Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
Á termőföld védelmében beszélgetés Stefanovits Pál akadémikussal Már az őszi ellátásra készülnek Mérséklődtek a műtrágyaigények A Magyar , Tudományos Akadémia idei közgyűlésén joggal váltott ki nagy visszhangot az agrár-szakosztály osztályülesén elhangzott előadás, amelynek címe A termőföld megismerése, használata és védelme volt. A témáról az előadás szerzőjével, Stefamovits Pállal. a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem talajtani tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk. — Professzor úr! Elő~ adásában elmondta, hogy több, mint négy évtizede foglalkozik a termőföld megismerésével... Menyiéiben változtak azóta c vizsgálati módszerek? — Rendkívül sokat fejlődte*. Ma már például a kémiai nagyi Hűszeres analitika segítségével a kis mennyiségben jelenlévő mikro- tapelemek és mikroszennve- zők is pontosan kimutathatók, ezziel például új oldaláról ismerhetjük a termőföldet és magyarázattal szolgálhatunk termékenysége növekedésére vagy csökkenésére. A fizikai kémia és a kémia eszközeinek továbbfejlesztésével pedig többek között a talajban különböző erővel kötött víz kimutatására dolgoztunk ki új módszert, az úgynevezett pF- m er est. Nem mindegy «gya- nis, hogy a víz a talaj egyes részeiben milyen erővel kötődik és mihez. Van olyan kötöttségű forma is, amelyet holitvíznek nevezünk, és amely a növény szempontjából haszontalan, mert egyszerűen nem bírja leszakítani a talajról. De ugyanígy a különböző tápelemek eseteben is azt vizsgáljuk, hogy azok mennyire kötődnek a talajhoz. Ugyancsak modern módszerrel, például römtgen- diffrakcióvial, valamint termikus elemzéssel vizsgáljuk a talajok agyagásványkészleteit. így például a csernoz- jomok (feketeföldek) illite- sedéséról i* közelebbi képet adunk. — Mi az az fittesedét? — Az agyag ásványrács- szerkezetébe a kálium képes beépülni, ugyanígy az am- moraum-ionok is. Ha ez sikerül, az jó, mert a növényzet ilyen formában könnyebben tudja hasznosítani. Ha viszont ez a beépülés nem jön létre, és a talaj „elnyeli” például a káliumműtrágyát, akkor teljesen Csupán a számok alapján aligha lehet hitelt érdemlően lemérni a megye nagy- üzíemi tejtermelésének tavalyi fejlődését. 400 literrel nőtt a nagyüzemi tej termelési átlag Somogybán, az értékesített tej mennyisége alapján pedig már hatodikak vagyunk a megyék rangsorában. A korábbi eredményekhez képest jelentős fejlődés, hogy a 27 szaktelep tejtermelésá átlaga már elérte a 4000 litert. Az országos átlagokhoz képest azonban ez szerény teljesítmény. A szaki rányító szervek minden évben összeállítják az 50 legjobban termelő tehén rangsorát. A tisztavérű tejelő marhák között egyetlen somogyi sem szerepel a listán. Ez persze inkább érdekesség, mint hű mutató, mégis elgondolkodtató, hogy a legjobb somogyi eredményt a barcsi tsz együk keresztezett egyede érte el. 9400 literes eredménye fölülmúlja a tisztavérű rekorderek legjobbjait. A példa azt sugallja, hogy a fajtaváltás önmagában nem elég a somogyiakat 2—5 ezer literrel felülmúló, országosan is jónak számító eredmények eléréséhez. A tejprémiumtól ösztönözve jo néhány gazdasag 25— felesleges azt nagy mennyiségben az adott talajba juttatni, úgysincsen eredménye. A káliummennyiseg meghatározására légi felvételeket is lehet alkalmazni. Ugyanis a káliumnak van egy izotópja, amely a természetben is előfordul, és sugároz. Ennek sugárzása repülőgépről felfogható. 15 és 30 eves légifelvételeket vetünk össze a maiakkal, es ezek révén az erózió előrehaladása is megállapítható. Mi több, újabban az űrkutatást, az árszerkezetekről készített feiveteieket is felhasználjuk a talajerózió elleni küzdelemben. — Ügy tudom. ■ professzor ur nagy részt vállal az űrkutatás gyakorlati hasznosítására irányuló munkából. De hogy a szó szoros értelmében a földön maradjunk, érdekes megállapításokat tett előadásában a termőföld szükségtelen tömörödé- seröl is, — A fogat z>s művelésró! áttértünk a gépi művelésre, a kézi aratásról a gépi betakarításra, a fogaitos szállításról a gépi szállításra. Es már ez is, önmagában, olyan változásokat idéz elő, amelyek a gépek súlya miatt a talaj tömörődeséhez vezetnek, ami annak termőképességét csökkenti. Ráadásul sokszor a nagy tengelynyomasű gépek teljesen feleslegesen is járnák a földeken, és ez, hogyha ráadásul még nedves is a talaj, olyan tömörödésit okoz, amelynek káros hatásait még szántással és boronái ássál sem lehet, csak évek múlva helyrehozni. — Hogyan lehet javítani az elsavanyodott talajokat? — A felhasznált műtrágyák mennyisége jelentősen megnőtt. Ennek érdekeben a talajok nagy része eLsava- nyodotü A ineszezese* talajjavítás üteme viszont nem növekedett ezzel arányosan. A talaj megnövekedett savanyúsága viszont megváltoztatta számos elem oldhatóságát, így a szántott réteg könnyen oldható vas- és mangántartalma tízszeres, sót egyes esetekben húszszoros az eredeti állapothoz viszonyítva. Jelentős segítség lenne a földtudományok részéről olyan meszezóanyag- lelőhelyek felkutatása, amelyek révén a kitermelt anyag kisebb távolságról lenne szállítható a talajja50 százalékkal növelte tejértékesítését. Kérdés csupán az, hogy a több tejnek mekkora hányada származott a hatékonyság fokozódásából és mennyi az újonnan vásárolt egyedek hozamából... Félreértés ne essék, ösa- ssesiségében valóban örvendetes a megye tejtermelésének gyorsuló fejlődése. A fentebbiek végiggondolása csupán az eredmények túlértékelésétől óv meg. Sokat hallunk mostanában arról, hogy a literek száma egyre kevésbé lesz a termelés színvonalának mércéje. A csíraszám szerinti tejátvétel bevezetését követően a kevesebb akár jövedelmezőbb is lehet, ha kifogástalan a minőség. Elvben tehát egy 3500 literes szinten levő tehenészet eredményesebb lehet, mint a mai legjobbak. A gyakorlatban azonban erre nemigen számíthatunk. A tapasztalatok szerint ugyanis, ahol legmagasabb a tejhozam, ott a legjobb a takarmányozás, s ugyanott példamutató a telepek rendje vagy az állatok gondozottsága is. . Jelenleg 3500 liter körül van a nyereségességet a ráfizetéstől elválasztó szint. Sejthető., hogy ez a határvonal a jövőben meg élesebbé vitás helyére, csökkentve ezzel annak költségeit. Bizonyos kohászati mellekter- mekek is alkalmasak a savanyú talajok javítására, és ezzel egyszerre lehet a mezőgazdaság mellett a környezetvédelem területen is előrelépni. — Gyakran említik manapság a műtrágyázás es a talajvíz, valamint ezen keresztül az ivóvíz fokozódo szennyezettségének összefüggéseit. Az ön álláspontja szerint a talajhoz és a növényhez alkalmazkodó műtrágya- adagok csak aklcor juthatnak le a talajvízig, ha a műtrágyázás folyamán megsértik a technológiai fegyelmet. Hogyan érti ezt? — Terjed a műtrágyázásban is egy úgynevezett „könyvelői szemlélet”. Tudniillik a műtrágyagyár egész évben termel, folyamatosan, de a mezőgazdasági üzem pénze év végén elfogy. Megverni; nem tudja a műtrágyát. A gyár meg nem tudja hol tárolni. Kiadja hat bértárolásra a mezőgazdasági üzemnek, még fizet is érte. Csak éppen az üzem január elsejéig nem használhatja azt fel. Januártól már új költségvetési év kezdődik, van pénz. Most már sürgőssé válik a tárolt műtrágya kiszórása, részben, mert hatását veszti a gazdaság udvarán álltában, részben meg, mert most éppen amúgy sincs semmi dolga a gépeknek. Igaz, ősszel sem volt, a munkák befejezése után, de akkor pénzügyi okokból még nem volt szabad felhasználni a műtrágyát... — Beszélt még az osz- tályülesen a növényvédő- szerek használatáról, az erózió elleni védekezésről es egy sor más, fontos témáról is, amely utal arra, hogy a termőföld védelme mennyire összetett feladat... — A termőföld megóvása és jobb használata olyan feladatkör, amely interdiszciplináris, azaz több tudományágát is érint egyszerre, és az ezért viselt sokoldalú felelősség mindannyiunkat terhel, akik hazánk termőföldjét értéknek tekintik, és ennek megóvása érdekében hajlandók megtenni mindazt, amire tudásuk és munkakörük lehetőséget ad. váfjk. Márpedig ma a nagyüzemi tehenészetek 57 százaléka e bűvös haitar alatt van. A további fejlődés meghatározói elsősorban a szak telepek, ahol a nagyüzemi tehénállomány 53 százaléka található. Vezetői a minap Hetesen összegeztek a leg- fontosaób tennivalókat. Többen hangsúlyozták a tenyésztői munka fontosságát. A tejelőállomány 60 százaléka intenzív fajta, a megye biológiai adottságai jobbak az országos átlagnál. Ez azonban nem csökkenti, inkább fokozza a tenyésztés szerepet. A somogyi tehenészeti telepeken tálán ha tíz torzsa 1 latién vésztő dolgozik. Közülük is néhány csupán a statisztika kedvéért került ebbe a beosztásba. A takarmányozás fontos és ismert tartaléka a termelőcso- portonkenti etetés. Ez azonban máig is orvosolhatatlan munkaszervezési akadályokba ütközik, nem beszelve a gondozók közt kialakuló bérfeszültségekről. Marad tehát az egységes ..takarmányfejadag”. Gyakori, hogy az egyik állatot a termeléshez képest alul-, míg a másikat tűietetik. Itt is hiányoznak a speciálisan képzett szak- iranvitók. A 71 tehenészeti A kukorícavetés befejeztével gyakorlatilag véget ért a műtrágya tavaszi forgalmazása a Kaposvári Mező- gazdasági Termelőeszköz- kereskedelmi Vállalat barcsi keverőtelepén. A múlt év hasonló időszakában mintegy kétezer vagonos értékesítéssel zárták az „idényt”, most ennél kevesebb talaj - gazdagító anyag talált gazdára. S ebben korántsem a kínálat volt a ludas, hanem a kereslet esett vissza — erről tájékoztatott Siszler István, a telep vezetője.-— Minden igényt kielégíthettünk, s ha az utóbbi időben késett is egy-egy szállítmány, némi csúszással azt is átadhattuk a mezőgazdasági üzemeknek. Tucatnyi termelőszövetkezetet és a DélHa otthon kerestem, kiderült, most ment be a gyárba. Vettem a telefont, s már tárcsáztam is a ruhagyárat. „Éppen az előbb ment el... Nem, nem haza. Ilyenkor a töröcskei kert a program.” Igaza lett annak, aki azt mondta; Szabó Benőt, a Kaposvári Ruhagyár nyugdíjas főkönyvelőjét nem egyköny- nyen találom meg. Annyi az elfoglaltsága, a tennivalója, az SZMT számvizsgáló bizottságának elnökeként, aztán a gyárban, a kertben. teleppel rendelkező gazdasag közül alig harmincban dolgozik takarmánygazdálkodása szakember. Meg azokban a tsz-pkben sincs mindenütt ilyen szakirányító, ahol az éves takarmányföl- hasznalás értéke meghaladja a 10 millió forintot. Ilyen arányokban a legkisebb szakmai hiba is több kárt okoz, mint egy ember évi fizetése. Aligha elfogadhatók tehát a létszám gazdálkodási indokok ... Minden eddiginél fontosabb volna a fejöberendezések további korszerűsítése. A ma is gyakori sajtáros fejes mellett aligha lehet megfelelni a jövő évtől általánossá váló minőségi követelményeknek. Ez persze mindenekelőtt pénzkérdés. A szerény fejlesztési erővel rendelkező tsz-ek sem odázhatják el azonban ezt a lépést. Az új érdekeltségi rendben akár egyetlen év kiesései elvihetik a '..megtakarított” milliókat. Ez évre a tsz-ek 3600, az állami gazdaságok 4400 literes tehe- nenkénti tejhozamot terveztek. Ezek teljesítésénél nem kevésbé fontos, hogy a gazdaságok miként tudnak az év végéig fölkészülni az új követelményekre. B. F. somogyi Állami Gazdaság hozzánk közel eső kerületét, a somogytamócait szolgáljuk ki műtrágyával, sejt a háztáji igényeket is kielégítjük az áiész-boltok megrendelései alapján. Hogy most kevesebbet vásároltak a partnereink, ennek főként anyagi okai vannak, s nem a telep mennyiségi és választékkínálata volt elégtelen. Miután a tavaszi ellátást követően kiürült a barcsi keverőtelep,. már most gondoskodnak megfelelő készletről az őszi felhasználáshoz, igy az itt dolgozóknak folyamatos munkát biztosítanak. Egyenletesen érkezik az áru például a Szovjetunióból: zsákokban és ömlesztve háromszáz vagon hogy senki se gondolja nyugdíjasnak. A számvizsgáló bizottságnak szépen berendezett szobája van az SZMT kaposvári székhazának első emeleten. — Látszik, hogy sok a munka — mutattam a szekrényen re, íróasztalokra, az írógépre, amikor az egyik tanácskozás közben sikerült megtalálnom Szabó Benőt, — Ó, ez nem azért van, mert reprezentálni akarunk. Különben is a jogsegélyszolgálattal együtt használjuk ezt a szobát. Évente legföljebb négyszer-hatszor jövünk össze, a vizsgálatokat pedig kint a területen folytatjuk. Az iratainkat azonban itt tartjuk, mert sokszor szükség van rájuk. — Ügy tudom, most eppen tapasztalatcserén járták. — Igen, hétfőn Szekszár- don. Ami azt illeti, új épületben, sokkal elegánsabb körülmények között dolgoznak. Persze nem ez dönti el, milyen a munka: megférünk mi itt társbérletben. Az asztalon ott a cigaretta, Szabó Benő már nyűi a következőért. — Nem sok? Elmosolyodik, széttárja a kezét. — Napi negyvenet szívok. Azért jő a kert, mert ott nem dohányzom annyit. Szabó Benő jó másfél éve nyugdíjas. Huszonhárom évig volt a ruhagyár főkönyvelője, Most is számítanak iá. Egy ideig az utódját helyettesítette, amikor az iskolán volt, most fjedig a hosszú ideje beteg belső ellenőr feladatát látja el. — Ügy van, hogy megkapom a feladatot. így egyik nap nem megyek be, a másikon nyolc órát is dolgozom. Nyáron kevesebbet vagyok bent a kert miatt. Ez a hobbim: szőlőt, gyümölcsöt, az otthon szükséges zöldséget termelem meg Tö- röcsikén. Van egy fiam, egy lányom és két-két fiúunokám. Nekik is jut a termésből. Minden érdekli, ami a ruhagyárral kapcsolatos, örült annak, hogy a televízió Köszöntő című műsorában, amelyet Kádár Janos 70. karbamid műtrágyát Tárnak, ebből száz vagon ebben az időszakban keiül a telepre. Ugyancsak a Szovjetunióból jön 250—300 vagon kálisó is. Foszíortartalmu műtrágyát Ausztriából kapnak 300—350 vagonnal, s érkezik a szállítmány Jugoszláviából is. Hazai gyártóink közül a Péti Nitrogénmű* vektől nitrogén műtrágyát es karbamidot varnak Barcsra. Az ütemes beérkezések ré* vén kaphatta lencsevégre fotóriporterünk a képen látható munkát: a tavaszi es őszi felhasználási csúcsidő- szak közti hónapokban is akad dolguk a keverőtelep munkásainak a vagonszám befutó rakományokkal, az születésnapjára állítottak össze, szelepeit egy rövid részlet a ruhagyári látogatásból, a hangulatos divat- bemutatóból. — A feleségem szintén nyugdíjas, azonban ő is bejár a volt munkahelyére a Szeszipari Vállalat kirendeltségére. Egyébként sokat olvasunk, az este pedig a tévézés jegyében telik el — a híradótóL Visszatérünk a számvizsgáló bizottsági munkára. Nagy lelkesedéssel beszél róla. Nem csoda, hiszen tizenkét évig tagként, a választás óta pedig elnökként tevékenykedik. Dr. Csillag Gusztáv utóda lett, s tőle sókat lehetett tanulni. E tevékenységéért megbecsülik, munkáját elismerik. Nagyon meglepődött, amikor május elseje előtt meghívták Budapestre, a SZOT-saékházba, s ott megkapta a Szakszervezeti munkáért-kitüntetés arany fokozatát. — Hogyan fogadják « vizsgálataikat az alapszervezetekben? — Mi nem vagyunk a fő- lötteseik... A vidékiek különösen nagy szeretettel várnak, mindig sok a kérdésük, a problémájuk, mi pedig segítünk nekik. Két év óta a számvizsgáló bizottság ellenőrzi az SZMT számviteli, pénzügyi, bizonylati fegyelmét is. Így a munka zömét most a székházban végzik. Javaslatokat adnak a költségvetés összeállításához, nyomon követik a takarékossági intézkedések hatását. — Ez politikai tevékenység is, nemcsak számviteli — hangsúlyozza Szabó Benő. Elnézem a vidám. kiegyensúlyozott, szemüveges, ősz bajuszú férfit. Egy kicsit irigylem is a nagy energiájáért. — Nézze, ennek a kiegyensúlyozottságnak az a forrása: mindig a lehetőségeimhez mértem aiz igényeimet. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP Sz. J. I. ISMÉT TÖBB A TEJ, DE.«, Fel kell készülni az új követelményekre egy^re növekvő készlet elhelyezésével. A számok barátja
