Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

Tanácskozik a KGST XXXVI. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) országok által e téren alkal­mazott embargó tette szük­ségessé. A program megva- 1 csukásától a KGST-országoik­Nyikolaj Tyihonov: ban á mikroprocesszorrá? ás a mikroprocesszoros eszkö­zök, programok stb. iránti igények jobb kielegitese, a műszaki színvonal javulása, a termekek jobb versenyke­pessege *rr. árak kedvezd alakulása varhato. A napirendi pontok elő­adóinak szóbeli kiegészítése után a küldöttségek vezetői szóltak fel. A tervegyeztetésnek elsőrendű fontossága van Elsőként, Nvikolaj Tyiho­nov, a Szovjetunió Minisz- tertanacsanak elnöke emel­kedett szólásra. Tisztelt Elvtársak! Amint a KGST végrehajtó bizottságának beszámolója rámutat, a testvéri országok a gazdasági fejlődés felté­teleinek bonyolultabbá válá­sa ellenére, a szocialista gazdaság előnyeire támasz­kodva és kiaknázva a köl­csönös együttműködés nyúj­totta lehetőségeket, alapjá­ban véve teljesítették az öt­éves terv első évének elő­irányzatait. Egyetértünk az egyes országokban Végbe­ment gazdasági fejlődés és a kölcsönös együttműködés eredményeinek azzal az ér­tékelésével, amely a végre­hajtó bizottság beszámolójá- ■ ban szerepel. Ez az értékelés tükrözi a Szovjetunió gazdaságának helyzetet is. Egészében veve elegedettek vagyunk az öt­eves terv .első évének ered­ményeivel, bár a szovjet gazdasag számára az elmúlt esztendő korántsem volt egyszerű, Lé kell küzdenünk az olyan objektív tényezők­kel összefüggő nehézségeket, mint a munkaerötartalékok növekedésének csökkené­se, a fűtőanyagok és a nyers­anyagok kitermelésére es szállítására fordított kiadá­sok növekedése. Megéreztük az egymást követő harmadik rossz termésű esztendő kö­vetkezményeit is. Mindennek ellenére, hála a szovjet nép önfeláldozó munkájának, fontos lépést tettünk a/. SZKP XXVI. kongresszusa határozatai­nak, a 11. ötéves tervnek a végrehajtása útján. A Szov­jetunió nemzeti jövedelme 14 milliárd rubellel, ipari termelésének értéke 26 mil­liárd rubellel növekedett. Együttműködésünk rend­kívüli fontosságát szemlélte­tően bizonyítja, hogy a kö­zösség országai a szocialista piacról elégítik ki import­szükségleteik zömét a leg­fontosabb fűtőanyagokból, nyersanyagokból, gépekből es gépi berendezésekből. A múlt évben nőtt és majdnem 55 százalékot tett ki a kölcsö­nös árucsere részaránya a KGST-lagállamok külke­reskedelmi áruforgalmában. A nyolcvanas évek kezde­tétől nagymértékben kiéle­ződtek a tőkés piac ellent­mondásai, rosszabbodott a nemzetközi helyzet. Az Egye­sült Államok a konfrontá­ció útjára lépett, igyekszik sajat céljainak alárendelni szövetségesei politikáját, sa­ját szükségleteihez idomíta­ni a fejlődő országok gazda­ságát és társadalmi szerke­zetét. Az Egyesült Államok es nehány NATO-orszag uralkodó körei készek áldo­zatul odavetni az enyhülési folyamatot saját érdekeik­nek. Az imperializmus ve­szélybe sodorja az egyetemes békét, fokozza a nemzet­közi feszültséget, a fegyver­kezési hajszát, igyekszik a maga javára megbontani a katonai téren fennálló hoz­závetőleges egyensúlyt. E bonyolult körülmények között a Szovjetunió tovább­ra is következetesen végre­hajtja elvi békeszerető po­litikáját. azon munkálkodik, hogy megvalósítsa az SZKP XXVI. kongresszusán elfo­gadott bekeprogramot. Nagy­ra értékeljük, hogy ezt a politikát osztja és támogatja minden testvéri ország. A haladó közvélemény köreben élénk visszhangot keltettek azok az új szovjet kezdemé­nyezések, amelyek az atom­fegyverkezés visszafogását, az európai biztonság meg­szilárdítását, az új világhá­ború veszélyének elhárítását célozzák. A. Szovjetunió pj- ból és újból megerősítette, hogy nem érdekelt saját ka­tonai erejének növelésében. Világosan és határozottan kijelentjük azonban: kilátás­talanok az olyan kísérletek, hogy bárki katon-ai fölényre jusson a Szovjetunióval szemben. Az Egyesült Államokban és számos NATO-országban a militarista pszichózis szitá­sat olyan próbálkozások kí­sérik, hogy erővel gazdasági nyomást fejtsenek ki a szo­cialista országokra. A helsin­ki záróokmány rendelkezé­sei ellenére hátrányos meg­különböztető rendszabályo­kat' foganatosítanak, - ame­lyek korlátozzák a KGST- orszagokba irányuló kivitelt és megnehezítik a mi áruink eladását nyugaton, egyolda­lúan felszámolják a kialakí­tott' kereskedelmi és tudo- manyos-müszaki kapcsolato­kat. Számításuk világos: úgy gondolják, hogy aláaknázhat­ják népgazdaságunkat, szét­zilálhatják a szocialista or­szágok gazdasági életét, vég­eredményben megbonthat­ják egységüket és politikai engedményeket csikarhat­nak ki. Az utóbbi évek tapasztala­tai arra késztetik a szocia­lista országokat, hogy to­vább erősítsék összeforrott- ságukat, szilárdítsák mű­szaki-gazdasági függetlensé­güket. Nem olyan összefor- rottságról beszelünk, amely a világgazdaságtól való el­szigetelődéshez es a szem­benállás fokozódásához ve­zet. Olyan összforrottságról szólunk, amely tartós es egyenjogú gazdasági kapcso­latokat biztosit, válaszul a hátrányos megkülönböztetés es a diktátum politikájának folytatására irányuló kísér­letekre. Természetesen a közös­séghez tartozó országok szo­rosabb gazdasági összefögá- sának szükséglete nem csak külső okokra vezethető visz- sza. Elsősorban annak szük­ségességéből fakad, hogy meg kell gyorsítani a nép­gazdaság áttérését az inten­zív fejlődés útjára. Ehhez alaposan át kell alakítani a társadalmi termelés szerke­zetét, élenjáró tudományos- műszaki alapon, tekintetbe veve, hogy országaink gaz­daságai hogyan tudják egy­mást kiegészíteni, Közösen kell kidolgozni stratégiai döntéseket, megválasztani a termelésszakosítás hatékony irányait, ésszerűen összefog­ni a tudomanyos-műszaki potenciált. A közösség gaz­dasági mechanizmusát is to­vább kell tökéletesíteni. Különöleges jelentőséget tulajdonítunk a sokoldalú tervdokumentációnak. Ennek meg kell határoznia az együttműködés fő irányait a következő tepvidőszakra és elő kell segítenie az egész közösségünk számára közös feladatok megoldását. A koordinálását úgy kell elvégezni, hogy az közvetle­nül hasson a termelési- a népgazdaság műszaki fejlesz­tésére, országaink fűtő­anyag-. nyersanyag-, élelmi­szer-ellátására, az erőforrás- takarékos technika kialakítá­sára. az energiaigényes ter­melési ágak ésszerű terüle­ti elhelyezesere. A következő ötéves tervek koordinálás« során nemcsak biztosítani kellene a programokban elő­irányzott intézkedések vég­rehajtásai, hanem lényegesen tóvá ob is kellene menni a nepgazdasagi struktúrák tö- keieiesite.senek es kölcsönös egymáshoz hangolásának, a teimeitui együttműködés ki­bontakoztatásának utján. Az adott körülmények kö­zött elsőrendű fontosságú, hogy koncentráljuk az erő­ket a tudományos-műszaki haladás fő irányaira, hogy erősítsük az energia-, anyag- és munkaerötakaré- kos technológiák tudomá­nyos-műszaki alapjait, es hogy az automatizálásban es gépesítésben szeles körben alkalmazzuk az elektronika legújabb vívmányait. Kibontakozóban van együttműködésünk a korsze­rű technológiának az egész társadalmi termelést forra­dalmasító ágazataiban. Ezért nemcsak gazdasági, hanem nagyíontossagu politikai fel­adat is együttműködésünk fejlesztése a mikroprocesszo­ros technika létrehozásában és mielőbbi meghonosításá­ban a népgazdaság vala­mennyi ágazatában. E fel­adat lehető leggyorsabb megoldásától függ gépeink és gépi berendeztoeink világ­piaci verseny képessege' is. A legsürgősebben ki kell dolgozna, es ala kell írni azokat az egyezményeket es szerződéseket, amelyek a mikroprocesszor-technika te­rén konkretizálják és rögzí­tik a kölcsönös kötelezettsé­geket a tudományos-műsza­ki együttműködésben, a ter- melérizakosítasban és a koo­perációban. Neim kevésbé fontos létre­hozni a kooperációt az ipari robotok és seged berendezé­seik kifejlesztesében és gyár­tásában. Számos KGST-or­szágban programokat fogad­tak el és hajtanak végié a robottechnika fejlesztésére, s várható, hogy liKM)-re robot­jaink száma eleid a 200 ez­ret.. Ezek a programok azon­ban különböző műszaki kon­cepciókból indulnak ki. ami megnehezíti az ipari robotok szakosított gyártását es üze­meltetésüket is. A korszerű technika és technológia meghonosításá­val a legszorosabban össze­függ a fűtőanyag- és nyers­anyag-probléma megoldása. Sok KGST-ország haté­kony intézkedéseket fogana­tosát a fűtőanyag-, a nyers­anyag- es az energiatakaré­kosság érdekében. Ismere­tes, hogy az NDK-nak és Magyarországnak sikerült növelni termelését az utób­bi években az energiafel­használás csökkentése mel­lett. Számottevő műszaki ei-edménvek születtek ezen a területen más országokban, így a Szovjetunióban is. A felhalmozott tapasztalatok azonban még nem váltak Wözkinccsé. Elvtársak I Mint tudják, az SZKP Központi Bizottságának nemrég lezajlott ülése meg­vizsgálta országunk agrár­ipari komplexuma tovább­fejlesztésének kérdéséit és jóváhagyta az élelmiszer- programot. A benne megje­lölt célokat a lapjában véve belső erőforrásaink mozgósí­tásával tervezzük elérni. Amikor maximálisan fel­használjuk saját lehetősége­inket. azt is reméljük, hogy az élelmiszerprográm va­lóra váltását a többi KGST- országgal való együttműkö­désünk, is segíteni fogja. Egyetértünk azzal a javas­lattal. hogy az élelmiszer- piobléma megoldását szolgá­ló együttműködés kérdéseit a KGST következő üléssza­kán tárgyaljuk meg. Az utóbbi években szá­mottevően bővült a KGST- tagországok együttműködése a fejlődő országokkal. Ebben is tükröződik a szocialista közösségnek az a következe­tes politikája, hogy támo­gassa a felszabadult államo­kat a neokolonializmus el­len, a nemzetgazdaságok gyorsított ütemű fejleszté­séért.. nemzetközi gazdasági kapcsolataik igazságos, egyenjogú alapon történő ki­építéséért vivotit harcukban. A KGST-országok közötti tervkoordináció során meg kellene állapodni abban, hogy együttműködünk na­gyobb objektumok építésé­ben a fejlődő országokban, eme objektumok gépi felsze­relésében, s a kollektív mű­szaki segélynyújtásban. Elvtársak! Nagy és bonyolult felada­tok állnak, a .szocialista gaz­daság előtt. Végrehajtásukat előmozdítják majd azok., a döntések, amelyeket a-jelen­legi ülésszak elfogad. A kö­zösség országai egységének, és összeforrottságának erő­sítése. a szocialista integrá­ció fejlesztése további sike­rekhez vezető biztos utat nyit meg a népeink javát, a vüágbékét a világmé­retű haladást szolgáló, gaz­dasági építőm un kában — mondotta befejezésül Nyfko- laj Tyihonov. Lázár György: „Meg kell gyorsítanunk az intenzív fejlődési szakaszra való áttérést” — Figyelmet érdemlő eredménynek könyvelhetjük el, hogy országaink gazda­sága a nehezebbé vált kül­ső es belső feltételek között is összességében és alapjá­ban véve az előirányzott ter­veknek ' megfelelően fejlő­dött, megtartotta, sőt növel­te a világgazdaságban elfog­lalt részarányát. Ez is arról tanúskodik, hogy a tőkés ál­lamok egyes diszkriminatív intézkedései és az Egyesült Államoknak az a szövetsége­seire gyakorolt nyomása, hogy a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának a né­pi állam védelmére hozott múlt évi decemberi szuverén döntéseit ürügyül felhasznál­va gazdasági és pénzügyi bojkottot léptessenek életbe országainkkal szemben — gondjainkat növelték ugyan de — nem érték el, nem is érhették el céljukat. A nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok fejlődéséinek normális menetét károsító lépések elő­rehaladásunkat nem állíthat­ják meg mert közösségünk hatalmas potenciállal rendel­kezik. $ mint korábban min­dig, most is számíthatunk egymás es mindenekelőtt a Szovjetunió internacionalis­ta segítőkeszségére. erőt me­ri them nkj a KGST kereté­ben folytatott két- és sokol­dalú együttműködésből. TELJES FOGLALKOZTATÓS Megújulási, képességünk­ről. társadalmi rendszerünk fölényéről tanúskodó, sokat mondó tény. hogy a mai. fe­szültségekkel és gazdasági válságokkal terhes világban úgyszólván csak a szocialis­ta országok képesek fenntar­tani a teljes foglalkoztatást biztosítani a tudomány, a kultúra. az egészségügy, s általában az, életkörülmé­nyek fejlesztéséhez szüksé­ges feltételeket. Ezért van az. hogy a szocializmust, kommunizmust építő közös­ségünk. : s annak legfőbb gazdasági intézménye to­vábbra is vonzó példát je­lent a társadalmi felemelke­désért küzdő népeknek. Amikor mérleget készí­tünk — folytatta lázár György —, megelégedéssel mondhatjuk, nagy munkát végeztünk. De egyetértve a mar elhangzott megjegyzé­sekkel, magam is ügy vé­lem. az utóbbi évek fejle­ményei. s a mai helyzet fon­tos tanulságokkal szolgainak szamunkra. Megerősítik an­nak a felismerésnek a he­lyességét, hogy még szoro­sabbra kell zárni sorainkat, hogy a gazdasági integráció elmélyítésével meg kell gyorsítanunk az intenzív fej­lődési szakaszra való átté- lést, s az ehhez szükséges — tudományos-műszaki, közgazdasági, szervezeti — feltételek komplex rendsze­rének kiépítését. Ezt követően a magyar népgazdaság^ fejlesztésének feladatairól szólt. Gyakor­lati munkánk alapja — mon­dotta — pártunk XII. kong­resszusának határozata. Erre az ötéves tervidőszakra sze­rény- növekedést irányoztunk elő. Fő feladatul axt tűztük ki, hogy helyreállítsuk a vi­lággazdaság számunkra hát­rányos változásai következ­tében megbomlott külgazda­sági egyensúlyt, s e .közben megőrizzük eléri, vívmánya­inkat. Adottságaink' miatt a külkereskedelmi lurgalom­ban bekövetkezett árveszte­ség akkora — cserearányaink mintegy 2Ö százalékkal rom­lottak —, hogy a behozatal és a kivitel egyensúlyba ho­zása és fizetési kötelezettsé­geink teljesítése — aminek a jövőben is maradéktala­nul eleget kívánunk tenni — hatékonyabb termelés mellett s csak úgy lehetséges, ha a nemzeti jövedelem belföldi felhasználását mérsékeljük. Mivel az egyensúly helyre- állítása mellett a másik fő célunk az elért életszínvonal megőrzése, a felhasználás mérséklésére nem maradt más megoldás, mint az, hogy csökkentsük a felhalmozási hányadot és szigorú takaré­kossági intézkedésekkel mérsékeljük a költségvetés igazgatási kiadásait. HOSSZÚ 07 ÓT A "növekedési ütem Jelen­tős mérséklésé es a nemzeti jövedelem felhasználásának radikális átrendezése ezek­ben “az években elkerülhe­tetlen és szükségszerű. A végső megoldást azonban nem ebben, hanem az inten­zív fejlődésre való áttérés meggyorsításában, a terme­lés korszerűsítésében, jöve­delmezőségének es exportké­pességének megjavításában, ezzel együtt a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk — elsősorban a szocialista országokkal foly­tatott együttműködésünk el­mélyítésében látjuk. A gaz­daság' intenzifikálásának fo­lyamatát elindítottuk, tudjuk azonban, hogy az út, amit végig kell járnunk,' hosszú es nehéz, de népünknek pár­tunk politikájába vetett bi­zalma szocialista gazdasá­gunk szilárd alapja biztosí­tékot jelentenek a ma es a jövő nehezebb feladatainak megoldásához is. Az intenzív fejlődés ter­mészetéből és az átalakult világgazdasági környezetből fakadó követelmények — ál­lapította meg a kormány el­nöke — minőségileg külön­böznek mindattól, aminek a megelőző időszakban kellett megfelelnünk. — Ezért határoztuk el iparunk és mezőgazdaságunk termelési szerkezetének adottságainkkal összhang­ban álló korszerűsítését, ezért kezdtünk hozzá olyan újabb programok megvalósí­tásához, mint a mikroelekt­ronika fejlesztése, az ener­giagazdálkodás racionalizá­lása, a fehérje takarmány­bázis kiszélesítése, a má­sodnyersanyagok hasznosí­tása, s jelenleg készítjük elő az anyagtakarékosság foko­zásának komplex program­ját. A tapasztalatok azt mutat­ják. hogy az irány, amit követünk, jó. Erről fontos tények tanúskodnak. 1-981- ben növekedett a termelés, megőriztük az elért életszín­vonalat, javítottuk a.külgaz­dasági egyensúlyt Ötéves tervünk jóváhagyása óta azonban a világgazdaságban — a kereskedelmi és a pénzügyi szférában egyaránt — további romlás követke­zett be. Gondjainkat növeli, hogy más, gyakran a saját munkánk fogyatékosságai­ból származó okok miatt is vollak forráskiesések. Mivel a fö célt, vagyis az egyen­súly helyreállítását. és az eietszúivonal egyidej ű meg­őrzését nem adhattok fel. a* évi tervünkben tovább kel­lett mérsékelnünk a növeke­dés ütemét, s ezzel együtt a nemzeti jövedelemnek a be­ruházásokra és a készletek­re fordítható részét Tovább fokoztuk a vállalatok iránt támasztott követelményeket újabb lépéseket tettünk a jobb munkával feltárható tartalékok mozgósítására. Helyzetünket gondjain­kat, a megoldásra váró fel* adatokat népünk ismeri, azokat nemcsak megérti, de nagy felelősségérzettel, szo­cialista nemzeti egységbe tö­mörülve részt vállal azok megoldásában. SZERZŐDÉSES FEGYELEM — A KGST végrehajtó bi- rottság jelentése — folytat­ta — helyes és figyelmet ér­demlő elemzést ad a leg­utóbbi ülésszak óta végzett munkáról. Szívesen csatla­kozom azokhoz a megálla­pításokhoz, amelyek méltat­ják együttműködésünk hoz­zájárulását országaink gaz­dasági fejlődéséhez, ugyan­akkor helyeslem a kritikai megjegyzéseket is. Különö­sen fontosnak tartom azt a figyelemfelhívást, amely ki­emeli, hogy az aktuális ten­nivalók között első helyen az érvényben lévő megálla­podások következetes vég­rehajtása, az áruforgalom és a kooperációs kapcsola­tok kölcsönös és folvamatos bővítése áll. A jelenlegi helyzettel nem lehetünk megelégedve. A két- és sok­oldalú kötelezettségek telje­sítésében az elfogadhatónál gyakrabban következik be zavart okozó fennakadás. Közös érdekünk, hogy in­tézkedéseket tegyünk a szer­ződések betartása és a szál­lítási fegyelem megjavítása céljából. Elíhez kapcsolódva szólt arról Lázár Györgv. hogy a Magyarországon felhasznált .villamosenergia közel 25 szá­zalékát a szocialista orszá­gokból importáljuk, s ezért számunkra különösen fontos a KGST-tagállamok egyesí­tett energiarendszerének za­vartalan működése. EREDMÉNYES EGYÜTTMŰKÖDÉS Beszédét a következőkkel folytatta: — Aligha lehet kétséges, hogy a KGST-tagallamok iparanak. sőt tágabb érte­lemben számos más ágazatá­nak hatékonyságát nagyban befolyásolja az. elektronikai ipar. a robottechnika fej­lesztése. a mikroprocesszo­rok gyártása és alkalmazá­sa. Az ülésszak alkalmával aláírásra kerülő sokoldalú általános egyezmények meg­felelő kereteket biztosítanak ahhoz, hogy országaink e rendkívül fontos ágazatok­ban a kutatási, fejlesztési feladatok megoldása,! a ter­melési tapasztalatok kölcsö­nös átadása és hasznosítása terén eredményesen működ­jenek együtt. Hasonlóképpen megelégedéssel szólhatok ar­ról, hogy a jövő szempont­jából ugyancsak meghatározó jelentőségű atomenergetikai gépgyártásban már kiala­kult, illetve kialakuló rmm­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom