Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

Befejeződtek a hivatalos magyar-francia tárgyalások Anglia — Falkland titán Meddig tart a győzelmi mámor? (Fölvtatós uz 1. oldalról.) szaki együttműködés fej­lesz! csere. Az sem közömbös, hogy mi a véleményünk a világ dolgairól. Különböző társa­dalmi. politikai es katonai rendszerhez tartozunk, de vannak közös érdekeink is. Mindegyikünk a békét akar­ja szolgálni, s a maga tá­borában igyekszik keresni a beke és a kollektív bizton­ság útját a madridi értekez­leten, a többi nemzetközi fó­rumon. kiváltképpen az ENSZ-ben. Eszmecseréink kiterjedtek az európai problémákra, az enyhülésre, a békés egymás mellett élésre, a leszerelésre, az erőegyensúly kérdésére. Nem állítom, hogy minden­ben egyetértettünk, de azt hiszem, hogy alaposabban megismertük egymás véle­ményét. Beszéltünk másról is. pél­dául a Közel-Keletről, olyan kérdésekről, amelyek a kö­zös érdeklődés középpontjá­ban állnak, konfliktusokról, amelyek súlyosbodnak és összeütközésekhez vezethet­nek. A nemzetközi intézmé- n veknek fontos szerepük van e konfliktusok feloldásában. Azzal az érzéssel hagyom el Budapestet és Magyaror­szágot, hogy a magyar veze­tőkkel s mindenekelőtt Ká­dár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával i— akivel 'harmadízben volt alkalmam találkozni — olyan kapcso­lat született, amely lehető­séget ad hasznos kezdemé­nyezésekre. Remélem, hogy megbeszé­léseink eredményei min­dennapi életünkben gyakor­lattá válnak. Jobban megis­mertük egymást és az ügye­ket, s erre támaszkodhat politikánk. Megteremtettük egv olyan együttműködés alapját, amelytől sokat vá­rok. Mint hazám képviselő­je elmondhatom, hogy na­gyon nagy tiszteletet érzek az. önök sok megpróbáltatást átélt nemzete iránt. Mitterrand francia köztár-' sasági elnök a kétoldalú kapcsolatókra és a nemzet­közi helyzetre vonatkozó kérdésekre válaszolt. Azzal a döntésével kap­csolatban. hogy Magyaror­szágra látogatott. hangsú­lyozta: ezt .ió politikai lé­pésnek tekinti, mert olyan (Folytatás az 1. oldalról) enyleges gazdáivá a lakás- állománynak, legyen kor­szerű, a helyi viszonyokhoz, szükségletekhez igazodó szervezetük, rendelkezze­nek a szükséges eszközök­kel, önállóan gazdálkodja­nak bevételeikkel es azok iedezzék is a felmerült költ­ségeket. A tanácsi ingatlankezelés javítását elsősorban az ér­dekeltségi rendszer javításá­val lehet elérni. Ha a mun­kát végzők közvetlenül ér­dekeltek lesznek a kedve­zőbb anyagfelhasználásban, a meglévő és használható berendezési tárgyak meg­óvásában, ha bérük közvet­lenül kapcsolódik a munka mennyiségéhez és minőségé­hez, várható, hogy javul a munkaerkölcs, a jó munka pedig kedvező társadalmi negi télest is eredményez na.id. Az érdekeltségi rend­szert természetesen nem­csak a fizikai dolgozóknál áltoztatják meg, hanem az 'két közvetlenül irányítók - lál, sőt a szervezetek veze­tnél is. Mindezekkel azt ívánjak elérni, hogy a nunka szervezettsége, szín­vonala gyorsan és érzékel- íet-ően javuljon. A főváros­ban es a nagyobb városk­án továbbra is indokolt az . pálló vállalati formát fenn- irtani, míg másutt e tevé­arszágot keresett fel. «mely eredeti, hasznos politikát va­lósít meg, amelynek lakossá­ga eredményeket ér el, ahol a kormány és a lakosság jól megérti egymást. Azt hi­szem. mondotta, Franciaor­szágnak érdemes közelebb kerülnie ehhez a világhoz, amely olyan régóta távol van tőle, amelyet túlságosan kévéssé ismert eddig. Szelesebb értelemben — mondotta — mindig is igye­keztem fenntartani Francia- ország dialógusát a kelet­európai országokkal, és az a véleményem. hogy, noha nem mindenben értünk egyet, Franciaországnak fenn kell tartania a párbe­szédét minden kelet-európai országgal. Kádár János bevezető nyilatkozatában kijelentette: nagy várakozással tekintet­tünk e látogatás elé, s most a befejezéséhez közeledve meg szeretném mondani, hogy várakozásaink teljesül­tén. Országaink különböző szövetségi rendszerekhez tartoznak, s ezért különösen fontosnak, jónak tartom, hogy itt és most Kelet- és Nyugat-Európa között egy sikeres tálálkozás történt. — Ami a magyar—francia kapcsolatokat illeti: magyar részről elhatározott a szán­dék — miként benyomása­ink. szerint a francia kor­mányzat részéről is az —, hogy a kapcsolatoknak min­den területen lendületet ad­junk. Ez még a politikai kapcsolatrendszerre is vo­natkozik: bizonyos konzul­tációkra a jövőben is gon­dolunk, hogy elevenek le­gyenek a kontaktusaink. Nagy reményeket fűzünk a magyar—francia gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez; érdekéitek vagyunk ebben, mert országunk adottságai­ból következik, hogy mi Nyugat-Európa államaival is élénk és fejlődő gazdasági kapcsolatokat kívánunk. Amint Mitterrand elnök úr is említette, a magyar— francia kapcsolatok terüle­tén bizonyos történelmi le­maradást látunk, amit . sze­retnénk magunk részéről behozni. Abban is megálla­podtunk, hogy ezt ne csak most, e nagyon fontos láto­gatás idején nyilvánítsuk ki ünnepélyesen, hanem a látogatást követően, a hét­köznapokon se sajnáljuk az kenységet a város és község­gazdálkodási vállalatok, költségvetési üzemek vehe­tik at. Ezek mellett új szer­vezeti típusok is kialakítha­tók. Az új és felújított épü-' letekben hasznos lehet a bérlőközössegek létrehozá­sa. A szervezetek korszerű­sítésében alapkövetelmény a kezelői-üzemeltetési, kar­bantartási, hibaelhárítási — feladatok maradéktalan el­látása. Ezért a karbantartó résziegek munkáján kell el­sősorban javítani. A kezelési feladatok mel­lett az ingatlankezelő szer­vezetek megmaradó kötele­zettsége a felújítások, a kor­szerűsítések. Elsősorban elő­készítik a felújított mun­kát, feladatokat, a kivitele­zést pedig tanácsi építőipari vállalatokra, építőipari szö­vetkezetekre, leányvállala­tokra. önelszámoló építőipari részlegekre bízzák. Mindez nem jelenti a meglévő épí­tőipari kapacitás felszámolá­sát, csak a szervezeti külön­választást. A kapacitások bővítésére, bevezetik a korlátozott nye­reségérdekeltségi rendszert, amelyből a vállalati alapo­kat egészíthetik ki. Terve­zik, hogy az általánostól el­térő, kedvezőbb fejlesztési feltételeket biztosítanak ar­ra, például — lakóházjaví­tási előirányzat terhére — fejlesztési alap képzésével. Az érdekeltségi rendszer mar említett korszerűsítése mellett nagy jelentőségűvé vaihat a bérlőközossegi rendszer létrehozás# is. Eh­erőfeszjtést. a munkát, hogy az itt elgondoltak, fejlesztési terveink valósággá váljanak. — A francia kultúra iránt magyar részről, mint száza­dok óta mindig, most is nagy és élénk az érdeklő­dés van. Szeretnénk az ed­digi helyzethez képest előre­lépni a turizmus területén is. Bízunk abban, hogy ezek az elgondolások megvaló­sulnak, a magunk részéről készek is vagyunk mindent megtenni ennek érdekében. — Természetesen foglal­koznunk kellett nem zetközi kerdesekkel. Megállapítot­tuk, hogy bizonyos nemzet­közi kérdésekben azonos, másokban közelálló nézete­ket vallunk, és megint más kérdésekben — eltérő állás­pontot képviselünk. E te­kintetben számunkra a leg­fontosabb: egyetértünk ab­ban, hogy Európában béke és biztonság legyen. A meg­beszélések során mindkét fel kijelentette, hogy ezért és ilyen értelemben kíván dolgozni. — Ügy gondol juk: lehet­séges bizonyos területeken közösen eljárni, más kérdé­sekben pedig azonos célért ugyan, de külön-külön dol­gozni. Ami bennünket, ma­gyarokat illet, a mi állás­pontunk világos es közis­mert A fegyverkezési ver­seny új hulláma ellen va­gyunk, ennek megfékezéséért dolgozunk, minden erre irányuló javaslatot örömmel fogadunk. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai több kez­deményezést tettek, amelye­ket mi üdvözlünk és támo­gatunk. A tárgyalások hí­ved vagyunk, s ennek meg­felelően együtt üdvözöltük — sikert kívánva — a Géni­ben megkezdődött tárgyalá­sokat. Ugyancsak szót vál­tottunk — ahogy az elnök úr említette — a közel-kele­ti helyzetről is. Ami ben­nünket illet: mint minden politikai kérdés megoldásá­nál, itt is annak hívei va­gyunk,* hogy , az érdekeltek tárgyalás útján rendezzék a vitás kérdéseket. A magunk részéről ezt szeretnénk elő­mozdítani. — Befejezésül: azt kívá­nom. hogy itteni tárgyalá­saink szellemében erősödje­nek és fejlődjenek Magyar- ország és Franciaország sok­irányú kapcsolatai. hez anyagilag is érdekeltté teszik a bérlőközösséget. A feladatok végrehajtásához az ágazati és tanácsi ellenőr­zést gyakorlatibbá teszik és abba bevonják a társadalmi szervezeteket is. A személyi tulajdonban lévő lakásállomány mintegy 13 százaléka — 450 ezer la­kás — többszintes, többla­kásos lakóépületben van. ezek kezelése, központi in- tézJvedéseket igényel- A fel­újítási költségek fedezetéül szolgáló felújítási alap je­lenleg ugyanis az esedékes ráfordításoknak csak alig egynegyedét fedezi, laká­sonként legfeljebb 100 ezer forintig vehető fel OTP-hi- tel. Ezért született olyan ja­vaslat, hogy a hiányzó ősz- szeg intézményes biztosítá­sára a lakástulajdonosok — a felújítás idejére — rendel­kezzenek a felújítási költ­ség 50 százalékával. A fel­újítási alap kialakításánál megkülönböztetnek majd felvonó nélküli és felvonós épületeket. Differenciálnak az épületek kora és műsza­ki állaga szerint is. Az el­képzelések, az ÉVM javasla­ta szerint az épületek 15. illetve 15—30 éves koráig más felújítási alapot képez­hetnek a tulajdonosok a fel­vonó nélküli épületeknél 2, illetve 3 forint négyzetméte­renként havonta, felvonós épületeknél 3, illetve 4 fo­rintot. Ezzel lehetővé válna, hogy a nagyjavításkor a tu­lajdonosok ne kerüljenek hirtelen nagy anyagi meg­terhelés ele. (MTI) Kádár János — kérdések re válaszolva — egyebek között elmondotta: — A két ország politikai kontaktusáról szólva már céloztam arra. hogy a kor­mány, a külügyminisztérium rendszeres kapcsolatot tart, hogy konzultálhassunk az időszerű kérdésekről es ál­láspontunkat összehangol­va együtt, vagy egy irány­ban dolgozzunk. Nem aka­rok részletekbe bocsátkoz­ni, példát azonban mondok. Elhatároztuk, hogy együttes erőfeszítéseket teszünk an­nak érdekében, hogy a mindkettőnk által nagy je­lentőségűnek tartott helsin­ki folyamatban ne következ­zék be törés, és a madridi találkozó megfelelő, a hel­sinki folyamatot tovább vi­vő határozattal fejeződhes­sék be­• * * Hivatalos magyarországi látogatása végeztevei Fran­cois Mitterrand pénteken elutazott hazánkból. A fran­cia köztársasági elnököt ün­nepélyesen búcsúztatták a Kossuth Lajos téren. A francia és a magyar nem­zeti zászlóval díszített Or­szágház előtt felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­zászlóalja. Megjelent Lázor György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Tra­utmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, Péter Janos, Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, valamint az Elnöki Tanacs és a kormány több tagja, állami és társa­dalmi életünk számos más vezető személyisege. Jelen volt Bényi József, hazánk párizsi és Jacques Gecampt, Franciaország budapesti nagykövete, s ott voltak a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek veze­tői. A Kádár János és Loson­ca Pál társaságában lévő köztársasági elnök érkezését kürtszó jelezte, a díszzászló­alj pára'hcsnoká ‘ jelentést tett Francois Mitterrand- nak. Elhangzott a két ország himnusza, majd a francia államfő Kádár Jánossal együtt elhaladt a díszzász- loalj előtt. Ezután az elnök és kísé­retének tagjai elbúcsúztak a magyar közéleti vezetők­től, s a diplomáciai testület megjelent képviselőitől. Az ünnepség végén a zászlóalj diszmenettel tisztelgett Francois Mitterrand, Kádár János és Losonczi Pál előtt. Az Országház előtti ünne­pélyes búcsúztatás után a vendégek gépkocsikba száll­taik és — vendéglátóikkal együtt — a Ferihegyi repü­lőtérre hajtattak. Személyes búcsúzás percei Kádár Ja­nos és Losonczi Pál itt szí­vélyes szavakkal, kézfogás­sal elköszönt a magyarorszá­gi hivatalos látogatását be­fejezett Francois Mitter- randtól. A légikikötőben •— ahol magyar és francia nemzeti lobogókkal övezet- ten „Jó utat kívánunk ked­ves francia vendégeinknek!” felirat díszítette a homlok­zatot — a különgéphez kí­sérték a Francia Köztársa­ság elnökét, aki kíséretével együtt nem sokkal 19 * óra után elutazott a magyar fö­„Ha hazatérnek a Pont Stanley-i győztesek, nem lesznek vonatok, hogy haza­vigyék őket, s a sebesültek nem remélhetnek túl gondos ápolást a kórházi sztrájk miatt” — írta nemrég az Economist. A londoni heti­lap jóslata egybevágott az­zal -a figyelmeztetéssel, hogy Nagy-Britanniában — noha a dél-atlanti, háború alapo­san átrajzolta a belpolitikai összképet — számos problé­ma Falkland után is meg­maradt. Nemzeti egyetértés? Igaz, Argentína térdte- kényszerítése alapvetően megerősítette a konzervatív kormányt. A közvélemény­kutatás, amely Thatcher asszonyt még néhány hó­napja az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb kor­mányfőjének mutatta. a konfliktus lázában gyökere­sen más eredményt jelzett. A britek döntő többsége tá­mogatta a miniszterelnök lépéseit, a katonai 'intézke­déseket, s most is helyesli a távoli szigetek jövőjéről al­kotott hivatalos döntést. (A sajtóból — „Falkland-eröd” néven — ismert elmélet sze­rint ott akár nagyobb csa­pat- és hadiflottaegység ál- lomásoztatásával is biztosí­tani kell a brit fennhatósá­got.) A Thatcher-kabinet­nek a jelek szerint nem kell komolyan tartania a sziget elégtelen védelme miatti esetleges kivizsgálástól sem. A válságban a kormány­politika iránt tanúsított bi­zalom persze nem jelent ál­talános konzervatív erősö­dést, de a hirtelen létrejött nemzeti egyetértés és lelke­sedés hullámán a toryk ma meg biztos választási győ­zelmet remélhetnének. Az április elejéig nagyjából fej­fej mellett álló három párt — a konzervatívok, a Mun­káspárt, illetve a liberá­lisokkal szövetségben levő szociáldemokraták — egyen­súlya megbomlott, s a toryk támogatóinak száma ötven százalék fölé ugrott, A gazdaság gondjai A falklandi siker azonban múlandó. A győzelmi má­mor után már visszatértek a hétköznapok gondjai. A fi­gyelem ismét a gazdasági problémákra , valamint a szakszervezetek harcára összpontosul. Mindez pedig sok jóval nem kecsegtet. Az inflációt tíz százalék alá szorították ugyan, ám a munkanélküliek száma vál­tozatlanul három millió felett jár, s különösen magas a fiatalok között. Nincs biztos jele, hogy a merev monetarista politika meghozta volna a remélt gazdasági fellendülést. Igaz, egyes konzervatív szakértők ezt a kormány esetenkénti „engedékenységével” ma­gyarázzák, vagyis azzal, hogy nem nyirbálták meg eleggé a szociális kiadáso­kat, s hogy még mindig túl­nőtt. trr. állami .szektor sze­repe, továbbá igyekeznek a felelősséget a szakszerveze­tek nyakába varrni. Szaporodó sztrájkok Thatcher asszonynak ne hezebb. lesz megnyerni a békét, mint a háborút — összegezte a helyzetet a na­pokban a Times. A legutób­bi fejlemények valóban alá­támasztják: múlóban a győ­zelmi hangulat. Az átmene­tileg mindent háttérbe .szo­rító falklandi kérdéskör most maga szorult hátrább. A kórházi alkalmazottak sztrájkja után leállt a vas­út és a londoni metró. A forgalom megbénításának oka az volt, hogy az igazga­tóság mindössze az inflációs ráta felét hajlandó béreme­léssel ellensúlyozni, ráadásul létszámcsökkentést és mun­kaidő-módosítást tervez. Közvetlen kenyértönésre —. épp a nyomasztó munkanél­küliség miatt — végtére nem került sor. A munkabe­szüntetést felfüggesztették, a vitás kérdéseket döntőbíró­ság elé viszik, de a helyzet megoldatlanságát jelzi a mozdonyvezetők ónálló szakszervezetének újabb sztrájkja. Állandó a sztrájk- fenyegetes némely bányász­szakszervezetek köréből, és fennáll az a veszelv — fi­gyelmeztetnek rá politikai megfigyelők —, hogy a konzervatív kormány a sza­porodó munkaügyi összecsa­pásokat a szakszervezetekkel rég tervezett leszámolásra, a sztrájkokat megszorító, bün­tető rendelkezések érvénye­sítésére akarja felhasználni. Bonyolult helyzetbe került tehát Thatcher asszony. Ar­gentína fenntartja igényét a Falklandokra, a kérdés így nem kerülhet végleg süllyesztőbe. A dél-atlanti fejlemények, megtorpedóz­ták a Gibraltárról tervezett spanyol—brit. tárgyalásit. ..Tatarozniok” kellene a kapcsolatokat a latin-ameri­kai országokkal. Hazai po­rondon pedig tudnia kell, hogy őt segítik ugyan a Munkáspárt belhafcai, de a nemzeti egység csak átme­neti, a sztrájkok, a gazda­sági gondok hamar eltüntet­hetik a toryk iránt megnö­vekedett rokonszenvet. . A következő parlamenti vá­lasztást csak 1984-re terve­zik, s a kormányfő mostani, megjavult pozíciója ellenére kérdéses. kitart-e addig Falkland hatása. Sz. (3, városból­A BALATONFÖLDVÁR KÖZSÉGI KÖZÖS TANÁCS 1982. július 9-töl vízkorlátozást rendel el Balatonföldvár és Kőröshegy egész területére. Ennek alapján tilos mindenféle öntözés, locsolás, gépkocsimosás Felhívjuk a lakosság, valamint áz üdülőtulajdonosok figyelmét, hogy a vízkorlatozásra vonatkozó rendeleteket szigorúan tartsák be. A vízkorlátozás betartását a Községi Közös Tanacs, valamint, a Vízmű ellenőrzi, (RfibfiO) Községi Körön Tanar* BaUtonföldvár. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Kihalt pályaudvarok, üres vágányok — t londoni Waterloo pályaudvar a vasúti sztrájk idején I

Next

/
Oldalképek
Tartalom