Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

Szívből szól a dal Hurokba kerüli az őz, börtönbe a hurkoló Nemrég ünnepelte fennál­lásának 25. évfordulóját a boglárlellei Vas-műszaki es Műtőgepjavíto Szövetkezet vegyeskara. Az együttes tag­jaival a jubileumi és egyben évadzáró hangverseny után próbatermükben, a szövetke­zet ebédlőjében találkoztam, ahol az egyik fal szinte a padlótól a mennyezetig kz együttes dicsősegtáblája: megannyi elismerés az eddi­gi munkáról. Az alapító tagok közül már esak hárman énekelnek, s mint Szaloky Béláné kar­nagy mondja: a legnagyobb gondot az utánpótlás jelenti. — Manapság a fiatalok többsége sajnos kineveti azt, aki kórusban énekel, külö­nösen, ha az illető hasonló korosztály beli. Nálunk ez a tapasztalat. Mint gyakorló pedagógus magam is tudom: abban egyértelműen az isko­la hibás, hogy a gyerekek nem ismerik az együtt ének­les örömét. Aztán itt, a Ba- laton-parton annyi az egyéb lehetőség, hogy gyakran ar­ra hivatkoznak: nincs rá ide­jük . .. Ma diszkó, holnap mozi, azutam a barátokkal a le­mezjátszót meg a magnót hallgatják, az iskolából ki­kerülve pedig egyszerűen idópocsékolasnak tűnik a kó­rustagság, hiszen — mond­jak —, annyi „hasznosabb", jövedelmezőbb elfoglaltságot lehet találni manapság ... Ritka öröm, ha az ember olyan fiatalokra, bukkan, akik minderről másképp véleked­nek. A kórusnak évek óta tagjai a Juhász testvérek: Mariann és Katalin. — Aki hetente egyszer, Az öreg csöndesen, szelí­den bólogat. — Hát hiaba. ez a dolgok rendje... — mondja aztán beletörődőn, és Katának könny önti el a szemét, any- nyira megsajnálja hirtelen az apósát. Lalit inkább fölszabadítja ez a szelídség, megkönnyeb­bülve így szól: — Tessék megengedni, Imre bácsi... hadd mutas­sam be a menyasszonyomék famíliáját. — Belekarol, úgy hétfőn este erre nem tud két-harom orat szakítani, miközben annyi minden fö­lösleges dologgal tölti az ide­jét, az ne is tudja meg, mi­lyen az együttes énekles örö­me — mondja Mari. — Azt tartom a legnagyobb bajnak, hogy manapság a felnőttek mintájára nagyon sok fiatal az öröm és az anyagi javak közé egyenlőségjelet tesz. Pedig, amikor együtt éneke­lünk, elfelejtek mindent; olyankor nem számítanak az iskolai, munkahelyi gondok. Szerintem a fiatalok több­sége szereti a zenét, bizo­nyítja ezt a könnyűzenei koncertek látogatottsága. De ha a kórus szóba jön. má­ris tartózkodóak. Pedig az éneklés önbizalmat ad: elő­segíti a biztos fellépést, ha- tározottabbá teszi az embert. — Mi itt általában idő­sebbekkel vagyunk együtt, mégis nagyon jól érezzük magunkat — kapcsolódik, a beszélgetésbe kati. Együtt örülünk a sikereknek, bán­kódunk a kudarcokon, és szinte mindig nagyon jól erezzük magunkat a próbá­kon is. Rendszeresen járjuk az országot, sőt a kórus el­jutott már Jugoszláviába is. — Mit Keretnek legtöb­ben énekelni? — Csodálatos Mozart-da­rabokat tanultunk meg a kö­zelmúltban, szinte áhítattal énekeljük őket. Persze na­gyon nehezek ezek a szá­mok, s ha az autóbuszban hazafelé rázendítünk, inkább a „könnyebb" művek kerül­nek elő. De akkor is jól érezzük magunkat, ha az idősebbek kívánságára ma­kormányozza az öreget majdani apósáék felé. 33. Az öreg Kovács szívélye­sen kezet szorít Szotyorival, aztán a mellette álló asz- szonyhoz lép, megcsókolja, és megkérdi Lalitól: — Miért akarod te nekem bemutatni a menyasszonyo­mat? — Körülnéz, s széles mosollyal rámutat az öröm- anyára- — Engedjétek meg: a menyasszonyom, Szotyori Mária! — Üjabb tréfa! — övölt fel boldogan Sjász Bálint. — Két Kováé* két Szo­tyori! gvamotát kell énekelni. A többség zenei előképpzettseg nélkül lett kórustag, s azt sem mondhatjuk, hogy va­lami kitűnő hangunk lenne, de ha most abba kellene hagyni a közös éneklést, na­gyon szomorúak lennénk. — A társaságban van egy­két mókamester, aki mindig gondoskodik a vidámságról — szól közbe ismét Mari. — Ha rosszkedvű vagyok, már alig várom a próbát, mert innen még sohasem mentem el lógó orral. — A barátok tudják, hogy a kórusban énekelnek? — Általában tudjak. és sokszor — titokban — irigy­kednek is — mondja isméi Kati. — Ha van egy társa­sági összejövetel. névnap, születésnap, énekelnének, nó- táznának, de rendszerint sem a szöveget, sem a dallamot nem .ismerik, s bizony ál- mélkodnak, ha „előadunk” valamit, de sajnos odáig már nem jutnak el, hogy rászán­ják magukat, és eljöjjenek a próbákra. Testvéremmel együtt szinte mindenféle ze­nét nagyon szeretünk, és ha lehetőségünk van rá, eljá­runk koncertekre is, vagy a rádióban, esetleg lemezját­szón, magnón hallgatunk ze­nét. — Mikor é* hol leez c leg­közelebbi fellépés? — Augusztus második fe­lében itt. Boglárlellén. és ké­szülünk ismét egy jugoszlá­viai vendégszereplésre is. Gyönyörű Mozart-dallam tölti be a termet, a két lány elmosolyodik; szívből szól a dal, boldogok, amikor éne­kelnek ... Körtwri Zsett — Tibikéin! — nevet Réz Ernő is —, egyre szenzáció- sabb a műsor. Kata falfehéren hajol oda az apósához. — Mit mond, papa? Ki ez a hölgy ? — A nagynénikém — ma­gyarázza Mária, — Apám húga. és egyben az én ne­velőanyám. mivel korán ár­van maradtam. Kata dermedten néz egyik­ről a másikra. — É* hol lakik? — kérdi nagysokára. Mária nem egeszen érti a kérdést; bizonytalanul int. — Hát minálunk.­— Mivel hogy a húgom — magyarázza Szotyori papa is, aki egyszerűen nem érti, mit lehet ezen a dolgon nem érteni. Kata nézi, nézi őket, és letargikusan bólogat. — Szotyori Mária, Liliom utca tizenhárom, harmadik emelet hat­— Stimmel! — biccent elégedetten az öreg Kovács, es büszkén belekarol a két Szotyori Mariaba. A fiata­labbik huszonhárom es na­Vadász: ehhez a fogalom­hoz két jelentés kapcsolódik. Így nevezzük a hivatalos, állami feladatot ellátó szak­embert, aki gondozza, védi az erdők vadjait és azt is, aki sportból, kedvtelésből, de hozzáértően — s enge­déllyel — vadászik. Mosta­nában mind ritkábban hasz­náljuk a másik szót: orvva­dász — „olyan személy, aki engedély nélkül a tilosban vadászik”. Sajnos nem ve­szett ki ez a ..tevékenység”, csak egyre nehezebb fényt deríteni rá. megtalálni a tettest. A hurkolás, a vadak elejtésének legkegyetle­nebb módja. Megyénkben az elejtett vad öt százaléka az orvvadászok fegyverétől vagy a huroktól pusztult el, s ez 450—500 ezer forint ér­téket jelent. Eddik hiába figyelték, nyomozták az erdészek és a vadászok a vadorzókat, el­fogni, s tettüket rájuk bizo­nyítani szinte lehetetlen volt, A múlt évben azonban végre kézre került néhány hurkoló, s ítélet is született ügyükben. Első fokon a marcali járásbíróság, másod­fokon pedig a megyei bíró­ság döntött- Páll Endrével, a Seíag vadászati előadójá­val beszélgettünk a ritka esetről. — Az egész megyében el­terjedt, a hurkolás, s ez nagy kárt okoz nemcsak ap­róvadakban, hanem a vad­disznó, a szarvas és az őz- állományban is. A fegyve­res orv-vadászok lakóhelyük­től távolabb eső területen ejtenek vadat, a hurkolás a helyiek körében terjedt el: ehhez ugyanis ismerni kell az állatok vonulásának he­lyét, a csapásokat, s a.zt is, melyik vad a leggyakoribb. Tettenérésük éppen ezért nehéz, másként pedig bizo­nyíthatatlan. A falvak la­kói sem jelentik be a hur- kolókat. A vadásztársaságok és az állami terület hivata­los emberei eredménytelenül küzdöttek eddig. — Kikből kerülnek ki a hurkolok? — Általában lumpen ele­mek, munkanélküliek, csa­vargók. A most elítélt négy vádlottból csak egynek volt munkahelye, alkalmi mun­kákból tartották fenn ma­gukat. A gyótai és a mar­cali Táncsics vadásztársaság területén. Nikla határában. Hódosháton fogták meg az állatokat. 1976-tól 1981 ja­nuárjáig 38 öz van a szám­lájukon: ennyit vallottak be. A szakértő 132 ezer fo­rintban állapította meg az értékét. Ilyenkor nem az el­ejtett vad húsának értékét veszik figyelembe, hanem a tenyészértéket számítják- Különbséget kell tenni az üzemi kilövésre szánt és a tovább fenntartandó állatok gyón csinos, de az idősebbik sincs több negyvenötnél, és elegáns .ünnepi ruhájában éppenséggel nem mutat töb­bet negyvennél. Lali hüdötten bámulja őket. — Magyarok istene! — motyogja aztan. — Elnéztem a direkciót... De a névkár­tya. az ajtótokon! — Máriá­ra bök. szemrehányón. — A te neved volt rajta! — Az enyém 1 — moso­lyog az idősebbik Mária. — Meg a mamikázás! — Mondom, hogy a neve­lőanyám ! Tibor nézi, nézi őket, a két Máriát, apját, Lalit, az­tán odafordul az öreghez. — De ha jegyesek vagy­tok. apa, miért nem együtt jöttetek? — Egy kis meglepetést akartunk — mosolyog gya­nútlanul az idősebbik Mária, „Ez sikerült!” — mondja magában Kata. — De kedves ötlet — igyekszik kínjában moso­lyogni Tibor. — Igazán rop­pant eredeti... Kata érzi, hogy most oda kell lépnie az idősebbik Má­riához: így kívánja az illem, a hagyomány — é* a lelki­kőzött, s itt erről az utóbbi­akról van szó. — A hurok azonban nem­csak a vadállományra ve­szélyes. — Sajnos, már példa is volt arra, hogy embert fo­gott meg a hurok, öt éve egv erdész került véletlenül bele. A szerencséje az volt, hogy nemcsak a nyaka, ha­nem az egyik karja is be­szorult, így nem fojtotta meg a hurok, tudott segít­ségért kiabálni. Kegyetlen módszer ez, minél inkább ki akar szabadulni a vad, annál szorosabbra húzódik a drót: önmagát fojtja meg az állat. A bíróság indoklása a kö­vetkező: „A vádlottak cse­lekményének társadalmi ve­szélyessége nagy. A társa­dalmi tulajdon rendszeres dézsmálásával a vadgazdál­kodást és a vadászati érde­keket sértették. A szemé­lyükben rejlő társadalmi ve­szélyesség sem hanyagolható el, mivel állandó munka­hellyel nem rendelkeznek, máról holnapra élve igye­keznek biztosítani létfenn­tartásukat — a IV. rendű vádlott kivételével.” Az ítélet példás. Ifj■ Knk­Az I n ten n vest fejlesztési betéti társulás — amely a külkereskedelmi vállalatok fejlesztési 'alapjainak átcso­portosításával foglalkozik — eddig csaknem 1 milliárd forintot bocsátott hazai gaz­dálkodóegységek rendelke­zésére, hozzájárulva ezzel exportfejlesztő törekvéseik finanszírozásához. Az egyik múlt évi befek­tetés eredményeként a Szo­bi Gyümölcsfeldolgozó Vál­lalatnál a napokban helyez­ték üzembe a nagy kapaci­tású gyümölcssűrítmény-ké- szitö üzemet, melynek létre­hozásához az Interinvest 99 millió forinttal járult hozzá. A tervek szerint az idei ter­melésből már jelentős ex­portot bonyolítanak le. Ugyancsak a közeljövőben készül el a Villányi Bor­gazdasági Kombinát új vö­rösbor-érlelője, az új beren­dezések üzembe állításával mintegy 16 ezer hektoliter kiváló minőségű vörösbort állítanak majd elő a kombi­nátban. Az exportfejlesztő beruházás megvalósításához 80 millió forintot bocsátott a kivitelezők rendelkezésé­re a fejlesztési betéti tár­sulás. Az Interinvest nemcsak járadékfizetés ellenében — amelynek mértéke megegye­ismeretfurdalás... — Oda­lep hat hozzá, átöleli. — Szervusz, draga Mari­ám. Istenem, milyen az élet! Eddig nem is tudtunk egy­másról, matói pedig kétsze­resen is rokonok vagyunk! Réz boldogan dörzsöli ke­zét; itt a pillanat, amikor túltehet Fülöp sikeren. — Remek, remek! — ki­áltja. — Két Kovács, két Szotyori, és két eljegyzés! — Most ? — mered rá az öreg Kovács. — Most, most! Egy füst alatt! Egy ráfordításból — két produktum! — Összete­szi a két kezét. — Istenem, ha a főhatóság ezt látná! — Így áll ott, összetett kézzel meg hunyt szemmel, és vár­ja a hatást: a feldörrenó ne­vetést. A tréfa azonban nem „ül”, nincs taps, nincs nevetés! Egyedül Fülöp Géza sóhajt fel mélyről. — Ernő, Ernő ... Neked agyadra ment a takarékos­sági kampány! Szász igazgató hirtelen órajára pillant, aztán ma­gasba emeli poharát. (Folytatjuk) ma Sándort nagyobb ben, részben bűnszövetség­ben és üzletszerűen elköve­tett lopás bűntettéért egy évi börtönben végrehajtan­dó szabadságvesztésre ítél­ték. Dézsenyi Mihályra hét hónap, Nagy Istvánra négy hónap — három évi próba­időre felfüggesztett — sza­badságvesztést róttaik ki, Tóth Ferenc — az egyetlen vádlott, akinek van munka­helye — kisebb értékre, folytatólagosan elkövetett lopás miatt 3000 forint pénz- büntetést kapott, A vadász­társasagok a kár megtéríté­sét polgári peres úton kö­vetelhetik. Hosszú idő után ez az el­ső eset, hogy elnyerik bün­tetésüket a természet kin­cseit, az erdők vadállomá­nyát károsítok. Reméljük nemcsak a vadászoknak ad ösztönzést a példa az újabb esetek felderítésére, hanem a kialakult szemléleten is változtat Az orvvadászt a vadorzót a hurkolót nem ügyes, bátor, mások eszén túljáró embernek kell tekin­teni — mert jellemző ez a felfogás — mégha a tiltott vadászat kalandosnak tet­szik is. I. í. zik a banki betéti kamatok nagyságával — bocsát fej­lesztési eszközöket a válla­latok rendelkezésére, hanem mind nagyobb mértékben saját tőkével is részt vesz exportfejlesztő vállalkozá­sokban. Ilyen vállalkozá­sok esetében már a kocká­zatban — az esetleges nye­reségben, illetve veszteség­ben — is osztozik a beruhá­zókkal. A Hűtőipar Székes- fehérvári Gyárában 38 mil­lió forintos saját tőkével vesz részt a hűtött csemege­kukorica-gyártás megszer­vezésében. A tervek szerint még az idén ősszel megkez­dik a termelést, s már eb­ben az évben jelentős mennyiségű csemegekuko­ricát exportálnak. Egy másik vállalkozás ke­retében — melynek résztve­vői a Papíripari Vállalat, a Technoimpex. illetve a Ling- impex — az Interinvest ál­tal biztosított 35 millió fo­rintos tőkéből külföldi kar- tongyárló gépsort vásárol­ták, s a Budafoki Paprr- gyárban állítják üzembe. Az új gépsoron, amelyek meg az idén megkezdik a mun­kát, elsősorban hulladék pa­pírt használnak fel. Ebből jó minőségű karton készül, amiből exportot is tervez­nek. Gyakorlattal és megfelelő végzettséggel rendelkező hálózati ellenőrt tökveszünk Írásos jelentkezést a vállalat titkárságára kérjük beküldeni. Somogy megyei I parcikk-kis kereskedelmi Vállalat, , Kaposvár, Ady E. u. 2. 0294773) Szövetkezeti társulis jó kereseti lehetőséggel, 44 órás munkahéttel fölvesz kőműves, ács, bádogos szakmunkásokat és segédmunkásokat. Írásbeli jelentkezéseket: 204784 számra a Magyar Hirdetőbe kérjük küldeni. (204784) A* Egyesüli Izzó Gépfejlesztési Intézetétől a WESTINGHOUSE cég kanadai vállalata ta­valy decemberben rendelte meg a hagyományostól eltérő Iá mpafeliratozó és minőségelle­nőrző automata gépsorokat, amelyek most elkészüllek. A két gépsor egyenként és óránként hétezer lámpát feliratoz és ellenőriz egy kezelő felügyeletével BÁRÁNY TAMAS A FESZEK /MELEGE Egymilliárd forint exportfejlesztésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom