Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
I < \ ' (rí * , T3T-ARA; 1,80 R XXXV!?!, évfolyam, 243, szám 1982, október 16.. szombat Losonozi Pál Fogadta a Parlamentben a Magyarországon tartózkodó lengyel v/éjm küldöttséget, Képünkön: iaisonczi Pál és Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke a tárgyaló asztalnál (Foto: MTI—KS) Losonci Pál és Lázár György fogadta a szejm küldöttségét $ Elutazott hazánkból a lengyel küldöttség Méhes Lajos látogatása a Beiíigyminisztériumhao Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter pénteken látogatást tett a Belügyminiszteri utnfoarr. A vendéget Horváth István belügyminiszter és Kovács György, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának első titkára fogadta. Méhes Lajos találkozott a minisztérium vezetőivel, meghallgatta Horváth István tájékoztatóját a Belügyiminisztériumban folyó munkáról. Ezután felkereste a Forradalmi Rendőri Ezredet, ahol tájékoztatták az ezred szervezetéről, rendőri és speciális feladatairól, harckészültségéről. Bemutatták az alakulatnál rendszeresített fegyverzetet es híradói szállítóeszközöket. Méhes Lajos látogatása befejeztével . értékelte a látottakat, egyben elismerését fejezte ki a személyi állománynak magas színvonalú munkájáért. Korszerű technológia, a 31. fflámó Állami Építőipari Vállalat mintegy hat éve látja el a ponder könnyűszerkezetes építeni mód rendszergazdai feladatát. As iparosított építési mod bevezetésénei az épület teherhordó és terelhatárolo szerkezeteinek elemeit acélból, alumíniumból. azbesztcementből és különböző rendeltetésű műanyagokból sorozatban állítják elő, és a szerkezeteket az építés helyén gyorsan szerelhetik össze (MTI-fotó — Balaton József! Budapestre érkezett Hans-jürgen Wischnewski Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására péhteken hazánkba erkeaett Hans-Jürgen Wischnewski, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagja. Hans-Jürgen Wischnewskrt Szűrös Mátyás, az. MSZMP Központi Bizottságának tagja, a külügyi osztály vezetője fogadta a Ferihegyi repülőtéren. (MTI) Losoczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Or- "Szagházban fogadta a lengjél parlamenti delegációt, amely Stanislaw Gucwának, a szejm elnökének vezetésével az országgyűlés vendégeként tartózkodott hazánkban. Lázár György, a Miniszter: anacs elnöke ugyancsak a Parlamentiben fogadta a lengyel " törvényhozó testület képviselőit. A szívélyes légkörű találkozókon reszt vett Cserven- ko terencné. az országgyűlés alelnöke; ott volt Ta- deusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete. A szejm küldöttsége hivatalos programját befejezve a délutáni órákban elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúztatta; megjelent Tac^eusz Pietrzak. A lengyel parlamenti küldöttség itt-tartózkodása see ran látogatást tett Budapest főváros tanácsánál, valamint a Belkereskedelmi Minisztériumban. A képviselők a du na varsányi Petőfi Termelőszövetkezetben.. á mágyáf mezőgazdaság eredményeivel, a termeies műszaki-technikai feltételeivel ismerkedtek, majd megtekintették a Du- na-kanyar latvanyosságait, \ Szentendre nevezetességeit. A küldöttség tiszteletére Apró Antal, valamint Cser- venka Ferenené ebédet adott. Stanislaw Gucwa elutazása előtt nyilatkozott az MTI Állami dsntőbízattsági vezeték nemzetközi értekezlete 1382. október 12-től 15-ig tartottak Budapesten X. értekezletüket a KGST-tagor- szagökban működd állami döntőbizottságok vezetői. A tarrarskozáson Fekete Károly. a; Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének általános helyettese, a gazdásági kollégium vezetője emöKölt. Az értekezleten a küldöttségek tájékoztattak egymást a gazdasági jogalkotás fejlődéséről országaikban az utóbbi két évben. Megvitattak' a külkereskedelmi szerződéses es a beiső gazdasági szerződések, valamint a belföldi gazdasági szervezetekkel szemben alkalmazott vagyoni szankciók rendszere közötti kölcsönös kapcsolatokat. A resztvevők hangsúlyozottan szóltak a KGST-tagorszagok állami döntőbizottságai szerepének és tekintélyének további növeléséről és kiemelték, hogy a budapesti tanácskozás jól szolgálta az országok közötti együttműködés fejlesz: teset. Az értekezlet az elvtársias- ság és a teljés- megértés légkörében folyt le. A küldöttségek vezetőit fogadta Bordónál János, a Miniszteria- nácsf ©l'nők helyettese.' A dói - jiwk MMstoi aegoeszeieík folytattak Szilhereky Jenővel, a Legfelsőbb Bíróság elnök evei. munkatársának. — Mint ismeretes, Lengyelországban az elmúlt két . esztendőben számos változás történt, s bar a parlamentnek sikerült megtartania struktúráját, különleges körülmények között működik — mondotta. — Egy sor jogi előírás elveszhette időszerűséget, s a mai társadalmi szükségletek alapján a szejmnek új határoz« tékái keli hoznia. Tevékenységét a társadalmi ellenőrzés nagyítóján át figyelik. — Lengyelországban a s®o' etatista demokrácia szélesítésén munkálkodunk, s hogy a szejm sikeresen oidja meg e téren adódó feladatait, munkásokból, parasztokból, kisiparosokból, a termelőhelyeken dolgozókból álló tanácsadó testület konzultálásával készíti elő döntéseit. A magyar országgyűlés tevékenységével megismerkedve számos példát sorolhatunk arra, hogy — természetesen otthoni viszonyainknak megfelelően — mikent oldhatunk meg törvényhozó testületünkben és szélesebFolytatás a 2. oldalon,) A Szakszervezetek Országos Tanácsának ütés« Embert próbáló éveket élünk Óvári Miklós felszólalása — Személyi változások Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésén részt vett Óvari Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A szakszervezeti agitació és propagandamunka néhány időszerű kérdéséről Virizlay Gyula, a SZOT titkára tartott előadói beszédet. Mint mondotta, ma, amikor az életszínvonal alakulása oly nagymértekben függ a hatékony, fegyelmezett munaatól, különösen nagy a jelentősége a szak- szervezetek felvilágosító tevékenységének. A dolgozókat arról keLl meggyőzni, hogy magasabb bért csak jobb eredményekkel érhetnek el, a gazdasági vezetőket pedig arra kell sarkallniuk, hogy teremtsék meg a jó munkához a feltételeket, Uj, stagy teljesítmé gép Kétmillió forint beruházással. RTA 602-es répasze- dö gépsort vásárolt a gyeke- nvesi termeiószövetkezet. Ezt a technikát francia li- cenc alapjan a szekszárdi Mezőgép gyártja. A képén látható gépsor egyszerre hát repasor kifordítását végzi, az ezt követő felszedő pedig kocsira rakja a terményt. Kovács László iőagronomus- sal a süppedő talajon közelítjük meg a munkaterületet. — Szeptember 2ü-an kezdtük a repaszedest. es a hét végére végzünk a 200 hektár felével. A hétfői 51 milliliteres eső néhány napra leállította a felszedést. Ezzel a gépsorral azonban pótolni tudjuk a kiesest, hiszen egyszerre Itat sorbol fordítja ki a repat, s a levele sem pazarlódik el. egy ügyes szerkezet takarmánynak szeli' fél. A mostani sáros talaj — sajnos — kézi .munkaerő bevetését is igénvTi. a felszedünk nem tudj« hibátlanul felgyűltem . a répát. ■ — A gyékényest ..cukorrépa átverője a Sárvári Cukorgyár, Milyen kapcsolatuk alakult ki a partnerüzem- mel? — Hagyományos, jó kapcsolatunk van a gvárral. Az idén az új gépünk miatt azonban többször is egyeztetnünk kell Szállítási terveinket. A gépnek nagy a teljesítménye, és előfordult, hogy a gyár nem tudta fogadni a szállítmányt. — Előreláthatólag mikor fejeződik be a répaszedés? — Október végére. Ha esetleg sürget a rossz idő, a régi répasizedőmket is beveti ük. s bármilyen nehéz legyen is a vailalat anyagi helyzete, aki jobban dolgozik, többet is keressen. A vállalati önállóság növekedésével új lehetőségek nyíltak a helyi megegyezésekre, s . ez a szakszervezetek felelősségét is megnövelte, hiszen az ő munkájukon is fokozottan múlik, hogy a vállalatnál teljesítik-e a termelési feladatokat, lesz-e elosztani való, mennyi jut az élet- és munkakörülmények javítására. Gyakran mindez még csak lehetőség, mert a szak- szervezeti tevékenységben még mindig nem alakult ki mindenütt az új helyzethez igazodó korszerű munkastílus. Mindenekelőtt közelebb kell kerülniök a szakszervezeti tisztségviselőknek az egyénhez, így ismerhetik meg jobbam, hogy ki mire képes, mit vállalhat, mi a gyengesége, miért érdemel elismerést vágj' bírálatot. A dolgozók szüntelenül azt kérik a szakszervezetektől, hogy ügyeikben legyen nagyobb a nyíltság, az őszinteség. A tagságnak ez az igénye jogos, hiszen szeretnék jobban megismerni a bizalmi testületek, a szakszervezeti bizottságok és a felsőbb vezető szervek álláspontját, döntéséit. A szakszervezeti bizottságoknak mindenképpen meg kell teremteniük annak feltételeit, hogy a bizalmiak minden fontos kérdésről tájékozva legyenek, s a munkájuk közben szerzett tapasztalataik a felsőbb szak- szervezeti szervhez ejjussanak. A SZOT titkára a továbbiakban rámutatott, hogy a szocializmus építésének egyik alapvető követelménye a becsületesen végzett munka erkölcsi-anyagi elismerése, ezt azonban még távolról sem sikerült mindenütt megvalósítani. A dolgozóknak meglehetősen szeles köre még ma. is meg vas» gyúr. ződve arról, hogy a munka bér novelese pusztán felső szintű döntésektől függ, -nem eléggé érzik váílalatuik és sajatmaguk munkájának jelentőségét. Az a nézet is igen gyakori, hogy az alapbér „jár” a dolgozónak, így azután nem is ösztönöz jobb teljesítmeayre. Ezért szükséges megváltoztatni a dolgozók szemléletét csakúgy, mint a vállalatok bérezés; gyakorlatát. A SZOT titkára vég® az érdekeltség, az ösztönzés nagy jelentőségét hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a mostanában alakult gazdasági műn kak orzossegek ben dolgozok szorgalma, fegyelme, a munkaidő kihasználása az érdekeltség ösztönző halasat igazolja. Virizlay Gyula beszédet széles körű vita követte. A vitában Öváiri Miklós is felszólalt. A Központi Bizottság titkára rámutatott, hogy a szakszervezeti munkában mindig központi helyet foglalt el az agitació« és propaganda tevékenység. Ezzel az eszközzel i* elősegítik, hogy a dolgozók felismerjék valóságos helyzetüket és készek legyenek egységes cselekvésre, sorsuk jobbítására. Különösen nagy a jelentősége ennek ma. arm kor sokasodnak gazdasági gondjaink, s elkerülhetetlenek olyan intézkedések is, mint például az augusztusi áremelések, amélyeket valójában azok sem kívántak, akik ezt javasoltak, akik hozzá járultak, akik döntöttek, de elrendelték, de a gazdasági élet realitásai ezt mégis megkívánták. Egyebek között éppen ezeket az összefüggéseket kell feltárnia az agitációs és propagandamunkának, mert a dolgozók csak így értik meg, hogy az adott esetben valamennyiünk számára kellemetlen intézkedésekkel lehet csak megelőzni nagyobb problémákat. A szoPeíyticMM « 2. «táróm,)
