Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

Ameddig a takaró ér... Építenek, szépítenek a „források földjén” Szilvósszentmárton, Zse- lickisíalud, Patca, Szenna, Kap OS s zer d a h e Ív — egy út­ra fűzött települések. egy közigazgatási körzet család­jába tartozó falvak Somogy­nak ezen a szemre csodála­tos. földművelés szempontjá­ból viszont korántsem irigy­lesre méltó részén. Karancz Jánoa sal, a Szennai Községi Közös Ta­nács elnökével kirándulásra indulunk a tanácsházáról üvegből, hogy szemrevéte­lezzük: miként formálódik ezeknek a minitelepülések­nek az arca. Sorjázó új la­kóépületek között.' alakuló parkok, közterek mentén itt- ofct megállunk, s beszélge­tünk napi gondokról, teg­nap elért és holnapra terve­zett eredményekről, fejlődést jelző állomásokról. Számtalan forrás búvik meg, tör elő a domboldala­kon ezen a tájon, ezek le­foglalásáról évekkel ezelőtt írtunk, példázva. miként nyerhetnek a természettől jó, egészséges ivóvizet az itt elő emberek ... — Tarolok építései, tervez­ték a forrásvíz felfogasára, hogy majd azokból látják el a lakosságot. Mi lett a terv­ből? — Szennán épült eg.y öt­ven köbméteres tározó az­zal, hogy erre később majd a kúthoz lesz szükség. Így készültek a tervek további tarotokra is a nagyobb ho­zamú forrásokhoz, ezekhez azonban szilárd burkolatú utat is kellett volna építe­ni, nagy költséggel. A forrá­sok is mind kevesebb vizet adtak. .. Eldobhattuk az elő­zetes tervet, helyette másik készült, mégpedig egy gló­busz építésére. Ehhez csak egy út kell... A tárolók majd biztonsági ' célokat szolgainak, tűzoltásnál pél­dául hasznunkra lehetnek; az ivóviz-szolgáitatasra nem lesznek rákapcsolva... Készülnek a tervek az ev második felében megvalósí­tandó két kúthoz. Ez a két fúrás Kaposszerdahelyen oldja meg a/, ivóvízgondot: a glóbusz Szerdahely és Szenna között, a Fekete­hegy lejáratánál épül. — Ehhez, sajnos, „darab- tervek" kellenek — mondja az elnök —, vagyis minden részfeladatot külön kell ter­veztetni : a glóbuszt, a háló­zatot, az utat és még egy sor. a beruházáshoz szerve­sen kapcsolódó tennivalót. Miért nem lehet ezt egy kézbe fogni., együtt tervez­ni, hiszen egységes, komp­lex feladatról van szó? No, de hát a közigazgatá­si térség fejlődésének nem­csak a vízellátás az. érték- mutatója, történt es törté­nik itt más is. Például: a tanács egész télen át fog­lalkoztatott egy kisiparost, hogy a meglevő mellett meg egy óvodai csoport helyhez jusson. A gyerekek szeptem­bertől már ebben a helyi­ségben játszhatnak. Sok tár­sadalmi munkát vegeztek ennél a szennai intézmény­nél a szülök, s végeznek ez­után is, hisz a nyáron még kialakításra vár a .játszótér. Az iskolai tanteremből nyert óvodai helyiség helyett ősz­re újat kapnak a tanulók. — A második félévben Szennában es Kaposszerda­helyen úthálózatot fejlesz­tünk. Addig megyünk el ez­zel a feladattal, ameddig a pénzünkből futja: a kiadá­sok a támogatással együtt körülbelül 800—900 ezer fo­rintra rúgnak . .. Kisebb- nagyobb járdaépítéseket, ja­vításokat és karbantartáso­kat főként Zselickisfaludon végeztünk az idén... A helyszínen járunk, a kisfaludi utcákban. Itt lép- ten-nvomon forrásba vagy annak vizét elvezető árokba botolhatunk. Az egyik ilyen, igencsak mély vízelvezető ároknak a medrét ketten tisztítják éppen: munka a nehezebbjéből, hiszen a me­der alján ott csörgedezik a kristálytiszta forrásvíz, s a part faragása gyök éri rtással .iár együtt. De csak így te­hetik rendbe a szakaszt; az