Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

Az erők összefogásával A helyi tanácsok az életkörülmények javításáért A megyei pártbizottság határozatai­ban, állásfoglalásaiban a tanácsok fel­adataként szabta meg a termelő és egyéb ágazatok összehangoltabb fej­lesztését, a lakáshelyzet, a vízgazdálko­dás, az oktatás- és egészségügy, vala­mint a kereskedelmi ellátás javítását. Hangsúlyozta, hogy a nem tanácsi szer­veket jobban be kell vonni a kölcsönös érdekeltségű beruházások megvalósítá­sába, a lakossággal és a társadalmi szervekkel pedig tovább kell erősíteni a kapcsolatot, hogy a településeket össze- hangoltabban és így eredményesebben lehessen fejleszteni. A megyei pártbi­zottság szerdai ülésén e határozatok ötödik ötéves tervidőszaki megvalósítá­sát elemezte. Az A FIT XI. számú Vállalat új szervizfizemet létesített Sze­geden az északi városrészben. Ezzel nagymértékben enyhítet­ték a régi szerviz zsúfoltságát. Az új üzem évente tizenötezer gépkocsi átvizsgálására, javítására készült fel (MTI fotó — Tóth Béla fetv.) Szakmunkásavató a SÁÉV-nél Úfravaió egy nyugdíjastól — A helyi tanácsok gaz­daságszervező tevékenysége javult, a koordináció köre bővült, módszerei gazdagod­tak. Mindez nagymértékben hozzájárult az V. ötéves terv célkitűzéseinek megva­lósításához — állapította meg a testület­Az életkörülmények javí­tásában — a- tanácsi létesít­mények mellett — fontos szerepet játszottak a terme­lő ágazatokban megvalósí­tott fejlesztések is. Ezek ké­pezték az alapját a foglal­koztatás bővítésének, a ke­resetek növelésének, es a gazdasági teljesítőképes­ség fokozásának. A tanácsi együttműködés különösen az ipar, a mezőgazdaság, a köz­mű, az energia és a közle­kedés fejlesztésében volt eredményes. A helyi tanács**: a koráb­bi időszakhoz képest tudatosabban és tervszerűbben kutatták fel a települések fejlesztésébe, az ellátás ja­vításába bevonható szerve­ket. Ez irányú munkájuk ott járt eredménnyel, ahol a tanácsi vezetés bátran kez­deményezett és szükség ese­tén kockázatot is mert vál­lalni. Helyenként .azonban a kellő előrelátás és rugal­masság, valamint a fogadási feltételek hiánya miatt az együttműködésben rejlő le­hetőségeket nem sikerült teljes mértékben kihasznál­ni. Gondot okozott az is, hogy a tanácsok koordinációs te­vékenységében a beruházá­sok álltak központban. A felújításokra, a meglevő lé­tesítmények más szervekkel való közös üzemeltetésére és fenntartásai a kevesebb figyelmet fordítottak. Elő­fordult, hogy a pénzeszkö­zöket nem sikerült kellő időben és hatékonyan fel­használni. A társadalmi munkaakciók elsősorban a lakosság élet- körülményeit közvetlenül javító beruházások megva­lósítását, a környezet ala­kítását szolgálták. E közös­ségi tevékenység értéke e tervidőszakban 819 millió forint volt. Egy lakosra 1980-ban 736 forint jutott, Nagyatád. Jókai lakótelep. Nehány esztendeje még ker­tek, gyümölcsösök voltak itt, most új emeletes házak sorakoznak. Az utca elején élnék Semofcsán József ék. Néhány napja született meg a második gyerek. A lány után fiú érkezett. Barátságos. ízléssel beren­dezett szép otthonban fogad bennünket a fiatalasszony: Fiilöp Ferenccel, a nagy­atádi városi-járási Tóth La­jos munkásőregység pa- ráncsnokhelyettesével láto­gattuk meg. Semofcsánné ugyanis munkásőr. Amikor a testület alapí­tásának negyedszázados ju­bileumára emlékezlek, ő is ott állt az ünnepi egység­ülésen az esküt tevők között. Szíve alatt az uj élettel fo­gadta: méltó lesz elődeih.ez, az egység alapítóihoz, becsü­lettel teljesíti munkásőri kö­telességét. A parancsnokhelyettes egy csokor vörös szegfűvel kopogott most be, s az egy­ség valamennyi munkásöré- nek üdvözletét, jókívánsá gait tolmácsolta. Külön is üzentek aaok, akikkel együtt amely a négy évvel korábbi 242 forinttal szemben jelen­tős előrelépést mutat. Igaz, az átlag mögött nagy eltérések húzódnak meg A kétségtelen előrelépés elle­nére a lakossági összefogás­ban, a társadalmi munká­ban rejlő lehetőségeket nem használta ki minden tanács. Helyenként a célok megfo­galmazása, elfogadtatása és a társadalmi munka feltéte­leinek biztosítása okozott gondot. Nem mindenhol ka­pott kellő elismerést az ön­kéntesen végzett közcélú te­vékenység. Pedig illő figvel- messeg. a közösség köszöne­tének kinyilvánítása nélkül aligha lehet számítani a készség erősödésére, a moz­galom elmélyülésére, kiszé­lesedésére. Az illetékes szervek ehelyen is megra­gadják az alkalmat arra, hogy elismerésüket fejezzék ki azoknak a közösségeknek, egyéneknek, amelyek, illet­ve akik kezdeménvezesük ­kel, vállalásaikkal és azok teljesítésével hozzájárul­tak a települések fejleszté­séhez. A részletes elemzés meg­állapította: a városok, a községek fejlődésében erő­södött a termelő ágazatok szerepe. Űj üzemek épültek, felgyorsult a már meglevők rekonstrukciója. A tanácsok segítették a beruházások megvalósítását, és jelentős szerepet vállaltak az üze­mek működési feltételeinek biztosításában. Fokozódott a mezőgazdasági üzemek tele­pülésfejlesztő hatása is: több községben részt vállaltak a lakosság ellátásából. A lehe­tőségeket azonban jobban ki keil használni. A munkaerő-gazdálko­dásban a tanácsok előnyben részesítették az új, korsze­rű üzemek igényének kielé­gítését, és segítséget nyúj­tották az idényjellegű mun- kaerő-szükseglet kielegite- sehez ie­A közmű-, energia- és közlekedési feltételeket leg­többször a tanácsok, a gaz­dálkodó szervek és az or­szágos főhatóságok közös erőfeszítésével alakították ki. jelentkezett el ókepzősnek, ismerkedett a testület éle­tével, feladataival, látott el szolgálatot. Őszintén örül a virágnak, a jókívánságoknak. Szép szokás a munkásőrségben, így a nagyatádi Tóth Lajos egységben is, hogy nem fe­ledkeznek meg beteg társa­ikról, a kismamákról. Rend­szeresen meglátogatják, föl­keresik őket. Tíz esztendeje, hogy Se- mofesánné Fábián Évaként a Nagyatádi Konzervgyárba jelentkezett munkára. Az ál­talános iskolát akkor végez­te. A gyárban konzervipari szakmunkás lett. — Két esztendeje, hogy a kommunisták közé kerültem, s azt kaptam pártmegbíza- tásul, legyek munkásőr. Fér­jem a töváll-nál autószere­lő, ő pártönikívüli. Elhatá­rozásommal egyetértett. Nem volt könnyű előkép­zésre, gyakorlatra, szolgálat­ba járni, gondoskodni a csa­ládról, a kislányról. Férjem vállalta, hogy segít a ház­tartásban, vigyáz kislá­nyunkra. Ezt a pártmegbi- zatast nagy őrömmel ft^ad­A településhálózat korsze­rűsödésével meggyorsult a városokba áramlás üteme, amely új igényeket kelteit, es feszültségeket is okozott. Az utóbbit növelték a hosz- szú távú koncepció hiánya es a tanácsi gazdálkodás fo- gyatékosságai is. A kapcsolatok javulását, kiszélesedését bizonyítja, hogy a nem tanácsi szervek­től negyven százalékkal több pénzt vettek at közcélokra a tanácsok, mint az előző tervidőszakban. Ez az összeg mintegy 1,3 milliárd forin­tot tett ki. A segítségével megvalósított fejlesztések­nek, felújításoknak fontos szerepe volt az ellátási gon­dok • megoldásában, illetve az idegenforgalmi fogadóké­pesség növelésében. A tanácsok ugyanakkor átadott pénzeszközökkel tá­mogatták a nem tanácsi szerveik olyan törekvéseit, amelyek a lakosság ellátá­sát. életkörülményeinek ja­vítását szolgálták. A támo­gatás elérte a 600 millió fo­rintot. A társadalmi, gazdasági feladatok megoldását jelen­tősen segítették a társadal­mi szervezetekkel és tömeg­mozgalmakkal kötött együtt­működési megállapodások, amelyek azonban az eddigi­nél több tartalmi lehetősé­get kínálnak. A helyi tanácsok gazda­ságszervező, összehangoló munkáját több tényező be­folyásolta. Így meg kell em­líteni a fejlesztési források szűkösségét, a tanácsi és a gazdasági tervkészítés idő­beni eltérését, a felelősség eltérő értelmezését, a köl­csönös érdekeltség fel nem ismerését De az sem hall­gatható el, hogy helyenként a tanácsi vezetés kezdeme- nyezése, rugalmassága is hianyzott­A helyi tanácsok emelke­dő színvonalon szerveztek a lakásépítést. Elsősorban a célcsoportos, telepszerű, többszintes lakó­házak építésére fordítottak figyelmet Ezzel párhuza­mosan igyekeztek megte­remteni az egészségügyi, az oktatási és a kereskedelmi létesítmények feltételeit is. A társadalmi összefogás tam: kisebb koromban úttö­rő-határőr voltam, később pedig tagja lettem a gyári ií- jugárdista szakasznak. — Most már két gyermeke van... — Nem szeretnék elsza­kadná a testülettől. Tudom mit vállaltam, s tudom azt is: férjemre, az itthoni fel­adatom megosztásában to­eredmenveként orvosi ren­delők, öregek napközi ott­honai. szociális otthonok épültek. Több oktatási, köz- művelődési és sportlétesít­ményt hoztak létre. A helyi tanácsok nagy fi­gyelmet fordítottak a vízmű- társulások szervezésére. A tervidőszakban 19 társulat alakult, ennek révén 23 te­lepülésen 33 ezer lakos jut egészséges ivóvízhez. Utak, járdák, parkolók épültek az erők összefogásával. Külö­nösen jelentős a 118 kilomé­ternyi csökkentett paramé­terű út építése. A kereske­delmi ellátás fejlesztésében különösen az áfész-ekkel ki­alakított kapcsolat volt ered­ményes. Hálózatbövítő, kor­szerűsítő programjuk jelen­tősen segítette az ellátást. A VI. ötéves tervben a gazdasági növekedés lelas­sulása, a beruházási lehető­ségek szűkülése, az energia­racionalizálás meggyorsulá­sa, valamint az a tény, hogy tovább növekszik a háttérágazatok jelentősége, mind a termelés mind a la­kosság ellátása szempontjá­ból fokozza a tanácsi szer­vező, összehangoló tevékeny­ség jelentőségét és növeli követelményeit- A társadal­mi-gazdasági folyamatok vi­szonylag gyors változása pe­dig a korábbinál nagyobb rugalmasságot igényel a ta­nácsok részéről. Az eredmé­nyes munkához a szervező, koordinációs tevékenység be­vált módszereinek tovább­fejlesztésére, új megoldások és lehetőségek felkutatásá­ra, a lakossággal, a gazdál­kodó szervekkel, a társa­dalmi és tömegszervezetek­kel való együttműködés erő­sítésére van szükség. A pártbizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a helyi tanácsok szervező, összehan­goló munkájában a kiemelt társadalmi-gazdasági prog­ramok (lakás-, egészség- ügyi- és szociális ellátás, az általános iskolai fejlesztés, illetve a vízgazdálkodás) megvalósítása kapjon el­sőbbséget. A helyi tanácsok javítsák kapcsolataikat és együttmű­ködésüket a nem tanácsi szervekkel es fordítsanak nagy figyelmet a termelési feltételek javítására. Kezde­ményezzenek hatarozottab- ban közős érdekeltségű fej­lesztéseket és törekedjenek jobban az intézmények, lé­tesítmények közös üzemelte­tésére, fenntartására. Szer­vezzék tervszerűbben a tár­sadalmi munkát, nagyobb mértékben bevonva a la­kosságot a helyi feladatok kidolgozásába, rangsorolá­sába és végrehajtásába. vábbra is számíthatok. So­kat segít a kislányom. Zita is. Amint Robi ka n a gyobb lesz, s ellátása, gondozása távol létemben is megoldha­tó. folytatom a munkásőr­szolgálatot. A gyári közösség, a Május 1. brigád is üzent: a héten ellátogatnak megnézni az apróságot. Sm. L. Tegnap a Somogy megyei Állami Építőipari Vallalat kaposvári szállójának nagy­termében avatták azokat az ifjú szakmunkásokat, akik nemrég tettek sikeres vizs­gát. Az ünnepségen ott vol­tak a vállalat vezetői és a szakmunkásképző intézetek képviselői is. Az ünnepi beszédet Kiss Lajos, az 512-es szakmun­kásképző gyakorlati Oktatás- Vezetője mondta, az iskolák nevében elbűcsúztatta az öregdiákokat. Szólt arról, hogy a megszerzett bizonyít­vány csak belépőjegy a mun­káséletbe, mert a rohamosan fejlődő technika állandó fej­lődést. önképzést kíván a fiataloktól. Azt is kiemelte az emlékek közül, hogy a diákok sokszor találták túl szigorúnak tanáraikat, szak­oktatóikat és hozzátette: az élet általában még kemé­nyebbnek bizonyul, mint az iskola szigora, amelynek hasznosságát a sikeres vizs­gák bizonyították. A bizonyítványok kiosztá­sát követően Balogh László, Faggató™ a tanácselnök- asszonyt, majd a helyettesét: miért szeretik városukat? Beszelünk iparról, kereske­delemről aztán minden át­menet nélkül a virágokról, mert ez is hozzátartozik Nagyatád portréjához. Sőt! Fák és virágok nélkül Nagy­atád aligha lehetne Nagyatád. Kimutatások és statiszti­kák kerülnek a tanácselnök asztalára. A Központi Sta­tisztikai Hivatal tizenegy- esztendős papírjait kapom meg: az elnőkasszony keser­nyés mosolyából érzem, ő sem érti, hogy miként hoz­hattak ilyen mutatókat. Az írás tanúsága szerint a dél­somogyi település zöldterü­lete éppenhogy eléri a me­gyeszékhelyét! Pedig nem így van. Aligha akad ha­zánkban még egy olyan ti­zenháromezer lakosú telepü­lés. ahol annyit tennének a környezet védelmééért, a parkosításért és a virágosí- tásért, mint itt. Megszerettem a Széchenyi teret, amely 1890-ben az ak­kori főszolgabíró no meg a járásbíró lelkesedésének kö­szönhetően alakult ki. Ma szimbólum. Mivel rangot ví­vott ki magának a város­szeretők kissé féltve nézik mi is történik a közel száz- esztendős platánokkal. Vala­mit tenni kellene! Persze könnyű ezt mondani. A ter­vek már elkészültek,, csupán a pénz hiányzik, s tán még hosszú ideig hiányozni is fog, mert a tanács munka­társának rögtönzött számítá­sai szerint legalább másfél­millió forint hiányzik a fenntartásra fordítható ösz- szegből. Esztendők múltán ez csak emelkedik. Nagyatá­don egyre?ipásra épülnek a újabb patkok, kiránduló területek. Legutóbb a varos a SÁÉV KISZ-bizottsaganak titkára beszélt, majd Hor­vath Imre, a vállalat nyug­díjasa kent szót. Elmondta: — Ennek a cégnek én va­gyok a legöregebb munkása, örülök, hogy most, nyugdí­jasként egy kis útravalot ad­hatok a fiataloknak. Több mint harminc éve, harmin­cán kezdtük meg a munkát a vállalat elődjénél. Akkor az igazgató azt mondta ne­kem: Ne félj Imre, leszünk mi még százan is! És most több mint kétezren vagy­tok ... A hetven éves kőműves biztató és intő szavaira fi­gyeltek a fiatalok. Nevük­ben Karádi László ifjú szak­munkás mondott köszönetét. Ezután Köves János főmér­nök röviden bemutatta a vállalatot és szólt a tervek­ről, az elvégzendő munkák­ról, kiemelve, hogy tisztes­séges munkáért, tisztesseges ellenszolgáltatást ad a vál­lalat. Anyagi útravalóként pedig egy-egy ötszáz forin­tos takarékbetétkönyvet adott át az új munkásoknak. határában csónakázó tavat építettek. Most azon serény­kednek, hogy lakkal és vi­lágokkal ültethessék be a környéket. Csupán az idén ketezer facsemetét vásárol­ták, melyet a nagyatádiak társadalmi munkájával ül­tettek el. A költségvetést üzem munkatársai kínos pontossággal ügyelnek arra, hogy mindig es időben ül­tessék ki a szezon virágait. A kertes hazak lakói szom­bat-vasárnap ugyancsak, az utcájukat szépítik. A műve­lődési ház igazgatója sza­badidejében az épület körüli fákat nyesi, s gondozza. A nvaranta megrendezett épí­tőtábor fiataljai új és új parkokat, játszótereket hoz­nak létre, miközben a ré­giekre is vigyáznak. Ta­vasszal es ősszel egy-egy napot áldoznak arra. hogy a kiöregedett fák helyébe úja­kat ültethessenek ... Keresgélünk a statisztikák­ban. Nagyatad az országos átlag fölött, rendkívül elő­kelő helyet foglal el a kör­nyezetvédelemben. A varos vezetese rendszeresen tár­gyal erről, mi több, leg­utóbb itt készítették el a hazánkban ritkaságnak szá­mító környezetvédelmi tér­képet. Szóval büszkék va­gyunk Nagyatádra. Eddig még senkinek sem jutott eszébe, hogy Nagyatádot vi­rágaiért is díjazza. Csupán gyönyörködünk benne — s ez mindenfele medálnál többet jelent. N. J. Vórossieretők Látogatóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom