Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-25 / 225. szám

Kaposvárról Kyotóba 13 nap alatt a töld körül Segélyt ad a szakszervezet Egyedül a gyerekkel Az alkalmazott és úgynevezett tiszta kémiával foglalkozó nemzetközi szervezet - az IUPAC — négyévenként rendezi meg növényvédöszer-anaiitikai kongresszusát. Az idén, e hónap elején, a japán nagyváros, Kyoto látta vendégül több mint száz ország 1500 szakemberét. A magyar növény- védösöket — egy fővárosi kollégájával - dr. Visi Györgyné, a kaposvári Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás anali tikai laborjának vegyészmérnöke képviselte. kutatási területen újat mondhatunk ... — A növényvédelem és a vegyszeranalitika i'ven te­rület. jóllehet bőven van tennivalónk is. Az előadás tárgyát tuda­koló kérdést szakkifejezések özöne követte. Dr. Visi — Voltaképpen csak a vé­letlennek köszönhetem, hogy én, a „szürke vidéki mér­nök” kijutottam Kyotóba. Ha az országba behozott egyetlen speciális eszköz nem épp a mi szermaradék- vizsgáló berendezéseinkhez kapcsolható, ha az új mű­szer összehasonlító vizsgála­tát nem én kapom felada­tul, ha a gépet gyártó Pa­ck art cég bécsi képviselője véletlenül nem figyel föl eredményeimre, aligha ju­tok el Japánba. Ugyancsak a szerencsének köszönhetem, hogy az itt töltött kilenc év alatt részt vehettem egy .angliai tanulmányúton és a négy évvel ezelőtt a züri­chi kongresszuson . . . Ezeket hallva magam is úgy véltem, dr. Visinének valóban szerencséje van, hogy ilyen fiatalon bejár­hatta a világot, miközben föltehetőleg több száz kol­légája vár hiába ha.sonló lehetőséget A beszélgetés végére be kellett azonban latnam: e kétgyerekes mér­nök korántsem csak a sze­rencsének köszönheti hatá­ron túli és határtalan élmé­nyeit. Mert hát például a több száz kitűnő kémikus közül hány tudott volna hi­bátlan angolsággal előadást tartani ilyen címen: „A lang Krotna t og rá fos és ther- mocionos detektorok alkal­mazhatósága a multiresidue módszerekben” . . . Mindez ..magyarul” sem túl egysze­rű. — Hogyan sajátította el a szaknyelvet ilyen szinten? — Főként a napi munka során. Ha például új szer érkezik, ki -kell dolgozni az analitikáját. A leírások rendszerint angol nyelvűek. Más feladatokkal kapcsolat­ban is sokat „irodalmaz- tam”. Korábban a gimnázi­umiban és az egyetemen már tanultam angolt, ma azon­ban jártasabb vagyok a szaknyelvben, mint a társal­gásban. — Ez a kiküldetés nyil­ván rangot ad a szakmában is ... — Valamiféle lelki önfe­gyelemre is szükség van az ilyen presztízs-sikerek után. Nem akartam elhinni, mi­kor például a tokiói repü­lőtéren a svájci Giba Geigv cég egyik vezetője ismerős­ként üdvözölt vagy mikor az egyik NSZK-beli tudós azt mondta, ismeri a neve­met és . kutatási anyagaimat. — Erre mondhatná egy rosszmájú kollégája: „Csak el . ne szaladjon vele a ko­csi .. .” — A siker valóban része­gítő. csakhogy utána mindig józanságot és szakmai sze­rénységet követelő hétköz­napok jönnek. — Alighanem a rossz lel­kiismeretem sugallja e kér­dést:* a férje nem érezte úgy, hogy a felesége már- már túl sikeres a pályáján? — Kölcsönösen örülünk egymás sikereinek és úgy osztjuk be a családi „ötéves terveket”, hogy mindket­tőnknek jusson belőle. Mi­kor ő a doktorira készült, én tettem „takarékra” am­bícióimat. s mikor én tanul­tam a nyelvvizsgára, ő állt „vigyázzban”. — Kérem, meséljem az utazásról. — Londonon és Alaszkán keresztül 23 órás repülőút után értünk Tokióba. Az induláskor elhatároztam, hogy az útról naplót veze­tek, csakhogy már a harma­dik napon beleszédültem az élményekbe. Azon a napon volt a poszteres előadásom is. — Nem túl gyakori, hogy épp a japánoknak valamely Györgyné lényegében arra a kérdésre adott választ, hogy hol van az a határ, ahol a számomra kimondhatatlan nevű műszerek meg teljes megbízhatósággal mutatják ki a vegyszermaradványokat'. Mi az a lehető legnagyobb mintaszám, amivel az érzé­kelők még megbirkóznak. A nagyüzemi mezőgazdaságot ellátó magyar analitikai há­lózatban naponta szükség- szerű az efféle „terhelési próba”. Nálunk rendszeresen nagy tömegű mintával dol­goznak — ez a nyitja a nyugati . műszergyártók megkülönböztetett érdeklő­désének. — Tudott-e valamit hasz­nosítani mások előadásából? — Többek között akváriu- mos kísérleteket végzek an­nak földerítésére, hogy a vízbe jutó vegyszerek mi­lyen átalakulásokon mennek át. Ezzel a környezetvédel­mi szempontból is lényeges témakörrel kapcsolatban több jó ötletet is kaptam. — Sikerült-e a képeslapok Japánján kívüli országról benyomásokat szereznie? — Sok helyen tapasztal­tam, hogy a japán emberek mennyire tisztelik egymást, és hogy például az udvari­asságuk milyen lefegyverző. Mindemellett önmagukban a japán „idegenforgalmi köz­helyek” is lélegzetelállítóak. Hazafelé Moszkván át veze­tett az utunk. így 13 nap alatt megkerültük a világot. Bíró Ferenc Én ilyen Vacsora után egy magán­házba mentünk. Ott még több vendég volt, akik azért jöttek, hogy megnézzenek egy filmet. Közben újra meg újra megkérdeztem Irene-t, hogy nem jön-e még a férje. Biztatott, hogy majd később. Körülbelül hajnali egy óra lehetett, mikor rátaláltam — a konyhaasztalon feküdt. Mindenesetre nekem úgy remlett, hogy keresztben fekszik az asztalon, s köz­ben töménytelen mennyisé­gű ételt töm magába. Mikor beléptem ag ajtóin, ram meredt, és azt mondta: — Üristen! Vegye le a cipőjét! — Nem segítene? — kér­vagyok deztem. — Nagyon lapos sarkú cipőt hordok. Sóhajtott. — Feltételezem, osztja á véleményemet arról, hogy meg keli változtatni a nevét. Meglepetten néztem rá, és megráztam a fejemet. — Kezdjük a keresztnév­vel! — folytatta. — Az Ing­rid lehetetlenül hangzik. Minden ' amerikai Ein-grid- nek ejtené. És a Bergman! Túlságosan német. Érti, mi­re gondolok ... Biztosan ne­hézségeink lesznek Németor­szággal, es mindenki azt gondolná, hogy német szí­nésznőt szerződtettünk, és senki nem akarná rhegnez- ni a filmjét. A férje neve, Lindström pedig, úgy hang­zik, mint a Lindberg. Tud­ja, a híres repülőről van szó. Ö népi hős. itt minden­ki csak Lindynek hívja ... Mi lenne, ha Lindynek ne­veznénk el? Megráztam a fejemet. Na­gyon hűvös és nyugodt ma­radtam, de éreztem, amint percről percre haragosabb lettem. — Senkinek a becenevét nem akarom. Egyáltalán nem akarom megváltoztatni a nevemet, Ingrid Bergman- nak hívnak, és az emberek­nek meg kell tanulniuk he­lyesen kimondani a neve­met.' Ha megváltoztatom a nevemet és ha Amerikában nem fognak szeretni, hogy állok elő. ha visszatértem Svédországba ? Salznik vett magának még valami ennivalót, kissé za­vartan rám nevetett, majd elejtette az ügyet:. — Okay. okay. Erről majd később még beszélhetünk... Ezenkívül még néhány dol­got kell korrigálnunk ma­gán: ■ a szemöldöke túl­ságosan vastag, a fogai sin­csenek egészen rendben, és egyáltalán ... Most aztán végleg elegem lett: — Azt hiszem, nagy hi­bát követett el, Mr. Selznik — mondtam. — Úgy lát­szik, zsákbamacskát vásá­rolt. Azt hittem, látta a filmet, az „Intermezzó”-t, és tetszettem magának. Most. hogy már látott, mindent meg akar változtatni raj­tam-. . . Ezek után inkább lerpondok az egészről. Nem kell többet beszélnünk erről, nem akarok több bosszúsá­got okozni magának. Egy­szerűen elfelejtjük az egé­szet. Holnap az első vonat­tal visszautazom. (Következik: Nem változ­tatunk.) Egyre növekszik azoknak a nőknek a száma, akik gyermeküket egyedül neve­lik. A tapasztalatok szerint környezetük ma már nein ítéli el őket; csak azokat szólják meg, akik okot ad­nak rá magatartásukkal. Azt. aki szépen neveli a gyelmekét, mindenhol meg­becsülik. A nők e fontos rétegének helyzetével, gond­jaival foglalkozott a közel­múltban az SZMT nőbizott­sága. Vértes Elememével, a bizottság titkárával arról beszélgettünk, mit állapítot­tak meg, hol szorulnak na­gyobb segítségre. — fontos képet adott-e a megye tizenöt vállalatára, •intézményére kiterjedő föl­mérés ? — A vizsgálat lehetővé tette, hogy megismerjük a gyermeküket egyedül nevelő nők szociális helyzetét; a szakszervezetek rétegpoliti­kai munkájában ugyanis fontos terület a nők gond­jainak föltárása, e gondok megoldása. A vizsgált üze­mekben több mint tízezer­háromszáz nő dolgozik, kö­zülük kilencszázötvenegy egyedülálló; száznegyvenen most vannak gyesen. E nők többsége egy gyermeket ne­vel; kétszázharminchárom kettőt, hetvenhat h ármat. A nagycsaládosok közé sorol­tunk kilencvenhármat. — Van-e anyagi alapjuk ezeknek a nőknek a gyer­mek fölnevelésére? Papp Sándor 30 éves mar­cali kisiparost 1980-ban a pusztakovácsi Egyesült Erő Tsz-ben egy 220 férőhelyes istálló, egy fejőház és egy épületrész gépészeti és víz­vezeték-szerelési munkájá­nak elvégzésével • bízták meg. Az építkezéshez ő sze­rezte be a szükséges anya­gokat is. A szövetkezettől egy bélyegzőt kapott erre a célra. A kisiparos azonban soro­zatosan visszaélt a bizalom­mal, több esetben saját cél­jaira használta föl a bé­lyegzőt. Olyan anyagokat is vásárolt, amelyekre a ter­melőszövetkezetnek nem volt szüksége, s ezeket saját építkezésén, illetve máshol vállalt inunkéinál használt föl. A kaposíüredi Vörös Október Termelőszövetkezet­ben is végzett szerelési munkákat, s ott szintén őt bízták meg az anyagok be­szerzésével. A gátlástalan munkavállaló a lopott áru szállításával is variálta mód­szereit: a kaposíüredi tsz raktárából 14 ezer torint ér­tékű anyagot vett ki, s ezt úgy számolta el, mintha ő hozta volna. Papp nem volt válogatós; szinte mindent vásárolt, amire szüksége volt. 750 mé­ter kábelt. 11 darab kande­lábert, s még attól sem ri­adt vissza — ami a nagyobb tételek mellett apróságnak hat —. hogy kicseréltesse személygépkocsiján az autó­gumikat. Vásárlásaival a pusztakovácsi termelőszö­vetkezetnek 63 ezer 500. a kaposfüredieknek 14 ezer fo­rint kárt okozott. A pusztakovácsi tsz épí­tésztechnikusa, a 36 éves Figyelem! Építőanyag­beszerzés g<yors ügyintézés 51. sz. vas—épi anyagtelep, Boglarlelle. Felvilágosítás: Mester Lajosnál a 12-726. telefonszámon. Várjuk kedves meg­rendelőinket ! (221755) — A nőbizottság megálla­pította, hogy a munkahelyek a szociálpolitika keretében támogatják őket, sőt: rájuk sokkal jobban figyelnek. A társadalom a családi pótlék­kal járul hozzá a kiadásaik fedezéséhez, ennek ellenére sokszor súlyos teher nehe­zedik a gyermekét egyedül nevelő — többnyire elvált — nő vállára. Az egy főre jutó jövedelme elmarad a férfia­kétól. a gyermekek nagy többsége pedig az édesany­jával. él együtt. Sajnos, a tartásdíj sem emeli számot­tevően az egy főre jutó jö­vedelmet. A több műszakot, esetleges folyamatos munka­rendet ők éppen a gyerme­kek miatt nemigen vállal­hatják, s ez érződik a jöve­delmekben is. A munkahe­lyek többsége azzal segít rajtuk, hogy kezdeményezte a rugalmas munkakezdést, a kedvezőbb műszakbeosztást, az egyműszakos munkaren­det. Az egyedülállókat men­tesítik az éjszakai műszak alól; mégis van azonban, aki ide kérte magát, mert sok­kal könnyebb iskolába kül­deni a gyermeket, majd ha­zavárni. Mi úgy foglaltunk állást, hogy ezt sem lehet sokáig folyamatosan csinál­ni. — Sok lehetőség van rá minden üzemben, hogy pó­tolják az anyagiakat. Meg- taszik-e ezt a vállalatok, a szakszervezeti bizottságok? Dér István — az ügy má­sodrendű vádlottja — az el­lenőrzés elmulasztásával le­hetőséget adott Pappnak a visszaélésekre. 2400 forint értékben öf is vásárolt saját céljára a tsz bélyegzőjével. Papp Sándort bízta meg az áru hazaszállításával. Az rájött a fekete fuvar ere­detére, s megzsarolta Dórt — így osztoznia kellett vele a hasznon. Kisiparosunk a „beszer­zés” egyszerűbb módját is alkalmazta: folyamatosan lopott. Böhönyéről 14 vil­lanyoszlopot, Marcaliból 11 telefonoszlopot, Tapsonyból fenyőfűrészárut vitt el, de ha úgy hozta a helyzet, Volkswagen mikrobuszával vasajtót, villanybojlereket, fenyőfát is elemeit — össze­sen 42 ezer forint értékben. Papp Sándor csalásaival és lopásaival 119 ezer forint kárt okozott... Ügyében a rendőrség folytatja a vizs­gálatot. Akadnak, akik visszaél­nek a vállalkozások nyújtot­ta lehetőségekkel, ígv az építkezésekhez szükséges vásárlások során egyre na­gyobb szerep Piáiul a belső ellenőrzésre. Az ügyeskedő, szabálytalan eszközökkel élő vállalkozók a népgazdaságot károsítják meg. de a becsü­letesen dolgozó kisipai-oisok tekintélyét is rontják. — Valóban így van; a vizsgálat szerint növekedett az együttérző törődés, a se­gítségnyújtás készségé. Egyetértünk például azzal, hogy most már nem egyfor­mán adnak segélyt az egye­dülállóknak. A segély ugyanis nem jár, hanem ad­ható, épp ezért a rászorult­ság szerint különbségét kell t-ennj,. Némelyek ugyanis már úgy fogták föl; „egye­dülálló vagyok, ez nekem jár”. Most elsősorban a szakszervezeti bizalmiak ja­vaslatai alapján mérlegelik, kinek adjanak és mennyit. Elismerésre méltó, hogy sok esetben a rászorulóknak nem is kell segélyt kérniük, a bizalmi jelzi a nehez hely­zetet, s a kezdeményezésére máris kiutalják. Egy adattal támasztom alá, amit eddig elmondtam; tavaly az egye' dülállók ötvenkilenc száza­léka kapott szakszervezeti segélyt. Most már rendsze­res az úgynevezett beiskolá­zási, karácsonyi segély, így a ruhagyárban, a Sütőipari Vállalatnál, a Volán 13. szá_ mú Vállalatnál, és máshol is. — Gondolom, hogy a sok jó mellett nehezen megold- • ható gondokat is fölfedtek. — Ez elsősorban a gyer­meküket egyedül nevelő nők lakáshelyzete. Többen al­bérletben laknak vagy a szüleikkel. A szerencséseb­bek ott maradtak a lakás­ban a válás után. A gazda­sági vezetők és a szakszer­vezeti bizottságok keresik a megoldás lehetőségét. Tavaly tízen kaptak lakást, tizen­hármán kamatmentes köl­csönt a vállalat révén, egy asszony szolgálati lakásba költözött, három pedig a munkásszálláson lehet a gyermekével. Ez azonban a kisebbség. A beszélgetések során többen elmondták, hogy meg sem kísérlik az önálló lakáshoz való jutást a nagy költség miatt. Kitér­tek arra is. hogy a lakás- fenntartási költségek emel­kedése még. jobban érinti az egyedülállókat. S ott van az üdülés: nemigen mennek el, mert oda föl kell készülni ruhával, különféle holmival, s ezt nem engedhetik meg maguknak. A gyermeket azonban elengedik a gyer­meküdülőbe, a szakszerveze­ti bizottságok ugyanis in­gyen viszik őket, Ez persze nem jelenti azt, hogy egy részük nem üdül. Itt azon­ban most a többségről van szó. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy amíg a gyermek kicsi, nem tudnak, továbbta­nulni, bekapcsolódni a kö­zösségi munkába sem. El­sősorban a munkakörükhöz szükséges tanfolyamot vég­zik el. — Nemcsak nők, hanem férfiak is vannak már. akik egyedül nevelik a gyerme­küket. — Szó esett róluk is. né- hánya.n ugyanis kifogásol­ták, velük miért nem fog­lalkoztunk. A tapasztalatok szerint ők szintén megkap­ják ugyanazokat a kedvez­ményeket, mint az édes­anyák minden üzemben. M. I I. G. a siófoki Állami gazdaság pályázatot hirdet építésvezetői munkakör betöltésére. Elsősorban tatarozási, felújítási, kisebb be­ruházási feladatok tervezésében, szervezé­sében, irányításában jártas, megfelelő kép­zettséggel rendelkező szakemberek' je­lentkezését várjuk. ­C í m : SIÓFOKI ÁLLAMI GAZDASÁG személyzeti osztály Siófok, Pf. 6. 8601 1873291 Isz-pecsél a kisiparosnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom