Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

MÉRFÖLDKŐ A LENINI ÚTON V álságos hónapok után ült össze 25 eszten­deje a Magyar Szo­cialista Munkáspárt 1957. június 27-én az első — és máig egyetlen — országos értekezlete. Az 1956-os el­lenforradalmi támadás leve­rését követően, amikor a párt újra magára talált, amikor az ország folytatta a rövid időre megszakadt szocialista építőmunkát A tanácskozásnak kettős feladata, volt. Megszüntetni á párt életében az ideigle­nességet. visszaállítani az alkotmányos és törvényes pártéletet, s ezzel mintegy hitet tenni az 1956. novem­ber 4-e Után hozott határo­zatok helyessége mellett: kijelölni a jövő útját az MSZMP, az ország számára. A Kádár Jáhos vezette értekezlet mindkét feladatát teljesítette. A konferencia munkája sok tekintetben a múlthoz kapcsolódott, hogy levonja a tanulságokat, de ez nem homályosította el a jövőt alapozó útmutatás igé­nyét. Jóváhagyta az MSZMP Ideiglenes Központi Bizott­ságának 1956 decemberi ha­tározatát, melyben leszögez­te, hogy az októberben be­következett eseménynek négy alapvető oka volt. Azt is megállapították: ezek az okok már jóval az ellenfor­radalmi felkelés előtt „egv- időben, egymás mellett, egy­másba kapcsolódva és egy­mással kölcsönhatásban ha­tottak, és együttesen vezet­ték az eseményeket tragikus alakulásuk felé”. A négy okból elsőkéül a Rákosi—Gerő-klikk tevé­kenységét említette meg a határozat, megállapítva, hogy" ennek a csoportnak a pártban és a kormányban döntő befolyása volt, s hogy tagjai már 1948 végétől le­tértek a marxizmus—leni- nizmus elvi alapjáról. „Az októberi események keletke­zésében és azok tragikus fordulatában súlyos szerepet 'játszott a korábbi években kialakult és állandóan nö­vekvő pártellenzéknek az a szárnya is, amely Nagy Im­rét és Losonczy Gézát vá­lasztotta zászlajául” — fo­galmazza /neg a második okot a párthatározat. A to­vábbiakban ez olvasható: „Az októberi események előkészítésében és kirobba­násában alapvető tényező volt a Horthy-fasiszta és magyar kapitalista-földes­úri ellenforradalom, amely­nek jelentős erői működtek illegálisan idehaza... A magyarországi események­ben végül döntő és alapve­tő szerepet játszott a nem­zetközi imperializmus, amelynek céljai természete­sen túlmentek a magyar kérdésen.” A júniusi pártértekezlet — az ország nagy többségének egyetértésével találkozva — értékelte és nagyra becsül­te a forradalmi erők fellé' pásét, a kommunistáknak a proletárhatalom védelmében és megszilárdításában kifej­tett tevékenységét, akik merték vállalni a sorsdöntő lépést és a Szovjetunió se­gítségével megvédték a munkáshatalmat. A pártér­tekezlet a Magyar Forradal­mi Munkás-Paraszt Kor­mány, a párt új vezetősé­gének a fellépését a ma­gyar nép, a magyar munkás- osztály, a nemzet érdekében végzett hazafias cselekedet­nek nyilvánította. A pártszervezés és a kor­mány addigi politiká­jának helyességét hangsúlyozva Kádár János kijelentette, hogy korai len­ne még a „dicsőségen osz­tozkodni*’. A dicséret és a hála elsősorban a tömege­ket, a magyar munkásosz­tályt és a proletár interna­cionalizmust, a szocialista országok anyagi, fegyveres es politikai segítségét ille­ti. A párt tehát önmagát il­letően szerény volt a júniu­si értekezleten. Pedig jelen­tős munka volt mögötte: 1957 kozegiere megújult part adhatott számot munkájá­ról, célkitűzéseiről. Teljes biztonsággal mondhatták ki: a párt újjászervezese az el­lenforradalmi erők elleni súlyos harcban sikerrel be­fejeződött. a politikai kon­szolidáció első szakaszat si­kerrel vívtak meg a szocia­lizmus erői. 4 A tagság létszáma addig­ra megközelítette a 150 ez­ret, 85 százalékuk az MDP volt tagjainak legszilárdabb es legáldozatkészebb részé­ből tevődött ki. Azok lép­tek a pártba, akik felismer­ték az ellenforradalom ve­szélyét, aktívan részt vet­tek a rend helyreállításában, nagyra értékelték az Ideig­lenes Központ Bizottság ha­tározott szembefordulását az 1956 előtti hibákkal. A párttagság eszmei-politikai egysége megszilárdult. Lényeges vonása ennek az időszaknak, hogy az élcsa­pat újjászervezése együtt járt a népi hatalom* megvé­désen és megszilárdításán kívül az új munkastílus ki­alakításával, a lenini nor­mák helyreállításával. Jó érzés 25 év távlatából visszatekinteni a júniusi párt konferencia - jövőt for­máló, perspektívát mutató munkájára, amely a párt­életre, a gazdaságpolitikára, a szocializmus építésének a folytatására vonatkozott. Két alapvető célt hangsú­lyozott az értekezlet: bizto­sítani a kizsákmányolástól mentes szocialista társada­lom felépítését, s ezzel egy­idejűleg a dolgozók életszín­vonalának emelését a terme­lőerők állandó fejlesztésének útján. Ehhez reális tervezés­re volt szükség és arra, hogy előtérbe állítsák a termelés gazdaságosságát, anyagi ösz­tönzéssel is mozgósítsák a dolgozókat a tervek megva­lósítására. A határozat is­mét állast foglalt a szocia­lista iparosítás' folytatása mel lett. A gazdaságpolitikában nagy hangsúlyt kapott az iparszerkezet átalakítása, a fejlődés egyensúlyának, a termelés és elosztás helyes arányának biztosítása. Éle­sen elhatárolta magát a ré­gi voluntarista koncepciótól, hangsúlyozva, hogy a nép­gazdaság fejlesztését az or­szág adottságaira kell ala­pozni, számolva a nemzet­közi együttműködés kölcsö­nösen előnyös lehetőségei­vel. A korábbi gazdaságpo­litika súlyos hibáit a köz- pontosítás eltúlzásában, az ebből eredő bürokratizmus­ban. a mezőgazdaság szocia­lista átalakításában elköve­tett erőszakosságokban, a helyi szervek önállóságának megfojtásában látták. Az agrárpolitikában he­lyesnek tartották azokat a kedvezményeket, amelyek az egyénileg dolgozó paraszt­ság helyzetét könnyítették és termelési biztonságát növel-1 ték. Ez persze nemcsak gaz­daságpolitikai állásfoglalás volt, hanem a munkás-pa­raszt szövetség megerősíté­sének igen fontos politikai kérdése is. A szocializmus további építésének központi feladata a mezőgazdaság szocialista átalakítása ma­radt. A pártértekezlet tehát már elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalmat ki­mozdítsa a holtpontról. Az új hároméves terv ki­dolgozását már 1957 febru­árjában kezdeményezte a párt. A júniusi országos ér­tekezlet megerősítette a februári határozatot, hang­súlyozva: „három év alatt el kell érnünk, hogy saját erőnkből biztosítsuk nép­gazdaságunk egyensúlyát és egészséges tovább fejlődé' sét”. A terv előkészítése so­rán különös figyelmet kell fordítani a termelés és a fogyasztás növekedé­sének összhangjára, a termelékenység növelésére és az önköltség csökkentésé­re. Vigyázni kellett arra is, hogy a korábbi túlfeszített tervek tanulságait kellően figyelembe vegyék. A munkások nagy lendü­lettel fogtak hozzá a terv teljesítéséhez. Kezdeménye­zéseik nyomán a verseny új formái alakultak ki. A terv­időszak első évének iparfej­lesztési eredményei jóval meghaladták az elképzelése­ket, s a hároméves tervet két év alatt teljesítettük. A z 19§7-és jűúiusj or­szágos pártértekez- Jet, melynek 25. év­fordulóját köszöntjük,' a kongresszusok közötti idő­szakban méltán töltötte be a párt legmagasabb fórumá­nak szerepét. Az azóta eltelt negyedszázad bebizonyítot­ta: az akkori határozatok idötállóak voltak; olyan el­képzeléseket tartalmaztak, amelyek megvalósítása a szocializmus alapjainak le­rakását, a fejlett szocialista társadalom építését tette le­hetővé. E pártertekezleiet éppen ezért máig élő tanul­ságokat szolgáló tanácsko­zásként tartjuk számon. Fodor László Minden szem terményért megküzdenek Árpával megra­kott pótkocsis te­herautók, vontatók haladnak el mel­lettünk. Egy jóko­ra tábla végében a frissen levágott árpaszalmát rak­ják kocsikra, szál­lítják el, hogy mielőbb meg­kezdhessék a szántást, a má- sódvetést. Ezt tapasztal­juk Babócsához közeledve a bar­csi úton. A Há- romíára vezető út melletti árpatáb­lán zúgnak a kombájnok, tel­nek maggal a ha­talmas gépek mellé felsorakozó új és új szállító jármüvek. A ba- bócsai Határőr Termelőszövetkezet központ­jában Läufer Imre elnök ezt mondja: — Tegnap megkezdtük 145 hektáros árpavetésünk beta­karítását. Az első napi mé­rések alapján mondhatom, hogy átlagtermésünk jobb lesz a tervezettnél. Kedvező az idő, s ezzel a munkával a hét végére elkészülünk. Két hét pihenő, azután kez­dődik a búza aratása. 1300 hektár van belőle. Nehéz most megtalálni Bakó József gépészeti üzem- ágvezetpt, a termelőszövetke­zet pártalapszervezet titkárát. Az előbb még a központban intézkedett, majd az árpát arató kombájnoknál látták, onnan pedig az épülő, takar­mánytároló melletti telepre ment. ahol az esedékes mun­kavédelmi vizsgákat tartják. Végül ott sikerült utolérni. — Most senkinek nincs megállásra ideje. Kommunis­táinknak, szövetkezetünk va­lamennyi dolgozójának fel­adata: küzdeni minden szem terményért, hogy az időben magtárba, raktárba, tároló­ba kerülhessen. S az is, hogy a lehetőséghez mérten taka-' rékoskexjjunk az anyaggal, alkatrésszel és az energiával is. Tizenöt éve dolgozik itt Bakó József, a tsz kommu­nistái itt fogadták soraikba, itt szerezte meg a gimnázi­umi érettségit, a technikusi minősítést. Elvégezte a marxista esti egyetemet, most járja a szakosítót. — Sikerült csökkenteni raktárkészletünket, gépmű­helyünk Előre szocialista Bakó József párttitkár brigádja a tervszerű karban­tartással, az elhasználódott alkatrészek felújításával, újak elkészítésével hozzá­járult, hogy az aratásra va­ló készülődés során alig 1 millió forintot költöttünk anyagra, alkatrészre. Tavaly, az első hat hónapban pedig 2,5 millió forintot. Rendsze­resen mérjük a járművek üzemányag-fogy asztasá t, hogy eredményesebben gaz­dálkodhassunk. megfoghas­sunk minden forintot. Azt kérték a kommunis­táktól, hogy a nagy felada­tok elvégzésében mutassanak példát társaiknak. Ezt siker­rel teljesítették a tavaszi munkák során, s ezt várják tőlük az aratásban, majd az őszi betakarításnál, más munkáknál is. A pártszervezetből többen a gépműhelyben, a traktoro­sok brigádjában, a kombáj­non dolgoznak. Kerényi De­zső, Kodics László, Lóján István kombájnon dolgoznak, 12—16 órát gépen töltenek. Ha szükséges, akkor a párt- titkár, is kombájnra ül; hét esztendőn át minden nyáron aratott. Lóján István és Ko­dics László tavaly 120—120 vagon termést takarítottak be. Gondoskodtak a nehéz munkát végzők megfelelő el­látásáról. A másfél adagos ebédet, az uzsonnát, a hű­tött üdítőt, szódát, gépko­csival szállítják a földekre. — Ezt a gondoskodást nemcsak a pártszervezet, ha­nem a szövetkezet vezetősé­ge is nagyon fontosnak tart­ja. A tsz és a pártvezető­ség között igen jó az együtt­Édes borsó, bordó meggy Gyékényesről Gyors ütemben folyik a betakarítás Éjjel-nappal dolgoznak a gépek a gyékényesi Csoko­nai Termelőszövetkezet bor- sóföldjén. A csapadékban gazdag időjárásban egycsa- pásra beérett a termés, s ugyancsak az időjárás in­dokolja, hogy a cukorborsót mielőbb betakarítsák, el­szállítsák. A szövetkezet százhúsz hektáron termeli ezt a nyersanyagot a Nagy­atádi Konzervgyárnak. Ed­dig harmincöt hektárról 1a karították be a termést, s ha az idő kedvez, hamarosan végeznek ezzel a munkával az e^esz területen. A téesz az idén öt évre szóló szerződést kötött a konzerv­gyárral, s ennek keretében a gyár a szövetkezetnek ötven százalékos gépvásárlási ked­vezményt nyújt. Gyékényesről évente negyven vagon borsó ke­rül Nagyatádra. Néhány kilométerrel odébb, a szövetkezet huszonnégy hektáros meggyesében is se­rény munka folyik. Szövet­kezeti tagok és családtag­jaik szedik a gyümölcsöt, de a diákok is segítenek. A kon­téneres módszerrel gyorsult a munka és jobban ki is fi- zetődik: aki igazán szorgal­mas, háromszáz forintot is megkereshet naponta. A meggyszedés június 15-én kezdődött, s ha így halad­nak. a hét végére már be is fejeződik. Hektáronként öt tonna termési takarítanak le a fákról, s naponta há­rom hektárral végeznek. A tervek szerint a szüret ve­gére összesen százhúsz ton­na gyümölcs kerül a Nagy­atádi Konzervgyárba. Siet­niük keli, hiszen a meggy gyorsan érik, és már itt a következő nyári munka: a száznyolcvan hektár rozs és len betakarítása. Hetven hektáron aratják majd az árpát. Szép a gabona, remé­lik, hogy a tavalyinál több terem. A nyári munkákat a paradicsomszüret zárja: a tizenöt hektár termését szin­ten a Nagyatádi Konzerv­gyárba szállítják. működés, részt veszek min­den vezetői megbeszélésen, jt szövetkezetét érintő vala­mennyi kérdésben véleményt kérnek — mondja a párttit­kár. Közben elsétálunk a telep közelében épülő új termény- tárolóhoz, amelyet a tsz több dolgozója, különböző szak­embere kisvállalkozásban épít. Bakó József s tíelányi András építésztechnikus irá­nyítja a munkát, de ők ma­guk is dolgoznak. A párttit­kár eddig tizenkét szabad­szombatját töltötte a táro­lón. s társaival azt tervezik: az aratás után kiveszik sza­badságukat. befejezik a ter­ménytárolón még hátralevő munkát. — Az ősszel már ide hoz­zuk a kukoricát. Ebben a tárolóban mintegy 300 va­gon nyi termés számára lesz hely. Persze az aratás, a nagy gazdasági feladatok nem szorítják háttérbe a tervsze­rű pártéletet. Győrffi Kál­mánnak, a babóesai pártve­zetőség titkárának véleménye szerint a Határőr Tsz-ben működik legeredményeseb­ben a pártszervezet. — Sokat foglalkozunk a pártépitéssel. Balogh Imre KISZ-titkár irányításával eredményesen dolgozik az ifjúsági szervezet, évente javasolnak a pártba jól dol­gozó fiatalokat. Így vettük föl Kerényi Dezsőt, Kodics Lászlót, most is van egy je­löltünk. Eredményes a párt­oktatás: tavaly huszonhat kommunistánkon kívül be­vontuk a szocialista brigád- tagokat, a különböző vezető beosztásúakat, s a KISZ is rendszeresen indít vitakört, összesen hatvanan képezték magukat politikailag négy tanfolyamunkon, a jól felké­szült propagandistáink irá­nyításával — sorolja Bakó József titkár. Most minden erőt az ara­tásra, majd a soron követ­kező munkákra összpontosí­tanak. Eredményes évet sze­retnének zárni, ezért küzde­nek minden szem termé­nyért. Szalai László Új termék; konvektiv radiátor Vállalati szabadalom alap­ján úgynevezett konvektiv radiátorok gyártásához kezd­ték meg az előkészületeket a Fűtőber nagybátonyi gyárá­ban. Az új termék hatásfoka a hagyományos fűtőtesteknél lényegesen jobb. A radiáto­rokon sajtolással kiképzett csatornákban áramló levegő ugyanis felhevül: a forró levegő forgása, cserélődése — innen a konvektiv elneve­zés — párosulva a sugárzó hőhatással, meggyorsítja a helyiség hőmérsékletének emelkedését. Az újfajta fű­tőtestek további előnye kis térfogatuk, variálhatóságuk, egymáshoz kapcsolhatósá­guk hosszúságban és mély­ségben egyaránt. A konvektiv radiátor min­tadarabját a műszaki 'egye­tem laboratóriumaiban meg­vizsgálták; a szakértők a .könnyűségét, anyagtakaré­kos elöállíthatóságát. ked1 vező hatásfokát méltányol­ták. A nagybátonyi gyárban a termelés előkészületeinek befejezése után ősszel kez­dik meg az üzemszerű pró­bagyártást. Mintegy tízezer légáram^ lásos radiátorra máris van megrendelés, de a piackuta­tás alapján Nagybátőnyban arra számítanak, hogy a csa­ládi ház etázskazánjához és távfűtési rendszerekhez, egy­aránt csatlakoztatható fűtő­testből évente mintegy hu­szonötezret állíthatnak- elő. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom