Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
Jő tapamstataiokai hírfáim** Gazdálkodjunk közösen! A készletgazdálkodás gondjai — sajnos — nagy múltra tekintenek vissza. Erinek egyik oka, hogy a termelőeszköz-kereskedelmi (TEK) vállalatok életrehívása sem csökkentette a felhaszna 01 készletek nagvsagat. es érdemben nem módost tolta eloszlásúik aránvtalansagat. Sokan az egyedüli megoldásnak az adminisztratív beavatkozást tartották. ez azonban összeegyeztethetetlen a vállalati önállóság elvével. Nem maradt más: a közös érdekek fölkutatását kellett e!ólérbe helyezni. s csak abban lehet bízni, hogy ha közös pénzügyi alapokra helyezik a termelőeszköz-ellátást, javul a készletgazdálkodás. Vajon igazolja-e ezt a gyakorlat ? Erre kerestünk elsőként választ, a Metalio- giobusnál. Mürcz Henrik vezérigazgató szerint a közös érdekeltség megteremtésére van lehetőség, legalábbis távlatokban. — A jelenlegi helyzet azonban érmék ellentmond, hiszem a készletek 70 százaléka található a felhasználóknál, mintegy 15 százaléka a termelőknél és hozzávetőleg ugyanennyi a TEK-vál- lalatoknáL Ez rendkívül aránytalan készletszerkezetet tükröz. Kiegyensúlyozására a kereskedelmi vállalatok más-más módon törekszenek. Mi tavaly társasági szerződésekkel próbálkoztunk, sikeresen. A Metalloglobus 1981-ben öt vállalattal: a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárral, a Kontakts Alkatrészgyárral, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkrpa- ri Vállalattal (PEVDI), a Magyar Alumíniumipari Tröszttel (MAT) és a Világítástechnikai Gyárral alakított ki ilyen kapcsolatot. — Mi a lényege e társadalmi szerződés nek ? — A forgalom és a készletek finanszírozásához szükséges forgóalapot a felhasználóval közösen fedezzük. A szerződés életbelépésekor felvásároltuk a vállalatok korábbi készleteit. Partnereink az ily modem felszabadult forgóalapjuk meghatározott részét — külön megállapodások alapján — a rendelkezésünkre* bocsátottak. másik részévéi viszont ők gazdálkodnak. A szükséges forgóalap nagyobb hányadát minden esetben a Metallogtobus adja. A tényleges forgalom után az érvényben levő TEK-felárat számítjuk föl; ez közös tevékenységünk bruttó eredménye. (A raktározási es kész létezési költségekkel csökkentett nettó eredmény az, amelyen a társuló fellel a befektetett forgóalapok arányában osztozunk.) A Magyar Alumíniumipari Tröszt . például csak úgy lattá bizosnak gyártási programján ha legalább annyi ötvöz óanyag-kesziete van, amennyi 120 napos zavartalan termeteshez szükséges. Ennek' a mennyiségnek a negyedét a gyár , készletezi, a többi raktározását mi vállaltuk. A MAT raktárainak folyamatos feltöltéséről' es szükség .eseten az azonnali kiszolgálásról a továbbiakban mi gondoskodunk. Együttműködésünk bevált. A megoldás eg v szerű: a központi készletek tartása mellett a biztonsági tételekkel jól kell gazdálkodni, és megfelelő tőkével kell rendelkezni. — Miért nem atkatornázzák masruM is ezt a megoldást? — Egy váílalat nem kőny- nyen adja at pénzét, amihez nehezen jutott hozzá. A másik ok nem a vállalatoknál keresendő. A bank ugyanis barmikor megkérdezheti: ha annyi pénzed van. hogy meg másoknak is tudsz adni, akkor miért kensz hitelt. Pedig a közös pénzügyi alapokra helyezett termelöesz- köz-ellátás egy év alatt is bizonyította, hogy az említett társasági szerződés hosz- szafob távon a népgazdaság! készletek összetételére is kedvező hatást gyakorol. A felhasználók túlzott biztonságra való törekvésének oka a termelők. a készletezők es a felhasználók közötti kapcsolatok rendszesrtetensege is. Hogyan lehetne mindezen változtatni? Eme a kérdésre Horvath István főelőadó, az Országos Anyag- es Árhivatal Kohó- es gépipari főosztályának munkatársa válaszolt. — A legfontosabb a megrendelők bizalmának a megnyerése, mert enélkül nem lehet előrelépni. Ennek viszont feltétele, hogy a vállalatok az áltáluk igényelt anyagokat — közvetlen raktári kiszolgálás formájában — tetszőleges időben átvehessek a TEK-vállalattél. (A jelenlegi gyakorlat azonban merőben más.) A felhasználók ezért kénytelenek idejekorán megrendelni, amire szükségük van, holott általában a készletezéshez szükséges raktároknak is híján vannak. Űj raktárak építésé pedig közvetlen nyereséget nem hoz. így hitelt sem .lehet. rá kapni ... Megoldást jelenthet az ipari vállalatok forgóalap-átengedésének további szorgalmazása. Erre addig lesz szükség, amíg a TÉK-vállalatok pénzügyi eszközei nem gyarapodnak. Központilag is megpróbálunk javítani a helyzeten, az idén például felülvizsgáljuk a vas- kohászati termékek forgalmazási rendjei. — Jelenleg kedvezőbb helyzetben van-e a vevő, ha közvetlenül a gyártóhoz fordul? — Bizony*« érteleimben igen, mert hamarabb jut áruhoz. Ma még a TEK-vál- laiat nem kockáztat; összegyűjti a’ Vállalatok megrendeléseit, s azok alapján fordul a gyártóhoz. Így legalább egy hónappal meghosszabbodik a rendelési idő. Más kérdés, hogy a kohászat termékforgalmazási rendje előírja, mely nagyvállalatok fordulhatnak közvetlenül a gyártóhoz. A kis- és közép- j üzemek a TEK-tol szerezhe- | tik be termékeiket. Előfordul persze, hogy nagyobb vállalatoknak is célszerű lenne beszerzéseiket a TEK segítségével végezniük. — Nem segítene a beszerzési kötöttség feloldása? — Erről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik a kötöttségek feloldását látják jónak, mások viszont attól félnek, hogy ha teljesen kötetlenné válna 1 a beszerzés. akkor ellenőrizhetetlen lenne a készletek elhelyezkedése. A kérdés tehát az, hogy' a lehetséges megoldások közül melyik segítené elő az ésszerű készletgazdálkodást. A válasz remeihetöleg nem sokáig varat magára. Gy M. H ötleteivel, javaslataival a kislakást építőket segíti az építő- és építőanyag-ipar bemutatkozása a BNV-n. A fogyasztási cikkek szakvásárára elsősorban azokat a termékeket hozták el, aime- lyek gyorsabbá teszik a munkát, szebbé az otthonokat vagy korszerűségük révén növelik a családi, illetve hétvégi ház értékét. A faházak választéka megle- hetöen szegényes az idei vásáron. Az üvegipar húzott és szépen megmunkált síküvegei viszont méltán arattak sikert A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat paneles lakóház-, illetve sorházépítesi rendszerét mutatta be, jelezve, hogy a panel nemcsak a sokemeletes házak építőanyaga lehet. Hasznos építőipari kisgépek sora tudósít az Építőgépgyártó Vállalatnál folyó műszaki fejlesztésről is. Több új hőszigetelő anyag és eljárás bizonyítja, hogy a szigorúbb szabvány betartásához is mind több feltétel adva van. A vásáron az idén is megjelent a Kemikál Építési Műanyagfeldolgozó Gyára. Termékei közül bemutatja mindazt, amit a kislakást építők vagy korszerűsítök használhatnak. — Csakhogy ezeket az anyagokat nem mindig lehet kapni — mondom Érdi Péternek, a vállalat osztályvezetőjének. — Olyan anyagot, amely nmc6, nem is reklamaozunk soha. Az viszont előfordul, hogy a nem megfelelő áru- terítes miatt egyes területeken hiányzik egyik vagy másik cikk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy termékeink 80 százaléka import anyagot tartalmaz. — Ha gond az áruiterítés, miként lehet előrelépni? — Sorra jártuk az építőanyag-telepeket; azt vizsgáltuk, hogy mi az. amit forgalmaznak és melyik cikkeket keresi hiaba a vevő. Azt tapasztaltuk, hogy mindenütt van egy-két Kemikál- termék, amelyet állandóan lehet kapni, es keresik is a vásárlók. Az a véleményünk, hogy a gyárakhoz közeli építőanyag-telepeken nagyobb a választék, jobb az ellátás. Mas t.üzép-telepek is érdeklődnek a cikkeink után, de nem rendelnek belőle. A Kemiká'l a vásáron csaknem 60 féle terméket állított ki. Érdi Péter szerint ennek 40 százaléka szolgál közvetlenül lakossági célokat. Az elmúlt két-három evben megkétszereződött a lakossági vásárlás ezekből a termékekből. Ezt két tényezővel magyarázza: egyrészt jobban megismertek a vevők a termékkínálatot, másrészt az építőipar igényé — a beruházások csökkenése miatt — valamelyest visszaesett. Termékértékesítési gondot ez azért nem okoz, mert gyártmányaik többsége jól használható a felújításokhoz is. A BNV építőipari és lakás- felszerelesi kiállítása bizonyítja: az anyagipar az elmúlt éyekben jelentősen előrelepett. A vásárló igényéhez es pénztárcájához iga- zitotta kínálatát. Az új típusú konyhaiberendezésekre ez éppúgy vonatkozik, mint a Zala megyei Kerámia- és Cserépka ly hagy á r dekoratív falburkoló csempéire, pad- lobürkoló lapjaira, illetve kályhacsempéire. A tapéta is tért hódított a lakásokban. A késztőlci szövetkezet itt mutatta be először új mintáit; joggal kérdeztek a vasarlátogatok. hogy mikor lehet megtalálni ezeket a boltokban. Az építtetők — díjtalanul — tanácsot is kapnak a vásáron: az Építésügyi Tájékoztatási Központ információs irodát tart fenn a BNV területén. Dr. K. I. Arányok és érdekek Jó néhány tanácsházám megfordultam az utóbbi időben, beszélgettem székhely- és társközségekben lakókkal. Ez az az időszak, amikor a tanácsok is számvetéseket készítenek. arról, mit valósítottak meg a falugyűléseken elhangzott javaslatokból. s melyek a megvalósítatlanok, hol várat meg magara — anyagi lehetőségek vagy kivitelezői kapacitás híján — a teljesítés. Nem tagadom, tudatosan provokáltam kérdésemmel az egyik társközség lakóját — a tanácselnök jelenlétében —, amikor az iránt érdeklődtem: többre jutott, vagy megrekedt faluja a fejlődésben a körzetesítés óta. A válasz mindössze ennyi volt: „Nézze, nálunk senki sem mondja, hogy ti kevesebben vagytok, ezért nektek kevesebb jár; nem egyszerre, de apránként mindenünk összejön, ami keU: jarda, út, vízvezeték...” Álljon itt egy példa a kaposvári járásból. A Nagyberki Községi Közös Tanács közigazgatási területén — öt községben — háromszáz- harminccal kevesebben laknak ma, mint öt évvel ezelőtt, s a lélekszámcsökke- nésben Kercseliget vezet: csaknem száznegyvenen hagyták el ezt a falut az utóbbi i fél évtizedben. Ugyanakkor járda épült mintegy kétszáz négyzetméteren : hetvennyolcban létrehozták az öregek napközi otthonát; vegyesboltjuk, italboltjuk és terményfelvásárló helyük van, kereskedelmi es vendéglátó ellátás tefcuv tetőben csak a nagyberkiek és a mosdósiak állnak jobban ebben az öt községből álló tanácsi körzetben. Kevésbé látványos, ám jelentőségét tekintve igencsak fontos feladata a tanácsnak a rászorulók szociális támogatása. Az előbbi közigazgatási területnél maradva: az egy személyre jutó segély összege az 1975. évi 690 forintról tavaly már 1500 forintra nőtt. Kercseli- geten él a körzet mintegy 4100 fős összlakosságának tizenhat százaléka, ám — mivel így kívánják ezt az itt lakó emberek erdökei, szociális körülményéi — a segélyekből korántsem a/ lakosság arányának megfelelően részesednek: ide fizetik ki — több éves átlagban — az összsegélyek negyven százalékát. Ez az arány magasabb. mint a szabadiaké, a csornaiaké és a mosdósiaké együttvéve pedig ebben a három faluban lakik a' körzetbelieknek csaknem a fele. Égj'-egy hasonló lélekszámú település elterő saociaüs helyzetképet mutathat, következésképpen a juttatásokra való jogosultság aránya is változhat. A népesség csökkenése a legtöbb helyen együtt jár a faluban maradó lakosság átlagosnál magasabb életkorával, tehát nő a rászorultság a segélyekre, a különféle támogatási formákra. Mindezt figyelembe kell venniük a tanácsoknak — a fejlesztési igények tehetőség szerinti kielégítése, illetve a már elért színvonal tartása meüett m. r. SzivardohánySomogybó! Félidő a nagyatádi dohánybeváltóban Megyénkben körülbelül 450 hektáron termelnek dohányt; ennek csaknem a fele nagyüzemi, a többi egyéni, háztáji terület. A dohánynál az utóbbi években egyre nő a gépesíthető Virginia aránya, s már csak 30 százalék körül van a hagyományos havanna. A fajtaváltást indokolja, hogy a dohányosok mindinkább az aromásabb, nikotinban szegényebb cigarettákat igénylik. Másrészt e fajtának a növényvédelme is gépesíthető, éppúgy, mint a betakarítása és a szárítása. Az elmúlt években azonban több, munkaerőhiánnyal küszködő gazdaság fölhagyott a dohány termesztésevei. mivel nem tudta megvásárolni a drága külföldi gepeket. Pedig a minőségi Virginia jól exportálható. A dohány felvásárlását és válogatását a Dunántúli és a Duna—Tisza közi Dohány- fermentáló Vallalat nagyatádi üzeme végzi. Hozzá tartozik a puszta szén tgyorgyi szárítóüzem is. Az idei év tapasztalatairól Fodor József üzemvezetővel beszélgettünk. — Hatszáz tonna körül van az idén a szárazdohány — mondta — Üzemünkben hetvenen dolgoznak, nyolcvan százalékuk nő. Nagyatádra két nagy gazdaság: a görgetegi és a homokszent- györgyi szállítja a termest, a kistermelők, illetve a szárítási tehetőseggel nem rendelkező partnerek pedig Pusztaszent györgyre viszik árujukat. Az ottani szaritó- kapacitás 1500 mázsa. Eddig még nem volt fennakadás. — Milyen minőségű az idei dohány? — Az átlagtermés 15—20 wzazatekka] lobb a vsrtnat ám a romosé« a kwanttoi körülbelül ilyen arányban elmarad. A sok csapadék miatt, kevésbé jó a dohány szarazanyaglartalma. — Hol tartanak most a munkával ? — Körülbelül a felénei. ötven tonna eddig a szárított es ezerháromszáz tonna a zöld dohány. A terv teljesítése érdekeben épp a napokban állapodtunk meg a görgetegiekkel ég a mi asz- szonyainkkal. hogy szombati munkát is szervezünk. — Van-e valami különlegessége a somogyi dohánynak? — I gén. Dohány forgalmi berkekben tudják, hogy a szivardohány legkedvezőbb éghajlati es földtani tényezői hazánkban Somogybán találhatók. Hogy csak egyet mondjak: a dohány érés közben különösen érzékeny a megfelelő paratartalomra. Ez a magyarázata, hogy jelenleg csalt itt termelnek szí vardohanyt. — Milyen megyénkben a dohánytermelői kedv? — A dohány biztos áru, szerződés nélküli. így bármennyit átveszünk. Jók a kilátásaink exportra is. Nem árulok el titkot, ha elmondom : újabban fokozódik a dohánytermelési kedv mind a nagyüzemben, mind a háztájiban. B. J. v BNV-MORZSAK Ötletek kislakásépítőknek