árok mellett ott a frissen épített járda, amott pedig új hídon lépdelhetnek át a gyalogosok a patak fölött. Kis kitérő, s máris az egyik korábbi, zselickisfa- ludi forrásfoglalás helyén vagyunk. — Most kerítjük be a te­rületet — így a tanácselnök. — Itt is van egy tároló a földben, s ez ellát egy köz­kutat a faluban. ahonnan egészséges vizet vihetnek a szülők a csecsemőknek meg a nagyobb gyerekeknek. A kisfaludiak gondján sokat enyhít ez a forrás ... Hogy meddig? Egyelőre vígan csobog a víz a túlfo­lyóból. Hernes* Ferenc BÁRÁNY TAMÁS A FESZEK /MELEGE — Jo. jo — legyint dü­hösen Kata —, játékból! Így beszéltük meg. Másképp nem tudnád robbantani a kapcsolatukat. Megkéred, ő szakit az öreggel, együtt jár­tok egy darabig, aztán saj­nálatos módon közbejön va­lami . . . A fiú bólogat. — Így is volt. És amíg nem voltam biztos a ma­gam érzelmeiben, ea is így gondoltam. — De most már nem? — Kata kérdése, mint a penge. — De most már nem. — Komolyan gondoltad a leány kérést? — Komolyan. — Lali hangja halk, de elszánt. — Az ilyesmivel nem tréfálko­zik az ember. — Ép eszednél vagy?! — csattan föl Kata. — Tudod egyáltalán, hogy mit be­szélsz? Lékötöd magad, es eppen egy ilyenhez! Ezzel még igazán ráértél volna! — Ugyan! — mosolyog Tibor. — Végre tudja csak meg ő is, hogy mi a házas­ság. A felesege ránéz; pillan­tása eget. — Ez káröröm vagy jó­kívánság? — Is, is... — vigyorog Tibor. Kata töpreng. — Egy jó mindenesetre van a dologban: így már nincs visszaútra a papának, mint esetleg lett volna, ha a szakításuk után té is fa­képnél hagyod a kis nőt. . . — Bocsánat: Máriát. Meg­kérhetnélek? — Meg, meg — bólogat megadom Kata. majd Tibor­ra néz. — Túl jól sikerült a kísérlet, öregem! Látod ? — Halás is vagyok érte! — Lali odalép a nénjéhez, megcsókolja. — Ha nincs ez . a korszakos ötleted, soha meg nem ismerem Marit! — Túlélted volna! — le­gyint Kata, s fejét csóvál ja. — Hogy ez a kis — La­lira néz, nyel egyet — hölgy mennyi bonyodalmat oko­zott ebben a családban! Fantasztikus, nerr. ? Lali gondterhelten ingatja fejet. — És ez meg semmi ah­hoz, ami most jön! Két szempár mered rá döbbenten. — Miért? — kérdi Tibor. — Szegény apád miatt. . . ő még hátravan! Hogy ad­juk a tudtára? ... Riadt csend. Kata azt an a tűzhelyhez lép, s csak any- nyit dünnyög: — Majd gondolkozom raj­ta! — Ne félj! — ragyog fel Tibor szeme —, akkor .meg­születik a megoldás! — Menjetek is be, ne za­varjatok! Tibikém, teríthet­nél ! 26. Meg vacsoraztak; az utolsó korty bort isszák az asztal­bontás előtt. Szász Bálint magasba emeli poharát, s odafordul Lalihoz. — No, nem gondolta meg meg magat, fiatal barátom? A hely változatlanul várja a fejlesztési osztályunkon! Mostanában- nagyon előtér­be került az elektronika. — Nagyon kedves — ha­jol meg ültében a fiatalem­ber. — Még sor kerülhet rá, igazgató úr. — Csakugyan? — derül fel Szász Bálint arca. —• No lássa, ez már igazan jó hír! Megunta talán az álla­milag engedélyezett kontár­kodást a szabad idejében? — Nem erről van szó. De nösülés előtt állok, és a jövendőbelim utálja a fusi­zást. Így aztán előbb-utóbb föl kell hagynom vele. Vi­szont a szén!, de pocsékul fizető tudományból nem tu­dok egzisztenciát teremteni magunknak, következésképp erdekelne egy jobban fize­tő üzemi alias. — Nosül? — kérdi az öreg Évről évre több a nyugdíjas megyénkben Kifizetőhely az üzemben Tavaly a nyugdíjasok ará­nya Somogybán megközelí­tette a 22 százalékot. Szá­muk: növekedése az utóbbi fél évtizedben úgyszólván egyenletesnek mondható: 1977-ben 72 900-an, egy év­vel később 73 600-an, 1979- ben 74 30l)-an, 1980-ban. — ekkor az emelkedés az át­lagosnál jóval nagyobb volt — 76 000-en, a múlt évben pedig 76 800-an részesültek nyugellátásban. A már em­lített arány öt év alatt 1,6 százalékkal emelkedett me­gyénkben — kisebb mérték­űén, mint országosan, az országos arány ugyanis az 1977 évi 18.1 után tavaly 19,9 százalék volt. Somogy­bán — az előző évihez ké­pest — az ipari nyugdíjasok száma kilencszázzal, a MÁV- nyugdíjasoké pedig százzal gyarapodott, ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti nyugdíjasoké két­százzal csökkent. - A termelő- szövetkezetekben a járadék iránti igény is mérséklődött. Az igényjogelismerési ké­relmek és az alapigényekre vonatkozó bejelentések gyor­sabb intézését elősegítette az ügyek körültekintő, alapos előkészítésé: az alapigenyle- sek hatvanegy százalékát nyugdíjügyi albizottságok készítették elő. az igényjög- elismerési kérelmeknél pedig hatvanhét százalékos volt az üzemi előkészítés aránya. Számottevően csökkent a betegségi ellátással és a nyugdíjjal kapcsolatos pa­naszok száma, ugyanakkor a családi pótlékot érintő kifo­gásoké némiképp nőtt. A megyei társadalombiztosítási igazgatóságot dicséri, hogy Somogybán az ilyen jellegű panaszos levelek aránya igencsak alacsony: ezekből tízezer biztosítottra országo­san csaknem hét, nálunk még négy sem, jut, s a jo­gos panaszok aránya is ked­vezőbb az országosnál. Egy év alatt tizenkettővel nőtt a társadalombiztosítási kifizető helyek száma a me­gyében. s ma már a dolgo­zók 92 százaléka a munka­helyén veheti igénybe a tár­sadalombiztosítási szolgál­tatásokat. Tizenegy, száznál kevesebb dolgozót foglalkoz­tató ipari munkáltató es nyolc ipari szövetkezet csak családi pótlékot folyósít. A megye mezőgazdasági terme­lőszövetkezetei közül a leg­többnél — negyvennél —al­talános társadalombiztosítási kifizető hely működik, hu­szonkilencnél egves segélye­ket és családi pótlékot, egy­nél ezen felül baleseti táp­pénzt is fizetnek, egy tessz kifizető helye csak családi pótlékot ad. Mindössze két olyan közös gazdaság van Somogybán, amelyik nem ren del kézi k t á rsá da 1 om bi z ­tosítási kifizető hellyel. A kifizetőhelyeken tavaly már 193 nyugdíjelökészilö és 36 kifizető helyet ellenőrző albizottság látta el felada­tait; az előbbieknél a legna­gyobb mértékű növekedés a mezőgazdaságban volt, itt ugyanis 14-gyel emelkedett a nyugdíjelőkészitö albizott­ságok szama az 1980 évihez képest­PIACI KORKÉP Itt az első barack Magasról nagyobbat lehet esni. Ezt az egyszerű arany- igazságot példázták a tegna­pi pezsgő kaposvári heti­piac árai. A 16 forintos újburgonyá­ból egy hét alatt 8 forintos lett, de a/, aprajat mérték 4-ért is. Hasonlóképp apadt a fejeskáposzta ára: már csak 7 forint kilója. A kel 10-ért kellette magat. A cu­korborsót 12-ért vették, de 15-ért. is próbálták adni. A főzőtök ára egy hét alatt 20-ról 8—10 forintra mér­séklődött. A zöldpaprika ki­lónként 60 forintért már makutátlari, de 40-ért is ve­het, aki nem ad a külcsín­re. Alighanem meg jobban járt, aki a darabárasból vett. 3-érf igen szépet kínáltak, melyből aligha kellett volna 10-nél több, hogy kilegyen a kiló. A hegyes erős zöldpap­rika darabja 1—1,50. kilója 40—45 forint. Ugyanennyi­ért mérik a legolcsóbb para­dicsomot is. A 60 forintosat felvillanyozva. — De hisz ez gyönyörű, fiatal bará­tom! — Elérzékenyülten bó­logat. — Hát hiába: a csa­ládi hagyományok! Ez a szellem itt maguknál, Kata­linka . . . Gratulálok az öcs- cséhez! — Köszönöm — mosolyog Kata. — Csakugyan remek fiú! — Neki is a fészek mele­ge hiányzik, igaz? .— Szász Bálint elréved. — Istenem, milyen boldog lehet: maga még megteremtheti magá­nak ! — Hát igen, így van ez — motyogja Tibor feszélyezve. Tudja, hogy az öreg mind­össze három éve özvegy, s azt is tudja, hogy igen szé­pén élt a feleségével. Amaz most hirtelen a zse­bébe nyúl, előveszi a naptá­rát, lapozgat benne. — Mikor lesz az esküvő? — kérdi élénken. Lali mosolyogva rázza fe­jét. — Még nem tudom. Előbb mindenesetre az eljegyzés... — Meghívnak. Katalinka? — fordul az asszonyhoz az öreg. — Nagyon boldoggá tennének vele! A nővér és fivér összenéz; Lali bólint. — Persze hogy meghívjuk, Bálint bácsi! —r Ilyen' öröm! — csóvál­ja fejét az öregúr meghatot­tam — Egy újabb boldog otthon! — Megint belelapoz a naptarba. — Melyik napot táblázzam be nektek, fiacs­kám? A csütörtök, ugye, hala a kedves húgodnak, foglalt... Tálán a kedd? Vagy a hétfő? (Folytatjuk..) mar bűn megenni. 18—20 forintért mar jókora tál tej­fölös uborkasalátát lehet ké­szíteni. Ügy látszik, ez min­denkit jobban csábított, mint a tizedannyibe kerülő fejes saláta. A termelőknél mindenütt öt forintot kértek a friss zöldség csomójáért, miköz­ben a pavilonokban a íony- nyatag is drágább volt egy forinttal. A csupán „fehér répát” tartalmazó zöldség­csomók ára 10 iorint. Kara­lábét 8—10-ért vehettünk, A piacon az időjárás mel­lett kedvelt beszédtéma a drágaság. Ez alkalommal az 50 forintos zöldbab es a .30- ra tartott karfiol adott té­mát a szörnyűlködöknek. A kőasgtalok is roskadoz­tak a gombával telt kosarak alatt. 40—45 forint a galamb’ gomba kétszer ennyi a ró­ka kilója. A vargányáért 100-at is elkértek. Legalább ilyen drága volt a csibe­gomba, amelyikből két bög­rével adlak 25-ért. fiz ínyen­ceik kosara sem maradt üres, mert a fentiek mellett a pöfetegtől a korallgombáig tucatnyi fájtából válogathat­tak. A gyümölcspiac újdonsága az 50 forintos francia ba­rack és a literes üvegben 16- ért árult málna. 14-ért volt ribizli. A ropogós cseresz­nyét 16-ért is vitték, mint a cukrot. A meggy kilója 18- ért megy. Az eper löttyeteg maradványait is ennyire tar­tották. A futó cikkekhez ké­pest irreálisan drágának éreztük a 25 forintos, idő­barázdálta almát. A virágpiac kedvence a szálanként 2.50-ért kínált rozmaring és ülöm volt. Szarkalábból 8 forint egv“ csokor, míg a kardvirágból a legolcsóbb szála kerül ennyibe. A búzavirág, mar­garéta és törökszegfű ezek­hez képest filléres figyel­messég. A tojás' „hivatalosan” 2.20, de a termelőknél sem adták 2-nél olcsóbban. A pecsenve- csirke kilója 50 forint, 40 a tyúké. Egy jó karban levő kacsát 150-ért kínáltak, egy pár csirke is ennyiért kelt A KITE — Kukorica és Iparinövény Termesztési Együttmű­ködés — nádudvari központi mintaraktárában és műhelyé­ben már a nyári és őszi nagy betakarítási munkák műszaki gépi hátterének biztosításán tevékenykednek. A raktárból naponta hárommillió forint értékű alkatrészt szállítanak ki, a műhelyben pedig az úgynevezett „0” szervizre készítik elő a betakarító gépeket. Képünkön: a Claas dominátor kom­bájn konzol csigájának kiszállítása a rakíárból A VOLÁN 13. SZ. VÁLLALAT lakatost, villanyszerelőt, kőműves szakmunkást és segédmunkást fölvesz 1ELENTKEZNI LEHET: Kaposvár. Füredi u. 18® műszaki fejleszlesi es beruházási osztályon (204666?

Next

/
Oldalképek
Tartalom