Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

/ Erősödő kapcsolat Nyíltabb várospolitika — egészségesebb közhangulat Ülésezett a Kaposvári Városi Tanács Még csak a kezdetén vannak a kampánynak, de már 42 ever tonna cukorrépát dolgoz­tak fel a Kaposvári Cukorgyárban. Négyezer-kétszáz terma export minőségű cukrot nyer­tek az eddig feldolgozott répabél. A képen a közúton beérkezett répa kirakodása látható IRÁNY IRÁN B Balatoni Halgazdaság nagy fogása Az elmúlt öt évben 150- ről. 300 millióra nőtt a Ba­latoni Halgazdaság termelé­si értéke. E látványos szá­mok önmagukban nem sokat mondanak, hiszen hasonló eredményt föltehetően el le­hetett volna érni a Balaton „kizsarolásával” is. Erről azonban szó sincs, hiszen mindenekelőtt a halgazda­ság szakemberei értik és tapasztalják, hogy. tavunk mennyire rászorul a véde­lemre, a körültekintő s a jövőbeni érdekekkel is szá­moló hasznosításra. Aligha veJetien, hogy legnagyobb összeggel — hárommillió forinttal — ők támogatják az újabb, többek között víz­védelmi és biológiai kutatá­sokat. Figyelemre méltó eredményeik mindenekelőtt az elmúlt években lezajlott merész, ámde átgondolt fej­lesztéseknek köszönhetők. .Vimak, hogy jelenleg hal- lermelésük 40 százalékát már feldolgozottan, s jó­részt külföldön értékesítik. A Balatonban a hektá­ronkénti halfogás 3 mazsa. A tógazdaságokban 12—15. A két éve termelő ódörögdi pisztrángtelep medencéiben 2500 mazsa — azaz 250 ton­na a hektáronkénti hozam. Ugyanitt a 160 köbméternyi silóban 60 tonna hal van, azaz alig két liternyi vízben ...erem'' egy kiló hal! (Rá­adásul negyedannyi *idö, mindössze 4 hónap alatt.) Azt gondolhatnánk, ez már áz intenzív technológiák IgiSőíoka. Ha a gazdaság ve­zetőiben akár nyoma is vol­na a megelégedettségnek, szégyenkezés nélkül beérhet­nek ezzel a rendkívüli ered- mepnyei. Csakhogy jól lát­ják, aki ma a fejlesztésben mfgáiíV - vagy akár csak las­sít, szükségszerűen lemarad. Ezért kerestek és találtak a jopal is jooD megoldást Kevesen tudják, hogy a British Petrol nevű világcég korántsem csupán kőolajter­mékekkel, hanem egyebek közt takarmányíéíék gyár­fásával es intenzív halte- uyeszíési rendszerek export­jával is foglalkozik. Skóciá­ban például valamennyi, a vizet, hűtésre használó ipari üzem mellett megtalálhatók a- meleg vízre alapozott BP- náitélepek. Ennek a cégnek a technológiáját vásárolta most meg — öó ezer fontért — a Balatoni Halgazdaság. A módszer mellett három even at a BP szállítja majd a takarmányt és az ivadékot. A 42 mulios — az export- bevélelemből két ev alatt megtérülő — beruházás mun- kaiatai már meg te kezdőd­tek Hévíz közeiében. A jö- core eikeszuio új telep hal- oermése 150 tonna lesz 850 flegvzetméteren. Ez hozzáve­tőleg tízszerese az ódörögdi medencék átlaghozamainak. \ Áz exportpisztráng kilója 4,5 nyugatnémet márkát hoz, földoigozottan több minit kétszer ennyit. Az angolna kilója 16 márka, füstölve azonban 28-at is adnak érte. A busa 19 forint helyett 40- et ér, ha földoigozottan ex­portálják. További példák nélkül is egyértelmű a gaz­daságnak, de a népgazdaság­nak is többet hoz, ha egy­szerű halhús helyett földol­gozott termék kerül a ka­mionokba. Ezt a lehetőséget fölismerve építették meg többek 1 között az évi 1600 tonna kapacitású irmapusztai földolgozó üzemet Idén több mint 120 vagonnyi, java­részt földolgozott árut szál­lítanak exportra. Ausztria és az NSZK elsősorban az an­golnát, a pisztrángot és a különféle balatoni hal­ínyencségeket vásárolja, míg a fehér busa fő megrendelő­je Irán. Az idei export mintegy negyedével több ugyan az eredetileg tervezettnél, csak­hogy ennél jóval több is le­hetne. A tengeri halászat visszaesése világszerte az édesvízi halak értékesítési esélyeit javította. Érzékelték ezt a halgazdaságiak abból is, hogy mostanában egyre több külföldi cég és nagy- kereskedő kopogtatott ajta­jukon. Adva volt az áru ‘és a vevő is, üzletet mégsem Amerikai filmajánlatra vártam. Néhányan már ér­deklődtek Hollywoodból. De csak szerződési ajánlatokról volt szó, nem konkrét film­ajánlatokról. Nem speciális szerepet javasoltak, hanem olyan szerződést, meliyel több évre egy stúdióhoz kö­töttem volna magamat. Min­dent el kellett volna játsza­nom, amit mondanak. Ezt -nem akartam, es ezért min­den eddigi szerződési aján­latot elutasítottam. Ekkor készültem gyerme­kem szüietesere is. Soha nem jutott volna eszembe, hogy a nyilvánosság csodálkozik azon, ha egy fiatal színész­nőnek, aki boldog házasság­ban él, gyermeke születik. Nem vártam azt sem, hogy akadnak olyan emberek, akik azon a véleményen vannak, hogy a gyermek árt a színésznő karrierjének. Később nagyon meglepőd­tem, amikor Amerikában mindig sikerült csinálni. A Balatoni Halgazdaságnak ugyanis nincs közvetlen ex­portjoga.. Csupán a Therim- pexem keresztül értékesít­het, melyet viszont jelenle­gi érdekeltségi rendszere nemigen sarkall újabb vevők megnyerésére. E visszásság elemzésére nyilván a Kül­kereskedelmi Minisztérium a megfelelő fórum... A Balatoni Halgazdaság gyorsan gyarapodó termelési értékének csupán kétharma­dát adja a haltenmeiós, a fennmaradó rész a kacsate- nyésztesből származik. Hat eve, mikor nagyüzemek so­ra számolta föl jövedelme­zőségi mélypontra került ágazatát, a balatoniak meg­lepő lépést tettek. Az angol Cherry Valley cégtől külön­leges eredményeket adó ka- csahibrideiket vásároltak. Az addig tenyésztett fajtáknál rövidebb idő alatt kevesebb abrakkal jóval nagyobb súly­gyarapodást értek eL Idén 1,3 millió kacsát tenyészte­nek nem lebecsülendő ered­ményességgel. A Balatoni Halgazdaság 650 dolgozójának mindegyi­kére 100 mazsa hústermelés jut * B. F. mindenki meghökkent azon, hogy nekem gyermekem van. „Úristen, gyereke van” — kiáltották meglepetten a hollywoodi főnökök. „Nem szabad a gyerekkel fényké- peztetned magad, és az új­ságíróknak se említsd soha, hogy anya vagy.” Még a házasságra« előtt, 1936- ban forgattam Svédor­szágban az Intermezzót. Egy háromszögtörténet volt, amelyben egy zongoramű­vésznőt játszottam, akit szenvedélyes kapcsolat fűz egy nos hegedűműveszhez. Amikor a svéd változatot 1937- ben amerikai felirattal bemutatták az Egyesült Ál­lamokban. ezt írta a Los An- geleá-i „Daily News’” a fő­szereplőnőről: „Nemcsak szép, ami Hollywoodban egyáltalán nem különleges­ség, de megvan az a ritka képessége, hogy meggyőz­zön egyszerűségével. Megvan hozzá az adottsága, hogy — A több mint* tízéves tanácstörvény hatályba lé­pese óta. de különösen az elmúlt evekben tovább nö­vekedett a la na csők nepkep- viseleti, önkormányzati es ailamigazgatasi munkájának a jelentősege, a felelősség a helyi döntésekben. Ezzel együtt fokozódott a lakosság érdeklődése a tanácsok mun­kája, a városfejlesztés kér­déséi, a lakóterületen: köz­élete, az emberek közérzetet befolyásoló intezkedesek iránt. Ezt állapította meg beve­zetőjében az a jelentős, amelynek dr. Kovács Fe­renc tanácselnök volt az előterjesztője, s amelynek alapján tegnap a Kaposvári Városi Tanács a testület és a lakosság kapcsolatának ala­kulásáról s az ezzel kapcso­latos ieladatokrol tárgyalt. Utoljára 1978-ban vizsgál­ták ezt a kérdést, de ez ev tavaszan a városi párt-vb és a pártbizottság is tárgyalt erről, s meghatározta a főbb tennivalókat. A mostani je­lentés sokoldalúan elemzi a kapcsolat alakulását, az el­ért eredményeket, a meglévő hibákat, és körültekintően fogalmazza meg azokat a javaslatokat, amelyeknek megvalósítása réven javulhat a tanács es a lakosság kap­csolata, s fokozódhat a vá­rosban élők közéleti aktivi­tása. Nyíltabb várospolitika — egészségesebb közhangulat — így fogalmazható meg an­nak a törekvésnek a lénye­ge, amely az elmúlt években — s á javaslatok alapján — a jövőben is meghatározza a tanács tevékenységét. A két eve' tartott, válasz­táskor 35 új tanácstag került a testületbe; kedvezően ala­kult a nők. a fiatalok és a fizikai dolgozók aránya. A végrehajtó bizottságnak öt űj tagja iett. Mielőbbi beil­leszkedésükre, munkájuk se­gítésére nagy gondot fordí­tottak. Ennek hatása a tes­tületi üreseken való, a ko­rábbinál nagyobb számú megjelenésben és a véle­ménynyilvánítás növekedé­sében is kÉÉejezödött A ménkűit javította az is, hogy rendszeresen részt vesznek abban a területi partaiapszervezetek és a kör­zeti népfrontbizottságok képviselői, akik egyúttal az nemzetközi sztár legyen, a hollywoodi producernek meg kellene próbálni Amerikába hozni.” Nem tudom, hogy a ké­sőbbi producerem, Dav»d O. UeizruK olvasta-e ezt a kri­tikát, de volt egy figyel­mes munkatársnője, Kay Brown, aki a New York-i irodáját vezette. Ö állandóan figyelemmel kísérte a kül­földi filmeket, hogy anyagot találjon , Selzniknek, aki megfilmesítheti ezeket az amerikai piac számára. Latta ae „Intermezzo”-t, el volt ragadtatva, irt Selz­niknek, es azt tanácsolta, készítse ei az amerikai vál­tozatot. Seiznik távirat osaott neki, hogy kössön velem szerződést, es hozzon Ame­rikába. Borzalmas hóvihar­ban repült Kay Brown egy ügyvéd kíséretében Stock- hoimoa. Ami ezután történt, azt jobb, ha őtőle olvassuk; „Ingriddel és a férjével, Peterrel a lakásukon talál­koztunk, es elkészítettük a szerződési. Ingrid egy szót sem szóit. Egy fotelben ült, es ruhát horgolt a gyerme­kének. Ránéztem Ingridre, aki egyáltalán nem törődött a szerződéssel, hanem a hor­golással volt elfoglalva, és azt gondoltam; Ki tudja, jó-e neki, ha kiemelem a környezetéből. Oéyan na­gyon otthon volt ott, hogy egyszerre leikiismeretfurda- iasom tamadt, amiért Ame­rikába akarom telepíteni...'' Idegen világ (Következik: Idegeit világ) ott élők véleményét, javas­latait is tolmácsolják. Kitűnt az előterjesztésből: a tanácstagok rendszeresen élnék interpellációs joguk­kal, az utóbbi három évben 52 esetben került erre sor. A lakosság helyesléssel fogadta es továbbra is várja a fon­tosabb várospolitikai ügyek­ről a kellő időben történő tájékoztatást. A tanácstagi beszámolók, a , városrészi tanácskozások, az üzemi fórumok s a város­rendezési, fejlesztési kiállí­tások ezt a célt igen ered­ményesen segítettek. A ta­nácstagi beszámolókon töb­ben vettek reszt a korábbi­aknál, s 200 közérdekű ja­vaslatot mondtak el. Azok sorsáról, megvalósításáról rendszeresen tájékoztatást kapnak. / Törekszik a tanács arra is, hogy gyorsan és kulturáltan intézzék a szakigazgatási szervekhez fordulók ügyeit, hiszen ez is jelentősen befo­lyásolja a lakossággal való kapcsolat alakulását. Az együttműködés, a ha­tározatok végrehajtásának ellenőrzése, javítása, a lakos, ság még alaposabb tájékoz­tatása, bevonása a közügyek­A mezőgazdasági termelé­sen beiül a zöldségé gázát az a terület, amely talán soha nem volt mentes az ellent­mondásoktól. Ha más és más jelleggel, de szinte min­den időben fellelhetők « termelés, a felvásárlás, a fel­dolgozás örökzöld gondjai. Ezt tanúsította a megyed ta­nács fejlesztési albizottságá­nak tegnapi ülése is, melyet a téma jellegének megfele­lően Kaposvár „zöldséges- kertjében”, a kaposmérőá 1 ja tinea Termelőszövetkezet újmajori telepén tartottak. Rendhagyó módon, egy rö­vid üzemlátogatással kezdő­dött az eszmecsere — a bizottság tagjai a szövetke­zet egyhek táros üvegházát tekintették meg. A vita va­lójában már itt elkezdődött, aztán több órán át folyta­tódott a holnapért értett fe­lelősségtől fűtötten. Tény és való — ezt töb­ben is hangsúlyozták —, hogy a bizottság egy olyan idő­szakban tekintette át a zöld­ségtermelés, felvásárlás, fel­dolgozás megyei helyzetét, amikor összességében kedve­ző a kép. Az időjárás külö­nösen kedvezett ennek az ágazatnak, több kultúránál is rekordok születtek. Ahogy értékelte Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyette­se, sem tavaly, sem az idén szót érdemlő gondok nem voltak az ellátásban, a ter­melő es az ellátó szerveze­tek tisztességes színvonalú munkát végeztek. Ezzel együtt vannak olyan tenden­ciák. olyan tények, melyeket éppen a »jövő érdekében nem szabad figyelmen kívül hagyni. A korábbi fellendü­lést követően, tavaly ás, az idén is folyamatosan csök­ken a hajtatott zó ldségtermö terület, zsugorodik a sza­badföldi zöldségtermelés is. Az idei jó zöidségtermő év­ben ezt az aggasztó tenden­ciát nem lehetett érzékelni, de a súlyosabb gondok meg­előzéséért most kell a szük­séges intézkedéseket megten­ni. A termelési kedv hanyat­lásának összetettek az okai, s ezeknek legtöbbje őszintén szóba került a tegnapi ta­nácskozáson. Csak a legfon­tosabbakra utalva: csökken a nagyüzemekben a kézi munkaerő, fokozódnak a be- takaritasi, szállítási gondok. Maris nehezen beszerezhetők és drágák, s a szabályozó változások szerint jovőee be, az általuk kezdeménye­! zett javaslatok, főkent a tár­sadalmi munkaakciók támo­gatása útján tovább javulhat a testület és a lakosság kap­csolata — ez tűnt ki a vi­táiról. A jövőben meg nagyobb gondot kell fordítaná a kü­lönböző határozatok megva­lósításának ellenőrzésére, jobban be keß. vonni ezekbe a tanácsi munkabizottságo­kat és a lakosságot. Java­solták : a tanácstagi beszá­molókon ne csak a testületi munkát, a várospolitikai cé­lok megvalósulását ismertes­sék, hanem azt is, hogy sze­mélyesen milyen tevékeny­séget fejtettek Tti ennek ér­dekében. A törvényes seggel, jogaikkal visszaélő állam­polgárokkal szemben ne le­gyeinek engedékenyek, álhu- mánusak — hangzott el. — Élőbb, eleven kapcsolat a lakossággal, ez az egyetlen járható út — csendült ki a felszólalásokból, s az ezekre adott válaszokból is. Vala­mint az a gondolat; a Ka­posvári Városi Tanács csak úgy képes megoldani nagy feladatait, ha épít arra a bizalomra, amely a testület iránt kifejeződik. Sz. I*. még inkább drágulnak a speciális kertészeti gépek. Az anyag- és energia ár­emelkedések miatt, a haté­konyság növelése mellett is, egyre csökken az ágazat jö­vedelmezősége. Ehhez já­rul hozzá a termelők és _ forgalmazók közötti nézetel­térések, viták sora Figyel­meztető és intő tények ezek. Érthető, hogy a tegnapi tanácskozáson a testület, esetenként szenvedélyes vi­ta útján; azokat a módsziere- ket, tennivalókat igyekezett meghatározni, melyek .a gondok mérséklését segíthe­tik elő. Nem kétséges, hogy a nehézségek orvoslásának egy része túlnő a megye ha­táskörén, de az is tény, hogy szép számmal van'mit tenni „saját házunk táján”. A hasznos javaslatok so­rából ezúttal néhányat idé­zünk. Fellendülőben van a kistermelés, és az önellátás­ban fontos szerepet játszó hobbi-kertészkedés. Ezt a te­vékenységet feltétlenül szük­séges a jövőben is támogat­ni, és igein hasznos lenne égy olyan rugalmas felvá­sárlási rendszer kialakítása, hogy az itteni felesleg na­gyabb hányada kerülhessen közfogyasztásra. Emellett természetesen a legfonto­sabb, hogy a nagyüzemi bá­zisgazdaságok megmaradja­nak, fenntartsák jelenlegi termőterületüket, t^pnéik- szerkezeíüiket. Bármennyire nélkülözhetetlen szerepük van az ellátásban a szak­csoportoknak, a kisterme­lőknek, az alappiBér a fel­dolgozó ipar száméra is, a fogyasztók számára is nagy­üzem. Ennek a célnak az ér­dekében — ahogy hangsú­lyozta Tóth Károly — kinek - kinek a maga területén, ha kell, áldozatot is kell hoz­nia. Megfelelő, ösztönző ár­politikával, őszinte, tisztes­séges partneri kapcsolatok­kal. (Jó példaként említjük, hogy a termelés segítésére a Nagyatádi Konzervgyár az idén — a megszabott ária­kon kívül — hétmillió fo­rintot fizet ki partnereinek különféle címen.) Végezetül, de nem utolsósorban szinte minden kertészkedő nagy­üzemben vannak még a ho­zamnövelésnek tartalékai, és első követelmény, hogy minden lehetséges módon keressék a költségek csök­kentésének leiietősegét. Az Intermezzo KIEGYENSÚLYOZOTT JELEN — KÉRDŐJELES JdVÖ Tanácskozás a megye zöldségtermeléséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom