Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

KGST — A Pravda cikke A SZOT ülése (Folytatás az 1. oldalról.) aalizmus minden hívének naponta kell vizsgáznia eiv- húsegböl. politikai bátorság­ból, peldamutatasból, ami­kor embert próbáló éveiket elünk Ma nagy az agitácios és propagandamunkának a jelen lOsege es azoknak a féiétbssege akik ezt a na­gyon fontos munkát végzik. — A szocializmus az egész nép ugye. az egesz nép reszt vesz Céljainak megvalosita- saoa-n, ezert be keli vonni a döntések előkészítésébe es megnozataiába is. Igazuk van tehát azoknak, akik a mostani tanácskozáson is sürgették felszólalásukban a döntésén hez szükséges isme­retek nagyobb nyilvánossá­gát. a jobb tájékozta tast — mondotta a Központi Bi­zottság titkára. További napirendi pont­ként a nemz.etkózi szakszer­vezeti mozgalom időszerű kérdéséiről tájék ózta tta a tanácsülést Timmer József, a SZOT titkára. Rámutatott. hogy a ma­gyar »za kszerv «Ketek kép vi - se tői az utóbbi időben je­lentő» nemzetközi tanácsko­zásokon vettek reszt. Ennek azért van nagy jelentősege mert a világban végbemenő folyamatok a szakszervezeti kapcsolatokat is nehezítik. Felerősödtek az egymást el­választó. egyes esetekben szembeállító tényezők Fő­ként a fejlett tőkés orszá­gok szakszervezeteivel ki­épült kapcsolatainkban kö­vetkezett be bizonyos fokú megtorpanás a lengyel ese­mények eltérő megítélése miatt. A lengyelországi helyzet valamennyi két- vagy több­oldalú megbeszélésen, vala­mennyi nemzetközi fórumon szóba került. A lengyel kér­dés ma meg régi, kipróbált kapcsolatainkban is egyfaj­ta vízválasztó szerepet tolt be. Az elmúlt hét végén fo­gadta el a lengyel parla­ment a szakszervezeti tör­vényt, amely új aiapokra fekteti a szakszervezeti mozgalom helyét es szere­pet a tarsadaiomban, a dol­gozok érdekeinek képvisele­tében. A szakszervezeti mozgalom új telepítésének, KÍ<1 iétxvi letSii-fl-clK DI/jILtötl leibőlI<A feloszlatták az eddigi szak- szervezeteket. . Mindezek az események ismét felerősítet­ték a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalomban a fe­szültséget. kiváltották a sza­bad szakszervezetek nem­zetközi szövetségéhez, illetve a munka világszövetségéhez tartozó több központ ellen­állasát. tiltakozását. Ezek a szakszervezeti központok a tőkés országok kormányai­val és munkáltatóival együtt a Szolidaritás feloszlatása miatt tiltakoznak, sőt néme­lyikük a többi szocialista ország szakszervezeteivel való kapcsolatok felfüggesz­tését is kilátásba/ helyezte, s közülük néhányat! a többol­dalú együttműködést is megkérdőjelezik. Kinek használ ez? Meggyőződé­sünk szerint most., amikor éppen arra lenne egető szükségünk, hogy együttesen lépjünk fel közös érdekeink képviseletében. semmikép­pen nem szolgaija sem a lengyel, sem a nemzetközi munkásosztály ügvét ez a magatartás, amelynek meg­jelenését melysegesen saj­náljuk. A mi álláspontunk e kér­désben is világosan követke­zik elvi politikánkból. A szakszervezeteknek nélkülöz­hetetlen és egyre növekvő szerepük van minden társa­dalomban A szakszervezeti tevékenység felfüggesztését, ÁLLÓHÁBORÚ A kifejezés általában a katonai szakirodalomban használatos: az állóháború a frontok megmerevedeset, az egy helyben ide-oda hu- lamzo harcokat jelem. Am alighanem jogosan kölcsö­nözzük egy merőben más­fajta témához, nevezetesen a gazdasági erdekellenlete- kehez, amelyek napjainkban szembeállítják az Egyesült Államokat es Nyugat-Euró­pai Nem újkeletűék ezek a velemengkulonosegek, hang­súlyé llo ludasok. Amióta az Európai Gazdasági Közös­ség egyre inkább az USA rtvalisava vall a nemzetkö­zi, sót bizonyos ért elemben az amerikai oelso piacon is, azóta az ocean két pártján gyakran kéményén útköznek az erdekek. Különösen szem­betűnő volt ez a közelmúlt­ban a kelet—nyugati gazda­sági kapcsolatok megítélésé­ben. valamint a Szibériát Nyugat-Európával osszeko tv gazvezetek ugyeben. Francia és olasz kommu­nista képviselők az EGK Strasbourg parlamentjében most vitat kezdeményeztek, annak erdekeben, hogy az európai közössegek bizott­sága — a Közös Piac csúcs­szerve — adjon szamot a tizek és az USA között fennálló nézetkülönbségek állásáról, mert több fontos gazdasági kérdésben mar túlzottan elmergesedett a vita az Egyesült Államok és európai szövetségesei között. Washington például nehez­ményezte az EGK-bol az USA-ba irányuló acélexport mennyiséget, s igyekezett azt minden eszközzel csök­kenteni. ügy tűnik, ebben a kérdésben az amerikai ál­láspont diadalmaskodott, s ' a tizek kénytelenek lesznek exportjukat csökkenteni. Annál határozottabban fog­lalt állást az EGK a szibé­riai gazvezetek ugyeben. Ál­láspontja egységesnek mond­ható es egyeruuinuen eluta­sító a Reagan-kormányzat- tal szemben: a tilalmi ren­delkezéseket Nyuyal-Euro- pa megengedhetetlennek es a nemzetközi jog előírásával ellentétesnek ítélte meg. Vi­ta tamadl az USA és a ti­zek között az amerikai ex­porttámogatások es a mező- gazdasági kivitel bizonyos kérdéséiről is, de ezt a né­zetkülönbségét az illetékes nemzetközi fórumon való­színűleg el lehet simítani. Mi a uras hourgi úgyne­vezett Europaparlament ulesenek legfőbb tanulsága? Mindenekelőtt az, hogy a vezető tőkés országok között egyre mélyül az ellenie t, mind több es több a súrlódá­si felület. Figyelemre méltó az is, hogy Nyugat-Európu nem hajlandó alávetni ma­got az amerikai érdekeknek, s inkább a kelet—nyugati gazdasági—kereskedelmi kapcsolatok fenntartásán munkálkodik. Am az óceá­non túlról csekély megértést tanúsítanak a „különleges európai erdekek" iránt. Az állóháború tehat folytatódik. Gy. D A Zala megyei Állami Építőipari V»Halat fölvesz Siófokra az Ezüst.part szállodasor, valamint Boglarlellere a Postás üdülő építkezésere:, KŐMŰVES ée ACS-ALLVANTOZÖ SZAKMUNKÁSOKAT, valamint kőnnyúgépkezelőket, kubikosokat és a fűtési idényre nyugdija* futókét Jelentkezés a munkahelyen naponta 7-t5! lí óráig. M478fi> \ / bárhol történjen is. mi. ma­gyar szakszervezetek soha nem helyeseltük. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Lengyelországban most rend­kívüli helyzet van A rend­kívüli neiyzetoen pedig rendkívüli intézkedésekre is sor Kerülhet. Márpedig ak­kor, amikor egy rendkívüli helyzetben egy válságos ai- lapot megoldásara, meg- szüntetésére egyertelmuen ieheioseget adó intézkedés történik — ez véleményünk szerint helyénvaló, letjogo- sult. Lengyelországban pe­dig ezt tekmtnetjük a hely­zet normalizálása egyetlen alternatívájának. Ezután Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese a SZOT legutóbbi ölese óta végzett munkáról terjesztett jelentest a tanácsülés ele. A tanácsülés mindhárom napirendi pont beszámolóját .egyhangúlag elfogadta. Ezután Jakab Sándor elő­terjesztése alapjan személyi kérdésekben döntött a ta­nácsülés. Gedeon Pált, a Népszava foszenkesztójet — érdemeinek eks mérésévé!. SZOT-tagságának érintetle­nül hagyásával — SZOT tit­kársági tagságából es főszer­kesztői beosztásából felmen­tette, mivel nyugállományba vömül'. Fodor Lászlót, az MSZMP KB agitáció* es propaganda osztályának volt helyettes vezetőjét kooptálta a Szákszervezetek Országos Tanacsa tagjanak. majd megválasztotta a titkárság tagjává és kinevezte a Nép­szava főszerkesztőjévé A SZOT végül Zurzs Évát, a Művészeti Szakszer vezeték Szövetsége központi vezető­ségének és elnökségének tagját, a Magyar Televízió osztályvezetőjét a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak tagjai sorába kooptálta. Stanislaw Gncwa nyilatkozata (Folytatás az 1. oldatról.) bem értelmezve közéletünk­ben, a politika és a gazda­ság területén jelentteez.ő problémákat. A két parlament közötti együttműködésről szólva Sta­nislaw Gucwa hangsúlyozta: hagyományosan jő kapcsolat alakult ki a magyar es a lengyel országgyűlés között. E' mostani látogatás is erő­síti a gyümölcsöző együtt­működést. Az elmúlt héten született lengyel szakszervezeti tör­vénnyel kapcsolatban Sta- nisiaw Gucwa utad arra. hogy Gdanskban és Nova Hután tüntetésekre került sor az új törvény ellen. — Lengyelországban négyezer üzem működik. amelyekben a rauiua normálisan folyik, s ahol szervezik az új szak­szervezeték előkészítő bi­zottságait. kidolgozzák mű­ködésük alapszaoalyait — hangstuyozta. — Ez azt je­lenti, hogy a dolgozók dön­tő többségé támogatja az új szakszervezeti torvényt. Hozzáfűzte: a munkahelyi szakszervezetek létrehozásá­nak ütemétől komoly mér­tékben függ a rendkívüli ál­lapot feloldásának a lehető­sége, hiszen ezt a helyzetet nem Kívánjuk hosszú ideig fenntartani. — Mi lengvelországban nagy figyelemmel kísérjük es elemezzük azokat a tár­sadalmi. gazdasági mecha­nizmusokat, amelyek Ma­gyarországon megítélésünk szerint kitűnően működne* Azt a célt állítottuk magunk elé, hogy módszereiket meg a.apa-auDan tanulmányoz­zuk. Ezt is szolgálta .mosta­ni látogatásunk, a Budapes­ten folytatott tárgyalás is — mondotta végezetül Stanis­law Gucwa. A Bundestag gazdasági vitájában is szó esett a* ..atlanti súrlódásról Képünkön: Genscher külügyminiszter es Lambsdorff gazdasági miniszter, akik szövetségesükkel. Sehmidt volt kancellárral az ismeri módon járlak el, talán eppen az USA—Nyugat-Kuropa közötti súrlódási felületről beszélgetnek Szilvaaszalást végzők figyelem! A Zala megyei Zöldért korlátlan mennyiségben, megfelelő minőségben aszalt szilvát vásárol A felvásárlási árral, minőségi előírással és csomagolással kapcsolatos felvilágosításért forduljon a területileg illetékes zöldért ki- rendeltséghez. CÍM: Zalaegerszeg, Teskándi u. Nagykanizsa. Miklósfai Hűtőház Keszthely, Hévízi u. Zalaszentgrof, Hűtohaz, Tőrjei u. vagy ' Zöldért Központ. Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 12-—14. Tel.: 14-565 13 VARJUK JELENTKEZÉSÉT! ZALA MEGYEI ZÖLDÉRT ' '8743*1 2. Tel.:11-333 Tel.: 12-260 Tel.: 12-378 Tel.: 150 Legfontosabb az elvek összehangolása — A KGST előtt az a fel­adat all, hogy a tervkoordi­nációt kiegészítse az ©gyes országok gazdaságpolitikaja- nak egyeztetésevei. Az ezzel kapcsolatos teendőket körvo­nalazza pentekf cikkében a moszkvai Pravda. A gazdaság további fej­lesztésének kérdéseiben az elvek összehangolása leg­fontosabb A gazdaságpoliti­ka egyeztetése megköveteli, hogy mmösegileg új moaon közelítsünk a termelés nem­zetközi szakosítása és a koo­perációk problémaihoz. Elsőbbséget élveznek azok az ágazatok, amelyek a ter­metest folyamat forradalma- sitasát teszik lehetőve A nyolcvanas években a KGST tagországainak ki kell dol­gozniuk es meg kell valósí­taniuk a mikroelektronika alkalmazását a termelésben, a tudományban és a szolgál­tatásokba«. A gazdaságpolitika egyez­tetése keretében a tagorszá­gok áz energia- es nyers­anyag gazdálkodás terén sze­les körű intézkedési tervet dolgoznak ki. a jelenlegi öt­éves tervben több mint két­szeresére növelik az atorn- eröművi kapacitást. nagy erőfeszítéseket tesznek a nversanvagoK és az energia­források ésszerűbb és gaz­daságosabb felhasználása ér­dekében. A szocialista integráció feílesztese. és tökéletesítése során a közösség tagállamai megszilárdítják műszaki­gazdasági függetlensegtíket a Nyugattól. Ez a függetlenség nem azonos az önellátásra való bereivdezkedessel. A KGST tagállamai a világ más térségéivé! fenntartott gazdasági kapcsolatok fej­lesztésében aj! egyik legfon­tosabb eszközt látják a né­pek »közötti megérté*: az á 1 üaiános béke megszilárdítá- sara. A KGST-tagországok tér-- meló egységei közötti köz­vetlen kapcsolatok lehetővé • teszik a munka minden sza­kaszában való komplex együttműködést, a műszaki színvonal es a minőség fej­lesztését. Mindehhez meg kell teremteni azokat a szerveze­ti. jogi es gazdasági feltéte­leket, amelyek a közvetlen kapcsolatok megteremtesere ösztönzik a kollektívákat. A közvetlen termelési kap-, csői at ok. a közős válla- ■latok és cegeK a K.GST- tagallamok (t.arsadaimi­gazdasági természetüket te- Kintve egynemű) gazda^ag- iranyitasi mechamzm usai legfontosabb kapcsolódási pontjai. Az egyes népgazda­ságok tervezési es irányítási rendszerének közelítésénél természetes szüiksegszei useg az egyes országok gazdasági fejlődésében szerzett tapasz­talatok, az egyes gazöasagi agazatok. fejlesztésében ki­alakult forrnak és moöszerek kölcsönös tanulmanyozasa. A tapasztalatok átadása akkor a leghatékonyabb, ha azok eljutnak a dolgozok széies tomegeinez. Ez nyil­vánult meg abban a nem­zetközi szoc.ja,.sta munsa- versenyben, amely 1977-ben indult a magyarorszagi Cse-f pel Müvek felhívására, es azóta is sikeresen fejlődik es újabb formákat ólt. A KGST-országok közötti együttmuköaes megmasitha- tatlan elve marad továbbra is a határidők betartása FÖLVESZÜNK FIATAL villanyszerelő és lakatos szakmunkásokat Jelentkezni a VOLÁN 13 sz Vállalat műszaki fejlesztési és beruházási osztályán lehet, Kaposvár, f Füredi u, llf (2217?* Ezen elv megsértése megen­gedhetetlen. Az együttmű­ködés gazdasági mechaniz­musának hatarozottabban kell reagálnia, ha bármiféle eltérés mutatkozik a szerző­déses kötelezettségekhA ké­pest. Az együttműködésnek: ezt a vetületét a pártnak kell szüntelenül ellenőriznie. Elvi jelentőséggel bír a minőség kérdése. A minőség javításának egyik fő eszköze a szabványosítás. A szabvá­nyoknak olyanoknak kell lenniük, hogy tág teret mos­sanak a tudományos-műsza­ki fejlődésnek, esziköz.ül szol­gáljanak a szakosodáshoz és a kooperációhoz. Ma ezt még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Különösen élesen jelentke­zik a KGRT-országok tevé­kenységében a szállítás problémája. A tagországok árucseréje az elmúlt tíz év­ben 3.7-szeresére növekedett, és ennek megfelelően meg­nőtt az elszállítandó áru mennyisége, amelynek je­lentős részé jelenleg i's vas­útón teszi meg az. irtat. A vasutak áteresztőkéoessége azonban nem felel meg a je­lenlegi követelményeknek, szűk keresztmetszetek van­nak továbbra is a határmen­ti átrakodóátlomásokon. A szocialista országok kö­zötti gazdasági együttműkö- désbén meg számos más .probléma vá-r megoldásra E gondok megoldásának zálo­ga a tarsadalmi-gazdaságí fejlődés, a nemzetközi poli­tika kérdéseiben vallott né­zetek egysége. Az SZKP XXVI. kong­resszusán szó esett arról, hogy a gazdasági, kerdeseket legfelsőbb szintű tál.álkozóu kell megvitatni es ezt a kez­deményezést mindem testvér­ország támogatta. ^ A szocialista gazdasági in­tegráció ' áz'ánySijfi alapja * test'vérországok fokozatos kö­zeledésének, amely a szocia­lista ín'iérhaciöirtalizmus, a függetlenség es a nemzeti erdek tiszteletben tartása, a bel ügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjo­gúság, a kölcsönök előnyök és az eLvtárisi segítségnyúj­tás alapján megy vegbe. A KGST-tagországok szük­ség esetén önzetlen segítsé­get nyújtanak egymásnak. Ebben a szellemben született döntés a KGST XXXVl. ülés- százán arról, hogy , Vietnam, Kuba es Mongolia gazdasá­gi fejlódesenek előmozdítá­sára ezeket az. országokat a* eddigieknél jobban oe kell vonni a nemzetközi munka­megosztásba. Tovább fejlődnek a közös­ség államainak a független­be vált, sajat nemzetgazda­ságuk fejlesztésére törekvő országokkal fenntartott kap­csolatai. Az egyre bonyolultabbá való nemzetközi helyzetben a KGST-tagailamok nem szándékozná*, elzárkózni a tőkés országokkal fennálló, kölcsönösen hasznos gazda­sági kapcsolatoktól. Törek­szenek arra, hogy fejlesz- szek kereskedenu,-gazdasági és tudományos-muszaki kap­csolataikat azokkal a toaes országokkal, ameiyék készek az' egyenjogúság es a kölcsö­nös elonyok eivei alapján vaió egyuttmdkoöesre, a helsinki záróokmány erlei­meDen. A szocialista közösség őr- szagainak politikai, gazda­sági es tarsadarmi vívmá­nyait, a nepek békéjét es b.zionsagat őrzi a Varsói Szerződésben tömörült álla­mok testven hadseregeinek megbonthatatlan védelmi szövetsége. A nyolcvanas évtized első évei a szocialista közösség tagjai szamára a fejlődés .egiontosabb agaiban a gaz­dasági integráció elmélyíté­sei noztak Az egyenjogú, szuverén államok szövetség« napjainkban a beke megőr­zésének, az új tarsadaiora epiteseben jelentkezz! leiada- tok sikeres mago,dasanak biztos aiapjava vált álla­pítja meg o«tejezesü -» Pravcvi cikk«..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom