Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-04 / 207. szám
« Emelkedő eredmények A Kaoosvcm Szarvasmarha-tenyésítő Közös Vállalat igazgatótanácsa tegnapi ülésén értékelte a rendszer első félévi tevékenységének tapasztalatait. A tanácskozáson, melyen részt vett Magyar Gábor miniszterhelyettes, nagy figyelmet fordítottak a rendszerszervező tevékenység fejlesztésére. Rázógép 3 szilvásban. Termelőszövetkezetekben is segíti — bérmunkában — a gyümölcs betakarítását a Siófoki Állami Gazdaság. Képünkön: a siófokiak rázógév* a balalonszárszói Vörös Csillag Tsz szilvásában dolgozik. A kilenc hektár termését a tea a nagyatádi konzervgyárba szállítja Tűzvonalban Mennyi a havi kereseAz idén tovább növekedett a kisiparosok létszáma. jelenleg több iránt 114 ezren nyújtanak különböző szolgáltatásokat. .illetve végezitek ipari tevékenységet. Az ev eddig eltelt időszakában számuk toe-0 mint 3500-zal növekedett, főként az új kisipari szakmákban. Személyes tehergépkocsival való fuvarozásra például mintegy kétezren! vádoltak ki eddig iparjogositvá-nyt. A Kisiparosok Országos Szervezete az 1982 januárjában életbe lepett, a kisiparosokra vonatkozó uj ren- deielek hatásait megvizsgálva megállapította, hogy a létszámnövekedés főként a íóioglalkozasu es a munkaviszony mellett dolgozó kisiparosok kórere jellemző. A nyugdíj mellett Jpart gyakorlók szama csak igen kis mertek ben növekedett. Az első felévi adatok azt mutatják, hogy a létszámnövekedés 96 százalékban a varosokban következett be, az iparukat visszaadok, illetve megszüntetek döntő többsége a kisebb településekén, községekben működött, és az alacsonyabb jövedelműek körébe tartozott. A vidéki, apró települések kisiparosai főként lakossági szolgáltatásokat végeztek, így létszámuk csökkenése az amúgy is kevésbé ellátott területeken növekvő gondot okoz az igények kielégítésében. Gondot jelent a nagymértékű fluktuáció is, fél év alatt ugyanis az összlétszám 28 százaléka cserélődött ki. A fluktuáció aránya a városokban, a munkaviszony mellett ipart gyakorlóknál a legmagasabb, 46 százalékos, ami azt mutatja, hogy az ipart kiváltók egy részé bizonyos, meghatározott anyagi célok eléréséig vállalkozik a többltetmunkára. Meglehetősen magas azoknak a száma, akik — különböző okokra hivatkozva — visszaadták iparjogosit- vanyukat. Az eddig eltelt időszakban legtöbben az építőiparban — összesen több mint négyezren — szüntették meg kisipari tevékenységüket. A lakossági igények kielégítése szempontjából legfontosabb szolgáltató szakmákban 1335 kőműves, 1717 viüany szerelő. 671 szobafestő, 331 vízvezeték-szerelő es 2Ő5 ács adta vissza az ipart. A textilruházati iparban jelentősebb csökkenés a női és fer- fiszábóknál, valamint a szemíelszedőknéi következett be. Tizenkét megye szaznegy- venhárom gazdaságában segíti a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat. Az ev elején megfogalmazott céloknak megfelelően a rendszerhez tartozó . gazdaságokban nőtt' az intenzív tejelő- és a húshasznú állomány, ezzel párhuzamosan csökkent a v.e- gyes , hasznosítású fájták aranya. Az üzemi termelői munka, a genetikai fejlődés és nenn utolsósorban a rend-' stearszervezői ; tevékenység, j a vu 1 ása ■ eredeten veképpen emelkedtek a termelési eredmények. Az előző év eiső felében 1942, az idén hat hónap alatt. 2044 liter volt a tehenenkenti tejtermelés,- csökkent az egy liter tejre jutó takarmányköltség, és lényegesen mérséklődött az elhullás. A hízómarhaknái a múlt évi. 994 helyett 1012 grammos napi súlygyarapodást értek el. és a tervezett 4,4 helyett 4:09 kiló abrakból állítottak elő egy kiló húst. Ezekben az eredményekben többek között nagy része van a takarmánygazdálkodás javulásának. A közös vállalat szakemberei — a ' helyi adottságoknak megfelelően — minden gazdaságban évente elkészítik a takarmánygazdálkodási tervet. A tejágazatban ezek megvalósítását rendszeresen, számítógéppel értékelik, s ennek alapján határozzák meg a további tennivalókat. Az összességében javuló takarmánygazdálkodás nem feledtetheti a gondokat, például azt,, hogy néhány üzemben a termelési szintnél lényegesen magasabb az ab- rakielhasznalás, nem hasznosulnak megfelelően mindenütt a gyepterületek. Említésre méltó viszont, hogy dekeben a rendszerszervező sokat tesz a nedvesen tartósított kukorica arányának növeléséért; közreműködésükkel tavaly nem egészen tizennyolc és fél ezer tonnát, az idén várhatóan több mint huszonnyolcezer tonnát takarítanak be ezzel a módszerrel. A szántóföldi tomegtakar- mairy-termeies .mérséklése érdekében a rendszer part- neriizemeinek többségében jói érzékelhetően javul a gyephasznosítás. Jól igazolja ezt a fényt, hogy az intenzíven hasznosított gyepterület a., múlt évi húszon- egyezerről már az év első felében huszonhatezer hektárra nőtt. Javult a me8éktermékek felhasználása is. A partnerüzemek számára különösen hasznos az a segítség, me- , lyet a rendszerszervező a tartástechnológia kőé szerű - sitése, a munkaszervezés javítása érdekében tesz. Az első félévben huszonkét üzem fordult a közös vállalathoz ilyen jellegű kéréssel, s az eddig elkészített tervek alapján mintegy ezerhétszáz tehenféróhelyet korszerűsítettek. .Tény, hogy a közös vállalat egyre szélesebb i körű tevékenységeit végez a szarvasmarha-tenyésztés — és -tartás minden területére kiterjedően az ágazat fejlesztése érdekében. Az üzemek igényén túl parancsolólag ezt követelik meg tőlük a szigorodó közgazdasági környezet is. Fontos törekvésük többek között a szaporodásbiológiái értékelő rendszer számítógépre alapozott továbbfejlesztése, a tömegtakanmany-terrneies leggazdaságosabb módszerének kimunkálása és elterjesztése, a melléktermékek fokozott hasznosítása a hús- ma rhaa gázát ban, és a takarmányszolgálat bővítése. téT — 4290 forint. — És az embereié? — Nemritkán 6—7 ezer. látja, ez a nyitja. hogy traktorosnál csak közvetlen munkahelyi irányítót nehezebb találni. Az én beosztásomban egy napon kell odaállni a dolgozók és a vezetők elé. Olykor úgy érzem magam, mintha valamiféle frontvonalban lennék, ahol mindkét irány ból lőnek... Ez a minapi ladi beszélgetésmorzsa juttatta eszembe a somogyjádi tsz főállatte- nyésztőjenek, Torma Sándornak a mezőgazdasagban dolgozó fiatalok megyei parlamentjén elmondott szenvedélye* szavait:-Az idén öt közvetlen munkahelyi irányítónk ment nyugdíjba. Sajnos, a fiatalok között alig akad, aki vállalná, hogy a helyükre álljon. A hiányzó erkölcsi es anyagi megbecsülés, a mostoha munkakörülmények és a naponként , megvívandó em- berprobaió csaták okozzak, hogy ez a beosztás csöppet sem vonzó a fiatalok számára. A közvetlen munkahelyi irányítók emberségétől, felkészültségétől egyre több függ, ugyanakkor egyre nehezebb ,.betölteni” ezeket a munkaköröket. Szinte mindennaposak a kényszer- megoldások.” Miszi Sándor öt évig Vár- dán volt. növénytermesztési brigádvezető. Két eve más beosztásba kérte magát. Most mezőőrkent dolgozik a tsz-ben. — Egyszerűen nem bírtam tovább idegekkel a temérdek vitát, győzködest, hogy felelőtlen és fegyelmezetlen emberekért is kellett vállalnom a felelősseget. Az első súrlódási -pont mindjárt a munkaelosztás. Tény, hogy vannak könnyebb és nehezebb, kevesebb és több bért hozó, egyszerű és hozzáértést igénylő munkák. — Valóban nem volt soha igazsagtalan ? — Ha nem is szándékosan, de bizonyos, hogy voltam. Csakhogy egy-egy nap adva van 12 féle különböző munka és 45 még' különbözőbb ember. Minden feladatot idejében el kell végezni, mindenhová' a legalkalmasabbnak ismert embereket kell tenni, de közben azt is számításba véve, hogy valaki két napja nehezebb vagy könnyebb, jól vagy kevésbé jól fizetett munkát végzett... Legalább húszán haragudtak meg ram naponta, s ha bármi fennakadás volt, a vezetők is engem vettek elő. — Feltételezem, meg élesebb összeütkőzeseket akoz a jutatomelosztas ... — Percek alatt kialakul az „ötszázasok klubja”, a „nyolcszázasok klubja” ... Az embereknek erőtlen az önkritikájuk, így elkerülhetetlenek a sértődések. Az sem boldog persze, aki a legtöbbet érdemli és kapja. Hamarosan elgondolkodik azon: ér-e neki 300 forintot a sok vita és harag. Itt van az eredője annak, hogy miért olyan nehéz túllépni az egyeniósdm ... — Meg nehezebb a helyzete egy fiától embernek — vette át a szót Sziarasincsics József takarmány gazdalko- dasi előadó, aki korábban az osztopam tsz-ben állattenyésztési telepvezetőként dolgozott. — Hamar megkapja: „mit okoskodik itt ez a gyerek”. A tekintélyszer- zes módjáról sok tanácsot lehet adni, csakhogy mindig vannak olyan emberek, akiknél a jó szó vagy a veszekedés ugyanúgy hatástalan, mint a 20 százalékos bérlevonás . .. Nemegyszer magam takarítottam ki a/ istállót, - mert , rauntam a noszogatásra. Voltaképpen visszás, hogy ae, emberek egy része — visszaélve „pótolhatatlanságával” — mintegy szívességet tesz, ha elvégzi a dolgát. Némelyek egyszerűen azt várják, hogy könyörögjön az ember. Ha például vasárnap 11-kor vagon érkezett, amit azonnal ki kellett rakni, házaltunk, könyörögtünk, még egy kt« üveg kevertet is vittünk, csak jöjjenek. — Mennyi volt a brigádvezetői keresete? — kérdeztem Miszi Sándortól. — 3200 forint. — 5200-ért újra vállalna ? — Nem. — Tehát nem csak bérkérdés, hogy sikerül-e vonzóvá tenni ezt a beosztást... — Nem. bár az sem mellékes — vélte Torma Sándor. — A magasabb fizetésből ugyanis könnyebb beszerezni a képzeletbeli ..füldugót”, ami elviselhetőbbé teszi a veszekedést. A bérhez hasonlóan fontos feltétel a képzés. A főiskolát véglett embérék nem Valla Lkoznak közveties munkahelyi irányításra.. A dolgozók közül kiválasztható és vállalkozó embereknek pedig hiányos 'a képzettségük. A technikumok megszűnése óta nincs a környéken oktatási intézmény, amelyik közvetlen munkahelyi irányítókat képezne. A gondok egy része abból fakad, hogy az újdonsült munkairányítók nem tettek szert vezetés- vagy munka- lélektani isméié lekre. Márpedig ez pótolhatná a régiek emberismeretet, rutinját. — A megoldás feltételei között említette az erkölcsi megbecsülést. Mit értett ezen? — Elsősorban azt, hogy a vezetőknek mindent el kell követniük, hogy a közvetlen munkairányítók tekintélye ne csorbuljon. Segiteni kell abban, hogy például a brigadvezető állhassa adott szavát. A feje fölött ne*» szabad „átnyúlni”. ' Súiyoe hiba az is, ha a vezető a dolgozók előtt tisztázza a brigadvezetövel a vita* ügyeket. Szó esett még a dolgozók es a közvetlen munkahelyi vezetők közötti felelősségbe- h aranytalanságakról, a „végen csattanó ostorról”, a munkafeltételek nehézségeiről. A tűzvonalban dolgozó középvezetők gondja korántsem somogyjádi sajátosság. A sűrűsödő feszültségek okainak feltárása és a megoldás országos szintű intézkedést kivan. Bíró Ferenc az energiatakarékossá £ érÜzemben és otthon Sín ad rág — exportra AZ IDÉN TIZENÖTEZER DARABOT SZÁLLÍTANAK Az idén félmillióval * több, ösz- szesen 15 millió forint értékű bérmunkát végeznek el az Elegancia Ipari Szövetkezet somogyvári varrodájában. Korszerű japán és amerikai varrógépek, gőzva- salok tálalhatók itt. Ágoston Lajos üzemvezető ezert is mondja elegedetten: — Kevés hasonló vidéki kisüzem mondhatja el, hogy ilyen nagyszerű gépparkkal rendelkezik. Ez teszi lehetővé, hogy kifogástalan termékeket adhassanak a megrendelőknek, egyik napról a másikra bevezethessünk. új gyártmányokat, s elvállalhassunk egy-egv fazonból «kár harminc darabős tételeket is. Negyven asszony es leány dolgozik varrodánkban, s ugyarieny- nyi bedolgozol foglalkoztattunk. öreglakon és Buzsá- kon • tizennégy-tizennégy, d< van. otthon dolgozó varró nőnk Lengyeltótiban es Pusztakovácsiban is. Az ez évi 15 milliós bérmunka felét üze- münk, a másik felet a bedolgozók készítik el. Mutatja az igen ízléses, kivaló minőségű — nyugatnémet megrendelésre készülő — női es féríisinadrágokat. Ebből az idén 15 ezer darabot szállítanak. Ez az NSZK- beli cég igen elégedett termékeik minősegével. Korábban már készítettek szamukra női es férfiteniszru- hakat — tavaly 12 ezret — most ebből is újabb tízezer darabos megrendelést kaptak. A Szovjetunióba szoknyákat küldenek az idén Somogy várról. A hazai kereskedelem számára is dolgoznak. Kamaszok, kislányok, valamint kisebb gyermekek számára nadrágot, szoknyát, ruhákat, készítenek. Egy új termék is hamarosan elhagyja az üzemet, s meg az ősszel az üzletekbe kerül: 3000 darab bélelt, igen szép kidolgozású gyermeksínadragot készítenek. Mivel üzemük bővítésére nincs mód, igen nagy gondot fordítanak a bedolgozók foglalkoztatására. A munkára jelentkezőket betanítják, gépet és alkatrészt adnak, a megvarrandó anyagot helybe viszik, s elszállítják a ■ész termékeket. Sőt megtérí- :k a munka révén keletke- i vilianyköltség egy részét S*. L. RENDSZERSZERVEZŐ fi PARTNEREKÉRT iöbb a kisiparos Új szolgáltatások 1
