Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-23 / 223. szám
A bánatos elmosolyodott Kattogott a fényképezőgép, teltek a jegyzetlapok egy éve a »égésén búcsúban. Nem így mr. idén! Hétköznapi búcsút örökített meg a kamera, a tollvégre sem akadt olyan igazi történet. Akkor népművészek, iparosok kínálták a portékájukat, külföldi zenekar adott szabadtéri koncertet, ma viszont egyetlen fazekas jött a! baráti unszolásra, és a művelődési háa is csak a mozi kedvéért nyitott ki. pedig tavaűy még kiállítást is rendeztek benne. Bánatos búcsúf iával köszöntünk el az ünnepi forgatagtól. Ogy mondják errefelé, azért, mert még vezetője sincs a művelődési háznak, aki kézbe fogta volna a dolgokat... Igaz-e a mendemonda? A aegasdá művelődési ház tizenhét évvel ezelőtt épölt. Evekig nem találtak hozná vezetőt, pontosabban évente váltottak egymást az igazgatók, míg végül ftía Gyula ezernél yétoen „stáb*1 emberC kaptak. A naegye klubmozjgalmának lelkes ve- zetője-eegáböje azonban egy szép napon, felmondott. Ismét évente váltogatták egymást a népművelők. Ormai István 1978-ban lett a művelődési ház vezetője, akkor, amikor létrehozlak az alsófokú oktatási és közművel ó- desi intézményt, melynek mai hivatalos neve általános művelődési központ. Lényege, hogy az óvoda, az iskola és a művelődési ház közÖ6 irányítás alá került A vezető Horváth Jánosné, aki egyébként az általános iskola igazgatója volt Helyettesei közül Bárdost Laszló- né lett a művelődés közvetlen irányítója, egyben Ormai István főnöke. A tor- tenet folytatását mondja el ő. — Ormai István akkor kezdte meg főiskolai tanulmányait, amikor hozzánk került, s akkor ment el, amikor megkapta a diplomáját. Nem akartuk elengedni. Az volt a véleményünk: ha valaki itt tanul, akkor dolgozzon is itt legalább annyi ideig, ameddig iskoláiba járt... Ormai István mégis elment. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központ munkatársa lett, ahol egy év alatt számos eredményt ért el. (Segesden se™ kifogásolták a munkáját ma is lelkesen segíti őket.) Távozása után meghirdették a megüresedett állást; jelentkeztek is sokan. A választás egy egykori segesdi fiatalemberre esett, aki Kaposvárról akart hazatérni a falujába. Az új népművelő, akinek ugyan efféle képzettsége nem volt, nagy lendülettel kezdett dolgozni, s ehhez sok segítséget kapott. Rövid idő alatt hét műsoros, kilenc ismeretterjesztő előadást, három kiállítást és hat bált szervezett, amelyeken több mint négyezren vetitek részt. Fél év alatt! Mégis elment. Mondják, családi összeütközésekhez vezetett az, hogy estéit a művelődési házban töltötte. Április 30-a óta nincs népművelője Segesőnek. — Ezért vtttünk haza bánatos búcsúfiát? — kerdez-- tem az igazgatónőt. — Nem, nem — tiltakozott H or vácimé. De a magyarázatot helyettese adta meg: — Tizenkét levelet küldtünk el a fazekasoknak meg a népi iparművészetteL foglalkozóknak. Tavaly sikerük volt, gondoltuk, idén is eljönnek. Egy válaszolt csak a levelünkre azzal, hogy külföldre megy ... — Más sem történt? — okadekoskod'tam. — Megtartottuk a sport- versenyeket. — A művelődési ház zárva tartott. — Ó, igen. Meghívtuk a berzencei népi együttest, amely kétórás műsort ígért, de fellépésüket le kellett mondanunk, ment nem tudtuk vallatni utazási költségeiket. — Az esti bál nem fedeate voäma a kiadásokat? — Bizony talanra nem építhetünk. Bánatos maradt a búcsú - fia. De hogy a címhez melton valami történjék vele, ahhoz tovább hallgattuk a két vehetőt— Igaz, hogy hiányzik egy népművelő a művelődési házból. Hiába hirdettünk, soha senki nem kérte a felvételét. Kényszermegoldásként csekély tiszteletdíjjal Szita Patt, a termelőszövetkezet fiatal szerelőjét, a területi KISZ-aiapszerveaet titkárát kértük fel, hogy brttosátsa. a nyitvatartásit... Szita Pali derekasan helytállt. Közreműködésével továbbira is él az ifjúsági klub, tartalmas programokkal dolgoznak a szakkörök. A vezetők. ka állításokat szerveznek, a falu összefogásával előadásokat hirdetnek. A képzőművészeti világihétre például a modern művészetekről nyitottak tárlatot, Durgó Tibor segítségével diaműsort néztek meg a nagyatádi telepről, várják a helybeli ásatások vezetőjét, aki az idei eredményekről szed majd; s elkészítették az éves programot is. Lehet, hogy nincs is szükség népművelőre? — Dehogynem: mindem képpen keli. És nem ideiglenesen. Nagy Jenő Az en világom Megújuló sorozat Oj címmel, és az ehhez tartozóan módosult tartalommá*! jelentkezik a jövőben a közkedvelt, elsősorban a tizenévesekhez szóló én és a világ könyvsorozat. A Móra Kiadó Kozmoszkönyvek szerkesztoségenek gondozásában megjelenő könyvfüzér új témák sorával igyekszik közelebb hozni napjaink történelmét, eseményeinek hatterét olvasóihoz, ezért is lett az új cím: Az én világom. A napokban az üzletekbe jutott első könyvek ig széles rétegeket érintő kérdéseket elemeznek. Pálfy Jó' zsef a szerzője a Fegyver minden mennyiségben című átfogó munkának, amely a világ fegyvergyártásáról és a fegyverkereskedelemről szól. Tárgyak a társadalomban címmel járja körül választott témáját Hernádi -Mik- lós. Filozófiai, szociológiai kutatások, kiváló tudósok művei alapján gondolja-írja tovább közérthetően, érdekesen, mát is jelentenek számunkra tárgyaink, miért ragaszkodunk egy-egy szivünkhöz nőtt darahhoz, és miért válunk meg könnyűszíwel egy másiktől. A sorozatban az idén még három kötet lát napvilágot. Hermann István Az értelemig és tovább! című könyvének alapjául a szerzőnek azok a színes eszmefuttatásai szolgáinak, amelyek egy népszerű rádiósorozatban hangzottak et Már a következő esztendő könyvújdonsága lesz egyebek között Zolnay László tanulmánya, a Fény és árnyék a középkori Magyarországon; Bicskei Gábornak az amatőr színjátszásról; a jeles futurológusnak, Gor- bovszkijnak az ezredfordulóról és az azt követő korszakról írt munkája. Kodálykiállítás Párizsban A Georges Pompidou kulturális centrum modern épületében kedden' este nyitotta meg dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet és René Fület, a ku Itu rk özpoot könyvtárának igazgatója a Kodály Zoltán emlékére rendezett kiállítást. A kiállítás korabeli fényképfelvételekkel és azokat magyai'ázó szövegekkel szemléltetően mutatja be Kodály Zoltán életének, zeneszerzői és zenepedagógiai tevékenységének főbb állomásait. SzÖtlf tanulnak. Nemcsak h**tt. régen használt tárgyak gyűjteménye a falumúzeum. Szabad idejükben gyerekek jönnek a régi falak közé és szakavatott segítő felügyelete mellett szőni tanulnak Nemzettudat, honismeret A szocialista nemzeti önismeretet, az önbecsülést építő-erősítő folyamatokról beszél gettünk. dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával. — > — Egyre több tény matatja közvéleményünk, növekvő történelmi érdeklődését. Mivel magyarázható ez? — Ez a növekvő társadalmi érdeklődés nagyon örvendetes jelenség. Még akkor is, ha helyenként túlzások, "torzulások is mutatkoznak. Ismeretes; hogy a népihagyomány vagy a köztudat legváltozatosabban talán a történelmi eseményeket őrzi. Például ahogy a korona hazaérkezését fogadta népünk, az Dem az ékszernek szólt, sótokat inkább államiságunk jelképének. Milliók kisérik figyelemmel a televízió történelmi tárgyú műsorait, soha nem látott népszerűségnek örvend a történelmi ég memoárirodalom. — Mindezt jól érzéken a politika, a történett -adomány és mindjobban felismeri az ismeretterjesztés is.» — Az okokat elemezve közvéleményünk erősödő történelmi érdeklődésében a közelgő ezredforduló vonzerején túlmenően egyéb tényezők is közrejátszanak. Elsősorban nemzeti fejlődésünk olyan sajátosságait em-> litem, mint a tokozott poétikai érzékenység, a társadalma, politikai nyíltság. Az Anélkül, hogy részletesebben foglalkoznék a személyiség fogalmával, csupán megemlítem: a személyiség az egyes ember, gyermek lelki életének sajátos egésze, külön egység, mely minden gyermeket egy kicsit mássa tesz, mint hasonló korú társai. Ebben a nagyon bonyolult, összetett egységben azonban vannak krmelke- dően fontos „szférák”, lelki tulajdonságok, mint a testi alkat, az idegrendszer, a vérmérséklet, a gondolkodás, az ismeretrendszer, a világnézet, a jellem, az érdeklődés, a képességek, hogy csak a legfőbbeket soroljuk fel. Ezek azért fontosak, mert a gyermek, az ifjú cselekvéseit, viselkedését meghatározzák, ezekben döntőek. Vegyük a gyermek testi fejlettséget; a „túl aprócska” vagy a „túl dundi” gyermekekben sokszor kialakulhat bizonyos kisebbrendűségi érzés a tényleges vagy vélt sérelmek miatt. Ugyanis a túl hosszúra nőtt gyermek gondja is sajnos. Áz idegrendszeri fejlettség is sokkal fontosabb, mint gondoljuk, mert például több gyermek nem azért nem tanul jobban, nem végez el gyorsabban egy munkát, mert nem akar. Hanem mert nem képes rá. Lassú az ingeríelfogó képessége, a •külső világból érkező hatásokat késve veszi észre, s nem tud rajuk gyorsan válaszolni. Akar ugyan figyelni, de hamar elfárad közben, s kikapcsol az órán vagy az otthoni tanulás köZ 7 ben. Az érzelmi világ megismerése szintén alapvető és nagyon sokrétű feladatunk: tudnunk kell, hogy milyen vágyai, törekvései vannak, kiaalkultak-e nála nemes szenvedélyek (hivatásszeretet, tudásvágy), mennyire hangulatember, aki rabja hangulatának, hogy bal lábbal keit fel, vagy vidáman. A temperamentum, a vér- mérséklet nagyon alapvető személyiségvonás: az, hogy a gyermek érzelmei lassan vagy gyorsan alakulnak ki, mennyire tartósak, és cselekvéseikben mutatkoznak meg, vagy csak beszédükből, a tettek emberei vagy „szájhősök”. S a gondolkodás fejlettsége, az intelligencia, az, hogy ismereteit miként tudja felhasználni, ugyancsak fontos tényező. Ismerős az a típus, melyet úgy jel- lemzünk: „lexikon-műveltségű”. Nagyon sokat tud, csak nem kepes ezt felhasználni. Milyen a gyermekünk ezen a térén? A jellem vonásai is közismertek, mint a becsületesség, az igazságszeretet, az őszinteség, a szolidaritás és a többi. Ezek milyen mértékben alakultak ki nála? Néhány gondolatot a megismerés mikéntjéről. Legfontosabb a gyerek megközelítésében a bizalom, az őszinteség kialakulása, hogy lássa meg a szülő segíteni akarását, törődését, és ennek megfelelően fogadja el és igényelje a szülői érdeklődést. A bizalom kialakítása kölcsönös legyen, feltételezze a gyermeki gondok, problémák feltárását ugyanúgy, mint a komoly családi gondok, tervek megbeszélését. Itt valamit hadd jegyezzünk meg: mindig komolyan kell vennünk los es nagy gyermeA gyermeki személyiség megismerése keink problémáit, még ha nekünk nem látszanak is jelentősnek, mert „nekik jelentősek”, őket igenis foglalkoztatják ezek az apró- cseprő ügyek. Találni kell időt a beszélgetésekre, a gyermeki tevékenység megismerésére. De nemcsak a tanulással kapcsolatos produktumok (lecke, rajz, kézimunka stb.) megnézésére, hanem a nem kötelező területekre is (hobbi, gyűjtés, barkácsolás). A minél több közös élmény biztosítása — mozi, színház, tévé, kirándulás, olvasás — és az ezeket követő beszélgetések sokat megmutathatnak a gyermekek egyéniségéből, erkölcsi-világnézeti, műveszi fejlettsegéből. A bevezetett ötnapos iskolai rend erre most gazdag időt biztosít a szülőknek; éljenek vele. Állandóan végzett tájékozódás, megfigyelés, beszélgetés és a gyermek őszinte segítsége együttesen teheti eredményesebbé személyiségmegismerő munkánkat, és az erre támaszkodó fejlesztést, a hatékony nevelést. I)r. Szelendi Gábor okok sorában kell említéni, népünk növekvő műveltségi színvonalát, egyre táguló szellemi befogadoképessegét. A történelmi ismeretek az új, szocialista nemzeti öntudat alkotórészei, formálói is. Régmúltunk és közelmúltunk tudományos alapokon nyugvó feltárása a szocialista szellemi honfoglalás egyik nélkülözhetetlen eszmei fegyverténye. — Nagyon fontos tudni, bogy ez az érdeklődés nem efvont, öncélú historizálás, nem a jelemtől vak) elfordulás. A múlt arra ad választ: milyen a történelemben gyökerező poétikai, gazdasági, kulturális pozíciókkal és tapasztalatokkal rendelkezünk, vagyis hogyan jutót- tűnik' a jelenig. — Történelmi célunk, a fejtett szocializmus megvalósítása sokkai nehezebb volna múltunk; teljesebb ismerete nélkül. Hazánk' ma a közelmúlt iránt a legnagyobb az érdeklődés. Ez érthető, hisz történelmünk legújabb kori szakasza közvetlenül kapcsolódik a mához. És még valamit: közelin atom k jő és rossz értelemben. egyaránt mély nyomokat hagyott az emberek élmény vi laga ban, tudatában, A gazdagodó szocialista nemzeti öntudat a torzulásokat, értékzavarokat is rendezi. Azt a kort éljük, amikor a hagyományozó nemzedékek minden tekintetben tisztázni akarják a hagyatékot. És az örökösök igényt is tartanak erre. — A nemzeti önismeret szocialista társadalmi céljaink megvalósításának fontos forrása. A népfrontmozgalom a maga eszközeivel miként segítheti gyarapodását? — A népfrontmozgalom számára a nemzeti önismeret, önbecsülés és öntudat, valamint a történelmi műveltség gyarapítása lényegi kérdés; nem rész- vagy k ampá nyf eladat. — Legjobban azzai segíti az önismeretet, hogy mind több állampolgárt segít az aktív közéleti cselekvéshez. Minden felnőtt állampolgárnak van valamilyen szintű nemzettudata, de a közélet, a több ismeret magasabb szintű, teljesebb nemzettudatot tesz lehetővé. — *A népfront mozga lom másik eszköze a széles körű tájékoztatás. A népfrontmozgalom által szervezett folyamatot nemzeti párbeszéd ösztönzést és teret ad történelmi tudatunk építéséhez. A különböző érdekeket ütköztető, szembesítő, egyeztető népfrontviták a szó igazi értelmében .cselekvésre, serkentenek. — Milyen sajátos feladatok hárulnák a társadalmunk széles rétegeit átfogó honismereti mozgalomra? — örülök ennek a kérdésnek. így lehetősegem nyílik asrra, hogy ezúton is kifejezzem a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elismerését a honismereti mozgalom több tízezer lelkes aktivistájának valóban magas színvonalú munkájáért a fővárosban és valamennyi megyében. A honismereti mozgalom a népfrontmozgalomnak az a sajátos munkaterülete, amely közvetlenül szolgálja a nemzeti önismeret erősítését. Feladatai igen sokfélék, szerteágazóak. A krónikaiirástól egészen a hely- és üzemtörténetig magába foglalja gazdasagunk, társadalmi mozgalmaink, kultúránk, szakmáink, egészségügyünk, honvédelmünk, nyelvünk, zenenk süt. történetét. — A jövőben még következetesebben kívánjuk folytatni a honismereti munkák Erősítjük mozgalmi jellegét, új erőkre, elsősorban a fiatalokra számítunk. Mind- annyiunk fontos feladata, hogy múltunk e feltárt, értékeit gyorsabban és hatásosabban tegyük közkinccsé. — Az utóbbi fél évszázad nemzeti történetének fontos vonulata a nep- frontmozgalom története. Foglalkoznak-e tudományos feldolgozással? — Elhatároztuk, hogy közelmúltunk teljesebb feltárása érdekében kezdeményezzük a népfrontmozgalom történetének megírását. Természetesen tudjuk, hogy ez végső soron a történettudomány feladata- Ma azt tűztük magunk elé, hogy összegyűjtünk minden dokumentumot, tárgyi emléket, mindent, ami a mozgalom történetének része. A munka megkezdődött. Nagy értékű segítséget kapunk az illetékes állami szervek mellett a történészektől, levéltáraktól. Az alapvető történeti dokumentumok gyűjtését a megyék szervezik. Valójában persze nem most kezdődött ez a munka; több megyében már tudományos értékű dokumentumkötetek, tanulmányok láttak napvilágot A tudományos összegzés része a nepfrontmozgaiom dokumentumait közreadó kétkötetes kiadvány is. — A nyolcvanas évek «tejétől intenzívebbé, szervezettebbé vált ez a munka. Nélkülözhetetlen volt ehhez a magyar párttörténet átfogó feldolgozása, hiszen a nep- frontmozgalmat a munkás- osztály élő, eleven szövetségi politikájának köszönhetően a párt hívta életre. A magyar népfrontmozgalom fél évszázados jubileumát 1986—87-ben köszöntjük. Az évfordulóra úgy készülünk, hogy a történelmi számvetés erősítse, gazdagítsa szocialista nemzeti önismeretünket, öntudatunkat. A. L.
