitika és gazdaságosság Az utódlás gyakorlatáról A nyugdíjazás előtt áTlö textilgyári igazgató már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy maga neveli föl —■ a gyári kádertartalékból '— utódját. Az illető jelenleg igazgatóhelyettesként dolgozik, s már az ő utódját is kiszemelték. Vélhetnénk: ez a helyes káderpolitika; ha a jelenlegi vezetőgárda mögött ott van az a bizonyos második, sőt harmadik vonaL; ha egy- egy — nyugdíjazás, áthelyezés vagy barmi más okból — megüresedett vezetői állás betöltésekor nem kellene országos kutatómunkába kezdeni, hogy ugyan honnan es kit lehetne „megszerezné”. Nagy kérdés azonban, hogy kinek a szemszögéből minősíthető helyesnek az efféle gyakorlat. Mert a nyugállományba készülődő igazgató egy percig sem titkolta, hogy jóval könnyebb volt a lehetséges és mindenféleképpen megfelelő utódot kiválasztani, mint magát a gyakorlatot elfogadtatni mindazokkal, akik kívülről — s többnyire a szokásjog alapján — minduntalan beleszólnak egy-egy vállalat, intézmény vagy szövetkezet kádenmunkájába, s még inkább a káderpolitikái döntéseibe . . . Más példa: két bútorgyár összevonása után nyilván csak egy igazgató kell. Bölcsnek látszó döntés született: foglalja el ezt a pozíciót az egyik gyár — közvetlenül a nyugdíjazás előtt álló — igazgatója, s a másik gyár élén álló jóval fiatalabb kolléga kapja a helyettesi beosztást. Vélhetnénk: ez a helyes, mert miközben épít az idősebb szakember tapasztalataira, rutinjára, netán személyi kapcsolataira is, nem mellőzi a humánus megfontolásokat sem: végtére is nyugdíjazás előtt alacsonyabb beosztásba helyezni valakit. . . Az ügy egyetlen szépséghibája, hogy a fiatalabb es szakmailag semmivel nem kisebb rangú igazgatót — nyitván azért, mert nem akarták elveszíteni — hónapokig hitegették: ő lesz az egyesített két gyár vezetője. Vélhetnénk, ez sem rossz káderpolitika, mert nem nélkülözi a személyi ügyekben többnyire kikerülhetetlen taktikai megfontolásokat __ M ás: úgy adódott, hogy a .gépipari vállalatnál majdnem egyidőben kellett megoldani egy főosztályvezető es egy főművezető utódlását. A személyzeti főnök véleménye alapjan a vezérigazgató úgy döntött, hogy a kiszemelt főosztályvezetőt kinevezik, ám a .főművezető-jelölt továbbra is „kádertartalékban” marad, mert az illető politikailag „inaktívnak” minősitetetett. Vélhetnénk: ez is helyes káderpolitika, végtére is következetesen érvényesíti a kádermunkában mellőzhetetlen „hármas elvet”: a politikai megbízhatóság, szakmai fölkészül tség. és vezetői készség. Am egy politikailag „inaktív” ember még lehet politikailag megbízható es nagy kérdés, hogy ma, 1982-ben, amikor a — ha lassú tempóban is, de azért csak-csaa racionaiizá- lódó — gazdaság szakmailag fölkészült és vezetni tudó embereket követel, megengedhetjük-e magunknak az ilyesfajta túlzott szigort. Arról nem is beszélve, hogy aligha .van sok olyan ..tökéletes” ember, aki ezzel az ideális „kádert” feltételező, mar-mar etaionjeilegű követelmény rendszerrel merhető. Mindezek után pedig — alighanem — a kérdések kérdése, hogy végül is mi tekinthető a helyes káder- politikának. Az-e, ami a belső tartalékokra épül vagy az-e, ami a külső véleményekre figyel, a különböző megfontolások miatti „beleszólásokat” is akceptálja? Az-e, ami szolgaian igyekszik eleget tenni az érvényes elveknek, szabályoknak és % paragrafusoknak vagy az, amely ugyanezen elveket, szabályokat stb. az adott helyzethez igazodó differencia ltsággal alkat mázzá ? Mi tagadás: kínos dilemmasorozat, es személyzeti, főnök legyen a taipan, aki eligazodik a káder-munka lényegét érintő kérdések között. Különösen, ha a. mindenkori személyzeti főnőknek — akár személyzetis, akar szociális igazgató a rangja — nincs döntési jogköre. Ó csak a személyi ügyekkel kapcsolatos döntések előkészítője: egyetlen a ma meg sajnálatosan sok javaslattevő közűi. Közhelyszerű megallap*- tas: minden vállalatvezetőnek öiyan a személyzetise, amilyet megérdemel, Mu»t minden közhelyben, ebben is van némi igazság, ám ne feledjük: ma sem vagyunk abban a helyzetben, hogy a személyzeti részlegek, a ga»- aaikouáa ..emoerugyi” oldaláról döntően befolyásolhatnák a vállalatvezetést. Ez esetben pedig majd hogy nem mindegy, kinek milyen a személyzetise ... P edig a valódi — ha úgy tetszik: a helyes — káderpolitika lényege és kiindulópontja az utánpótlás- szempontjából számításba vehető személyek fölkutatása es rendszeres föl- készitese a rájuk váró feladatok elvégzésére. E kutatómunka egyetlen lehetséges alapelve, hogy kerüljön mindenki a — képzettsége es képességei szerinti — leg- megíeieiöbb munkahelyre. S ebben rejlik a korszerű kádermunka gazdaságossága. Ám hogy ez gazdagítson is, ahhoz nem annyira a káder, mint inkább á személyzeti munka gyakorlata szorul változtatásra. i V. Cs. SOMOGYI NÉPLAP
