Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-16 / 217. szám
A BNV „tüköré” Másfélmillió gyümölcsösládát szállítanak évenként Szajolról az ország valamennyi tájára. A Göngyölegellátó Vállalat gyáregységében itt készítik ugyanis a Hungarofruct, az Ag- ker, a Bács megyei és a nyíregyházi Zöldért, valamint a gyümölcstermelő állami gazdaságok részére a ládákat (MTI-fotó — Csikós Ferenc felv.) é* Uj találmányok, szabadalmak Gyakorlati munka a műegyetemen A közelmúltban dolgozták M a Budapesti Műszaki Egyetemen a laboratóriumi és ipari elektromos kemencék hőnaérsékletszabályozó és programozó berendezését, amelyet a Chinoin gyógyszer^ és vegyészeti temiékek gyára áHít elő. Ezzel a mű- szemei teljes biztonsággal programozható, hogy a termékek: előállításainak különböző fázisaiban az előírt, szükséges hőmérsékleteit nyújtsa a kemence. Természetesen nem ez az egyetlen — népgazdasági honosításra alkalmas — eredmény, amely a tanszékeken születik. Mint Szabó Imre, a BME tudományos rektórhe- ivettese elmondta: évenként 40—50 találmányt, szabadalmat dolgoznak ki a különböző tanszékeken, intézetekben. Ennek mintegy egyhar- madát tudják — létrejöttekor közvetlenül — az üzemekben, vállalatoknál hasznosítani. Szorosabbra fűzte, megkönnyítette az egyetem és a gyakorlat kapcsolatát az idén januárban, életbe lépett rendelkezés, mely szerint bizonyos kutatásokra, fejlesztésekre, szabadalmak hasznosítására úgynevezett eredmémyérdekeltségű társulásokat hozhatnak létre. Ezekben a szervezetekben az egyetem megelőlegezi a kutatási tevékenységét, tehát szellemi kapacitását, a megbízó adja a tőkét, s a költségekhez hozzájárul a későbbi hasznosító is. Ha eredményt érnek el, a várható gazdasági haszon kimutatható, a BME is részesül a nyereségből, s ezt a tanszékek, laboratóriumok fölszereléseinek, műszerezettségének bővítésére, korszerűsítésére fordítják. Ez az összeg jelentős tétel az egyetem bevételei között, évenként több millió forint nagyságrendű. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy a vállalatok és a BME összefogot- tan, a pénzügyi lehetőségeiket koncentrálva, közös kockázatvállalással dolgozzanak — tette hozzá a rektorhelyettes. Az év eleje óta kilenc eredményérdekeltségű kutatási-fejlesztési társaságot hoztak létre a BME bázisára építve. Többek között ilyen szervezetet alakítottak a vízgazdálkodás és -haszmosi- tás területén, ennek, az egyetemen kívül az Országos Vízügyi Hivatal és számos mezőgazdasági nagyüzem tagja. Hasonló társulás jött létre az élelmiszerkémia területén is, fehérjepótló takarmányok kidolgozására gyártására és hasznosítására szövetkeztek. A megszületett új takarmányban — mezőgazdasági kémiai tanszék és az általános analitikai tanszék közös találmányában „fantáziát látott” többek között a Növényolajipari Vállalat, valamint a Hajdúsági Ipari Egyesülés. Napjainkban a mezőgazdasági üzemek már megkezdték e termék föl- használását. E két tanszék az elmúlt évtizedben egyébként 15 találmányt dolgozott ki, s ezeknek 80 százaléka megvalósult, csak 1981- ben másfélmilliárd forint hasznot eredményezett a népgazdaságnak. Ám a BME más tanszékein is jelentős kutatási, fejlesztési eredmények születtek az elmúlt időszakban. Például éljárást dolgoztak ki a napsugárzásnak kitett felületek káros föl melegedésének csökkentéséire, a speciális bevonat a helyiségek bel_ só hűtésére fordított energia nagy arányú megtakarítását eredményezi. ‘ A felhasználók között' a mezőgazdaság áll első helyen, de a külkereskedelemben is számottevő exporttételf jelent az új eljárás. Fehér boríték Apám halála borzalmas sokk volt számomra. Tizenkét éves voltam, s nem értettem, hogy rákos, és természetesen azt sem tudtam, mit jelent az, hogy rák. Megpróbálta, hogy lassan és kíméletesen elárulja nekem fájdalmát. Megmutatta a gyomráról készült röntgenfelvételeket, és' azt mondta: „Látod, itt növekszik a rák... Nagyon hamar, kedvesem, már nem leszek abban a helyzetben, hogy bármit is befogadjon a gyomrom, és ez nagyon komoly dolog lesz”. Nagyon sovány és gyenge lett. Csak később tudtam meg, hogy fölkereste a legjobb barátját — akit én Gunnar bácsinak neveztem —, és azt mondta neki: „Nem akarom, hogy Ingrid lássa meghalni az apját. Ki tudja, meddig élek még, és ő csak tizenkét éves. Elmegyek Németországba Bajorországban állítólag van egy csodadoktor, az talán meg tud gyógyítani. Ha nem, akkor ládában jövök vissza." Apám halála félelmetes pillanat volt az életemben. Otto bácsihoz és Hilda nénihez költöztem. Keményen dolgoztak, tipikus svéd polgárcsalád volt. És tőlük telhetőén mindent megtettek, hogy apám elvesztése miatt érzett fájdalmamból kisegítsenek. Náluk és őt unokatestvéremnél ismét otthonéra találtam, életem új szakaszát kezdtem meg. Nagyon félénk lány voltam. Ha megkérdezték / a nevemet, elpirultam. Az iskolában alig mertem válaszolni a kérdésekre, mert rögtön elkezdtem dadogni, bár tudtam a választ- Éppen ezért látszott érthetetlennek Ottó bácsi és unokatestvéreim számára, hogy színésznő akartam lenni. Otto bácsi jót akart Jó képzésben akart részesíteni, hogy megóvjon a nehéz élettől. Azt is tudta azonban, hogy milyen önfejű vagyok, ezért adott nekem még egy lehetőséget „Na jó, megpróbálkozhatsz a Királyi Drámai Színház színiiskolájával” — mondta. — „De ha megbuksz a vizsgán, akkor vége. Azután nem akarok többé hallani erről az együgyű színész- kedésről. Ezt meg kell ígérned.” Otthon az unokatestvéreim vártak. — Lars Seligmaa telefonált ... — Lars? Mit akart? Jó barátok voltunk, 5 is jelentkezett a felvételi vizsgára. — Azt mondta, volt az irodában, hogy elhozza a fehér borítékját. És azt kérdezte, te milyen borítékot kaptál. Azt mondtuk neki, hogy te is fehér borítékot kaptál... (Következik: Az eWá randevú) A megmétel é s I éje Nincsenek illúzióim. Az idei' őszi BNV-n a nem szakember látogatók zömének ugyanaz jut majd az eszébe, mint évek óta mindig. Ki-ki vérmérséklete, ízlese, szükséglete szerint tervezgethet, vagyakozhat, dühönghet, le- gyinthet. És kérdezheti minek ez az egesz. Fenn az ernyő, nincses kas. Fölvonul több tucatnyi fejlétt, közepesen fejlett és fejlődő ország számos vállalata, elhozr za dús kínálatát, megannyi nélkülözhetetlen és nélkülözhető vagy fölösleges cikkét, élenjáró színvonalú és minőségű termékét, meg a közepeseket és persze a. vacakot, a bóvlit is. Mi pedig csak nézelődünk — és nem vásárolunk. Mert amit megvennénk, azt úgysem hozza be a külkereskedelem, a hazai gyártóktól pedig nem rendeli meg a belkereskedelem, Születnek , majd újabb újságcikkek, tévéműsorok, amelyekben egymásra mutogat gyártó és kereskedő, miközben a riporterek ugyanolyan reménytelenül keresik az igazságot, mint a fogyasztók azt az árut, amire éppen szükségük van. Aztán mégis csak vásárolunk. Tessék csak visszaemlékezni az elmúlt évek karácsonyaira, húsvétjaira, névnapjaira, születésnapjaira, házassági évfordulóira vagy éppen lakáscseréire, új lakásba költözéseire és a hétköznapokra, amikor egyfolytában rohamoztuk az üzleteket, amikor időről időre föltűnt valami, amiért megérte a sorbaállás, amiből vásárolni kellett. S ha nem tűnt föl semmi különleges, akkor is vásároltunk, mert ajándék kell, ruha kell, lakás és berendezés kell; és kell sok minden más. Rengeteg a kielégítetlen szükséglet. Szóval kell, nélkülözhetetlen az őszi vásár. Annak ellenére, hogy a világot recesszió. sőt válság sújtja, és ennek hatása alól — pedig de jó is volna! — mi sem tudjuk kivonni magunkat. S miközben elkerülhetetlen kényszerűség az importkorlátozás, mégis kell e* a reprezentatív fölvonulás, kell a tér a gyártóknak, ahol megmutathatják a legjobbat, a legkorszerűbbet, ahol összemérhetik teljesítményüket. És kell a fogyasztónak, s nem utolsósorban a kereskedőnek a tájékozódás lehetősége — hogy ki mit, milyen áron képes előállítani, szállítani. Igen, kell ez a fölhajtás, s összes ellent- nymdásaival. bosszantó butaságaival együtt is örülnünk kell, hogy újra sor kerül rá. Mert azt is jelzi: a szükségszerű korlátozó intézkedések korántsem jelentik az import megszüntetését, és sízó sincs áriról, hogy kiürülnek az üzletek. Amíg ebben a hazában a gyárak, az üzemek piacképes termékeket köpések előállítani, addig az üzletekben vásárolni is lehet. Bel. és külföldi árut egveránt. Hogy is lehetne elképzelni másként? Ahhoz, hogy a fogyasztók szükségleteinek megfelelően importáljunk — ez vitathatatlan — exportálnunk kell. Miközben azonban a nagyvilágin a vásárlás egyre könnyebb, addig eladni — jövedelmezően eladni — esetenként, úgy tetszik, lehetetlen. Legalábbis azoknak, akik a könnyebb és így szükségszerűen a csődbe vezető utat választják, s azt mondják: semmit sem tudunk tenni, illetve egyet tehetünk, kihirdetjük: térdre, imához. Pedig ők is tudják: az ima sem a vállalaton, sem a népgazdaságon nem segít. Bár tudnák, akik mégis így beszélnek, hogy segít viszont a gyors alkalmazkodás, a nehézségeket legyűrő önmeg- újító cselekvés, a tehetséges emberek ötleteiben rejlő lehetőségek fölismerése, és ezeknek a lehetőségeknek a szervezett munkával való kiaknázása. S bár tudnák, hogy miként kell rugalmassá, produktívvá szervezni a munkahelyeket! És bár gyakorolnák ! Minél többen. Most veszem észre, hogy én is fohászkodom. Miközben magam is tudom — az ismént írtam le —, az ima nem segít. De tudom, hogy segít a józan helyzetfelismerés, a realitásoktól ei nem szakadó önértékelés, a konstruktív gondolkodás, a produktiv együttműködés, az eredményes cselekvési Hogy mennyien képesek minderre, ezt tükrözi maid ez az őszi nemzetközi vásár. G. L A növénytáplálás jövője Tanácskozás és bemutató Siófokon Van-e jövője a folyékony műtrágyázásának? Megéri-e a gyártó vegyi üzemtől 50— 60 kilométernél távolabbi körzetben a magas üzemanyagköltség ellenére bevezetni ezt a talajjavító eljárást? Milyen szinten áll ma e tevékenységnek a technikai kiforrottsága? Mi a módszert már alkalmazó és az alapanyagot előállttá ipari üzemek álláspontja, terve? Ezek a kérdések — hogy a fontosabbak közül néhányat kiemeljek — álltak a Siófok-Balatonkiliti- ben kedden rendezett tanácskozás vitájának kereszttűzében. A tapasztalatokról szólva Kosz József, a házigazda siófoki Oj Tavasz Tsz elnöke elmondta, hogy a szilárd műtrágya kiszórási és tárolási vesztesége, illetve környezetszennyező hatása miatt tértek át a múlt év tavaszán a folyékony műtrágyázásra. Vallotta, hogy ez az eljárás jó, a tapasztalat szerint többlethozamot eredményez. De art is hangsúlyozta, hogy e módszerhez elenggedhetetlen a nagy fokú szervezettség, a fegyelmezett munka. Dr. László Alfréd, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem adjunktusa a gépi, technikai lehetőségeket elemezte. Véleménye szerint meg nem alakult ki ennek a műveletsornak biztos, alkatrészekkel is gyorsan pótolható technikai bázisa. A tsz-eknek sokszor kelj élniük „találékonyság-tartalékukkal”. Előadását diavetítés színesítette. Dr. örffy László tájékoztatójában az agronómiái előnyökről szólt: arról, hogy ez az eljárás teljesen gépesíthető, tehát' munkaerőt szabadít föl. A szóráskép egyenletes, nincs a szilárd műtrágyáknál sokat emlegetett „csíkoltság”. Tetszőleges talajszintbe vihető az előzőleg járulékosan nyomelemekkel, növényvédő szerekkel, kondicionáló anyagokkal keverhető tápoldat. A műtrágyázás más agrotechnikai művelettel, így mélyszántással, tárcsázással, vetéssel, sorközművelés- sel is összekapcsolható, vagyis a termőföldbe juttatása sokkal biztosabb. A tárolásnál és szállításnál a veszteség és a talajfertőzés a konténeres szállítás következtében megszüntethető. Nem csupán termelési, hanem környezetvédelmi szempontból is nagy jelentőségű módszer ez. Ezek után Tóth Imre, a Peremartoni Vegyipari Vállalat értékesítési főosztály- vezetője és Jármai Péter, a Péti Nitrogénművek piackutatója fejtette ki a gyártók álláspontját. Az elmondottakból kiderült a folyékony műtrágya fölvevő piaca szinte korlátlan. Az ipar meg tudja termelni a kívánt mennyisége't, azonban a forgalmazási, tárolási lehetőségek korlátozottak. A pere- martoniak szállításra alkalmas konténereket gyártó mini üzem kialakítását tervezik — ezzel már a tavaszi BNV-n szeretnének jelentkezni. Így a módszer elterjedhetne a szűk gyártási körzeten kívül is. Őszi takarítás a siófoki kőlcsönzőbolt segítségével BÉRELHETŐK: HÁZTARTÁSI ÉS LAKÁSKARBANTARTÁSI GÉPEK, BARKÁCSGÉPEK. GYERMEKGONDOZÁSI CIKKEK, KVARCLÁMPA. HÖ- KANDALLÖ. SZÖLÖPRÉS- ÉS DARÁLÓ, HORDOZHATÓ TV-KÉSZÜLÉK. (87327) A vitában több megyei és országos szervezet meghí„ vott.ja is felszólalt. Murányi Iván, a siófoki gazdaság növényvédője elmondta, hogy a 1 értőbb tsz nem tudja ' vállalni a fejlesztéssel és kutatással járó anyagi költségeket. jóllehet szívesen áttérne erre a bizonvitottan jó eljárásra. Ráki Ferenc. a tsz-ker országos központjának osztályvezétője rámutatott. a jelen gondjai ellenére biztos abban, hogy a jövő útja a talaj gondozásban mindenképpen a folyékony műtrágyázás. Felhívta a jelenlevők figyelmét: szervezetük szívesen segítene egy akár somogyi, akár tolnai, 5—6 tsz-t ellátó keverőüzem kivitelezésében, ha lenne megfelelő anyagi fedezet. A vita után a meghívottak a helyszínem is megtekinthették — működés közben — azokat a ma már használatos kiszolgáló technikákat, amelyek eddig legjobban beváltak, B J. EGYES gázkonvektorok és MINTÁS iaücsempék , most 30 "/«-kai olcsóbban kaphatók- amíg a készlet tart - a Kaposvár, Ady E. u. 7. szám alatti vasboltban W (87341)
