Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Arai 1,40 R kJ t kX •. /,! / r-v / SOMOGYINöw Áczéi György beszéde Aczel György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tat- kara Bacs-K.isk.un megyébe látogatott. Kétnapos prog­ramja kedden Szalkszent- má Hónban kezdődött, Ez- után Dunavecsén a nagyköz­ségi es a kalocsai járasbéii vezető értelmiségiekkel ta­lálkozott, majd a több nem­zetiség lakta Marta lakóinak eletevei, a nagyközség múlt­jává;! es jelenevei ismerke­dett. Tegnap Aezél György Kecskeméten reszt vett az Aradi Vértanúk terén felál­lított Széchenyi-szobor ava­tásén. Széchényi István egész alakos bronzszobrát Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotta. A szobrot 69 gesztenyefa övezi, Széchenyi megélt éveinek emlékére. A késő délutáni órákban a kecskeméti művelődési köz­pontban ünnepi gyűlésit ren­dezték, amelyen Aezél György mondott beszédet Bevezetőben méltatta az államalapító István király történelmi életművét, az új kenyér szép szimbólumát, al­kotmányunk ünnepének jer lenitőségét- Hangsúlyozta: szocialista alaptörvényünk intézményesített kereted kö­zött építjük társadalmunkat, fejlesztjük a szocialista gaz­daságot, társadalmunk de- mok ratizmusá t. Széchenyi István új szob­rának avatásáról szólva ki-, emelte: a maii nemzedék történelmünk nagy alakja, a magyar nemzet újabbkori megújulásának nagy politi­kai gondolkodója és elindí­tója előtt tiszteleg. Csak azok a történelmi személyi­segek válnak méltóvá a nép őrző emlékezetére, akik fel­ismerték koruk belső fejlő­dési görnyedt, akik képesek voltak nemcsak azonosulni a haladás követelményeivel, de cselekedni is érte. Ö volt az első olyan ma­gyar politikai gondolkodó, aki a gazdasági kérdéseket a nemzet fejlődésének kö­zéppontjába állította. Vilá­gosan felismerte, hogy min­den politikai, 1 társadalmi, vagy kulturális reformnak a gazdaságban kell gyökerez­nie. Széchenyi reformgondo­lat» azonban úgy biztosított elsőbbséget a gazdasági kér­déseknek, hogy a kulturális fejlődést a gazdasági előre­haladás lényeges részének tekimtetfe. 'Szinte a kora előtt járva kívánta a kimű­velt emberfők sokaságát. A függetlenség évfordulóján Udwöilő távirat Kahuíbm Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és L osonczi Pál, az ' Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisztáni Népi Demokrat! kus Part Központi Bizottságának fő­titkárát, az Afgán Demokra­tikus Köztársaság forradal­mi tanacsanak elnökét Af­ganisztán függetlensége 63.' évfordulója alkalmából. Széchenyi peformgondola­ta része történelmi önisme­retünknek, az erősödő, ková­csolódó szocialista nemzettu­datnak, amelynek jelentős szerepe van teljesítmónye- i ükben is. Ezt követően Aezél György hazáink szocaahsla átalakulá­sának történelmi eredménye­it mélitaitita. Hangsúlyozta: éppen sikereink teszik ma már nemcsak lehetővé, ha­nem párán csotóam szüksé­gessé a szocialista építés minőségileg új feladatainak napirendre tűzését, asc entbe- re.k alkotó munkájára, kez­deményező erejere, szakér­telmére és tehetségére ala­pozva. A nemzetközi felté­telek kedvezőtlen alakulása, és a világgazdasági gondok­kal összefüggő belső gazda­sági helyzet napjainkban kétségtelenül próbatétellel jár — állapította meg ez­után. — Ha okosan reagá­lunk a történelem e leg­újabb kihívására, ha észre­vesszük, hogy a nehéz hely­zetből csak előre mehetünk, akkor ez elősegíti további fejlődésünket. Mindenekelőtt munkánk gondosságát, rendjét, fegyel­mét, szervezettségét kell fo­koznunk, magasabb szintre emelni a termelési kultúrát és az emberi viszonyok kul­turáltságát egyaránt. Olyan viszonyokat kell teremte­nünk, amelyek között a te­hetségek szabadabban bon­takozhatnak ki, az alkotás eredményei gyorsabban válhatnak közkinccsé. Ma, amikor a. fejlődést nem tud­juk a korábbiakban megszo­kott könnyebbik úton — nagyberuházásokkal, a ter­melő kapacitások szinte korlátlan bővítésével — elő- revinni, rákényszerülünk, hogy szocialista mivoltunk legértékesebb oldalát he­lyezzük előtérbe: az alkotó- képességet és a kulturáltsá­got. Ez az egyedül helyes és lehetséges válasz a válság- kihívásra. Fejlődésünkben, mai fel­adataink megoldásában meghatározó jelentősége van tehát az emberi tényező­nek: a műveltséginek, az ok­tatásnak, a tudomány ered­ményeinek, s (növekvő sze­repe a kultúrát hordozd és terjesztő szocialista értehni- ségünknék. S amikor az em­beri tényező jelentőségéről beszélünk, egyszerre gondo­lunk szakértelemre, tapasz­talatra, általános művelt­ségre és értékes személyi­ségjegyekre, a saaeiaíista magatartás és erkölcs érté­keire. E téren vannak a leg­nagyobb tartalékaink és le- hetőségesnk. Ezzel összefüggésből — a közelgő tanévkezdetre utalva — oktatásügyünk helyzeté­ről is szólt a Központi Bi­zottság titkára. Hangsúlyoz­ta: a mai nehézségek köze­pette sem tolíiatjuk háttér­be holnapi e lőrehalad ásunk feltételeit, amelyek alakítá­sában kiemelkedő jelentősé­ge van az oktatásnak. Isko­láink kettős jellemzőjévé kell hogy váljak a szocia­lista arculat, szellemiség és a legkorszerűbb ismeretek nyújtása. A magas szakmai tétovánál és a marxista vi­lágnézet jegyében kell tehát formálnunk a magyar iskola ügyét. Csak így tudjuk tel­jesíteni az oktatás feladata­it, közkámecsé tenni a nem­zeti és a világkultúra érté­keit, csak így nyújthatunk korszerűbb műveltséget. Ezért mindannyian felelősek vagyunk. — mondotta egye­bek között Aezél György. Olasz vendég Somogybán Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tegnap délelőtt fogadta Gior­gio Rossettit. az Olasz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagját, Friuli— Venezia—Giulia tartomány pártbizottságának első titká­rát, aki szabadságát tölti hazánkban. A két első titkár szívélyes légkörű eszmecseréjén Varga Péter tájékoztatta vendégét megyénk politikai, gazdasá­gi, társadalmi helyzetéről. Ezt követően megállapodtak a két pártbizottság további együttműködésében és a két megye kapcsolatainak fej­lesztésében. Üj forgószinpad. A Madách IsanntzhM átépítését 1980-ban kezdte meg a Középületépítő Vállalat Jóformán teljesen átalakították a színpadot s forgó részi építettek bele. A Madách kamaraszínház évadnyitó előadá­sát az őszre tervezik (MTI-fotó — Bataten József fejte. — KS> ALKOTMÁNYNAPI ÜNNEPSÉG MOHÁCSON Sarlós István Munkás-paraszt nagygyű­lést és kenyérszegő ünnep­séget tartottak tegnap alkot­mányunk közelgő évforduló­ja alkalmaiból Kelet-Bara­nya húsz településének dol­gozói vettek részt az esemé­nyen : magyarok, Démetek és horvátok. A Bartók Béla művelődési központ szabad­téri színpadán Borsos János, a mohácsi városi pártbizott­ság etsó titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese mon­dott ünnepi beszédet A mólt hasznos tanulságok forrása minden gondolkodó ember számára — mondottá elöljáróban Sarlós tetrán. — Arról tanúskodik, hogy az előttünk járt nemzedékek vagy azok vezetői, képviselői tetteikben mikor jártak el helyesen, s Búkor nem. Az utókor nemcsak az esemé­.99 Végleg „megszelídült; a füzesgyarmati gázkút A füzesgyairmati gázkitö­résnél — miután kedden a kitorésgátló felhelyezése után rögzítették a berende­zést s a hidraulikus tolózá­rakkal elzárták a gáz útját, — hozzákezdtek a kút be- iszapolásához. Annyi iszapot préseltek a béléscsőbe, hogy nyomása megegyezzék a gáz nyomásával. Ezzel a munkával az éj­szakai órákban végezitek, reggel a csővégen mért nyo­más nulla bar volt, tehát a kutat sikerült teljes mérték­ben elfojtaná, szaknyelven szólva „megölni”. Szerdán a helyszínen tar­tózkodó mentő-, valamint tűzoltó alakulatok leborutot- I ták felszereléseiket és el­vonultak a területről szállás­helyeikre, átadva a terepet a íúróbrigádnak. A brigád tagjai először egy rétegvizs­gáló berendezést szerelnek fel. ezután egyenesbe állít­ják a kútfejet es folytatják a normál, kikwé» píótti munkálatokat. nyeät, hanem a következmé­nyek ismerete alapján alkot ítéletet — ezért tudja rang­sorolni a történelem fordu­lópontjait. De a múlt ese­ményei sem önmagukban lé- vőek. Azok kialakulását, fej­lődését befolyásolták — épp­úgy, mint ma is — a körül­mények, a nemzetközi és az országon belüli erőviszonyok, az efoaiásozásokban szere­pet játszók osxtáJyheYyxete, világnézeté és kapcsolat­rendszere. Bár időbe* nehezem kő­rüihatároihatő, a az írott emlékek, ti leletek, a tudományos ku­tatómunka eredményei és a szájhagyomány alapján nagy biztonsággal állíthatjuk. hogy ekeink több nsmt 5Ö00 évvel ezelőtt jelentek noeg történelmet formáló nép­ként Eurázsia térségéiben. Eleink a távoli sztyeppékról elindulva sok néppel keve­redtek, még többel eriitíkev tek, g eközben, mindenkire hatottak és nandénkitől át­vettek nyelvi kifejezéseket, népdalokat és népmonda- kát, megismertek új márakő­eszközöket és erkölcsi szo­kásokat A vándorút végén jutottak el erre a honalapi- tásra kínálkozó területre. A telepedés még nem je­lentette a békés állapotok véglegessé válását mert a létért való küzdelem vég­telennek; tűnő folyamata kezdődött el azzal, hogy európaiak lettünk. Maga az államalapítás is bonyolult külső és belső helyzetben valósult meg. El kellett hagynunk régi szokásaink egy részét hogy befogadja­nak az e térségben élő né­pek; és e népeket m meg kellett győzni diplomásét* (Folytatás « t. oirtatosJ Németh Károly Komárom megyében Kémeth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap Komárom me­gyébe látogatott. Tatabá­nyán az MSZMP székhazá­ban Antalőczy Albert, a me­gyei pártbizottság első tit­kára fogadta és tájékoztatta a megye politikai, társadalmi es gazdasági helyzetéről. Ezután a Központi Bizott­ság titkára vendéglátói tár- I saságában az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi üzemébe látogatott. Itt a vál­lalat igazgatója arról számolt be hogy xnint alakult ki az oroszlányi szénmedencében az utóbbi tíz év során olyan bányászati kultúra, kovacso- lódott össze olyan szakem­bergárda, tette a feltéteteket j nemzetközi színvonalon dol­gozó üzem létrehozásához s elmondotta, hogy az eocén- program első bányájából né­hány hete tejszínre küldték az egymillíomodik torma szenek A Központi Bizottság tit­kára délután a tantosóanyai Gerecse Tsz baji üzemegyse­gébe látogatott el, ahol meg­hallgatta a gazdaság elnö­kének tájékoztatóját az öt község határában — he­gyek—völgyek szabdalta tá­jon — gazdálkodó szövetke­zet munkájáról. A késő délutáni órákban Németh Károly a tsz szocia­lista brigádvezetőrvel talál­SZOBORAVATÁS KECSKEMÉTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom