Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

A hét három kérdése Milyen visszhangot ’ • keltett a világban a Szovjetunió közel-keleti bé­keterve? Világszerte nagy figyelmet keltett, hogy Leonyid Brezs- nyev a del-jemeni minisz­terelnök, Ali Nasszer Mo­hammed moszkvai látogatá­sa kapcsán átfogó közel- keleti rendezési tervet ter­jesztett elő. A nyugati sajtó szembeállítja a szovjet ja­vaslatot Reagan' amerikai el­nök korábbi kezdeményezé­sével, illetve egybeveti a fesi arab csúcstalálkozó ha­tározataival. Az SZKP KB főtitkára alapiában helyte­lennek minősítette az ameri­kai elnök koncepcióját, mi­vel Washingtonban nem akarják előirányozni egv palesztin állam megalakítá­sát:. A nyugati hírügynöksé­gek nyomatékkai idézték azt a szovjet érvelést, hogy ha valaki elutasítja a palesztin állam létrehozásának gondo­latát. akkor tulajdonképpen Izrael létjogosultságát is megkérdőjelezi, hiszen az ENSZ 1947-es határozata, amely egyszerre rendelke­zett egy zsidó és egy palesz­tin állam egymás melletti megteremtéséről, csák akkor érvényes igazán, ha azt. tel­jes egészeben megvalósít­ják . . . Az amerikai és az izraeli politika fő célja az utóbbi evekben az volt, hogy meg­próbálják kiszorítani a Szov­jetuniót a kózel-keleti ren­dezési folyamatból. A mai feszült helyzet, a libanoni háború csak még látványo­sabban bizonyítja, hogy „bé­ke az olajfák hegye körül” csupán akkor lehetséges, ha a két nagyhatalom egyfor­mán részt vesz a béke meg­teremtésének felelősségé­ben. Léonyid Brezsnyev jog­gal vetette fel a Közel-Ké­jéttel foglalkozó nemzetközi értekezlet megtartásának szükségességét. A Szovjet­unió közel-keleti szerepének felújítását az is lehetővé ten­né. ha — mint ez a szovjet béketerv 6. pontjában olvas­Moszkvában tárgyalt a lengyel diplomácia vezetője. Képün­kön: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter fogadja a rö­vid munkalátogatásra érkezett Stefan Olsowskit (jobbra) AZ ESEMÉNYEK címszavakban Hétfő: Kádár János és Gustáv Husák tárgyalása Buda­pesten. — Hu Jao-pangot választotta meg főtitkárá­vá a Kínai KP Központi Bizottsága. — Több len­gyel varosban zavargások voltak, ülést tartott a nemzeti megmentés kato­nai tanácsa. Kedd : Gromiko szovjet külügy­miniszter és Olsowski len­gyel külügyminiszter moszkvai tárgyalásai. A Kelet-Bej rútban elköve­tett bombarobbantásban , életét vesztette Basir Ge- . majel. megválasztott li'ba- banoni elnök. Szerda: Leonyid BTezsnyev Moszk­vában ismertette a Szov­jetunió hatpontos közel- keleti békeíervét. — Az iz­raeli hadsereg benyomult Ny ugat-Bej rútba. Csütörtök: A lengyel parlament ülé­sén a belügyminiszter szá­molt be a zavargások kö­vetkezményeiről. — Kim Ír Szén. a népi Korea ál­lamfője Pekingbe érke­zett. — Egyiptomi—szudáni csúcstalálkozó volt Kairó­ban. Péntek: A szabaddemokrata párt miniszterei kiváltak a bon­ni kormányból, Schmidt kancellár kisebbségi szo­ciáldemokrata párttal kor­mányoz tovább. Szombat: Margaret Thatcher brit miniszterelnök tárgyalásai Tokióban. — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszó­lította Izraelt Nyugat-Bej- rút elhagyására. — A Li­banoni elnökválasztáson Camille Chamoun is jelöl­teti magát. — Alkudozás a nyugatnemet pártok ve­zető fórumain. Hu JM-pangot választották a Kínai Kommunista Párt új főtitkárává. Képünkön: a politikus Teng Hsziao-ping (jobb­ra) társaságában ható — a Biztonsági Tanács állandó tagjai, vagyis a nagyhatalmak szavatolnák a végső rendezést. Az arab fővárosokban arra is felfigyeltek, hogy Brezs­nyev pozitívan értékelte a fesi csúcstalálkozó során megfogalmazott arab béke­tervet. még akkor is. ha ab­ból hiányzott a reagani kon­cepció elutasítása es ha nem is volt benne a nagyhatal­mak felkérése egy későbbi megállapodás garantálására. Viszont joggal húzhatta ala a szovjet államfő, hogy egye­sek biztonságát nem lehet mások rovására szavatolni! Hogy illeszkedik a nyugatnemet kormány- válság a nyugat európai összképbe? Tömegmészárlás Nyugat-Be jrútban Izrael gyilkolt atta meg Basir Gerne jelt? tuma 1984-ig szólna, de a legtöbben a jövő vasárnap esedékes hesseni tartományi választások után elkerülhe­tetlennek vélték a rendkívüli parlamenti választások. kiT írását. Nos. a szakítás Genscherék kilépésével még hamarabb bekövetkezett. A bonni vál­ság mindazonáltal nem ra­gadható ki szűkén a nyugat­európai összképből. A kon­zervatívabb erők több or­szágban megfigyelhető előbbrelépését a gazdasági krízis fejleményei magyaráz­zák. Az előző hetekben Dániá­ban és Hollandiában láttunk hasonló jeleket. A válság hatása meg-megingatja azt a francia kormányt is. amely pedig alkotmányjogilag meg sokáig teljes nyugalommal szemlélhetné a jobboldali el­lenzéknek ismétlődő támadá­sait. Egy dolog biztos, az NSZK-beli kormányválság miatti bizonvtaiansag. az esetleges őrségváltás, egesz Európára mély hatással lesz. 3 Mi Tárható a kínai • pártkongresszus után? A „Kína-szakértők” világ­szerte egybehangzóan úgy értékelik a Kínai Kommu­nista Part XII. kongresszu­sát, hogy az a szemeiyi- kér­désekben és a szervezeti sza­bályzat módosításává! az elő­zetes várakozásoknak meg­felelően döntött. Erősödött az úgynevezett „pragmati­kus” vezetes, Teng Sziao- ping és közeli munkatársai­nak, Hu Jao-pangnak és Csat Ce-jangnak a vonala, de azért sikerük nem volt tel­jes. A balos, maói vonal ko­rábbi követői közül egyesek megmaradtak mind a köz- j ponti bizottságban, mind az újonnan létesített tanácsadói bizottságban. Mégis úgy lát­szik, hogy a „kulturális for­radalom” káoszt és viharo­kat hozó évtizede, majd öt év állandó belső vitai után valamelyest enyhült a hely­zet, a szervezeti szabályzat most számos új rendelkezést tartalmaz, amely a korábban elkövetett hibáktól lenne hi­vatott megőrizni a pártot. A párt belső életében a következő feladat a 39 mil­lió párttag személyi lapjá­nak felülvizsgálata lesz. amo­lyan tagkönyvcsere. Az uj vezetők rendezni akarják a sorokat. P. J. Ezernél több palesztin me­nekültet mészároltak le fa- langista milicisták, izraeli katonák. valamint Szaad Haddadnak, az Izraellel együttműködő áruló libanoni katonatisztnek az emberei szombaton Nyugat-Bejrút két palesztin menekülttáborá­ban — jelentették egybe­hangzóan nyugati hírügynök­ségek. A PFSZ forrásai szerint a Burdzs-el-Baradzsneh és Sa- tiila táborban 1400 menekül­tet gyilkoltak meg az izraeli­ek es a velük együttműködő falangisták, illetve Haddad katonái. A menekülttáborok­ba péntekről szombatra vir­radóra. éjfél után egy órával hatoltak be a katonák. Fal­hoz állították a tábor 1400 palesztin lakosát és lekasza­bolták őket. Az újságíróknak nem engedik meg, hogy a táborokba lépjenek, amelye­ket még most is izraeli ka­tonák tartanak körülzárva. Feltehetően azért, mert még mindig tart a palesztinok mészárlása — közölte a PFSZ képviselője. Az UFI amerikai hírügy­nökség szintén megerősítette, hogy több mint ezer palesz­tint mészároltak le az. iz­raeliek es libanoni pribék­jeik. A libanoni sajtó egybe­hangzó véleménye szerint az izraeliek Haddad alakulatait használták fel segédcsapa­tokként, jórészt rájuk bíztak a hóhér szerepét. Kamal Asszad, a libanoni parlament elnöke szeptem­ber 21-re, keddre hívta ösz­sze a parlament képviselőit, hogy megválasszak az ország új el nőket — jelentette be a libanoni rádió. Az elnök vá­lasztó parlamenti ülést Bej­rut egyik keleti elővárosá­ban, a katonai akadémia épületében tartják. Raymond Edde, libanoni . keresztény politikus, a nem­zeti blokk elnevezésű szer­vezet elnöke bejelentette, hogy jelölteti magát a liba­noni elnökválasztáson. Tegnap Damaszkuszba ér­kezett Jassz^r Arafat, a PFSZ VB-elnöke, hogy részt vegyen a palesztin központi tanács ma kezdődő ülésén. A 60 tagú központi tanács — amely a palesztin nemzeti tanács (parlament) üléseinek szünetéoen elvi döntéseket hozhat es megszabhatja a PFSZ Végrehajtó Bizottsága munkájának irányait — ki­jelöli a nemzeti tanács ülé­sének időpontját. A palesz­tin parlamentnek állást kell majd foglalnia az ellenállási mozgalom jövő politikáját illetően Izrael Libanon elle­ni inváziója, annak követ­kezményei es a fesi arab csúcstalálkozó határozatai­nak fényében. Pierre Gemajel, a libanoni falangista párt alapítója és vezére, Basir Gemajelnek, Libanon megválasztott és meggyilkolt elnökének apja meg van győződve arról, hogy fiat az izraeliek ölték meg. Ezt közölte a szomba­ton Ix>ndonban és Dzsiddá- ban egyidejűleg megjelenő szaud-arábiai lap, ,az as-Sark al-Avsziat. Szaeb Szálam volt libano­ni miniszterelnök, akinek jelentős szerepe volt a pa­lesztin erők kivonását sza­bályozó megállapodásban, azzal vádolta Izraelt, hogy a falangista pártban lévő szö­vetségesei segítségével meg­gyilkoltatta Basir Gema jelit.. ..Az izraeliek azt hitték róla, hogy a bábjuk lesz, és ami­kor kiderült, hogy tévedtek, eltették láb alól” — mondta Szaeb Szalam. Vita, alku, frakció A szociállibsrális koalíció felbontása után Hans-Diet- rich Genscher, a Nemet Sza­baddemokrata Párt elnöke, a keresztény uniópártokkal akar minél előbb kormány- szovetseget. kötni, azt köve­tően. hogy a CDlT'CSU és az FDP közösen megbuktatja Helmut Schmidt kancellár kisebbségi szociáldemokra­ta kormányát. Ezt látszik alátámasztani az FDP leg­több vezetőjének szombati allasíoglalasa es Franz Jo­sef Straussnak, a keresz­tényszociális unió elnökének, a Welt am Sonntagnak adott nyilatkozata, amely­ben Strauss kijelentette: a jövő hét vegén meg kell tar­tam a szavazást. Helmut Kohl, a CDU el­nöke, általános bonni vára­kozás szerint már a jövő he­ten beterjeszti a parlament­ben Schmidt megDuktatasa- ra az úgynevezett konstruk­tív bizaumatiansagi indít­ványt. Ennek keretében — Schmidt ieszavazása után — Kohlnak sajat megvaiasztá- sahoz a CDU/CSU 226 szava­zatán kívül legalább 23 sza­vazatot kell kapnia az 53 tagú FDP-frakciotól is. Az indítvány beterjesztésé­nek legvalószínűbb időpontja jövő szerda. A parlamenti szavazást — az alkotmány értelmében — leghamarabb 48 óra múlva, vagyis jövő pénteken lehet megtartani. Eközben a szabaddemok­rata pártban elkeseredett vi­ta folyik arról, hogy mi­kor tartsanak időelőtti, új választást. Hans-Dietrich Genscher, az FDP elnöke a Bild am Sonntagnak adott interjújában elutasí­totta az azonnali válasz­tást és támadta az SPD-t, mert — úgymond — ragasz­kodni akar a hatalomhoz ki­sebbségi kormányával. Günter Verheugen, az FDP főtitkára jelelte, hogy Genscher politikája miatti tiltakozásból esetleg lemond tisztségéről. A'z FDP balol­dala változatlanul új válasz­tásért száll síkra és számos tagja bejelentette, hogy nem hajlandó szavazatával a kan­cellári szekbe segíteni Kohlt. Jasszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke szombaton felkér­te Fidel Castro kubai állam­főt, az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának soros elnökét: tegyen erőfeszítése­ket a bejrúti palesztin lako­sok és libanoniak mészárlá­sának megakadályozására — közölte szombaton a Wafa palesztin hírügynökség. Arafat a kubai államfőhöz intézett táviratában a palesz­tinok bejrúti kivonulását el­lenőrző nemzetközi erőkben részt vett országokra — el­sősorban az Egyesült Álla­mokra — hárította a fele­lősseget azért, ami jelenleg Bejrutban történik. Tel Avivból érkező hírek szerint Izrael vizsgálatot, in­dított a nvugat-bejniti mé­szárlások ügyében. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fötikár szombaton fel­háborodásának adott hangot a bejrúti izraeli tömegmé­szárlás miatt. A főtitkár újabb sürgős felhívást inté­zett az érintett felekhez: vessenek véget az erőszak­nak Libanonban. Safik el-Vazzan libanoni kormányfő szombaton beje­lentette: a libanoni—izraeli katonai összekötő bizottság szombaton délután összeült Bejrutban, hogy megvitass* az izraeli csapatok nvugat- bejrútból való kivonásának, illetve a libanoni kormány­csapatok nyugat-bejrúti tele­pítésének módozatait. A jobboldali falangista párt egyik szóvivője „hatá­rozottan cáfolta” az as-Sark al-Avszat című szaudi lap információját, miszerint Pier­re Gemajel izraeli tartja fe­lelősnek fia meggyilkolásáért — adta hírül szombaton a Libanon hangja nevű falan­gista rádióadó. Mozambik pénteken a pa­lesztinok „de facto kormá­nyának" ismerte el a PFSZ-t, és nagykövetségi rangra emelte a PFSZ maputói iro­dáját. Ma választ Svédország Palme győzelmét várják Nem véletlen, hogy a frankfurti tőzsde árfolyam­emelkedéssel válaszolt arra a hírre, hogy Schmidt kancel­lárt otthagyták szabadde­mokrata miniszterei, s hogy az FDP a kereszténydemok­ratákkal, keresztényszociá- lisokkal készül koalícióra, korma ny szó vetsegre lépni. Hisz ez jórészt a tőkés réte­gek szája íze szerinti meg­oldás, amely kilátásba he­lyezi, hogy az őrségváltás a nyugatnémet belpolitikai po­rond átrendezéséhez vezet, márcsak azért is, mert az SDP kénideien lesz újra ren­dezni sorait, új erőt kell gyűjtenie az ellenzéki harc­ra. A 13 éve kormányzó nyu­gatnémet pártszövetség fel­bomlása számos belső okra vezethető vissza: a két koa­líciós párt, az SDP és az FDP szinte minden kérdés­ben eltávolodott egymástól, s a megfigyelők általában csak \ kormányválság kirobbaná- iának időpontjáról vitáztak. A Schmidt-kormány m*ndá­A flzöldek" voksai- Sok zöldséget mondogatnak a „zöldek", de kétségte­lenül vonzó o programjuk, az emberi környezet vedelme! - nagyon sok helyütt hallani ma ezt a tőkés világban. Spanyolországtól Hollandiáig, az NSZK-tól Svédországig Az utóbbi evek érdekes politikai jelensége, hogy a „zöl­dek", a környezetvedok számos országban szerveződtek je lentös politikai erővé. Ezen a vasárnapon a svéd választások eredményébe is beleszólhatnak, jövő vasárnap, szeptember 26-an pedig a helyi jelentősegén messze túlmutató, országosán is figye­lembe veendő hesseni tartományi választáson juthatnak számarányukat meghaladó szerephez. Azt lehet mondani, hogy baloldali értelmiségi emberek szavaznak általában „zöldek” jelöltjeire. Az ö voksaik hiá­nyozhatnak - a baloldali pártoknak I Az arany fontos do- dolog: az NSZK-ban a szavazatok 5 százalékát kell meg­szereznie egy pártnak ahhoz, hogy egyáltalán képviselet­hez jusson. A kis szabaddemokrata párt éppen hogy csak „átugrotta” korábbon ezt az 5 százalékos magasságot. Svédországban 4 százalék az a szavazatminimum, amely­nek birtokábon egy part képviselői helyekhez juthatnak. A „zöldek" minden bizonnyal össze tudnak szedni annyit, de szavazataikat más parttól veszik el. Kitől? Palme szo­ciáldemokratáitól? Azoknak épp ennyire lenne szükségé a többség megszerzéséhez ... Pálfy „Vissza térő ben a hatalom­ra” címmel közölt tudósítást szombaton az AFP francia hírügynökség tudósítója Stockholmból, egy nappal az általános választások előtt. ahol a legutóbbi közvéle­mény kutatások az Olof Pal­me vezette szociáldemokra­ták győzelmet 'jósolják. Vasárnap 6 millió 130 ezer választó járulhat 28 válasz­tókerület 6200 szavazóhelyi­ségének urnái elé, hogy dönt­sön a svéd parlament — a riksdag — 349 képviselői he­lyének sorsáról. amelyekre öt párt tart igényt. A héten közzétett közvéle­menykutatási adatok a sza­vazatok 46 százalékát jósol­jak a hatalmat hat éve el­vesztett — de előtte 44 évig kormányzó — szociáldemok­rata pártnak. A svéd balol­dali part — kommunisták a legutóbbi választáson a sza­vazatok 5,6 százalékával 20 mandátumot szereztek. Az előrejelzések most 4.6 száza­lékot tartanak reálisnak a pártnak, amely hagyományo­san támogatja a szociálde­mokratákat. A baloldal tehat együttesen a szavazatok több. mint 50 szazalekara számíthat, míg a három pol­gári part együttesen csak 45.8 százalékra. Értesítjük kedves vendégeinket, hogy az igali fedett termálfürdő tatarozás miatt szeptember 20-27-ig zárva lesz. Szeptember 38-tól szeretettel várjuk a fedett fürdőt kedvelő vendégeinket. DRW Somogy megyei Üzemigazgatósága fürdők üzemfőmérnöksége, Kaposvár \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom