Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK Az aranyfedezet Fei*tl, az íróasztalához Wtg, felemeli a szobrot, és sgy színes képeslapot vesz ki ikJ* la. A lapot Moszkvából írták., és leírni deig©zo6-zobai*t ábrázolja . . . Az íróasztal sark»» ott a kop*my*t rizs.gale dmjóm . . . — Gyűjti az srdekeseege- ket? — Minden erdekei: « i»á- veszetek, a sport, a kert, * zene. Fiatalabb koromban en tanultam meg elsőkent a legújabb táncokat. Ha utazom, mindig szakitok időt a mi' ■ zeumi látogatásra, a bot««M kt*s kerti sétára. — Otthon, Bárdi bökkben mikor járt utoljára? — Nem múlik el esztendő, hegy egyszer-kélszer haza na látogassak, ha csak órákra w. Itt, az intézetben a bárdi- bükkiek is megkeresnek, ha dolguk van velem. Mindig szívesen íogadom a hazulról érkező látogatókat. Or k«M« Nm lében a Meghatalmazottak Tanácsában Tigyi József akadémikus a magyar képviselő. Tagja a Párizsban székelő — es az alapkutatások legfontosabb világszervezetének tartott — In- ternationál Council Of Scientific Unions) (ICSU) főbizottságának. A WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) végrehajtó tanácsának három évig volt a tagja, egy éve pedig a szervezet alelnökévé választották. Jelenleg állandó tanácsadói tisztet tölt be itt. Tagja az Angol Királyi Orvosi Akadémiának, a New York-i akadémiának és egyetlen külföldi díszpolgára a Moszkva melletti kuta- tóvárosnak, Puscsinónak. Elnöke a Magyar Biofizikai Társaságnak, alapító elnöke — most aleinöke — a Pécsi Akadémiai Bizottságnak és elnöke az Akadémia biológiai osztályának. 1973-tól hat éven át volt a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. Abban az időszakban, amikor felépült az új elméleti tömb és a négyszáz ágyas klinika. — Megvan, a helye egy másik klinikai tömbnek is a mostani mellett Ha lesz rá pénz, felépül majd. Amikor ez az építkezés folyt, átképeztem magam építésszé; késő éjszakákig tervrajzokat bújtam és kivitelezőikkel vitatkoztam, de mindig szót értettünk. Aki építőipari kapacitást tud szerezni, az megoldja a gondot. Nekünk sikerült, mert jól fogtuk meg. Hogy mibe került ez? Nem tudom. Sok pálinka, bor, sör fogyott el, amíg vitatkoztunk. Szerettem ezt a munkát. Itt az egyetem udvarán most is én dirigálom a kertészkedést Mindegyik fához, bokorhoz történet fűződik: a magját valahonnan a világból én hoztam, és« büszke vagyok arra, hogy mindig van friss fügém. — Mindez hogyan fér bele egy napba? Tigyi professzor nevet a kérdésén. — Minden poszton vannak helyettesek. Nekem mindig nagyon jó helyetteseim voltak. — Mindent a helyettesekre sem lehet bízni. — Itt lakom az egyetem mellett, egy kertes családi házban. Reggel fél hétkor jövök be. Az egyetemen az első óra az enyém, ezt így kértem a tanulmányi osztálytól azért, hogy az előadások miatt később tje törjön meg a napom. Általában este hatig, fél hétig itt dolgozom. Akkor hazalépek megvacsorázni és visszajövök. A munkát éjfél körül szoktam abbahagyni ... Nekem a munkám a szórako-. zásom is. — Soha aem hiányzott az orvosi gyakorlat? — A gyakorló orvos, tevékenysége során, egy tudós hadsereg, tapasztalatait használja fel. Itt, az egyetemen, tizennégy klinika van és 15 olyan intézet, amely alapkutatást végez. A kutatóorvosok közvetlenül nem foglalkoznak beteggel, de a munkájuk eredménye, hogy a klinikusok gyógyító munkája mind magasabb színvonalú. Az orvostudomány - nak ma a biofizika az egyik legjobban fejlődő ága, és én büszke vagyok arra, hogy a biofizikai oktatás pécsi módszereit világszerte ismerik és elismerik. A biofizikának kettős a feladafizik*i torvén ysaerűsegemek megállapítása, a másik a fizika módszereinek felhasználása a biológiai rendszerek megismerése és befolyásolása érdekében. A klinikai orvostudomány ezékre az alapkutatások ra épül. Mind a kettőnek ugyanaz a végső célja: a gyót- gyítás. A Pécsi Orvostudományi Egyetem biofizikai intézetében két nagy területen folyik a tudományos munka: az egyik az izomkutalás, a másik a sugárbiofizika. — Testünk kétharmada mám — magyarázza Tigyi akadémikus. — A stziv Is az. A statisztikákból tudjuk, lipgy a halál okai között előkelő helyen szerepe! a szívhalál. AVspvetó a gyógyítás szamára, hogy a szív izomrendszerét megismerjük. A KGST országok közötti tudományos együttműködésben intézetünket jelölték ki ennek a kutatási területnek a referencia-(vezető) intézetévé. A legfontosabb eredményünk, hogy az izom energetikájának alapvető összefüggéseit feltártuk egy mfkrokalorimetrrku» rendszerrel, amely a legérzékenyebbek közé tartozik a világon. A másik alapvető eredményünk : felismertük — és ezen az alapon Tanulmányozzák mások is —, hogy az izmok alapját nem a bennük levő oldott sók adják, hanem kvázi (majdnem) kristályos rendszerként kell kezeini az izmot. Kimutattuk. hogy az izom kristályt* félvezető rendszer, tehát a félvezető-tudomány módszereit alkalmazni k«fl az izom kutatásban. Meggyőződésem, hogy a kutatásnak ez az iránya igen perspektivikus. Az úgynevezett i // wne-tric tren mg elméleti alapjait a mi intézetünk dolgozta ki. Ennek a lenvege a*, hogy nem a sokszor rövid ideig tartó, hanem a kevésszer, de nagy erőkifejtést jelentő rövidülés fejleszti az izmokat. Az izom olyan csodálatos gép, amely aruná-l jobb. minél többet használjuk, persze a teherbírás hatarain belül Ezekből a vizsgalatokból táplálkozik az a smviwfarktusos terápia, amely nem kíméli tűi a beteget, hanem — ésszerű hata-rok között — terhet! — S mrt jelem! a sugácbioft-zík»? — Atomkor kezdetén vsgyuwk. A radioaktív anyagok ugyanúgy elterjednek majd, mint a tűz, és használatuk »api esemény lesz. Az embernek azonban nincs érzékszerve ennek a sugárzásnak az észlelésére. Alapkutatás jellegű tevékenységünk, hogy vizsgál}!* a radioaktív sugárzás kis dózisainak az élő rendszerekre gyakorolt hatását. E témakörbe* alapvető összefüggéseket ismertünk fel. A tevékenységünk másik része, hogy intézetünkben és a klinikákon a radioaktív izotópok orvosi alkalmazásában nyújtunk segítséget Szoros a kapcsolatunk a pécsi szén- és ércbányák egészségügyi szolgálatával ic és a bányaegésoségügy területén folytatunk kutatásokat. lA titkárságoa az íróasztal fölötti falat swines képeslapok borítják. — Majdnem mind a főnök küldte — mondta a titkárnő. — Sokat utazik? — kérdem. — Sókat. És évente nyolc-tíz kuta tót foga - dunk az intézetben, ugyanennyien mennek tőlünk is hosszabb-rövidebb tanulmányútra. Én sok mindent elvállaltam, amivel megbíztak, vagy amire felkértek. De az intézetei soha nem hanyagoltam el. A munkatársa voltam akkor is, amikor külföldön dolgoztam. Ez az intézet az aranyfedezel minden más te vékenységhez. — Az embernek csaladja is van, — Nekem nagyon megértő a esaladen«. A feleségem is itt dolgozik az egyetemen; a központi laboratóriumban tudományt» fe- munkatár*. A nagyobbik fiam itt. végzett a* egyetemen és biofizikusnak kessül. Szegeden dolgozik az Akadémia Biológiai intézetében, ö döntött úgy, hogy Szegedre megy e* ám, helyeseltem. így legalább nem zavarja n*u*»kajarbam az apja közelsége. A kisebbik Ne»m most jér a* egyetemre, s agy latom, hogy aooioguc lesz. Va« otthon egy mim áUatkerbtmk, tele áeteiéű-zel A kisebbik fiam kedven- eei. Az íróasztal sarkán egy furcsa szobornak *a más* kodnak a könyvet Se din Gondolkodójához hasonló poabaa Darvm kátsyr vem ü4 egy ma iom es egy emberi koponyát szeméi elmeiyiilt«t.. — Ennek a szobornak -története van —- meséli Tigyi akadémikus, — Bronzra neét szüksége az intézetünknek es nem találtunk sehol megfelelő forrást. Pesten fedeztem fal ezt a szobrot, s addig beszeltem a tufáidon» sanak. amíg ide nem adta Aztán a bronza! megszereztük másutt, a szobor pedig megmaradt. Pk-ospozftgás asreón varaké*» «eesty. — Nos. nulye» * szobor? Zavarba» vagyok Szokattam a hmea Két jelző és egy megjegyzés birtokában kopogtattam Tigyi József akadémikus ajtaján. Az egyik jelző így hangzik: nagy diplomata. A másik: kitűnő szervező. A megjegyzés egy kicsit epés is: „Amikor mindenki az intézet kertjében napozik, Tigyi professzor szobájából akkor is hallatszik az írógép kopogása.” Másfél órás beszélgetés után kérdeztem rá a megjegyzésre. így felelt: — Ne foglalkozzon tudományos munkával es ne legyen tudományszervező az, »kinek nehezére esik, mini ahogy ne akárjon zongoraművész leírni az sem, aki a napi sok órás gyakorlást fárasztónak tartja. Ez a lényeg. A kutató élete nem diadalmenet: a sikert álmatlan éjszakák, krtaitó munk^ előzi meg és kudarc i*. Rendszeresség nélkül nem megy semmire. Ha az embernek kialakul az életrendje, azt kell csinálni. Tőlem sokan megkérdezték már, hogy hogyan bírom. Nem helyes ez a kérdés, mert szeretem, ami t, csinálok. Ha az »vám milliomos lett volna, én akkor is egy ilye« la bóra-tóriumot kértem volna tőle, és nem mást. A szobájába» a könyveken, folyóiratokon kiwül szinte semminek sincs helye. Ezek borítják be az íróasztalt, vastagon takarják a doha nvzóasz- taít, s az üveges szekrény ajtaját w könyvek zárják el, nem mondhatnám, hogy a legnagyobb rendben. Ä falon egy tusrajz — az amerikai Harvard Egyetem biofizikai intézetéről, az ott dolgozó pro fesz- szórók aláírásával, emlékül a magyar vendégprofesszornak — és egy szarvasagancs. — Vadászik? — Meg gyerekkoromban Bárdi bökkben tn- «ítottak a puska használatára. Az apám a Gosztonyi birtokon volt gazdatiszt. Onnan a vicinálissal jártam be a gimnáziumba Kaposvárra, és mérnök vagy fizikus akartam lenni. Az orvosi pálya soha nem jutott eszembe, 1944-ben, amikor leérettségiztem, mégis Pécsre jelentkeztem az orvosegyetemre. Azért ide, mert Pesten harcok folytak, s a bátyám már itt tanult. Másodéves medikus voltam, amikor professzorom, Ernst Jenő kiemelt a-z. iskolából, es kineveztetett az. 1946-ban alapított biofizikai'intézőibe díjas gyakornoknak. Ügy végeztem el az. egyetemet, hogy közben végig itt dolgoztam. De azért minden vizsgámat letettem.- Nem is rossz eredménnyel. A pécsivel együtt á világon akkor összesen öt egyetemen folyt biofizikai kutatás és oktatás. Amikor diplomát kaptam, már volt öt év előnyöm a kutatásban. Az intézetnek az alapításkor öt munkatársa volt. Ma hatvanan dolgoznak itt. Tigyi József akadémikus az alapítók közé tartozik. Négy évvel a diploma megszerzése után a Pécsi Orvostudományi Egyetem biofizikai intézetében írta meg kandidátusi értekezését. 1964-ben a biológiai tudományok doktora címet szerezte meg. Sokak szerint túl fiatalon — negyveneves korában — iett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1976- ban az akadémia rendes tagjai közé választotta. Tevékenységének, közéleti, társadalmi és tudományos munkásságának lexikonszerű felsorolása is csaknem egy nyomtatott könyvoldalt tesz ki. Az Unesco keretében működő biofizikai együttműködés elnöke. („A magyar és magyar származású kutatók tevékenysége meghatározó jelentőségű a munkában” —• mondja.) A KGST-tagor.x/ágok áltál létreho-' itt Biofizikái Együttműködés vezető testűiéin. Az egyik az eló rendszerek
