Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-31 / 203. szám

Telnek a hütőházak. Kétezer ragon gyümölcs és zöldség érkezik évente a Hongarofruct budaörsi telepére. Az őszibarackszezon csúcsán naponta sok ezer kiló hamvas gyümölcsöt készítenek elő exportra (MTl-fotó — , Branstetter Sándor felv. — KS) Pótolhatatlan kincs Á termőföld védelmében Az embernek talán leg­ősibb „társa”, segítője a föld. A.m hiába sokasodtak az is­meretek, hiaba fejlődött so­ha nem látott magaslatokig, az agrokuiltúra egy dologban adós maradt, s alighanem marad is: nem tudja szapo­rítani azt. ami sza pori thatat­lan, a földet. Azzal kellN hát gazdálkod- . ni, ami van. Méghozzá úgy, hogy a pótolhatatlan kincs, a termőföld a lehető legki­sebb csorbát szenvedje — hogy ne csak a ma élő, ha­nem a jövő gienerációi is jó haszonnal dolgozhassanak vele. A jeleik arról beszelnek, hogy sok gyakorlati hiba van még e térén. Nézzük az adatokat! Magyarországon a felszabadulás óta több mint 800 ezer hektárral csőikként a mezőgazdasági termőterü- > let, s ebből 350 ezer hektárt vontak ki végleg a művelés alól. Ezzel szemben a 70-es évek energia- és nyers­anyag-válságokkal terhes vi­lággazdasága — a mai na­pig tartó érvénnyel — az élelmiszerek fölértékelődését hozta. Ugyanakkor a mező- gazdaság, az élelmiszerter­melés nemcsak az ország belső gazdálkodásában, a la­kossági ellátásban játszik fontos szerepet, hanem 'az összes kivitel harmadrészét is produkálja, meg-megújuló, többnyire eredményes kísér­leteket téve nemzetközi fize­tési mérlegünk javításaiba. Érthető, hogy az utóbbi esz­tendőkben reflektorfénybe került a mezőgazdasági ren­deltetésű földek fokozottabb védelme. Az persze természetes, hogy az ipari, műszaki, ur­banizációs fejlődés óhatat­lan velejárója a termőterü­letek bizonyos mérvű csökke­nése. Nem mindegy azonban, hogy mekkora s milyen mi­nőségű, termőerejű földet áldozunk föl. Hosszú évek gyakorlata azt mutatja, hogy gyakran kellő körültekintés nélkül jelölték ki- azt a da­rabot, amelyet az építkezé­sekhez kihasítottak; sokszor előfordult, hogy gyenge tala­jú, silány értékű parcella he­lyett gazdag termést adó táblában láttak munkához. Tehették ezt már csak azért i®, mert a használatbavételi dijak — nemi túlzással — jelképesek voltak. Az elmúlt fél évtizedben több ízben < módosították a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló jog­szabályokat. Bár a korábbi intézkedések nyomán vala­melyest lassult a termőterü­letek csökkenése, a kedve­zőtlen folyamat alig változott. Tavaly például 15 ezer hek­tárnyi termőföld került ki a mezőgazdaság kezeléséből. Ez tette szükségessé az újabb jogszabály megalkotá­sát; ez 1982 elejen lepett elet.be. A gondok említésekor azért emlékeztetni kell arra is, hogy több vonatkozásban sikert hoztak a korábbi in­tézkedések. öt év alatt hoz­závetőleg 40 ezer hektárral csökkent a parlagterület. A földeket igénylő beruházók jobban meggondolták: hol igényeljenek helyet létesít­ményeiknek. A módosított jogszabály alapos szigorításokat tartal­maz, hiszen a térítések mér­téke háromszorosára, három és félszeresere emelkedett, mégpedig differencia! tan. A nagyobb értékű földekért jó­val többet kell fizetni, minit a hasonló kiterjedésű, ám gyenge parcellákért Amíg egy kiváló minőségű terüle­tekért régebben hektáron­ként 270 ezer forintot kér­tek. addig ma ez az összeg csaknem egymillióra rúg. A rendelet hatására na­gyobb összegek gyűltek egy­be a földvédelmi alapban; ide azokat a többleteket utal­jak át, amelyek a térítési dí. jak növeléséből adódnak. Ebből az alapból finanszíroz­zak majd a korábban más célokra lefoglalt mezőgazda- sági területek rekultiválását, a termelésbe való visszaállí­tás költségeit. A jogszabály előírja azt is, hogy vízügyi létesítmé­nyek telepítése esetén a ter­vezők kötelesek gondoskod­ni az érintett, területek víz- és talajrendezési munkáiról. Ez a kötelesség a földvéde­lemnek már egy másik ol­A szőlősorok közti tágas sávon szaporán halad a traktor. Tárcsát vontat, amely olyan tisztára, porha- nyósra dolgozza a talajt a sorközökben, hogy vetni le­hetne bele. Ám itt most nem ez történik: a tevé­kenység hozzá tartozik a szőlőmunkákhoz Nagycs'epe- lyen, a balatonszárszói Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezet tizenhárom hektáros anyatelepén. A gazdaságnak ezen az üzemi törzsültetvé­nyén állítják elő az oltás­hoz szükséges alapanyagot, a fölösleget pedig értékesítik. Tavaly a villányi szőlőter­mesztő szakcsoportnak csak­nem 400 ezer darab vesszőt adtak el. Az idén 700 ezer oltványt készítettek az itteni alapanyagból, a nélkülözhető mennyiséget pedig a Bala- tonboglári Állami Gazdaság­nak adják át. Ebben az év­ben 800 ezer vesszőt tervez­tek erről az anyatelepről, de ennél jóval több — 1,4 mil­lió darab — várható. A törzsültetvényen látszik, hogy minden tennivalót ide­jében elvégeztek. Mint meg­dalát is hangsúlyozza, neve­zetesen azt, hogy a talaj ter­mészetes állapotának vissza­állítása, megtartása és ter­mőere jének növelése js fon­tos cél, még temérdek dol­got adó feladat. A tiszai "vízlépcsők elké­szültével alaposan* földuz­zadt a folyók vízsziwtje, föl­borult a Bodrog-köz vízház­tartása. Elsősorban azért, mert a terveikben nem sze­repelt az egész térséget át­fogó, párhuzamos vízrende­zési és komplex meliorációs program. Mindez óriási ká­rokat okozott — és okoz — a mezőgazdaságnak. A közel­múltban elkészült helyreállí­tási terv — jelenlegi áron —; 2,7 millió forintos beru­házással számol. A munka persze hatalmas késéssel in­dult, s hosszú időnek kell eltelnie, hogy a Bodrogköz ismét az országrész éléskam­rájává váljon. Folytathatnánk a ' példák sorát, a lényeg ugyanaz: négymillió hektárnyi termő­föld igényelt talajjavítást, állapotmegőrző munkát, és ennek eddig a felén sem vá­gyunk túl. Van tehát napi és hosszabb távú tennivaló elég, a gyep ja vitástól a föld­védelmen át a parlagföldek hasznosításáig. A termőterületek csökke­nését n^m lehet megszüntet­ni. Mérsékelni, ésszerűvé termi azonban igen. tudtuk, e területen a terme­lőszövetkezeti tagok vállalá­sai alapján folynak a külön­böző munkák; ők kapálják, kötözik, metszik, illetve té­len feldolgozzák a vesszőket. A módszer nagy előnye, hogy Húszezren segítik a munkát Megnyíltak a szabolcsi almaszedőtáborok Szabulcs-Szatmárban teg­nap megnyitották kapuikat az almaszedötaborok. Az évtizedes gyakorlatnak meg­felelőén az almatermelö gaz­daságok legjelentősebb őszi munkájukhoz egyetemek éa főiskolák hallgatói segítsé­get is igénybe veszik. Az idén 17 termelószövetkezet és állami gazdaság rendezett be tábort a Szabolcsba ér­kező fiataloknak; sok he­lyütt teljesíthető szövetkezeti üdülőkben helyezik él a di­ákokat, és ismét benépesül­nek az úttörőtáborok, az üdülőházak is. A hétfői tábornyitás alkal­mából 2200-an \ érkeztek, hogy egy hetet töltsenek el a szabolcsi kertek gyümöl­csének betakarításával. Hét turnusban — október köze­péig — mintegy húszezer fiatal segíti majd az alma- szüretet. Többek között al­maszedőket várnak a közös gazdaságok Győrből, a mű­szaki főiskoláról, a debre­ceni orvostudományi 'és ag­rártudományi egyetemről, a salgótarjáni és a szar-vasi főiskoláról, a műegyetemről, az egri és a nyíregyházi ta­nárképzőből. Az idén előszói fogadnak középiskolásokat e táborokban: hétfőn például a polgári gimnazisták 250 fős csoportja kezdte meg a munkát Nyírtasson, és jön­nek ide középiskolások Sal­gótarjánból, Ózdról, vala­mint a fővárosból is. A számítások szerint a jó­nak ígérkező tennésnefk csaknem tíz százalékát a di­ákok helyezik biztonságba. Csaknem háromszáz pá­lyázat érkezett az Állami If­júsági Bizottság titkársága, a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Művelődési Minisztérium által meghir­detett, a lakóhelyi szabadidő eltöltésének javítását szolgá­ló pályázatta. A meghirdető szervek értékelték a beérke­zett munkákat, amelyekből hatvannyolcat fogadtak el. A döntésről valamennyi pályá­zót éitesítették, s az elnyelt támogatási összeget a me­gyei ifjúságpolitikái alapon keresztül kapják . meg a nyertesek. A megvalósítás­hoz a Népművelési Intézet munkatársai adnak módszer­tani, szervezési segítséget. A pályázat közösségi kez­deményezésre szólította fel azoknak, akik a vállaláso­kat teszik, szabad idejükben segítenek a családtagok — iskolások és nyugdíjasok, másutt dolgozó, de a hétve geken hazaérkező gyerekek is. A vállalkozók többsége Továbbképzés és termelés Nagy tapasztalattal rendel­kező, idősebb szakmai vezető mondía a közelmúltban, hogy igen fontosnak tartja a rend­szeres, szervezett továbbkép­zéseket. Sok egyéb mellett ez az egyik módja a tudomá- ,nyos eredmények gyors ter­jesztésének. Véleménye egye­zik annak az országos fölmé­résnek a tapasztalatával, amelynek során az élelmi­szergazdaság vezetői nyilat­koztak az ismereteket meg­újító, új módszereket közve­títő szakmai továbbképzé­sekről. ■ A mezőgazdasági termelés mennyiségj és minőségi fel­adatait változó feltételek kö­zött kell megoldani. S ha e feladatot végző ember nem tud megfelelni a változó igé­nyeknek, szinte kivédhetet­len a kudarc. Minden időben, kivált korunk szigorú köz- gazdasági körülményei között felbecsülhetetleh jelentőségű a termelést szolgáló, új tudo­mányos és műszaki eredmé­nyek - mielőbbi alkalmazása. Főként ebben segítik az üze­meket a továbbképzések. A mostani tervidőszakban olyan kiemelt feladatok áll­nak az ágazat 'előtt mint a gabona- és hősprogram, az élelmiszertermelés piaci ver­senyképességének javítása. S ezeket a feladatokat úgy kell megoldani, hogy mindenütt' csökkenjen az energiafel­használás, terjedjenek vala­mennyi ágazatban az ener­giatakarékos technológiák. Érthető, hogy a MÉM Mér­nök- és Vezetőképző Intéze­tének továbbképzési prog­ramjában is kiemelten szere­pelnek ezek a témák. Csak néhány a sok közül: a szarvasmarhatartás haté­konyságának javítása; ned­a tanyák, a társközségek, az apíőíalvak, a kisközségek fiataljait, KlSZ-szervezeteit, ifjúsági klubjait, az ifjúsági brigádokat: segítsék megte­remteni, illetve javítani a lakóhelyi művelődés, sporto­lás, szórakozás feltételeit. E célra a központi ifjúsági alapból 4 770 000 forintot osztanak szét. Minden olyan újszerű kezdemenyezest tá­mogatnak, amely a település lakóit szolgálja, és nagyobb­részt önerőből, »társadalmi munkával és összefogással megvalósítható. A pályáza­tok elbírálásakor figyelembe vették a mán- meglévő lehe­tőségek célszerű hasznosítá­sát. Százezer forintot ítéltek oda például a Hajdú-Bihar megyei Baránd község fda­kötcsei és nagycsepelvi asz- szony: ’ fizetésüket végter­mékbérezés szerint kapják. Év végén számol el velük a teesz, am addig is előle­get vehetnek föl, az évközi munkák alapján. t mai Kommentárunk vés takarmánytárolás és -fel- használás; vagy például a kaposvári főiskolán sorra ke­rült) tanfolv amok a korrózió­védelemről, a nyerstej minő­sítésének új rendszeréről. Valamennyi fontos, a tenni­valók sikeres elvégzését segí­tő program. Maholnap szeptember van. Előttünk áll a minden év legnagyobb munkacsúcsát jele,»tő betakarítás, s a gaz­dasági vezetők már minde­nütt hozzákezdtek a jövő év termelési terveinek összeállí­tásához. A gazdasági, szak­mai elemzések során- minden üzemben • egyre pontosabban körvonalazódik, hogy az üzem adottságai alapján, a továbblépés érdekében mi­lyen feladatokat kell megol­dani. A szeptemberrel induló tervezőmunka nem csupán, a termelés programjának ösz- szeallításáí jelenti: nélkülöz­hetetlen része az ismereteket gyarapító szakmai tovább­képzések megtervezése is. A feladatoknak üzemen­ként más és más a súlya. A gazdasági, politikai, szakmai és személyzeti vezetők tudják a legjobban, milyen területe­ken van leginkább szükség az ismeretek fölfrissítésére, új technológiák, módszerek alkalmazására. A tanfolya­mok, a továbbképzések sora tálcán kínálja ehhez a lehe­tőséget. Csak élni kell vele, megfontolt döntés alapján! Az 1983-as termelési fel­adatok végrehajtását nem­csak jó, agrotechnikával, ve­tőmaggal. műszaki fölkészü­léssel kell megalapozni, ha­nem a munkát ellátó ember ismeretanyagának gazdagítá­sával is. táljainak, akik szabadidőkor létrehozását tervezik. Ez a szervezet aktív részt vállal­na a községi fiatalok világ­nézetének formálásában, mű veltségük fej leszlésében- A szabadidőkör állandó jel­leggel, hosszú időre lehető­séget teremthet kulturális, művelődési, honismereti, testnevelesi programok szer­vezésére es színvonalas szóra­kozásról is gondoskodik majd. Tanccsoportot, ének­kart, irodalmi színpadot hoznak létté, megalakítják a filmbarátok köret es film­klubot is létrehoznak, első­sorban az iskolás gyermekek szórakoz ta tása ra. Ugyancsak százezer forin­tot nyert pályázatával a szigetközi 16(10 lakosú Dar- nózseli, ahol mintegy 400 fia­tal él. A tetemes összeget a helyi KlSZ-alapszervezet. ál­tál működtetett ifjúsági klubnak ítélték oda. Mivel korábban a község klub- könyvtárat megzüntették, a fiatalok szervezte klub vette át a volt létesítmény szinte valamennyi tevékenységét. Jelenleg is több szaklkört, amatőr csoportot működtet­nek. Borsod gesztem a volt ta­nácsi kirendeltség épületé­nek szabadidős központtá alakítását tervezik a fiata­lok. A kis létszámú — mind­össze 450 lakosú — község­ben a jelenlegi művelődési ház mellett található üres épületet akarják erre a cél­ra hasznosítani, amiben mintegy kétszázezer, forint­nyi társadalmi munkát is vállaltak. v' A pályázat tette lehetővé, hogy Üllés község hatarában, a siposmalmi tanyaköz­pontban tanyai klubot léte­sítsenek a környéken lakó fiatalok. Az itteni tanyavi­lágban . sok fiatal él. az ő kulturális, művelődési, szó­rakozási lehetőségeiket bőví­ti majd a tanyai klub. amelynek létrehozásához az üllésiek százezer forint tá­mogatást kaptak az AIB-tóL n. l. Szőlőmunkák — családi vállalásban V. M. —r Közösségek kezdeményezése Pályázatok ifjúsági szabadidős létesítményekre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom