Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-29 / 176. szám
Postacsomag a levegőből Az ötezredik hátsóhíd. Elkészült a Kaposvári Mezőgép Vállalat i. sz. gyáregységében a weimari üzemmel kooperációb an gyártott önjáró rakodógép ötezredik hát sóhídja. Hat év óta gyártanak hátsóhidakat a siótoki gyáregységben a Fortschritt Weimar—Werk Kombinát részére Ügyvédek, ügyek — A perek nem ismernek évszakokat Aldk Szilágyi Erzsébet levelét vélik az első légipostái küldeménynek, bizonyos, hogy nem az egzakt tudományok emberei. A magyar légiforgalom szakemberei, kutatói ugyanis az első hazai légipostát jó néhány száz évvel. későbbre teszik. Egy Komárom megyei gyógyszerész, Tatár János például az első magyar légipostái szállítást Prodam Guidó — az első hivatásos magyar pilóta, a nagynevű aviatikus — nevéhez társítja. Prodam — \ mint a szerző a Filatéliai Szemle idői, májusi számában leírja — 1912 májusában szülővárosába, Fiúméba repült légi bemutatóra. Május 16-i íölszállása alkalmával postát is vitt magával, s a nemzeti, valamint fiumei •szalagokkal átkötött csomagot — gépével siklórepülésben 100 méterre leereszkedve — a part közelében ledobta. Több mint tízezer főnyi közönség lelkes ovációja mellett. Mindez nem egészen egy évvel azután történt — s az idén épp 70 éve —, hogy London és Windsor között megindult a világ első postarepülőgépe. A Közlekedési Múzéum szakemberei dokumentációk alapján valamivel későbbre, I918-ra teszik a magyarországi kezdetet. Az Osztrák— Magyar Monarchia legjobban bevált géptípusa volt az első világháború idején a Brandenburg elnevezésű repülőgép ; nos, ilyen gépek Becs—Budapest, illetve a Bécs — Budapest. — Krakkó — Kijev útvonalon szállították először rendszeresen a légipostát. Nem sokáig; mivel a gépekre és a pilótákra a hadszíntéren volt szükGremjacsje, 1942. december 2. Megenyhült a levegő, délben alig maradt a 0 fok alatt, az éjszakák azonban továbbra is hidegek. November végén csak ízelítőt kaptunk a télből, ez még nem volt az igazi. Egyik nap Kucsera egy otthoni újságot lobogtatva mondta, hogy a németek hamarosan győznek Sztálingrádnál, mert új, minden eddiginél hevesebb támaújraéledt a magyar légiforgalom és vele a légi posta. 1920-ban alakult meg az első hazai légiforgalmi társaság, s vállalta a jó meg a rossz hírek továbbítását is. Az egykori krónikák szerint 1920. május 12-én szállt föl az első postajárat az albertfalvai repülőtérről Szeged félé. Az első — szegedi — járatot nem sokkal később követték a szombathelyi, majd 1921 tava I ;án a miskolci. A néhány ismert szám arról tanúskodik, hogy a közlekedő 28 gép 1920-ban — hét hónap alatt — 1382, 1921- ben pedig négy hónap alatt 662 kilogramm, terhet továbbított, főleg újságot és — természetesen — levelet. Volt tehát igény a légiposta iránt, ám megintcsak hiába; a légi járatokat az Antant a béke- szerződésre hivatkozva betiltatta, a gépeket megsemmisítette. A bátor pilóták számáré nem létezett kedvezőtlen időjárás, s ez — mai szemmel nézve az akkori repülőgépeket és a földi irányítást — valóban rendkívüli tett volt. A repülő-szállításnak pedig különösen megnőtt a szerepe, amikor — 1921-ben — a rendszertelen szénellátás miatt a MÁV közlekedési korlátozásokat volt kénytelen életbe léptetni. Mintegy segítségként a társaság szombatonként és vasárnaponként különjáratokat is indított a vidéki városokból Budapestre, s a gépek még aznap vissza is indultak újságokkal, levelekkel. 1922-ben külföldi monopóliummá vált a magyar légiposta, s az maradt tíz éven át. A Franco—Roumaine Légitársaság elsőként ismerte föl a Budapest kedvező földrajzi helyzetében rejlő lehedást indítanak a városért. Nem közöltem vele, amit Kaltróytól hallottunk. Ez képes elhinni mindent, amit az újságok írnak. Feltétlenül bízik a németek győzelmében. Amint várható volt, megélénkült a front, amióta befagyott a Don, fokozódott a harci zaj mindkét oldaton. Egyik éjszaka a 4. századnál átkelési kísérletet hiúsítottak meg. Junker Laci mondta el, másnap. Éjfél után az egyik figyelőben szolgálatot teljesítő őrszem gyanús zajra lett figyelmes. Azonnal jelezte szakaszpa- caaesDQkaaak. M*e az is tőségeket, s Párizsból induló gépei útban Konstantinápoly felé leszálltak Mátyásföldón. Es hozták—vitték a leveleket is. 1923-ban 30 562 kilogramm, egy évvel később már 87 785 kilogramm küldeményt továbbítottak. A harmincas évek elején a magyar légiposta szerkezete kezdte elnyerni ma is ismert formáját. Az 1922-ben alakult és 1928-ban átszervezett Magyar Légiforgalmi Jiész vény társaság (Maiért) korszerű gépek birtokába jutott, es belföldi légi járatai mellé kiépítette külföldi vonalhálózatát. A küldeményeket gépi és külföldi légitársaságok Budapestet is érintő járatai továbbították. Általánossá vált a légiposta. Ebben az időben már a postahivatalokban közismert volt a vékony papírú, könnyű légipostái ooríték. Közben előrevetette árnyékát a II. világháború. Horthyék a polgári repülést is katonai irányítás alá helyezték, az egész magyar aviatikát céljaik szolgálatába állították. A légiposta krónikájának része: 1940-ben a bécsi döntésre a Maiért gyorsan reagált; október 7-én megindította postajáratát Budapest — Marosvásárhely — Székelyudvarhely — Csíkszereda — Kézdivásárhely — Sepsiszentgvörgy útvonalon. Marosvásárhelyen le tudtak szállni á gépek, a kisebb településeken azonban nem. A postazsákokat a „repülő postások” a legelő, vagy a futballpálya fölé érve egészen egyszerűen kidobták, akárcsak annak idején Prodam, vagy 1920—21-ben a szegedi járat pilótái Cegléd, Kecskemét határában. Nem volt ismeretlen ez a módszer a háború után sem, amikor a Magyar—Szovjet Légiforgalmi Társaság (Ma- szovlet) kis LI—2-es gépei szelték a levegőt. Nemcsak a magyar repülést, hanem a repülőtereket is romjaikból kellett újjáépíteni, a légiposta azonban az első szolgáltatások között kelt életre. Mára nagyon messzire kerültünk a kezdetektől. Napjainkban gyakorlatilag valamennyi országban el lehet juttatni légi úton a levelet. Ahová Malév-gépek mennek, oda azok segítségével, ahová nem, külföldi légitársaságok útján. New Yorkba alig valamivel hosszabb ideig megy a küldemény, mint történetesen Ceglédre. Igaz, ma már a ceglédiek nem légből kapják a hírt, vonat viszi oda. Ha némiképp lassabban is, de biztosan célhoz érve. D, G. odaérkezett, 3—4 alak mozgását vélték látni a jégen, a túlsó part közelében. Riadóztatták a századot, és egy géppuskásraj tüzet nyitott. A fellőtt rakéta fényénél látták is, amint néhány orosz katona kapaszkodik föl a partoldalon odaát. Két géppuska szórta rájuk a golyókat. Később aknával >s lőtték őket. Hogy mi okozta a zajt, amire az őrszem íö1- figyelt, nem» lehetett megállapítani. Talán fegyver ütő- dött valamihez vagy valaki elesett a jégen. Mindenesetre ez elegendő volt ahhoz, hogy a rajtaütést meghiúsítsák a mieink. Másnap Kucsera leszidtó a szakaszparancsnokot, mert — szerinte — túl korán in- d.totta a tüzet, ahelyett, hogy hagyta volna az oroszokat átjönni és itt elfogta volna őket. A hadosztály megint sürgeti, hogy foglyot kell ejteni, ha másként nem megy, vállalkozás útján. Ha most ügyesebbek lettek volna, már meglenne a „nyelv”. Gremjacsje, 1942. december 8. A múltkori eseten okulva Kucsera kiadta a parancsot, hogy figyelni kell az esetleges átkelési kísérletet, nem szabad korán tüzelni vagy világító rakétát fellőni. Ez kiesé veszélyes kockáztatás — a csapattisztek véleménye szerint is. Éjfél után már nincs holdfény, az éjszakák sötétek, s ilyenkor a rajtaütés megelőzésére rakéták feSöuese oesszerú. MaNegyvenhat ügyvéd és öt ' ügyvédjelölt dolgozik jelenleg Somogybán, valamennyien munkaközösségekben te vékenykednek. Ézek a közösségek a járási székhelyeken működnek, s tervezik, hogy Fonyód, Balatonmária, Igái, Lengyeltóti,. Tab, Csurgó és Barcs után Böhönyén is kirendeltséget, több nagyobb községben pedig rendszeres ügyvédi ügyeletet szerveznek. Az ügyvédi munkaközösségeknek a legtöbb helyen saját helyiségük van, s ott fogadják az ügyfeleket. Ami az ügyeletek felállítását illeti, a helyi tanácsokkal kell megállapodniuk irodahelyiség dolgában, de mindenképpen a lakosság hasznára válna, ha az ügyvéd úgyszólván eléje mehetne az ügynek, az ügyfélnek. Mert adatok tanúsítják, hogy nincs híján Somogy az ügyvéd elé kívánkozó dolgoknak; tavaly például 7748 ügy jutott a negyvenhat ügyvédre. Polgári megbízásos és kirendeléses ügyek, okirat- szerkesztések, peren kívüli ügyvédi. eljárások... Az ügyvédeknek nincs fizetett szabadságuk, ha mégis szabadlószínűleg az egész doni arcvonal helyzetével, a másik fél erejének fölmérésével függ össze, hogy a felderítő vállalkozások, fogolyszerzési kísérletek fölélénkültek. Az utóbbi időben majdnem mindennap jöttek hírek, hogy valamelyik szomszédos zászlóaljnál támadás zajlott le Ritkán tudtak foglyot ejteni a magyar egységek, gyakoribb volt, hogy akik átmentek, azok többé nem tértek vissza. Gyakran támadt az oi ősz is. A magasabb parancsnokság erőlteti az akciót. Várható, hogy nálunk is meg fogják szervezni. A tisztek és a legénység hangulata határozottan romlik. Ritkábban jövünk össze kártyázni, pedig sokkal több idő jutna erre is. Hosszúak az esték, hosszúak az éjszakák. Időnk nagy része semmittevéssel múlik el. Látom, hogy katonáim sem tudnak mit kezdeni idejükkel. Ölt is kevesebbet kártyáznak, többet vitatkoznak. Idegesek, összekapnak, naponta kell beavatkoznom vitájukba. Leülök az asztal mellé, nekikezdek a naplóírásnak, de nem megy. Félretolom, másnapra halasztóm. Ha valamit mégis leírok, sokszor több óráig töprengek. Szétszóródnak a gondolataim. Otthon járnak. Minden kedves, nagyszerű, ami az otthonnal kapcsolatos, és olyan elérhetetlen! __ ( Folytatjuk) ságra mennek, mindig akad kolléga, aki helyettesíti az éppen távollevőt. S ebben van a munkaközösség egyi X nagy előnye! A munkaidő sem kötődik a napi nyolc órához: már kora reggel fogadják az ügyfeleket, s délután öt után is, amikor máshol véget ér a munka. Kaposváron két munkaközösség dolgozik: huszonöt ügyvéd és négy ügyvédjelölt tárgyal itt az ügyfelekkel — ha éppen nem a bíróságokon tartózkodik... Amíg dr. Szigetvári Sándorral, a kaposvári Ügyvédi Kamara elnökével és dr. Dér Mihállyal, a kaposvári két ügyvédi munkaközösség egyikének vezetőjével beszélgetünk, az asztalok körül „pezsegnek” a vitás — vélt vagy valós sérelmekből eredő, illetve jogorvoslást, olykor csak tanácsadást igénylő — ügyek. Vannak, akik tárgyalásra készülnek, s jogi képviselőj ükkel még megbeszélik a legfontosabb, kérdéseket, mások csak szerződéskészítés végett keresik a szakembert. (Sajnos, sokan nemcsak bennük bíznak: a beérkezett okiratoknak mintegy a felét nem „hivatásosok”, nem erre följogosított ügyvédek készítik ...) — Ilyen magas létszámmal, mint most, negyed évszázaddal ezelőtti megalakulásuk óta nem működtek az ügyvédi munkaközösségek — mondja dr. Szigetvári Sándor. — A kollégák többsége fiatal, harminc-negyven év közötti. Ha a rendszeres, ügyvédi ügyelet ki- terjesztését megszervezzük a nfegyében, az állomány tízszázalékos növelésére lesz szükség a mostani egyetemistákból. Mintegy 1650 ügyvéd dolgozik az országban, s az igazságügyi miniszter három évet adott arra, hogy ezemyolcszázan legyünk. A létszámfejlesztést a megyei ügyvédi kamarákra bontják le, Somogyra öt jut. Ezzel összefüggő gondunk a megyében a helyiséghiány ... nyáron Nyár van, ám az ügyvédek asztalára itt, a 2. számú munkaközösségben nem kerülnek tipikusan nyári ügyek. Régebben, amikor a falusiak idejétől energiáját teljesen lekötötte az aratás, még a pereskedést is későbbre „ütemezték”, most viszont kiegyenlítődött az ügyfélforgalom. Ügyvédek érkeznek tárgyalásokról, előkészítő vagy reszlettisztázó megbeszélésekről, tájékozódó körutak- ról. Gyámság alá helyezés, szerződés- és házasságbontás, nemi erőszak — ügyek, amelyekben megbízásból vagy kirendelésre fel- vagy alperest képviselnek. Dr. Esze Tamás például kirendelésre védi a rendőrségi fogda egyik lakóját, s a kihallgatásról jött. — Az előzetes letartóztatásban levő súlyos büntetést kaphat, ha bebizonyosodik róla: tényleg ő követte el mindazt, amiért oda került. Tizenhét éves, értelmi fogyatékos nevelt lánya ugyanis azt állítja, hogy ő ejtette teherbe, ám a férfi váltig tagadja. A lány szeretett bálba, diszkóba járni; néha hosszabb időre is elment hazulról ... Az ügyvéd ilyenkor nemcsak kérdez, hanem arra is fölhívja az előzetes letartóztatásban levő figyelmét, milyen következményei lehetnek annak, ha elhallgatja előle az igazságot. Védő és ügyfele között ez volt az első találkozás, tehát amolyan ismerkedésnek is tekinthető a kihallgatás az ügyvéd és az ügy egyik szereplője Között. Vajon hányszor találkoznak még? Mert ez az ügy még csak most kezdődött. Ügyek, bajok az évszakoktól függetlenül mindig vannak. Kicsinyek és nagyok, „könnyebbek” és „súlyosabbak” — a minősítés csak jóval később következik annál, mint amikor az íróasztalnál elhangzanak az első szavak: „Ügyvéd úr, tessék nekem megmondani.. Hern esz Ferenc Értesítés! Az Ady E. u. 13. alatti GYORSSZOLGÁLTATÁSI tevékenységünket — kulcsmásolás, fénymásolás — az üzlet megszűnése miatt május 1. u. 3. sz. alatti Háztartási Gépjavító részlegünknél végezzük. (204809) ség — néhány hétig. A háború befejezése után » I A szerző a nagykanizsai ezred egyik zászlóafjának orvosaként vett részt a második világháborúban. Egyik szerencsés túlélője volt azoknak a keveseknek, akik az 1943-as doni áttörés után hazavergödtek. Az eseményekről rendszeresen naplót vezetett, rögzítette élményeit. Naplójából közlünk részleteket. A Budapest—Becs közötti légipostajárat ünnepélyes indítása 1918. július 4-én *