Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

'Írszenzáció 1 második: izvetlana!. Csaknem húsz évvel Va- lentyina Tyereskova űrrepü­lése utón ismét van űrhajós­nője a Világnak. A 34 éves Szvetlána Szavickaja tegnap indult útnak két társával a hajkonuri űrrepülőtérről a Szojuz T—7 űrhajó fedélze­te n. Az űrhajót csütörtökön es­te. moszkvai idő szerint 21.12 perckor indították útnak. Farancsnoka Leo nyíri Popov. .a veteran űrpilóta, aki már két alkalommal járt a világ­fi-ben. A legenvség harma­dik tagja az újonc Alek- szandr Szerebrov. Az első jelentősek szerint az űrhajó startja jól sikerült, a legény­ség közérzete kiváló. A világ második űrhajós- nőjének nevét a Szovjetunió hatarain túl is jól ismerik a repülősport kedvelői. Jev- genvij Szavickijnak, a má­sodik világháború híres szovjet mesterpilótájának, jelenleg a Szovjetunió légi- marsalljának lánya már gyermekkorában eljegyezte magát a repüléssel. Repülő- akademiát végzett és több even át berepülőpilótaként dolgozott. Többszörös mű- repülő világbajnok. A Szojuz T—7 úticélja a Szaljut—7 űrállomás. Az űrhajósok közös programot hajtanak végre a több mint három hónapja a világűrben tartózkodó Anatolij Berezo- vojjal és Valentyin Lebe- gyevvel. Elhalasztották az elnökválasztást Útra kelt az idegenlégió A libanoni fővárosban szerdán több helyen is ösz- szecsapások voltak, mielőtt a libanoni parlament elnöke bejelentette volna, hogy az elnökválasztást hétfőre ha­lasztják. Bejrúti források szerint este a palesztin harcosojc és a libanoni reguláris hadse­reg tagjai a parlament épü­letétől nem messzé összetű­zésbe keveredtek. Ezzel Megoldás fölé közeledik a* olasz kormányválság. A képen: Spariolini megbízott miniszterelnök a szakszervezetek veze­tőivel tárgyal tervezett kormányprogramjáról Az olasz kontingens tagjai elindultak Libanonba szinte egyidöben a főváros nyugati részen nagy erejű bomba robbant, öt személy súlyosan megsebesült. Izrae­li források szerint lövöldözé­sek voltak a palesztin es az izraeli fegyveresek között is. Időközben összeült.az iz­raeli kabinet, hogy megtár­gyalja, s jóváhagyja a pa­lesztin harcosok bejrúti tá­vozásának végleges tervét. ' A kivonulási akció végre­hajtása előtt Izrael még tisztázni akarja, hogy hány személyt érint Bejrút elha­gyása. Izraeli kormánykörök több mint 15 ezer fegyve­rest „tartanak számon”, eb­ből — becslesek szerint — mintegy nyolcezer palesztin, ötezer pedig Szíriái harcos. A többi más jórészt arab Származású. • • • Korzika szigetén indulásra készen áll az első francia alakulat, az idegenlégió 2. ejtőernyős ezredének 300 katonája, hogy Libanonba szállítsák. A francia lapok szerint Franciaország össze­sen 800 katonával vesz részt a Bejrutba küldendő több Besir Gemajel nemzetiségű kötelékben; az Egyesült Államok ugyan­csak 800. Olaszország pedig 300 főnyi katonái alakulatot küld. E három ország csapa­tain kívül a libanoni had­sereg 3000 katonája alkotja majd a nemzetközi haderőt. E nemzetközi haderő a' li­banoni kormány felügyelete alatt fog állni, de nem lesz egységes parancsnoksága, hanem minden nemzeti kon­tingens saját parancsnoksag alatt áll majd. s egy kato­nai és egy politikai testület útján biztosítják együttmű­ködésüket. Marilyn piros notesza Könnyen lehet, hogy for­dulat áll be Marilyn Mon­roe halála körülményeinek tisztázásában. A világhírű amerikai színésznő egyik volt pályatársa ugyanis azt állítja. hogy megtalálta Monroe elveszettnek hitt naplóját. Ted Jordon amerikai tele­víziós színész, aki 1943-ban ismerte meg Monroe-t, beje­lentette. hogy birtokában van a napló, arról azonban nem volt hajlandó nyilat­kozni, hogy miként került hozzá. Egy helyi ..műgyűjtő'’ máris 150 000 dollárt aján­lott fel Jordonnak a piros noteszért ... Marilyn barátai mintegy húsz éve keresik már a ne­vezetes piros noteszt. Egy Los Angeles-i detektív ugyanis régóta azt hangoz­tatja. hogy a színésznő nem öngyilkos lett, hanem meg­gyilkolták, mielőtt nyilvá­nosságra hozta volna napló­ja tartalmát. Monroe-t állí­tólag gyengéd szálak fűzték élete utolsó éveiben Robert Kennedyhez. az akkori igaz­ságügy-miniszterhez, és ily módon talán több államti­toknak jutott a birtokába. A kaliforniai hatóságok a múlt héten kérték az állam­ügyészt, hogy vizsgálják ki újra a színésznő halálának körülményeit. Kalózok vagy halászok 7 Ökölharc után lövöldözés Gyors kis • hajók üldözik egymást a háborgó Északi- tengeren. Lövések dördül­nek. foglyokat ejtenek. Fegyveres, marcona alakok pásztázzák a vizet. Amikor az egyik hajó végre beéri az üldözött naszádot, a hős da­colva az óriás hullámokkal, átugrik a ónak fedélzetére. ’ pisztolyt ránt és kiszabadít­ja honfitársait a megdöb­bent kalózok fogságából. Félreértés ne essék, nem egy középkorban játszódó kalandfilm jelenetsora pe­reg. Az események 1982. nyarán zajlanak az Északi­tenger nyugatnémet partjai­nál. Tengeri háború a Norvé­* Diplomácia reflektorfényben Az óriási, kontinens mé­retű, 700 milliós India, föl­dünk második legnépesebb állama, évtizedek óta fontos szerénél játszik a nemzetkö­zi politikában. Az elmúlt he- teaben-hónapokban azon­ban feltűnően nagy sebes­ségre kapcsolt az új-delhi diplomáciái gépezet. Foly­tatják a tárgyalást Pakisz­tánnal es Kínával, Indira Gandhi kormányfő a múlt év végén európai, most jú­liusban amerikai és japan körutat tett, s hamarosan Moszkvába készül. Végül: nem jelentéktelen esemény, hogy az el nem kötelezettek idei, bagdadi csúcstalálko­zójának meghiúsulásakor Üj-Deihi elsőként került szóba a konferencia pót- szinhelyeként. Indira Gandhi nemrég be­fejeződött, egyesült álla­mokbeli útja kapcsán még­is megszaporodtak a világ­sajtó hasábjain a kérdője­lek : nem a Moszkvához fű­ződő kapcsolatok lazulását jelzi-e a washingtoni láto­gatás? A találgatások fő oka az volt, hogy a fehér házi megbeszélésekre majd 11 . éves szünet, sokszor fa­gyos viszony után került sor, s hogy a két ország ke­reskedelme mind szélesebb körű. Az elmaradottság nyűgé­vel. küzdő India természete­sen valóban számít az ame­A tarapuri atomerőmű rikai tőkére, technológiai támogatásra gazdaságfej­lesztési terveiben. Azok a hírmagyarázók, akik a szov­jet—indiai viszony halvá- nyulását vélik vagy remélik fejfedezni, természetesen ezekre a tényezőkre helye­zik a hangsúlyt. Utalnak ar­ra, hogy szóba került a fegy­vervásárlás lehetősége, s ki­emelik, hogy megoldódott a két -ország viszonyát hosszú évek óta beárnyékoló, urá­nium-szállítási tilalom ügye. A Reagan-kormány ugyanis kiszámított gesztusként most beleegyezett, hogy Francia- ország fűtőanyagot szállítson a Bombay melletti tarapuri ' atomerőműnek. Gandhi asszony nyilatko­zatában mindezzel együtt ki-, jelentette: „Nincs ok rá, hogy a Szovjetunióhoz fű­ződő barátság akadályozná a Kínával vagy az USA-vai kiépítendő barati kapcsola­tokat.” Természetesen egészül ki a kép az el nem kötelezet­tek csúcsának Új-Delhibe való áthelyezésével. Az in­diai főváros kiválasztása nem volt véletlen. India már az ötvenes években fő­szerepet vállalt az el nem kötelezettek mozgalmának életrehí vasa ban, s külpoliti­kájának alapeive mindvégig a pozitív semlegesség ma­radt. E hagyományos alap­állást. s a belőle eredő, oly­kor különösen pregnáns an- tiimperialista fellépést, a szocialista közösség sokra értékeli. Kölcsönösen elő­nyös. sokrétű együttműködés született az elmúlt évtize­dekben India és a Szovjet­unió között. Most. az el nem kötelezett csúcskonferencia házigazdájaként három esz­tendőre Indira Gandhi ve­heti át a mozgalom elnöki tisztét. A világpolitikai vo­lumenű megbízatás bizo­nyára minden eddiginél na­gyobb mozgásteret követel és teremt majd az indiai diplomáciának. Az előzmé­nyek ismeretében ezt átren­deződésnek aligha. sokkal inkább az indiai külpolitika feiértekelödesének tarthat­A bokaroi kohászati művek juk. Teljesen helyénvaló, hogy a világ második leg­nagyobb országa saját tér­ségében csakúgy, mint más régiókban, s az öt kontinenst es esetleg az emberiség jö­vőjét érintő globális kérdé­sekben erőteljesen hallassa szavát, érvényesítse befogá­sát. Semmi kétség: Gandhi asszony őszi, moszkvai útja megerősíti India pozícióját a világban. gia — Dánia — NSZK — Hollandia — Anglia által határolt beltengeren? Igen. háború a nyelvhalért, ille­tőleg annak halászati jogá­ért a holland és a nyugat­német halászok, rendőrök és vámtisztek között. Az ínyencek kedvence, a kü­lönleges hal a rablógazdál­kodás és a vízszennveződés miatt egyre ritkább, öt éve nemzetközi egyezménnyel korlátozták a halászatát. Az úgynevezett „lepényhal- szerződés” kimondta: legfel­jebb 70 brutto-regiszterton- nas, 300 lóerős motorral fel­szerelt hajóval, csak megha­tározott nagyságú hálóval lehet halászni és csupán az Északi-tenger partján, egy 12 mérföldé« övezetben. A tengeri csata frontjai mind szélesebbek. Az NSZK közélelmezésügyi minisztere. Josef Erii táviratban hívta fel holland kollégája, Ge- ritt Braks figyelmét a konf­liktus veszélyeire. Nem ke­vesebbet közölt, mint hogy a nyugatnémet határrend­őrök végső esetben lőfegy­ver használatára is jogosul­tak. De vajon ki és kire lő majd, ha az ökölharc már nem lesz elég? Mert a hal­csata immár nem csupán német vizeken folyik. Sz. J Kis országok, nagy lépések Mit tehetnek, milyen sze­repet játszhatnak az európai kis államok a történelem ui- harai, azoknak a hatalmas erőknek a birkózása-verse- nye közepette, amelyek az emberiség sorsút alakítják? A kérdés jogos. Ha körülte­kintünk, valóban azt látjuk, hogy nagyszabású mozgások mennek végbe a világban, és a kisebb „hajók” bizony hánykolódnak a hullámokon. Nyilvánvaló gzonban, hogy a kicsik — s vizsgáljuk ezt meg most Ausztria és Finn­ország példáján — sincsenek passzivitásra kárhoztatva. Nemrég emlékeztünk meg a helsinki konferencia hete­dik évfordulójáról, a neve­zetes záróokmány aláírásá­nak napjáról. E méltatások­ból kiderült, hogy a finn főváros neve jelképpé ma­gasait, az európai együtt­működés szimbólumává lett- Nemcsak azért vált azzá, mert ott írták alá harminc- három európai és a két észak-amerikai állam leg­magasabb rangú vezetői a földrész összmüködésének dokumentumát, hanem azért is, mert Finnország és kor­mánya sokat tett az érte­kezlet létrejöttéért, a nem­zetközi viták és a nézetelté­rések enyhítéséért, meg­szüntetéséért, a közeledés feltételeiért. S bár most, ri­degebb időszakban mérjük— föl a helyzetet, megállapít­hatjuk, hogy Helsinki szelle­me él. Legyenek bármily nézeteltérések a Kelet és a Nyugat között, Európa nem akarja föladni az elértet, az enyhülés alapjait. Ugyancsak kivette részét — területi nagysága és la­kóinak számán túlmenő arányban — az európai együttműködés építéséből a szintén semleges státuszú Ausztria. De talán még lát­ványosabb a szerepe a kö­zel-keleti' dráma ügyében. Bécs az első nyugati fővá­ros, amely felismerte, hogy a palesztin probléma méltá­nyos — békés és politikai jellegű — rendezése nélkül nem teremthető nyugalom ezen, a földrészünkkel vé­szesen szomszédos vidéken. A mostani fejlemények — amelyeket joggal nevezhe­tünk az ötödik közel-keleti háborúnak —, mintha el- lentmondanának a fenti föl­ismerésnek­Az osztrák kancellár nem­rég arról beszélt, hogy or­szága volt az első, amely — a hatvanas évek közepetáján — ajtót nyitott a kelet-eu­rópai szocialista országok felé. Elfogadta a kinyújtott kezet. A magyar—osztrák viszonyt azóta is a különbö­ző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése példájának nevezik. S mert mindketten arra törek­szünk, hogy ez így legyen és így maradjon: követendő példaként emlegetnek ben­nünket. Mindez azt bizonyít­ja, hogy a kis országok is szolgálhatják az emberiség ügyét. T I. KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZBÁNYÁSZATI VÁLLALAT NAGYKANIZSAI ÜZEME fölvesz esztergályos, hegesztő, lakatos és autószerelő szakmunkasokat, csőjavító és rakodó segédmunkásokat, F és D kát. vizsgával rendelkező gépkocsivezetőt, nehézgépkezelő vizsgával rendelkező árokásógép-kezelőt. Bérezés a kollektív szerződés szerint. JELENTKEZÉS: Nagykanizsa, Vár u. 7. szociális csoport. munkaügyi és mim Sz. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom