Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

Kommunista aktíva a mogyoi pártbizottságon A megyei pártbizottság 1979- ben hozott határozatot a beru­házási folyamatban résztvevők közép- és hosszúíávú feladatai­ról. Alapvetőnek a kivitelező és tervező kapacitás dinamikus fej­lesztését határozta meg. A me­gyei párt-végrehaitóbizottság ez év június 2-i ülésén ismét érté­kelte a beruházások helyzetét. Elemezte a feszültségek okait, és meghatározta a szükséges intéz­kedéseket. A feladatok egységes értelmezése érdekében — mint arról beszámoltunk — szeptem­ber 15-én kommunista aktíva­ülést tartott. Kpvács Béla, a megyei pártbizottság titkára hangsú­lyozta vitaindítójában: a ka­pacitás okozta feszültségek mellett számtalan egy eb kedvezőtlen jelenség is ta­pasztalható. Nincs kedvező irányú változás a tervezők munkájában és a lebonyolí­tásban. Nem következett be előrelépés a magasépítő-ipar belső aránytalanságainak felszámolásában és a várt­nál rosszabb a kivitelezői munka hatékonysága, minő­sége, általános szervezettsé­ge. Fokozódott a létszám- hiány, és lassú a nagyobb kivitelezők alkalmazkodó ké­pessége. Egyes építőipari szervezeteknél gazdálkodási zavarok keletkeztek. A le­hetségesnél és — különösen a közösségi létesítmények esetében — a szükségesnél lassabban terjed a típuster­vék alkalmazása. fi feszültség okai Az előadó a feszültségek alapvető okait felsorolva el­sőként a nem megfelelő mű­szaki-gazdasági előkészítést említette. A feszültségek visszavezethetők az építőipa­ri szervezetek belső struktu­rális aránytalanságaira, a ka­pacitáshiányra, a szervezet­ien, sok esetben rossz minő­ségű munkára, a tervező és a lebonyolítást végző válla­latok nem megfelelő színvo­nalú munkájára, a szerződé­ses fegyelem megsértésére, az együttműködés hiányos­ságaira és a szemléletbeli problémákra. Hozzászólásában az elhú­zódó beruházások okozta — es pénzben is merhető — ká­rokról is szólt Varya Péter, a megyei pártbizottság első titkára. Kifejtette: lehet kül­ső tényezőkre is hivatkozni és ezzel a felelősséget csök­kenteni. A tapasztalat azon­ban az, .hogy ahol a vezetők 'értik és ismerik feladatukat, ott a beruházásokat idejé­ben — és az előirányzott költségkereten belül — va­lósítják meg. Jó példa a Clasp-technológiával készült iskola, amelynek építési költ­ségé ugyan magasabb, mint a hagyományos technológiá­val készülőké, de a gyors megvalósulás után közösségi gond oldódik meg, tehát re­latíve olcsóbb. — A beruházások fegyel­mezett és pontos időre tör­ténő megvalósításában alap­vető ,a kommunisták és a ve­zetők szerepe — hangsúlyoz­ta. — Minden termelő szer­vezet vezetőjének az a fel­adata, hogy végezze el a munkáját. Ha azonban nem teszi ezt, nem nézhetjük tét­lenül, hogy elveszik a pénz, a kapacitás. Ilyen esetben be kell . avatkozni. Az egyéni felelősség érvényesítésével teret kell engedni a kocká­zatot is vállaló alkotó kez- deményezesnek. A párti ra- nyítás nagyon fontos terüle­te a következetesség, az igényesség a számonkérés­ben. de hozza tartozik ehhez az is, hogy álljunk ki a jól dolgozók mellett. Az előterjesztésben Ko­vács Béla kifejtette: az épí­tőipari agazat eredményesen járult hozzá a megye fejlő­déséhez, a szocialista átala­kulás anyagi-technikai esz­közeinek létrehozásához és gazdagításához. A beruházá­sok és rekonstrukciók hatá­sára felgyorsult a megye iparának fejlődése, és kor­szerűbbe vált termelési es termék s zerkezete. — Az építőipari ágazat te­hát eleget tett a legfonto­sabb követelményeknek — állapította meg. — Ez akkor is igaz, ha fejlődése és a vele., szentben támasztott igények között; mindig vol­tak — és ma is vannak — feszültségek. Ezek a beruhá­zási folyama loan résztvevők munkájára, egymás közötti kapcsolatokra és külső té­nyezőkre vezethetők vissza. Az ágazat fejlődésének első szakaszát a mennyiségi nö­vekedés, a másodikat a mi­nőségi javulás jellemezte. Az utóbbit egyrészt az' építke­zéseken felhasznált anyagok, technológiák, kivitelezési- szervezési módszerek, más­részt a szerelőjelleg erősödé­sét biztosító ipari háttér ki­építése, megerősödése mu­tatja. A paneles technológia ma már döntő részarányt képvisel a telepszerű lakás­építésben. A tanácsi építő­ipari vállalat is növelte tel­jesítőképességét, és fokozot­tan nagyobb volumenű fel­újítások elvégzésére készül fel. A szövetkezeti építőipar meglionosí tóttá a no-fines technológiát, es alkalmazza a Velox-technikát. A termelő beruházásoknál tért hódított az előre gyártott szerkezet. Ragasztott faszerkezetből is több létesítmény valósult meg. Előrelépés van a kom­munális létesítmények kivi­telezésében is, de a „gyár­szerű” építkezések teljes körű kibontakoztatása nem sikerült. Hiányzik a rendszer Az előadó szerénynek mi­nősítette az építési rendsze­rek szélesebb körű elterjesz­tésében, a korszerű, rend­szerszemléletű építéskivite­lezésben élért eredménye­ket. A Cl as{i- technológia fel- használása vontatottan ha­lad, és nem történt meg az IMS teljes rendszerré fej­lesztése sem, A kivitelező magasépítő ipar állóeszközeinek bővíté­se növelte a teljesítőképes­séget. Ennek ellenére fe­szültség van az építési ke­reslet és kínálat között. A magasépítő kapacitás opti­mális belső szerkezete sem alakult ki. Nem sikerült, megoldani a korszerű szer- kezetgyartás és szerelés, il­letve a befejező kapacitások összehangolt fejlesztését a vaiiaiatokon belül. A szak­ipar gépesitettsege alacsony: a befejező munkáknál ezert a hagyományos eljárások maradtak túlsúlyban. (Ring István, a SÁÉV műszaki igazgatóhelyettese szerint a szakipari kapacitás elégte­lenségéhez az is hozzájárul, hogy a megrendelések lökés­szerűen érkeznek, és az épít­tetők idegenkednek a téli át­adásoktól. Ezért a szakipari kapacitashiany ellenére idő­szakonként kihasználatlan­ság is tapasztalható.) A beszámoló szólt arról, hogy az építőipari szerveze­tek saját ipari háttér meg­teremtésére törekedtek, nem jött létre közöttük ésszerű munkamegosztás. A teljesí- tőképesseget a kivitelezés szervezésének alacsony szín­vonala is hátrányosan befo­lyásolja, és sok esetben nem fogadható el a munkák mi­nősege. A vállalatok, szövetkeze­tek gazdálkodásának feltéte­lei nehezebbe váltak. A ha­tékonyabb bérezési forrnak nem terjedtek el a kívánt mértékben, továbbra is az egyenlösdi gyakorlat a jel­lemző. Ezek nehezítik az igé­nyekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. fiz együttműködés eredményei es lupái Nem lehetünk elégedettek a különböző jellegű építő­ipari szervezetek közötti együttműKödessel sem. A gazdasági társuláson belül egyes területeken vannak eredmények, de a tartós koo­perációt, az ésszerű munka- megosztást az önellátásra való törekvés, a bizalom hianya, a kölcsönös előnyök nem kellő figyelembevétele akadályozza. Ma a vállala­tok közötti kooperáció in­kább akadályozója, mint se­gítője a hatékony epítés- helyi munka- és üzemszer- vezesnek. A beruházási igények és a magasépítő ipar teljesítóke- pessége kozott a feszültség lényegesen nem csökkent, csak a forrásai változtak. A jelenlegi gazdasági teltéte­lek nagyobb fokú alkalmaz- kodast igényelnek. A felújí­tások nagymértékű növeke­dése más szervezeti struk­túrát. eszközrendszert kíván, és új követelményeket tá­maszt a szakképzéssel, az építőanyag-iparral, valamint a kivitelezési, tervezési és hitelezési rendszerrel szem­ben. A megye építőanyag-ellá­tása megfelelő: gondot csak Kaposvár és környéke ,ió minőségű, kis méretű téglá­val való ellátása okoz. A magánlakás-építés anyagbiz- iiositásáról ugyanez nem mondható el. A tervező szervezetek a kialakított munkamegosztás ellenőre sem tudnak eleget tenni a megnövekedett fel­adatoknak. Tervezői kapaci­táshiány elsősorban a kisebb mélyépítési, közműépítési munkáknál és a varosreha- bilitaciós feladatok megol­dásakor van, A tervezők valtlalása gyakran megalapo­zatlan, a minőség kifogásol­ható. A rosszul értelmezett tervezői érdekek a megyei célok megvalósításai nehezí­tik. A beszámoló tervezői szemléletváltozási sürgetett, és példákkal szemléltette a típushibákat. A siófoki lakó­telep és kórház a tervezői realitások hiányát bizonyít­ja. A csurgói 16 tantermes iskola terveződ költségkészi- tés-hibái a Somogy terv tör­ténetében is példa nélkül áll­nak. A lebonyolító szervezetek önálló feielósségvallalasa az indokoltnál lassabban fejlő­dött. Szerepük korlátozott, mert nincs megfelelő hatás­körük, és a szakmai színvo­nal sem minden esetben megfelelő. Tevékenységük — és ehhez kapcsolódó felelős- ségük — ügyviteli jellegű. Ezért a beruházók érdekét gyakran nem tudják érvé­nyesíteni. A Somber — a megyei beruházások nagy hányadának lebonyolítója — nem tudta minden esetben szervezeti rendszerét, lét­számösszetételét összhangba hozni az egyre növekvő igé­nyekkel. (Görög Ottó, a Som­ber igazgatója elmondta: a jövőben nagyobb felelősseget kívánnak vállalni a beruhá­zások kellő időben történő megvalósítása érdekében. Üjszerű kezdeményezésük, hogy a beruházó megbízása alapján költségszámításokat, egyeztetéseket végeznek, és közrebocsátják a beruházá­sok tapasztalatait.) A beszámoló a beruházási folyamat egyik leggyengébb láncszemének minősítette az előkészítést. Abból erednek a fogyatékosságok, hogy nem tudják mindig idejeben biz­tosítani a szükséges építési területet, a pénzügyi fedeze­tet, a műszaki tervdokumen­tációt, Az előkészítésbe nem minden esetben vonják be a kivitelező szervezetet. Sok­szor pontatlanok a tervezői megbízások, s előfordul, hogy túlzott igényeket fo­galmaznak meg. (Dr. Németh István siófoki tanácselnök - helyettes éppen a kórházbő­vítés kapcsán szerzett ta­pasztalatokat összegezve mondta el, hogy szakmai programok összeállításánál túlzottak az igények. Amit az új pavilonba a miniszté­rium tervezett, azt csak je­lentős költségtúllépéssel le­hetett volna megvalósítani. Igv azután a beruházónak — a tanácsnak — kellett .'.le­faragni” az igényekből.) A terület) tervezes továbbra is letesitmény-központ.ú. és sine* nundtg összhang az építőipari technológia, vala­mint a beruházói célkitűzés között. Ezért igenyelnek „vi­szonylag olcsóbb”, de elö- munka-igényesebb kivitele­zési modot. A letesitmény- cenbrikusság az oka annak, hogy a beruházók nehezen hagynak el egyes fejlesztése­ket, vagv döntenek későbbi megvalósításuk mellett. Az alkalmazkodó képességnek ez a hiánya a beruházói döntések elhúzódásához ve­zet. ami csökkenti az előké­szítésre. kivitelezésre for­dítható időt, es viszonylagos kapacitáshiányt okoz. Öirgazofás es vaiíozo leltéletek A beruházási folyamatban résztvevők munkáját érté­kelve a megiei pártbizottság titkára az együttműködés hiányosságait emelte ki el­sőkent, amely abban mutat­kozik meg hogv a beruhá­zók. tervezők, lebonyolítók, kivitelezők nem segítik kel­lően egymás munkáját. Ak­kor sem egyeztetik az érde­keket és a feladatokat, ami­kor adottak ehhez a lehető­segek Továbbá a kivitelezés előfeltételeinek biztosításá­nál. a befejezési határidők tartásánál erősen kifogásol­ható a szerződéses fegyelem. A feszültségek növekedésé­vel a szervezetek közötti kapcsolatok romlottak: gya­koriak és elhúzódnak a vi­ták, a felelősség áthárításá­ra törekednek. Szemléletbeli hibának minősítette az elő­adó. hogy a beruházási fo­lyamatot a résztvevők nem egységként tekintik: magu­kat kiemelik abból, és ezzel gátolják az ésszerű komp romisszumok létrejöttét. A korrekt egviittműkódes he­lyett gyakori az önigazolás­ra való törekvés, a kölcsö­nös bizalom hiánya. Gondot okoz a szabályozók gyakori változása. Az ér­vényben levő érdekeltség! rendszer nem segíti a gyor­sabb, költségtakarékosabb megvalósítást. Á folyamat­ban részt vevő szervek — a beruházót kivéve — a költ­ségesebb megoldásbán érde­keltek. Az ellentétes érdekek következménye, hogy a dön­tési hatáskörök „felfelé” to­lódnak el. (Ennek kapcsán mondta el Sarudi Csaba, a megyei tanács általános el­nökhelyettese. hogy a helyi tanácsoknak lényegesen na­gyobb a hatáskörük és ezzel együtt az önállóságuk a be­ruházásokkal kapcsolatos döntésekben, mint ahogy az­zal élnek. El kell érni. hogy minden beruházással kapcso­latos domes ott szülessen meg. ahol a legjobban isme­rik az igényeket.) es konkrét (eladatok A helyzetértékelést köve­tően Kovács Béla a megyei párt-végrehajtóoizottság ha­tározatából ,adódó ieiadato- kat ismertette. Hangsúlyozta: mindenkinek meg kell érte­ni, hogy a gazdasági terve­zésben a kiindulási pont a rendelkezésre álló pénz: az éves tervezőmu-nkát a pénz­ügyi centrikussag jellemezze. A változó körülményekhez való rugalmas alkalmazko- das megköveteli, hogy érvé­nyesüljön az elv: a hatodik ötéves terv nyitott. A részt­vevők egységes egészként ke­zeljék a beruházási folyama­tot, és építsék ki a műkö­dését biztosító kapcsolat- és információs rendszert. A ki­emelt fejlesztési feladatokat a folyamat minden résztve­vőjének kiemelten kell ke­zelnie a maga területén. Megkülönböztetett figyel­met kell fordítani az időre, mint tényezőre. A beruházók felelősségét meghatározza, hogy dönté­seik jelentős mértékben be­folyásolják az egesz folya­matot. Ezért velük szemben követelmény, hogy időben, a realitásokat figyelembe véve hozzák meg a döntéseiket, és, a feltételek változása esetén módosítsák őket. A célok ki­alakításába vonják be a fo- Ivamat többi résztvevőjét, igényeljék a fejlesztési cé­lok és a beruházási pirogra - mok alternatív előkészítését, tanúsítsanak kewetkeaete­sebb beruházói magatartást, javítsak érezhetően az elő­készítést, biztosítsák, idejé­ben a pénzügyi fedezetet, a kiviteli terveket, a hatósági engedélyeket és az építési területet. Erőforrásaikat kon­centrálják a folyamatban levő fejlesztések mielőbbi be­fejezése érdekében. Üj beru­házást pedig csak akkor kezdjenek, ha minden felté­tel adott ehhez. A párt-vb határozata a le­bonyolítást végző szervezet legfontosabb feladatának mi­nősítette a beruházói érde­kek megfelelő védelmét. En­nek módját abban jelölte meg, hogy keressék a meg­újulási lehetőség formáit, nyújtsanak nagyobb segítsé­get a beruházási döntések előkészítéséhez az alternatí­vák kidolgozásával, gyorsít­sák az ügyvitelt, és szakmai felkészültségük javításával bővítsék szolgáltatásaik ed­digi körét. A tervezőknek kapacitá­saikat az igényekkel össz­hangban kell fejleszteni A beruházók anyagi lehetősé­geivel, megegyező és a kivi­telezők technikai lehetősé­geivel összhangban álló, rendeltetésüknek megfelelő létesítményeket tervezzenek. Részesítsék előnyben a* anyag- és energiatakarékos megoldásokat. Alkalmazzák, adaptálják — ahol csak lehet — a típusterveket, csökkent­sék az egyedi tervek ará­nyát. javítsák a tervek és műszaki dokumentációk mi­nőségét. A Tanépnek na­gyobb szerepet kell vállalni felújítások tervezésében, és törekedni arra, hogy az ál­tala kivitelezett, felújítások terveinek mind nagyobb há­nyadát maga készítse el. A Délviép növelje tervezőkapa­citását, nagyobb arányban készítse el a kommunális be­ruházásokkal összefüggő ki­sebb közműterveket. A kivitelező magasépítő ipar feladata, hogy növelje — az igényeknek megieleió- en — teljesítőképességet, gyorsítsa meg ipari hatter- szerkezeteneiv átalakítását — elsősorban 'a fenntartási épí­tés arányának növekedése miatt Alkalmazkodjon job­ban a térben és időben vál­tozó feiadatoknoz, alakítson ki rugalmasabb vállalkozás­politikát. Kezdeményezze es használja ki a korszerű vál­lalkozási formák kipalta le­hetőségeket, és keresse a fő­vállalkozási forma gyakorla­ti bevezetésének módjait. A nagyobb szervezeteknek a szakipari kapacitáshiány megoldása érdekeben érdem­ben előre kell lepniük. A műszaki fejlesztés szolgaija a problémák megoldását, tel­jesítőképességűk novelese érdekében pedig emeljék az irányítás, a kivitelezés-szer- vezes színvonalát, és alkal­mazzák következetesebben a korszerű termelésirányítási módszereket, eszközöket. Ja­vítsák a munka minőségét, a munkamorált és a munkafe­gyelmet. A kölcsönös érde­kek alapján erősítsék és szé­lesítsék az építőipari gazda­sági társulás keretében az egvüttműködést. Az egyes kivitelező szervezetek fel­adatai közül ki kell emelni, hogy a Tanepre a felújítá­sokra való eddiginél haté­konyabb felkészülés vár. A SÁEV-nek pedig fel kell ké­szülni a korszerű eljárások­ká! épített létesítmények fel­újítására. A megyei tanácsinak, illet­ve a tanácsoknak a beruhá­zási folyamatban levő fe­szültségek feloldásában ket­tős a feladatuk. Egyik a be­ruházói szerepkörből adódik, a másik pedig a tanácsi gaz­daságszervező, koordináló és ellenőrző munka része, amely segítséget jelent a feszültsé­gek csökkentéseben. Hangol­jak össze az építőipari szer­vezetek fejlesztését, nyújtsa­nak 'segítséget a szakember­utánpótláshoz. A feladatok végrehajtásá­hoz megfelelő politikai lég­ii őrre van szükség. Ennek kialakításában, a szemlélet formálásában kiemelkedő ,a szerepük a pártszervezetek­nek. Eredményes munkájuk nélkül nem biztosítható a kitűzött célök megvalósítása — hangzott el a beruházás­sal foglalkozó aktívaülésen. SOMOGYI NÉPLAP \ A beruházások hatékony megvalósítása 9 rosiü^vßvölc i is fßK d 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom