Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK Az aranyfedezet Fei*tl, az íróasztalához Wtg, felemeli a szobrot, és sgy színes képeslapot vesz ki ikJ* la. A lapot Moszkvából írták., és leírni deig©zo6-zobai*t áb­rázolja . . . Az íróasztal sark»» ott a kop*my*t rizs.gale dm­jóm . . . — Gyűjti az srdekeseege- ket? — Minden erdekei: « i»á- veszetek, a sport, a kert, * zene. Fiatalabb koromban en tanultam meg elsőkent a leg­újabb táncokat. Ha utazom, mindig szakitok időt a mi' ■ zeumi látogatásra, a bot««M kt*s kerti sétára. — Otthon, Bárdi bökkben mikor járt utoljára? — Nem múlik el esztendő, hegy egyszer-kélszer haza na látogassak, ha csak órákra w. Itt, az intézetben a bárdi- bükkiek is megkeresnek, ha dolguk van velem. Mindig szívesen íogadom a hazulról érkező látogatókat. Or k«M« Nm lében a Meghatalmazottak Tanácsában Tigyi József akadémikus a magyar képviselő. Tag­ja a Párizsban székelő — es az alapkutatások legfontosabb világszervezetének tartott — In- ternationál Council Of Scientific Unions) (ICSU) főbizottságának. A WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) végrehajtó ta­nácsának három évig volt a tagja, egy éve pedig a szervezet alelnökévé választották. Je­lenleg állandó tanácsadói tisztet tölt be itt. Tagja az Angol Királyi Orvosi Akadémiá­nak, a New York-i akadémiának és egyetlen külföldi díszpolgára a Moszkva melletti kuta- tóvárosnak, Puscsinónak. Elnöke a Magyar Biofizikai Társaságnak, alapító elnöke — most aleinöke — a Pécsi Akadémiai Bizott­ságnak és elnöke az Akadémia biológiai osztályának. 1973-tól hat éven át volt a Pé­csi Orvostudományi Egyetem rektora. Ab­ban az időszakban, amikor felépült az új elméleti tömb és a négyszáz ágyas klinika. — Megvan, a helye egy má­sik klinikai tömbnek is a mos­tani mellett Ha lesz rá pénz, felépül majd. Amikor ez az építkezés folyt, átképeztem magam építésszé; késő éjszaká­kig tervrajzokat bújtam és ki­vitelezőikkel vitatkoztam, de mindig szót értettünk. Aki épí­tőipari kapacitást tud szerezni, az megoldja a gondot. Nekünk sikerült, mert jól fogtuk meg. Hogy mibe került ez? Nem tudom. Sok pálinka, bor, sör fogyott el, amíg vitatkoztunk. Szerettem ezt a munkát. Itt az egyetem udvarán most is én dirigálom a kertészkedést Mindegyik fához, bokorhoz tör­ténet fűződik: a magját valahonnan a világ­ból én hoztam, és« büszke vagyok arra, hogy mindig van friss fügém. — Mindez hogyan fér bele egy napba? Tigyi professzor nevet a kérdésén. — Minden poszton vannak helyettesek. Ne­kem mindig nagyon jó helyetteseim voltak. — Mindent a helyettesekre sem lehet bízni. — Itt lakom az egyetem mellett, egy kertes családi házban. Reggel fél hétkor jövök be. Az egyetemen az első óra az enyém, ezt így kértem a tanulmányi osztálytól azért, hogy az előadások miatt később tje törjön meg a napom. Általában este hatig, fél hétig itt dol­gozom. Akkor hazalépek megvacsorázni és visszajövök. A munkát éjfél körül szoktam abbahagyni ... Nekem a munkám a szórako-. zásom is. — Soha aem hiányzott az orvosi gyakor­lat? — A gyakorló orvos, tevékenysége során, egy tudós hadsereg, tapasztalatait használja fel. Itt, az egye­temen, tizen­négy klinika van és 15 olyan intézet, amely alapkutatást végez. A kuta­tóorvosok köz­vetlenül nem foglalkoznak beteggel, de a munkájuk eredménye, hogy a kliniku­sok gyógyító munkája mind magasabb szín­vonalú. Az or­vostudomány - nak ma a biofi­zika az egyik legjobban fejlő­dő ága, és én büszke vagyok arra, hogy a biofizikai okta­tás pécsi mód­szereit világ­szerte ismerik és elismerik. A biofizikának kettős a felada­fizik*i torvén ysaerűsegemek megállapítása, a másik a fizi­ka módszereinek felhasználása a biológiai rendszerek megis­merése és befolyásolása érde­kében. A klinikai orvostudo­mány ezékre az alapkutatások ­ra épül. Mind a kettőnek ugyanaz a végső célja: a gyót- gyítás. A Pécsi Orvostudományi Egyetem biofizikai intézetében két nagy területen folyik a tu­dományos munka: az egyik az izomkutalás, a másik a sugárbiofizika. — Testünk kétharmada mám — magyaráz­za Tigyi akadémikus. — A stziv Is az. A sta­tisztikákból tudjuk, lipgy a halál okai között előkelő helyen szerepe! a szívhalál. AVspvetó a gyógyítás szamára, hogy a szív izomrend­szerét megismerjük. A KGST országok közöt­ti tudományos együttműködésben intézetün­ket jelölték ki ennek a kutatási területnek a referencia-(vezető) intézetévé. A legfontosabb eredményünk, hogy az izom energetikájának alapvető összefüggéseit feltár­tuk egy mfkrokalorimetrrku» rendszerrel, amely a legérzéke­nyebbek közé tartozik a vilá­gon. A másik alapvető eredmé­nyünk : felismertük — és ezen az alapon Tanulmányozzák má­sok is —, hogy az izmok alap­ját nem a bennük levő oldott sók adják, hanem kvázi (majd­nem) kristályos rendszerként kell kezeini az izmot. Kimutat­tuk. hogy az izom kristályt* félvezető rendszer, tehát a fél­vezető-tudomány módszereit alkalmazni k«fl az izom kuta­tásban. Meggyőződésem, hogy a kutatásnak ez az iránya igen perspektivikus. Az úgynevezett i // wne-tric tren mg elméleti alapjait a mi intézetünk dol­gozta ki. Ennek a lenvege a*, hogy nem a sokszor rövid ideig tartó, hanem a kevésszer, de nagy erőkifejtést jelentő rövi­dülés fejleszti az izmokat. Az izom olyan csodálatos gép, amely aruná-l jobb. minél többet használjuk, persze a teherbírás hatarain belül Ezekből a vizsgalatokból táp­lálkozik az a smviwfarktusos terápia, amely nem kíméli tűi a beteget, hanem — ésszerű hata-rok között — terhet! — S mrt jelem! a sugácbioft-zík»? — Atomkor kezdetén vsgyuwk. A radioak­tív anyagok ugyanúgy elterjednek majd, mint a tűz, és használatuk »api esemény lesz. Az embernek azonban nincs érzékszerve en­nek a sugárzásnak az észlelésére. Alapkutatás jellegű tevékenységünk, hogy vizsgál}!* a radioaktív sugárzás kis dózisainak az élő rendszerekre gyakorolt hatását. E témakör­be* alapvető összefüggéseket ismertünk fel. A tevékenységünk másik része, hogy intéze­tünkben és a klinikákon a radioaktív izotó­pok orvosi alkalmazásában nyújtunk segítsé­get Szoros a kapcsolatunk a pécsi szén- és ércbányák egészségügyi szolgálatával ic és a bányaegésoségügy területén folytatunk kuta­tásokat. lA titkárságoa az íróasztal fölötti falat swi­nes képeslapok borítják. — Majdnem mind a főnök küldte — mondta a titkárnő. — Sokat utazik? — kérdem. — Sókat. És évente nyolc-tíz kuta tót foga - dunk az intézetben, ugyanennyien mennek tő­lünk is hosszabb-rövidebb tanulmányútra. Én sok mindent elvállaltam, amivel megbíztak, vagy amire felkértek. De az intézetei soha nem hanyagoltam el. A munkatársa voltam akkor is, amikor külföldön dolgoztam. Ez az intézet az aranyfedezel minden más te vékenységhez. — Az embernek csaladja is van, — Nekem nagyon megértő a esaladen«. A feleségem is itt dolgozik az egyetemen; a központi laboratóriumban tudományt» fe- munkatár*. A nagyobbik fiam itt. végzett a* egyetemen és biofizikusnak kessül. Szegeden dolgozik az Akadémia Biológiai intézetében, ö döntött úgy, hogy Szegedre megy e* ám, he­lyeseltem. így legalább nem zavarja n*u*»ka­jarbam az apja közelsége. A kisebbik Ne»m most jér a* egyetemre, s agy latom, hogy aooioguc lesz. Va« ott­hon egy mim áUatkerbtmk, tele áeteiéű-zel A kisebbik fiam kedven- eei. Az íróasztal sarkán egy furcsa szobor­nak *a más* kodnak a könyvet Se din Gondolko­dójához ha­sonló poabaa Darvm kátsyr vem ü4 egy ma iom es egy emberi kopo­nyát szeméi elmeiyiilt«t.. — Ennek a szobornak -tör­ténete van —- meséli Tigyi akadémikus, — Bronzra neét szüksége az intézetünknek es nem találtunk sehol megfelelő forrást. Pesten fedeztem fal ezt a szobrot, s addig beszeltem a tufáidon» sanak. amíg ide nem adta Aztán a bronza! megszereztük másutt, a szobor pedig megma­radt. Pk-ospozftgás asreón varaké*» «eesty. — Nos. nulye» * szobor? Zavarba» vagyok Szokattam a hmea Két jelző és egy megjegyzés birtokában ko­pogtattam Tigyi József akadémikus ajtaján. Az egyik jelző így hangzik: nagy diplomata. A másik: kitűnő szervező. A megjegyzés egy kicsit epés is: „Amikor mindenki az intézet kertjében napozik, Tigyi professzor szobájá­ból akkor is hallatszik az írógép kopogása.” Másfél órás beszélgetés után kérdeztem rá a megjegyzésre. így felelt: — Ne foglalkozzon tudományos munkával es ne legyen tudományszervező az, »kinek ne­hezére esik, mini ahogy ne akárjon zongora­művész leírni az sem, aki a napi sok órás gya­korlást fárasztónak tartja. Ez a lényeg. A ku­tató élete nem diadalmenet: a sikert álmat­lan éjszakák, krtaitó munk^ előzi meg és ku­darc i*. Rendszeresség nélkül nem megy sem­mire. Ha az embernek kialakul az életrend­je, azt kell csinálni. Tőlem sokan megkérdez­ték már, hogy hogyan bírom. Nem helyes ez a kérdés, mert szeretem, ami t, csinálok. Ha az »vám milliomos lett volna, én akkor is egy ilye« la bóra-tó­riumot kértem volna tőle, és nem mást. A szobájába» a könyveken, folyóiratokon kiwül szinte semminek sincs helye. Ezek bo­rítják be az író­asztalt, vasta­gon takarják a doha nvzóasz- taít, s az üveges szekrény ajtaját w könyvek zár­ják el, nem mondhatnám, hogy a legna­gyobb rendben. Ä falon egy tusrajz — az amerikai Har­vard Egyetem biofizikai intézetéről, az ott dolgozó pro fesz- szórók aláírásával, emlékül a magyar vendég­professzornak — és egy szarvasagancs. — Vadászik? — Meg gyerekkoromban Bárdi bökkben tn- «ítottak a puska használatára. Az apám a Gosztonyi birtokon volt gazdatiszt. Onnan a vicinálissal jártam be a gimnáziumba Kapos­várra, és mérnök vagy fizikus akartam lenni. Az orvosi pálya soha nem jutott eszembe, 1944-ben, amikor leérettségiztem, mégis Pécs­re jelentkeztem az orvosegyetemre. Azért ide, mert Pesten harcok folytak, s a bátyám már itt tanult. Másodéves medikus voltam, amikor professzorom, Ernst Jenő kiemelt a-z. iskolá­ból, es kineveztetett az. 1946-ban alapított bio­fizikai'intézőibe díjas gyakornoknak. Ügy vé­geztem el az. egyetemet, hogy közben végig itt dolgoztam. De azért minden vizsgámat letet­tem.- Nem is rossz eredménnyel. A pécsivel együtt á világon akkor összesen öt egyetemen folyt biofizikai kutatás és oktatás. Amikor diplomát kaptam, már volt öt év előnyöm a kutatásban. Az intézetnek az alapításkor öt munkatár­sa volt. Ma hatvanan dolgoznak itt. Tigyi Jó­zsef akadémikus az alapítók közé tartozik. Négy évvel a diploma megszerzése után a Pécsi Orvostudományi Egyetem biofizikai in­tézetében írta meg kandidátusi értekezését. 1964-ben a biológiai tudományok doktora cí­met szerezte meg. Sokak szerint túl fiatalon — negyveneves korában — iett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1976- ban az akadémia rendes tagjai közé válasz­totta. Tevékenységének, közéleti, társadalmi és tudományos munkásságának lexikonszerű felsorolása is csaknem egy nyomtatott könyv­oldalt tesz ki. Az Unesco keretében működő biofizikai együttműködés elnöke. („A magyar és magyar származású kutatók tevékenysége meghatározó jelentőségű a munkában” —• mondja.) A KGST-tagor.x/ágok áltál létreho-' itt Biofizikái Együttműködés vezető testűié­in. Az egyik az eló rendszerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom