Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

r. v v\ , . , VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E K J Up 0$^' Ara: 1,80 Ft SOMOGYI NÉPLAP XXXVIII, évfolyam, 195, szóm 1982. augusztus 20., péntek BOLDOGULÁSUNK FORRÁSA Najryon nae.von az elején jártunk a politikai művelt­ségben. amikor annak ide­jén, 1949-ben az országgyű­lés törvénybe foglalta az al­kotmányt. Augusztus 20-a István király, az áj kenyér és az alkotmány napja lett. A három történelmi foga­lom, amely ma együtt ér­vényesül. több mint ezer évet ível át: az államalapí­tástól — sok-sok történelmi viharon keresztül — a fel- szabadulásig, amely a de- mokráeiát adta, a földosztá­sig, amely valóságosan az új kenyeret: egészen a küzdel­mekig, amelyek kivívták az 1919-cs alkotmányt, majd el­hozták a mát, amelyben al­kotmányos életünk változá­sai tükröződnek. Magyarán: az alkotmány történelmi fej­lődéséről van szó. A történelem persze be­csapott bennünket, nem is egyszer. Amíg föl nem sza­badultunk. azt tanultuk: Magyarországnak ezeréves alkotmánya van. Azt mond­ta róla 1940-ben a minisz­terelnök: „Alkotmányunk íratlan és azon törvények és jogszabályok összessége, amelyek a nemzet verebe mentek át, amrlyékből ki­törölhet valamit az idő, de egyetlen nemzedéknek a hangulata soha Alkotmá­nyunk elő valami, tehát fejlődik.” Nos. ez az „élő valami” a szegény nép számára nem volt több a ködnél, a sem­minél. Mindaddig, amig föl nem emelték szavukat gya­lázatos sorsuk miatt, mert abban a pillanatban lesúj­tott rájuk az uralkodó osz­tálynak ez az elő valamije. És a „Szent Korona-kon- copiio . mint a Horthy-Ma- g,varország „alkotmányjogi” berendezkedésének alapté­tele? Mi is volt ez? „A Szent Korona, míg egyrészt jelképe az államnak, más­részt birtokosa a közhata­lomnak. minden jognak a káltorrása. Az allami fel­ségjogok a Szent Korona jo­gai. az ország területe a Szent Korona területe, jöve­delmei a Szent Korona jö­vedelmei. A szabad birtok­jog gyökere a Szent Koro­na Mindenki, aki szabad birtokjoggal ingatlant bír, tagja a Szent Koronának, s ezek összessége a királlyal együtt képezi a Szent Ko­rona egész testet, az álla­mot És a néhány holdas ma­gyar parasztnak, ha jött két száraz. esztendő s elment mindene, csak az adóssága maradt, amelynek fejében dobra került egész „vagyo­na”. A szabad birtokjoga. Voltak a történelemben jó szándékú haladok es forra­dalmárok, akik hordozói voltak a polgári alkotmá­nyosságnak. Martinovics Ig­nác, Hajnóczi József. Az utóbbi a jogtudós és törté­nész 1790-ben két alkot­mánytervezetet is elkészített. Követelései: függetlenség, a dolgozo nép jogainak széle­sítése, a közteherviselés ki- terjesztése a nemesekre. Négy évvel később mar köz­társasági alkotmányt köve­telt. Az 1849. április 19-en el­fogadott „Függetlenségi Nyi- latkozal”-tal Magyarország lényegében alkotmányos köz­társaság lett, de ahogy le­vertek a jakobinusokat, le­verték a szabadságharcot, megfojtották az alkotmá­nyosság eszméjét is. Csak az az „élő valami maradt. Az alkotmányfejlődés kö­vetkező állomása 1919 volt Magyarországon. A Június 23-án elfogadott forradalmi alkotmány legfőbb értéke az, hogy a legmagasabb szinten 1— a szocialista alaptörvény szintjén — összegezte a Ma­gyar Tanácsköztársaság lé­nyegét. „A proletariátus minden szabadságot, jogot és hatalmat a kezébe vett ab­ból a célból, hogy megszün­tesse a kapitalista rendet, a burzsoázia uralmát, s helyé­be a szocialista társadalmi és termelési rendet állítsa.” Éz az alkotmányunk is az ellenforradalom aldozata lett. Az alkotmánynak nemcsak a korok kronológiájában fi­gyelhető meg a története, hanem belső-önmaga fejlő­désében is, mini amikor az MSZMP X. kongresszusa így foglalt állást: „A történelmi jelentőségű vívmányok elle­nére nem szükséges új al­kotmányt kidolgozni. Szük­ségesnek tartjuk és javasol­juk viszont, hogy az ország­gyűlés jelenlegi helyzetünk­nek megfelelően módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Népköztársaság alaptörvé­nyét. A módosított alkot many tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetke­zett változásokat”. Ezt kö­vetően született meg „Az 1972. évi I. törvény az 1919 évi XX. törvényben foglalt alkotmány módosításáról és egységes szerkezetbe foglalá­sáról”. E címében pontosan idézett törvény mai alkot­mányunk. Tíz fejezet. 78 pa­ragrafus. Államéletünknek, a szocialista demokratizmus fejlesztésének, politikai rend­szerünk állandó erősitésé- nck, egész magyar világunk­nak' és internacionalizmu­sunknak az alaptörvénye. Attól az első naptól. 1972- ig sok minden történt. Ural­kodóvá váltak hazánkban a szocialista termelési viszo­nyok: a Magyar Népköztár­saság szocialista állammá lett. Változások következtek be a társadalom osztájyszer- keZetében, kialakult az egy­séges termelőszövetkezeti társadalmi osztály. Szélese­dett a szocialista demokrá­cia, fejlődött a népírontmoz- galom, változások következ­tek be a jogok és kötelessé­gek tekintetében. . Demokrácia és állampol gári alapjogok: a szocialista társadalom érdekében étnek és realizálódnak. Élnek és realizálódnak a városi vagy a falusi munkásemberek bí­rálatában. ha a munkahe­lyen vagy a lakóhelyen nem rendben mennek a dolgok; benne vannak abban is, ha a dolgok rendben mennek. Olt vannak a pihenésben, a pohár borban, a polcokon sorakozó könyvekben, a csa­ládi ebéd illatában éppúgy, mint egy balatoni vagy kül­földi túrában, a hobbikertek örömében, a saját terméül baraAban, mint ahogy a kirakatok gazdagságában, a suhanó gépkocsikban vagy akár az istentiszteletek csön­des zsolozsmáiban is benne .élnek. S meg mennyi min­denben, ami az embert, az állampolgárt természetsze­rűen körülveszi, mindennap­jai élő valóságaként, boldo­gulása forrásaként 1 Lengyel pártmunkás Somogybán Tegnap délelőtt Kaposvár­ra, a megyei pártszékházba látogatott Maria Rutkowska, lengyelországi testvérme­gyénk. Chiechanow pártbi­zottságának titkára, aki sza­badságát tölti hazánkban. A vendéget Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, és tájékoz­tatta Somogy általános poli­tikai. társadalmi, gazdasági helyzetéről. Az elvtársi, baráti légkör­ben lezajlott beszélgetésen értékelték a két testvérme­gye együttműködésének ta­pasztalatait, és szót váltot­tak a kapcsolatok további fejlesztéséről.' Ülést tartott a Minisztertanács Ifjúságpolitika, munkavédelem A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta az Állami Ifjúsági Bizottság el­nökének jelentését az 1981- 82. évi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól. A kormány megállapította, hogy a ta­nácskozások a KISZ X. kongresszusát követő időszak jelentős ifjúság- és társada­lompolitikai eseményei vol­tak, szervesen illeszkedtek a •szocialista demokrácia fó­rumainak rendszerébe. A Minisztertanács felhatal­mazta az Állami Ifjúsági Bi­zottságot, hogy a KISZ X. kongresszusának kezdemé­nyezései alapján összeállí­tott, a kormány által már korábban elfogadott feladat­tervet egészítse ki az ifjú­sági parlamenteken elhang­zottakból adódó állami fel­adatokkal, és rendszeresen ellenőrizze azok megoldását. Az Allami Terv bizottság előterjesztése alapján a kor­mány úgy határozott, hogy Szabolcs-Szatmár, Borsod- Abaúj-Zemplén, valamint Zala megye egyes körzetei foglalkoztatási lehetőségei­nek bővítéséhez állami tá­mogatás nyújtását engedé­lyezi. A támogatást elsősor­ban pályázati úton olyan üzemek nyerhetik el, ame­lyek gazdaságosan . létesíte­nek új munkahelyeket. ' > A Minisztertanács a SZOT előterjesztése alapján hatá­rozott a munkavédelmi szak- és továbbképzés fejlesztésé­ről és a középfokú munka- védelmi oktatás kiszélesíté­séről. Eddig középfokú mun­kavédelmi végzettséget csak megfelelő technikusi alap- képzettség után lehetett sze­rezni. Ezentúl a kétéves le­velező rendszerű képzésben a szakközépiskolai vagy7 gimnáziumi érettségi bizo­nyítvánnyal és kétéves munkavédelmi szakmai gya­korlattal rendelkezők is részt vehetnek. így lehető­vé válik, hogy a kereskedel­mi, közlekedési, egészség­ügyi szakképesítésűek, és a MÁV-tisztek is megszerez­hessék a középfokú munka - védelmi szakképzettségét. A kormány ennek megfelelően •módosította a -rrtunkavedeimi továbbképző intézet feladat­körét is. Zászlófelvonás A Diósgyőri CTépgyár szerencsi gyáregységében évente mint­egy tízezer különféle szivattyút gyártanak. Közöttük olyat, amely egy perc alatt 40 liter folyadékot továbbít, de van oiyan is. amelynek teljesítménye 13 ezer liter. A szivaty- tyukaí a hazai felhasználók saját termékeikbe építve ex­portáljak. (MTl-fotó — Kozma István) Az alkotmány ünnepe tisz­teletére csütörtökön délután az Országház előtt, a Kos­suth Bajos téren ünnepélye­sen. katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköz- társaság állami zászlaját. A Parlament előtti téren — sok érdeklődő jelenlété­ben — kürtszó jelezte a ka­tonai elöljáró érkezését, aki meghallgatta a csapatzász­lóval felsorakozott díszszá­zad parancsnokának jelenté­sét és köszöntötte a katoná­kat. Ezt követően dobpergés hangjai mellett és diszórök kíséretében vitték az árboc: - rúdhoz, majd a Himnusz hangjaira, a díszszázad tisz­teletadása közepette vonták fel az állami zászlót. Zászlófelvonást ünnepség volt Csütörtökön délután a Gellérthegyen, a felszaba­dulási emlékműnél is: szin­tén katonai tiszteletadás mellett vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a nem­zetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. ÜNNEPSÉG KAPOSVÁRON Demokratikus léikor halja át társadalmi életünket Kitüntetés a népfront aktíváknak, társadalmi munkásoknak Az alkotmány napjának tiszteletére kitüntetési ün­nepséget tartottak tegnap délelőtt a Hazafias Népfront kaposvári székházában. A Himnusz elhangzása után Tóth Anna előadta Váczi Mi­hály Eső a homokra című költeményét, majd V arga Károly megyei titkár meg­nyitotta az ünnepséget, kö­szöntve a jelenlevőket s az elnökségben helyet foglaló Tolnai Sándort, a megyei pártbizottság párt- és . tö­megszervezetek osztályának vezetőjét, dr- Tóth Sándort, a megyei tanacs szervezé­si és jogi osztályának veze­tőjét. Ezután Rostás Károly me­gyei népfrontéinak mondott ünnepi neszedet. — Haladó hagyományaink tisztelete, az értékek megbe­csülése életünk egyik alkotó­eleme — mondta a szónok. — Az emlék, az emlékezés önmagunk megőrzésének egyik eszköze. Ezután méltatta az állam- alapítást, ismertette az al­kotmány történetet, beszélt az új kenyérről. Rostás Károly kiemelte, hogy demokratikus légkör hatja at társadalmi életün­ket. Bn,nek fontos jellemző­je a tömegszervezetek és -mozgalmak — szakszerve­zetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, t— növekvő aktivi­tása, hatékony részvétele az aixoto erő iepeszteseben, az új élet formálásában, gyara­pításában : ez a szellem hat­ja át a szocialista brigád- mozgalmat az iparban, a me­zőgazdaságban és más mun­katerületeken­A társadalmi munkáról szólva kiemelte, hogy meg­közelítően 284 millió forint volt tavaly az értéke a me­gyében. Egy személyre 789 forint jut. Ékes bizonyítéka ez a politikánkkal való cse­lekvő egyetértésnek, az em­berek lakóhelyszeretetének. — Most a korábbinál is nagyobb szükség lesz a la­kosság aktív társadalmi munkájára. Ezért nagyon fontos, hogy a vezetők is­mertessek törekvéseiket, a célokat a lakossággal, a dol­gozókkal, kél7 jenek véle­ményt, és alkalmazzák a hasznosítható javaslatokat. Az emberek véleményének, javaslatainak igénylésére es hasznosítására ma nagyobb szükség van, mint bármikor. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Varga Károly me­gyei titkár arról beszélt, hogy erkölcsi elismerés es köszönet jár rjJ^ndazoknak az aktíváknak, akik a nép­frontmozgalomban, a társa­dalmi munka szervezésében, végzésében , kiemelkedő munkát végezték- Megkö­szönte az eddigi áldozatos tevékenységet, szorgalmat, helyetállást, s azt kérte, (Folytatás a 6. oldaton) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom