Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
ŐSZI NAPOK KALI NY! N BAN Egy falu születése A két emlék rokon egymással. es mégis más. Az. egyiknél a 1 enneles, a ma síkúé l a •/. emberré! való gondoskodás méretei a meg ragadó« k. A varos közvetlen szom- médsagában levő kalinyipi altami gazdaságinak alapvető feladata, hogy a megyeszékhely élelmiszerellátását segítse. így természetes, hogy a kilencezer hektáros nagyüzem 'termelési szerkezetét ennek a célnak megfelelően alakítottak ki. Imvrov Valerij Sztyepano- mcs pártbizottsági titkár és Ivanovo v Valentyina Vaszil- tevna szakszervezeti titkár adatokat sorolt. hogy a kilencniiljiós termelési értékből hárommillió a nyereség; hogy kétszáz lakást, fölépi'tetlek, saját óvodájuk. művelődési házuk van. És látványnak is megragadó az üvegváros. Tizenkét hektárnyi területen üvegházban nevelődik az uborka, a paradicsom. S ez még nem a végleges méret: rövidesen további hat hektáron építenek üvegházakat Mézszínű napfényben fürdő. nyírfás, ligetes erdők között kanyarog az ót. aztán feltűnik egy sajátos arcú település. Határában rvagv tábla: „A Béke Termelőszövetkezet ezt a falut 1982. március 26-án kezdte építeriassag mondatja velem, hogy nagyon szépek. Először megragadott a változatosság. Vannak köztük kétlakásos, kétszintes családi házak, földszintes ikerházak és különböző típusú családi házak. Közös bennük, hogy minden házhoz legalább százötven négyszögöles telek és gazdasági epüiet tartozik. S bár elóreliclido a gazdaság óvodájában A* állami gazdaság fivegvárooa — öte/wr-hatvan tonna tejet. negyuzázbúsz tonna húst, húszezer tonna különböző zöldséget, ötezer tonna gabonát, két es tél ezer tonna burgonyát kétl értékesítenünk az idén. — Mont. óaszel mér látni lehet., miként teljesülnek a tervek. Kedvesen botmbem*: • — Sikerüli teljéért*»». Sok mindenről szót vb hot • tenk. Arról, hogy ezerkét- sstazj+n dolgoznak negyven szakember irá n rí tasá va 1; Elkészült a Petöfi-szófár Egy atlag műveltségű inai ember szókincsének majdnem a kétszereset használta Petőfi Sándor. Hogy pontosan hány szót. egyebek kozott ezt is összeszamla Itak, s bárki láthatója, ha megjelenik a Petőfi-szótár harmadik — befejező — kötete. Huszonöt évig dolgozott e munkán J. Soltész Katalin, Szabó Denes es War ha Imre, » Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének három munkatársa. A teljes mű 34(1 nyomdai ív terjedelmű. Az első kötet 1973-ban, a második 1978-ban megjelent már, a befejező rész ezután várható. Petőfi az általa hasznait 22 ezer 718 szót egészen pontosan 44« ezer 297 esetben ismételte — ennyiből állt eletműve. Valóságos szókincse nyilvánvalóan ennél jo val több lehetett, mert a szótár tanúsága szerint egynémely egészen köznapi szót sohasem használt. Például az almát egyetlen egyszer sem szerepeltette verseiben, ez nyilvánvalóan csak véletlen' lehet. Más egyszerű szavak pedig, például a „mint” kötőszó meglepően gazdag kapcsolatot fed fel. E szó jegyzékükben ugyanis a szerkesztők összesen 126 szóláshasonlatot sorakoztattak fel. Aki ezeket elolvassa, megismerheti, tanulmányozhatja Petőfi majd minden költői hasonlatát. Gazdag gondolatvilága, stílusa — stilisztikai magyarázatokkal együtt — érdekes ve- tületben kerül így az olvasó ele. 1 r oda lom) őrien eszek, tanárok, diákok számára a könyv «>**1 *«*«*,« aképmu Kétszintes, kétlakásos hazak »1* fts a tervez*»«. Hatvwn la kas — pontosabban: enu ladi ház — jo kétharmada már áll! Sőt néhányban laknak is. Milyenek ezek a házak? Nem a kötelező udv« Itvvrtte I Km Kár txó; raklak n** őket. korántsem kékük a beíorvrepgeteg benyoma *á*. Változatos kiflsó burkolásuk. díszítésük magan viseli az orosz népi építészét Jegyeit Ettől régi es mégis modern, mai ez az új falu. Egy hazat haitim ara alatt (!) állítanak össze. Az otthonokkal együtt épül a gazdasági épület, az út, a kerítés. Az október elsőjére elkészülő höközpont ontja majd a meleget minden lakásban. Kicsit irigykedve jártam ezekben a lakásokban. Általában haromszobas otthonok, s itt a lakás nagyságai a szobák ala pteriílete vei merik. Az pedig negyvenöt vagy ötvennégy negyzettne- ter. A három szoba. Űj falu születik, es ent a falut a Beke Tsz «piti. Miéri? Mert a gondok haljon latosak. A szövetkezet elöregedett, az utánpótlást, a kézi munkaerőt a gépesítés mellett sem nélkülözheti a mezőgazdaság. Hosszú távú kölcsönként, az útépítéssel együtt kétmillió rubeát kapott a gazdaság. Ma ott tartanak, hogy a Szovjetunió legkülönbözőbb vidékeiről, póldauil Szibériából. Bakuból érkező jelentkezők közül válogathatnak. Hisz*» az ide költözök minden terítés nelk iá kapják otthon* lkat, esupán lakbért kell fizetik ük. 1982. mám* 2á-án kendet!. épülni esi a Bajai je Bárki nevű új település, es 1984 közepeire a kilencvermzemé- lyes óvodával, a százharminc személyes iskolával és es fürdővel együtt teljesen el k észü I. Három óniá jtetáHmek sw n.i utcákon. Rvonvorködtórik az ott homokban. S e* alatt a nagy igyekezettel dolpozo emberek ismét összeraktak egy házak (Folytat rak.) Vorn« Wart» Foto; Gyertya* l.asnta Szomszédolás Vendegekkel jártuk Nagy a tad »teáit. Jó házigazda módjára próbáltunk dicsekedni ezzel is. azzal is. ami eppen az eszünkbe jutott. Az idegen figyelme«, kutató pillantásai rögtön észreveszik azt, ami a helybelinek már annyira megszokott, hogy szóra som méltatja: az autóparkolókban szinte minden második gépkocsinak jugoszláv rendszáma van. S a vendég mindjárt kérdez is, mert tudja, hogy egy eve meg az a hír jarta errefele: ha munkaszüneti napón meg akarsz találni valakit, akkor azt a verőcei, pontosabban a virovitteai áruház előtt keresd. De arra gondolni, hogy hozzánk jen ennyi szomszéd a szomszédból, akkor még merész, el kepoaelewnek la! - azott. Bcrrenre, hetaraöőmaz,. Legújabb magyar—jugoszláv határátkelőhelyünket júniusban nyitottak meg Az első nap lovai több mim tízezer vendege lattan minden*; bizakodott: lesz itt vendeg- jaras Milyen forgalmat .szarnia ínak napjainkban? Szecska Sándor határőr alezredes. a TÉP parancsnoka nem büszkélkedhet olyan szamokkal, mim altkor. Hogy viszonylag csend van Ber- zencern. azt az. is lathatja, aki hosszabb-romdobb »dót tdK el iát, Érkező w«r* tamnwó jwgry szláv állampolgárokkal szeretnénk besizelgetn i ma g ya r- orszagi uhcéljukról. Nincs szerencsénk. Jó félórás várakozás után vegre személygépkocsi gördül a határsorompó ele. A feher Volkswagen utasai kilépésre jelentkeznek. — A rendszámtábla t*smt- saga szeneit Zágráb kőm vekéről érkeztek, Metre járták na kuvk ? — Oarfii« es Magvkam teán. Egy spéciáfts apró a] - kertrészt szenet/tiink volna vásárolni, de sajnos oetokne; is hiánycikk . .. A beraence* hatánőrSktől hajlottam: kiszámíthatatlan hogy melyik nap mennyi gépkocsi «érkezik Jugoszláviából hozvank. az azonban bi zorryoss hogv a beiepók többségért«* uticeí.i« Berzen- ee. Csurgó, flieéve Nagvetad Festőnő — angyalszárnyakkal Kaponya Jurfít kiállítása a Somogyi Képtárban Tünderi alom latója. art gyalszámyúak védelmezője Kaponya Judit festőművész. Először szerepel szülővárosában, Kaposváron — a Somogyi Képtárban. A kiállítás tegnap délután nyílt meg, előtte beszélgettünk vele. — Teljesen véletlen, hogy az anyakönyvi kivonatomban születési helyemül Kaposvár szelepei: szüleim Dombóváron eltek, s ők határoztak úgy, hogy a legközelebbi varas, Kaposvár kórházában hoz a világra édesanyám. Nekünk abban az időben a város egyet jelentett Kaposvárral. Itt voltak nagy üzletek, itt lehetett színházba menni. Nagyon szép, virágos város volt, és szellemi központ — Így érthető, hogy eddig nem tartották számon a Somogybái elszármazott alkotók sorában. Bizonyára Dombóvárral éló a kapcsolata. — Elég sok dombóvári születésű képzőművész él a fővarosban, illetve Szentendrén, velük tartom a kapcsolatot. öt éve a szívem már Szentendrére húz. Előbb négy évig éltem a megújult mű- vesztelenen, ni eve pedig otthonosan berendezkedtem a varosóa*’ — Festményei sokfele stílusjegyet hordoznak. — Nem tartozom semmiféle irányzathoz; a téma határozza meg, mit és miként festek. Csinszka arcképét másképp festem meg, mint például egy élő asszony portréját. Sokan a szememre vetették már, hogy Kaponya Judit nem találta meg salát ..hangját” a festészetben. Pedig már regen megtaláltam. Minden kepem ben benne vagyok. .. Nagyon jó tanaraim voltak, sokat köszönhetek nekik. Elsőnek dombóvári gimnáziumi tanáromról kell megemlékeznem: Marczell György festőként is ertekes ember volt. A gimnáziumban nagy hangsúlyt kapott a rajzolás, gondja volt a különféle technikai eljárások ismertetésére. A főiskolán nagy hasznát vettem az alapos előképzésnek. A főiskolán Domanovszky Györgytől tanultam a legtöbbet; három évig volt a mesterem. Kivaló tanar volt. — Kik hatottak festészetere leginkább; kik a példaképéi ? — Ezen meg nem gondolkodtam Minden nagy festői szerelek A mesterekre aondöiok, akik tisztesseggel Háromkirályuk művelték ezt a szakmái. Holbeintől kell tanulni rajzolni ! Meg Dürertől. — Képei láttán azt érzem nagyon szereti az embert, szinte a féltésig. — Örülök, hogy ilyen jóságosnak ítél festményeim alapján. — Közvetlen élmények inspirálják-e festésre? — Igen, mindig. — Látunk a kiállításon néhány, irodalmi élmény alapján született alkotást is. — Nem jellemző rám, de az irodalmi hatások alól sem vonhatom ki magam. Akkor festek, amikor közölnivalóm van. máskor nem. — Sokat lest-e vagy keveset ? — Keveset, de meet swaretaék sokért festeni. Elsősorban a festői technikában szeretnek továbbhaladni, megismerni belőlük minél többet. Szeretném kipróbálni azokat az eljárásokat, amelyeket meg nem alkalmaztam. Munkásságom az érzelmekre épül, de talán fegyelmezettebben, mint eddig. Két képre emlékeztet: a ■ludas pénzere és a Szeplőtelenre.. — Ezeket temperává! festettem, úgy, mint a regi mesterek. Stúdiumoknak szántam. — A stúdiumnál mégis többek lettek. — Tálán mert készt« csináltam őket... aurMfcri Barna Naéar'vwtyjegló panaszkodA beraemeéi bílajdowoea ha*. — Ntee* áran nap, hngv ne terme Jugoszlávia; nemde günk. Nincsenek kan. de azért mindig akad, aki beterr a jól íúszereaetf, magyaros ételekért,.. — lís Csurgón hová jönnék a szomszédoló szomszédok ? — kérdeztem Pápa Imrét, a nagyközségi tanács elnökét. — A legtöbb autó a Vö»- ponttoan parkol. így feRéte- lezhető, hogy többnyire a« étteremben, illetve a boltba» fordulnak meg. — így van — hallottam» A ugyan Imrétől, a helybeli a fesz elnökétől is, azzal a kiegészítéssel, hogy ez a forgalom azonban nem számottevő. Mit csinálnak Nagyatatám a hozzánk érkező jugoszláviai vendégek? Szombati napon jugoszláv rendszámú gépkocsikat la+.tunk a paac kornyékén, az Átad Aruhá*, a Park étterem előtt, a Kossuth utcabain. egyszóval csaknem mindenütt. Az utasok) programja azonban nagyoa is? egysíkú, Az egyik üzletből ki, a másikba be, pihentető- ül ott vannak a presszók es az éttermek. A szoborparkba kevesen jutnak el. Ha valaki nem tudja, vagy elkerüli a figyelmet az utcám levő híradások felirata, hogy itt szoborpark w van, akkor bánatosan indul hazafelé, mert bármennyire is szeretett- volna élményekéi szerezni, csak egy kedvesnek mondott varost, látott kedvetlenül. Tudom, készült intézkedési terv Nagyatádon is »z idegenforgalmi idényre való felkészülésre, csakhogy ettől meg semmi, vagy csak eppen valami váltoaoét meg Mintha a varos m* meg pen* lenne kepes nsn- deglátó módjára fogadni a szomszédból érkezőket és az átutazókat. Pedig van to igény. Visszatértünk Bérseméért, * megmértük ezúttal asmajt a gépkocsinak a esomagtiar- tájat. aimeiy eppen most érkezett Nagyatádról, ée indul haza a szomszédé* Kap rmicara. fNagvatádon ét Cstggém is szóbeszéd, hogy megnóveke- H«t* vendegeink vásárlási lám.) — Werre járták* — Ö csak itt Nagyatádon. — Mit easaroitaik ? — Néhány apróságét — mondtak, s a bizonyság kedvéért mar nyitották w a csomagtartót. A vamoook rtS»wttek a tett. megál lapították, hege a megengedett ertéká és mémnvieegű áruval akarnék hazatér»«. Élelmiszert»* .Tincs több az engedélyezettnél. — Ez az áttalanos? — kérdeztem a van»- e* pénn- ügy árokét, Sietne * határőröket, — Ez — hangzik a megnyugtató valasz. s kezembe nyomtak egy listát, arról, mit szabad es mit. tflos kivinni az országból. Betartását következetesem > zárnom - kérik. liven a belyaeÄtep Y9K szeptemberében a berzenoei ha tata Homan kornyéke». Kicsit lehangoló, kissé frgyev- mezteiö, de mindenkeppen legenda foszlató. Ez utóbbihoz még egy apró történeteit: akik rendszeresen nézik hétfő esténként a jugoszláv te- levízió második csatornája« jelentkező magyar nyelvű teve-híradót, azok tudják, hogy néhány héttel ezelőtt Jugoszláviában fontos intézkedéseket, tettek a feketekereskedelem ellen. A szomszédolás tehát n*g mar valóiban jo erteinw szocnsaedo- las. Nagy
