Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

4 VL VSr&skerssmtos kmtgr&smz&m a!é Humanitás és példamutatás „A Mag var Vöröskereszt magasrendű humánus pél- damutataseial. százezrek tár­sadalmi munkáiénak és ál­dozatvállalásénak szervezé­sevei. fontos társadalmi fel­adatokat teljesítve, szocia­lista társadalmunk építésé­nek aktív részesévé vált” — írta Kadar Janos abban a léveleben, melyben a Ma­gyar Vöröskereszt százéves fennállása alkalmából kö­szöntötte a szervezetet és tagjait. A Magyar Vöröske­reszt október 9—10-én tartja VT. kongresszusát. Ebből az alkalomból tartottak sajtó­tájékoztatót tegnap Budapes­ten. ahol elmondták: a mos­tam esemény fő célja a tár­sadalmi öntevékenység to­vábbi elősegítése, s ez irány­ban a szocialista erkölcs ala­kítása. A kongresszuson az országos vezetőség beszámo­lója sorra veszi a mozgalmi élet legfontosabb területeit, elemezve az élért eredme- nyeket, s jelezve a további feladatokat. Ahogy Gyűszű Miklós, a Magyar Vöröskereszt főtit­ka rhedyettese elmondta, hogy ez év februárjától városi­A tehetseg általában úgy követel maga nak teret, hogy a kisebb potenciajú tehetsé­geket maga möge utasítja, olykor uralkodva azokon. Nemritkán azok talentumát használja föl, szintetizálja a maga javára. Solness építési vállalkozóban erős a hajlam mások energiájának felhasz. (tálasára. Henrik Ibsen 1892- es keltezésű drama ja ban olyan embert, ismerünk meg. akinek magabiztossága keménységgel. erőszakosság" ga.1 párosul. Ridegsege • célt szolgál: a cel a hírnév, az anyagi jólet. Ilyennek lát­tuk a nem tül regen bemu­tatott NSZK-tevéd rá mában is. Bizony, sok nézőt riasz­tott el ez a meglehetősen gyors ..ismétlés”. S ez nagv kar. mert Mihályfi Imre rendezése megérdemelte a figyelmet. Mihályfi ugyanis más. teljesebb Solnesst mutatott be nekünk. Azt a Solnesst, aki meglelhető Ibsen drá­májában: a vívódó, maga­biztosságot csak mímelő, végtelenül labilis lelki egyensúlyú embert. Aki szinte egyéni tragédiájuk feledeseme — ikerfiaik meg­haltak — temetkezik a munkába, mintegy istennel perelve. Azt a Solnesst viszi képernyőre Mihályfi Imre, aki tökéletesen tudtában van annak, hogy kihasz.nálja al­kalmazottait. köztük talán még a nálánál is tehetsége­sebb. fiatal Ragnart. (Öt egyébkent nem a rádiómű­sorban közölt Cseke Péter, hanem Téri. Sándor alakí­totta!! Solness a látszatok lovagja, valóban két lábon járó csőd. Családi tűzhelye hideg, alkalmi ismeretségek lángjainál melengeti fázé­kony önmagát. S akkor be­toppan a lány . . . Hilda a hőst jött számon- kemi Solnessen: a diadal­mas. győzelmekre született- férfit. Abban az NSZK-vál- tozatban Solness hitte is' — micsoda öncsalás! —, hogy képes a magasságot meghó­dítani Hildáért. Ez a Sol­ness tudja, hogy a halálba megy. De azzal is tisztában van. hogy olykor a gesztus, . a vállalás is tett! A bukás | megtisztulás. Duba László bonyolult, túlzsúfolt díszletében nehéz a nézői eligazodás. Nem is erre kellett koncentrálnunk, hanem a gyakran premier plánban mutatott arcokra, a lélek tükrére. járási-kerületi szinten az or­szágban több mint tizenhá­romezer küldöttértekezlet zajlott le. A Vöröskereszt az V. kongresszus óta létszá­mában is fejlődött. 1977-től a szervezet 1500 alapsizerve- zettel bővült. A Vöröskereszt munkájának területén az egészségvedelem témakörét hatékonyabbá és tervszerűb­be tette az egészségnevelési középtávú terv. Módszerei közt igen népszerűek a több szerv közös rendezésében megtartott egészségvédelmi hónapok, hetek es napok. A családvéde.mi, .szociális munka, a párt és a kormány népesedéspolitikája elsősor­ban a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek támoga­tását célozta. A lakosság 20 százaléka elérte, illetve meg­haladta a nyugdíjkorhatárt, a Vöröskereszt ezért fontos feladatának tekinti, hogy közreműködjön az idős em­berek jó társadalmi közér­zetének megteremtésében és megtartásában. A beszámolóban a most szervezett egészség-ügyi in­tézmények közölt említették a barcsi gyermekotthont. Szó Halk drama zajlott itt. s ez a tudatos halksag rende­zői találat. Kállai Ferenc alakítása körülbelül azonos a Fehpr György rendezte Jegor Bulicsovban nyújtot­tál; az eltelt négy évben eszközeiben megújult szí­nész emlékezetes Solness. Kálmán György ..rezonörre fogott” Herddal doktorának is tapsoltam volna a szín­házban. Moór Mariann za­vart. hidegsége jól jellemez­te Solnessnét. Udvaros Do rottyát kissé távol tartotta az eltúlzott kifestes Hildá­1945. június 6-án Párizsba érkeztem, hogy reszt vegyek az Európában állomásozó amerikai csapatok számára rendezett turnen. Párizs cso­dálatos volt. A nehéz idők ellenere, amit végigcsináltak, az áru- és élelmiszerhiány ellenére, a széliem töretlen maradt, öt éve nem voltam Enjopaban. és úgy éreztem, újjászületek. A Rite Hotel volt az ame­rikai haditudósítók főhadi­szállása, és egyben műveszek lakóhelye is. Nem sokkal a megérkezésem után vacso­rára szóló meghívást csúsz­tattak be az ajtóm alatt. A feladó; Robert Capa. Le­mentem hozzá a szálloda bárjába, és megtudtam, hogy Bob ismert fényképész és háborús tudósító. Első látásra megértettem magam vele. Pompás estét töltöttünk együtt. Egy kis étterem,ben ültünk, megis­mertem a barátait. Nevet­tünk és táncoltunk. Az első pillanattól kezdve nagyon tetszett Bob Capa, aki ma­gyar volt, vidám és nagyon kedves. Turném nem is kez­dődhetett volna nagysizerűb- ben. Cápát a turné egyik ailonaasan lattan viszont, volt a Magyar Vöröskereszt nemzetközi helyéről és sze­repéről is. Figyelemre méltó dolog, hogy Angolában. Mo- zambikbam magyar szakem­berek segítik a vöröskeresz- tes tevékenységet. Kambod­zsában pedig négy magyar orvoscsoport működött. Emelkedett a Magyarország­ról küldött segélyezés is; az elmúlt időszakiban 115 alka­lommal 45 országba jutott hazánkból 125 millió forint értékű segély a rászorulók­nak. melyből csaknem ‘40 millió forintot a partolo tag­ság adott. Az elsősegélynyújtás okta­tásában lényeges előrelépés történt. Az országos végre­hajtó bizottság határozata szabályozta a tanfolyamve- zetők képzését, a vizsgázta­tás. a minősítés, az igazol­vánnyal való ellátás és a foglalkoztatás rendszeréi. A polgári védelem területén a mozgalom a korábbinál na­gyobb részt vállal a munka­hetei elsősegélynyújtó al­egységek saerve zésében és kiképzésében, a lakosság ál­talános polgárt védelmi tá­jékoztatásában. A Magyar Vöröskereszt szervezetileg is sokat fejlő­dött. s a feladatok teljesíté­se közben jó kapcsolatokat épített ki. A vörós'keresztes mozgalom népszerűségét jel­zi, hogy jelenleg 13 es fél ezer alapszervezetben több mint egymillió-ketszázezer tagot tartanak nyilván. Az október 9-en kezdődő VI. kongresszuson a szerve­zet 1 millió .200 ezer tagjá­nak képviseletében 600 kül­dött vesz reszt. A meghívot­tak között lesznek a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt, a Vöröskereszt Társaságok Li­gája, a nemzeti testversze le­vezetek képviselői. A kong­resszus tiszteletére — első alkalommal — negyvenötön a százszoros véradónak járó kitüntetésben részesülnek. Berliniben. A város, úgy tűnt, mintha megszámlálhatatla­nul sók darabra hullott vol­na. Amikor visszatértem Pá­rizsba a művészcsoporttal. Bob Cápát ismét ott talál­tam. Azt hiszem, ekkor sze­rettem bele. Egyszer csak azt mondja nekem: „Bo­A magyar származású Ro­bert C*#a TV-JEGYZET Solness építőmester tóL L. L. A A Capa, a magyar A múlt és a jelen találkozása Megnyílt a múzeumi hónap Honismereti tanácskozás színhelye volt tegnap Bar­cson a művelődési központ; az eseménnyel egybeesett az országos múzeumi hónap So­mogy megyei megnyitója. — A Hazafias Népfront ^negyei bizottságának hon­ismereti munkabizottsága a hagyományt folytatva — is­mét vidékén ülésezett. A mesztegnyőiek, majd a nagybajomiak után most a barcsiak mutattak be a vá­rosban es környékén folyó tevekenysegüket. Dr. Kanyar József kandidátus, a megyei honismereti munkabizottság elnöke üdvözlő beszédeben így jellemezte a mozgalom somogyi sikereit: — Me­gyénkben a honismereti munka napja ismét felme­nőben van. Megállapításához nem kell példákat keresni, olvasóink előtt sem ismeretlen az az értékes tevékenység, amit a mozgalom lelkes tagjai fejte­nek ki a szülőföld megis­mertetésében. A barcsi és a városkörnyéki honismeret­ről Szilágyi János, a helyi múzeum igazgatója számolt be. A mozgalom bármennyit is fejlődött, a „lelkes apos­tolok” kifejezéssel méltatott gyűjtők- meg mindig inkább áldozatot hoznak, s munká­juk szűk körű elismerésben részesül, noha tevékenysé­gük társadalmi hasznosságát aligha vitatja bárki* is. Rit­ka kivétel az olyan honis­mereti gyűjtő, mint a dravai halászattal foglalkozó Bon- dor Géza. akinek a munka­helye fedezi a sok utazás költségeit. A lelkes’, bonnvapusztai, földrajzi névhagyomanyok- kal foglalkozó Nagy János a nyugdijából fedezi megyei utazásait, pedig amit ad — az közkincs. A barcsi honismereti kör 1960-ban alakult, egy műsza­ki tisztviselő, egy iskolai gondnok és' egy lelkes mű- velődésiház-igazgató — ala­pító tagok — szorgalmazá­sára. A három ember élet­útja jelzi: a honismeret munkásai általában külön­böző foglalkozásúak, s jól megférnek egymás mellett. A barcsi kör 1976-ban fogal­lond vagy, hogy így élsz. Te a sa.iat iparod vagy, egy önálló vállalkozás, egy intéz­mény. Meg kell próbálnod, hogy újra ember légy. Té­ged mindenki manipulál, a férjed, a filimtársaságok. Az életed a munka, a munka, a munka. Közben elfelejted azokat a dolgokat, amelyek értékessé teszik az életet. Nincs időd az igazi életre.” Ha Capa azt mondja ne­kem. „házasodjunk meg”, biztosan követeim. Ehelyett azt mondta, nem tud fele­ségül venni, méh neim akar­ja lekötni magát. „Ha hol­nap Ázsiába kellene utaz­nom. és meg lennénk esküd­ve, lenne egy gyerekünk, nem tudnék elutazni. És ez nem megy. Nem vagyok a házassághoz való alkat.” Nagyon jól megértettem. De aszerint, ahogyan engem ne­veltek, az ember feleségül megy ahhoz, a férfihoz, akit szeret. Visszamentem New York­ba. hogy megkezdjem az ..Orleans-i Johanna” pró­báit. Cápától sok levél érke­zett. Franciaországból is; „Elővigyázatosnak kell len­ned, mert a siker veszélyes, és jobban korrumpál téged, mint a sikertelenség, és ezt nem tudnám elviselni .. . Most abbahagyom. Kiszáradt a tintám, és eppen most be­széltem veled telefonon, te kedves hollywoodi svéd lány. Nagyon szeretlek.” Angliából: „Mindig, ha kocsmába megyek, ha szín­házba, ha a ködös utcán sé­tálok, mindig szorosan ma­gam mellett szeretnetek tud­ni ...” Törökországból: „Vasárnap délután van. A szobám te­raszán ülök, átnézek a Bosz­poruszon es a minareteken, és mindig csak a te arcodat iatom.” (Kővetkező*: Ri ez i rendeao?) mazta meg először; vessék meg egy helytörténeti es néprajzi gyűjtemény alap­jai. A gyűjtőmunkán na­gyot lendített a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet felajánlása: a régi raktár­épületet múzeumi célra ad­ják át. 1979-ben meg is nyit­hatta kapuját Barcson a Dráva Múzeum. Ettől fogva honismereti és múzeumbará­ti kör működött a városban. Szilágyi János beszámolt a környező településeken fo­lyó honismereti munkáról is. Jó példaként említette a szulokiakat, a lakócsaiakat, a barcsi 525. számú szak­munkásképző intézet szak­körét, a babócsaiakat, a bolhoiakat, a csokonyavison-, faiakat, a vízváriakat. A ta­nácskozás hozzászólói to­vább színezték. gazdagítot­ták a környékről alkotott képet. Fontos figyelmeztetés hangzott el a babócsai üve­gesmester. Arató Béla szájá­ból: — Többet tudunk Ba- bócsa múltjáról, mint közel­múltjáról. . . A ladi pedagó­gusnő pedig örömmel mu­tatta be iskolájuk nemzeti­ségi hagyományápolását A tanácskozást követően a munkabizottság tagjai, a vendégek részt vettek a Dráva Múzeumban megren­dezett múzeum! tg mérntté­ki hónapi megnyitón, me­lyen megjelent Király György, a városi pártbizott­ság titkára, dr. Németh Je­nő a városi tanács elnöke. Mészáros Balázs, a So­mogy megyei Múzeumok igazgatója méltatta az orszá­gos eseménysorozathoz kap­csolódó somogyi program jelentőségét. Fölvázolta a megyei múzeumi hálózat fejlődésének fontosabb állo­másait, majd a Somogy nép­művészete címmel megren­dezett kiállításon kalauzolta végig a vendégeket. Ez a kiállítás tavasszal Prágá­ban „járt”, itt egy hónap alatt több mint ötezren vol­tak kiváncsiak a bemuta- tatott gyűjteményre. A látottak lenyűgözőéit. Kapóit faragásai, a somogyi hímzések, fejviseletek, a nemzetiségi textilek, a pász­torművészet remekei, a konyhai felszerelések a régi időkről beszélnek — s arra, hogy mit mondanak ne­künk, érdemes odafigyel­nünk — mondta megnyitó­jában Mészáros Balázs igaz­gató. Köcski Tibor zeneta­nár Bartók-kompozíciókat szólaltatott meg ihletett elő­adásában. Herényi Barna Útra kelnek a szobrok Bővül a telep Nyolcadik évadját zárta csütörtökön a nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Al­kotótelep. Az elmúlt hét év­ben ötvennégy alkotás ké­szült a tízhektaros Rinya- parti alkotóműhelyben, s most újabb művekkel gazda­godtak az atádiak. Az idén itt dolgozott ifjú Pál Mihály, aki egy tavaly megkezdett munkáját fejez­te be. Nagy lélegzetű, Bar­tók ihlette művének A he­tedik ajtó címet adta. Tor­nai András Endre ugyancsak az idén látogatott először Nagvatadra. Sajátos felada­tot vállalt: a sirpongati sö­röző elé készített egy nagy­méretű szobrot Hírnök cím­mel. Kedves vendeg volt az idén Schéner Mihály, aki a gyermekjátékok hangulatát idéző alkotással, az Ökrös­szekérrel örvendeztette meg a várost. Farkas ImszIó egy napórát készített fő mű­ként. de mellette három kis­plasztikára is futotta az ide­jéből. A grúz Rezo Has szia Mú­zsa címmel formált alkotást Del-Somogv egyetlen termé­szetes nyersanyagából, a fá­ból. A bolgár Tomas Kő­cser egy három méter ma­gas absztrakt figurát ha­gyott az atádiakra; a címe Nocturne. Lánc Sándor művészettör­ténész évadzáró beszédében hangsúlyozta, hogy a nagy­atádiak művésztelepének mekkora szerepe van ha­zánk képzőművészeti életé­ben. Itt nemcsak arról van szó, hop* egy város helyet adott az alkotó es kísérlete­ző munkának, hanem arról is, hogy ez a város befogad­ta a művészeteket. Csupán az idén a Délviép. a Kom­fort, a Danuvia és a hon­védség olyan társadalmi se­gítséget adott, melyet pern lehet forintokban kifejezni. Bár hivatalosan bezárt a művésztelep. minden bi­zonnyal sok nagyatádi vagy ' idegen lesz. aki az elkövet- " kezendő hetekben vagy hó­napokban felkeresi majd a szoborparkot, hogy elgvö- nyörködhessen az újabb al­kotásokban. Nem pihenhet­nek a telep vezetői sem: út­ra kelnek a szobrok. A fő­város tizenkettedik kerüle­tével kötött szerződés értel­mében az elkövetkezendő három évben helyet adnak a Rege parkban a nagyatádi telejy rendszeres bemutatko­zásának. Készülnek a tervek a szobortelep rendezéséhez is. hogy még kedvezőbb kö­rülmények között tekinthes­sük meg az elmúlt nyolc év­ad termését. S még egv jó hír: hat hektárral bővül jö­vőre a telep, hisz csak így van mód az újabb alkotások elhelyezésére. Az idei évad krónikájához, tartozik, hogy a társadalmi vezetőség két tagja — ifjú Szabó István és Illés György — a Rinya-parton kifejtett huzamosabb munkájáért au­gusztus húszadikán megkap­ta a megye művészeti díjat. A LENGYELTÓTI ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ ■ értesíti kedves vásárlóit, hogy Lengyeltóti, Bem u. 2. szám alatt 1982. október 4-én kötötté ru- szaküzletet nyit Az üzlet a Budapest Kötőipari Szövetkezet termékeit forgalmazza. Férfi-, női és gyermekkötöttáruk széles választékával várjuk kedves vásárlóinkat. (87S&4)

Next

/
Oldalképek
Tartalom