Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-15 / 138. szám

KARBANTARTÁS A kecskeméti Zöldség:termesztési Kutató Intézet éj palántázást módszert mutatott be- A Finnországban kifejlesztett metódus lényege hogy a növényeket (paprika, paradicsom, «Bn?- nye, zeller) papircellákban keltetik, ily módon kiültetésük gépesíthető. Ne sajnáljuk a kőszenemül N ekem a karbantartókról a mindentudó szakem­berek jutnak az eszembe, akik a gépek oldal- lemezeit leszerelve bólogatni kezdenek a szerkezet láttán. Aztán —i mar megszokásból is — a műszaki vezetönöz mennek, hogy jelentsék: a gépet nem lehet megjavítani addig, míg nem szereznek be ilyen és iiyen alkatrészt. A műszaki vezető persze min­dent megígér, de ezt sem ő, sem peaig a karbantartók nem veszik komolyan, tudják, nogy sem másnap, sem har­madnap nem lesz alkatrész. Inkább visszamennek a téemkások a géphez, hogy maguk bütykölte alkatrészek­kel valahogy üzemképessé te­gyék a berendezést. S ez még üzletnek sem rossz: hány újítás, prémium-munka szü­letett mar e kényszerhelyzet­ben! Valóságos csodaszámba megy, hogy a gépek egyálta­lán működni képesek — hal­lani nem egy gyárban terme­lési vezetőktől, s a „csoda” említése nem csupán a kar­bantartók mesterségbeli tudá­sát jelzi. Kritika is egyúttal: ilyen nálunk a karbantartas színvonala! A karbantartók munkáját a tmk mozaikszó­val jelezzük, ami a tervszerű megelőző karbantartás fogal­mát takarja. Nem tudom, hogy van-e érvénye a mo- zancszó első két tagjának. Nemregiben Budapesten tar­tották meg a nemzetközi kar­bantartási konferenciát, ott hangzott el: miközben az el­múlt évtizedben hazánkban jelentős volt a műszaki hala­dás, az állagmegóvás, a fel­újítás színvonala alig válto­zott. Háromszázmilliárd fo­rint. Ekkora értéket képvi­selnek ma az állami ipar gé­pei, berendezései. Óriási ér­ték ez, s még ha frázissze- rúen hangzik is, le kell szö­gezni : ekkora értéket illik megóvni, s ha elérkezik az idő, felújítani. Annái inkább, mert elromlott gépeken nem lehet dolgozni; nemcsak 300 Megyénkben, heivenhéteaec hestar nagyüzemi gyepterü­let van. Bar az elmúlt évti­zedben a sajat befektetéseken tol mintegy netvenmilho fo­rint állami támogatást kaptak gazdasagain*, gyepjavitasra, iiarpa a tartásra, a Iehetosege- nel urna messze nem sikerült mnasznáinL Az állati termék ciuaiiifásábaa a színvonalas „yepgazdalkodás igen lénye­ges aoitségmeg takarí tó té- xiyező — és amikor energia- ^uurrékossagroi, hatékonyság­ról szólunk, akkor többek kö­zölt lóként a gyepgazda lko- aas fejlesztésére keit gondol­nunk- A mostani napok külö­nös aktualitást is adnak en­nek a témának, hiszen knsza- ,uzok idejen tartunk — s uadd tegyük hozzá — a gyep- oen rejlő értéket valóban megbecsülő jó példák éppúgy anadnak a megyében, mint ennek az ellenkezője is. Nem'az örömet keltő és a felháborodásra késztető pél­dák sorát szeretném ezúttal .clsorakoztatni, vagy a me­gyét járók tapasztalatait idéz­ni, hol becsülik meg, és hol hagyják elvénülve elveszni az utak mentének évszázadokon at hasznosított íútermesét, nanem egy most megjelent .úádvány kapcsán a tenniva­lókra, a befektetés nélkül is jo eredményt hozó módsze­rekre szerelném a figyelmet irányítani. A Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola és a Kaposvári Szarvasmarha-te­nyésztő Közös Vállalat Szak­tanácsok című kiadványának ez évi első száma nagy fi­gyelmet szentel a gyepgazdál­kodás javításával összefüggő feladatokra, módszerekre. (Természetese* emellett a kutatási eredményekről, a vál­lalat, a taggazdaságok életé­ről is számos értékes írás ol­vasható a kiadványban.) Növénytermelésünk óriási fejlődésével ellentétben — ol­milliárd forint, hanem a gé­peken termelendő áru várha­tó haszna is kockán forog. Ugyanakkor ennek a hatal­mas értéknek az összetételét is érdemes megfigyelni: nem parszáz forint értékű gépek­ből tevődik össze ez az állo­mány: egy-egy gyárban több­száz milliós értékű gépek töl­tenek be kulcsfontosságú fel­adatot a termelésben. A tervszerű, megelőző kar­bantartás fontossága, ha le­het. csak nőtt a niuszasa fej­lődéssel. Miért hát, hogy meg.i£ baj van ezen a térén! Joggal feltételezhetnénk, hogy a vállalatok vezetői, mint anya a gyermekét, karjukban tanják a karbantartást, hi­szen az drága gyermek, nél­küle kétségessé válik a ter­melés gazdaságos továbbélé­sé. A folytonosság. De az a tapasztalat, hogy a vezetők jelen-centrikussaga „ma még csak megy a gép. holnap meg majd lesz valahogy” szemlé­letben nyilvánul meg. Ha bérköltségét, s egyéb pénzki­adást kell csökkenteni — márpedig a költségcsökkentés ma mindenütt fontos — ak­kor a tank felé fordul a fi­gyelem. Bros túlzás volna a vá fio­lát vezetők szemléletében ke­resni egyedül a hibát. Mert mit csinálhat a műszaki ve­zető. ha nem kap alkatrészt. Levelet írhat, telefonálhat. Attól ugyan még nem lesz al­katrész. néha filléres sem. A nagy értékű és egyre bonyo­lultabb berendezések karban­tartása., különösen felújítása pedig ráadásul még alkatrész birtokában sem oldható meg gyárkapun belül. A mai mű­szaki színvonal mellett a kar­bantartás külön profillá vált, csodatevő szakemberek, min­dentudó karbantartók nem birkózhatnak meg a feladat­tal, szakosodni kell a felújí­tásra is. Nos, hová küldje a műszaki vezető értékes be­rendezését? Mindössze há­rom szakosított javítóüzem van az országban, ahol éverv­vashaifttite a témával foglal­kozó tanulmányok bevezető­jében — gyepgazdátkodasunk, kevés kivételtől eltekintve, még napjainkban is egy hely­ben topog. Legbeszédesebben bizonyítja ezt, hogy a sok milliós fejlesztések ellenére egy évtized alatt 1,2-rői alig több mint másfél tonnára nőtt a gyepterületekről beta­karított széna értéke. A lehe­tőségeket, a szinte beláthatat­lan tartalékokat azok a gaz­daságok példázzák, melyek­ben megfelelő szakértelem­mel végzik a gyepek felújítá­sát, hasznosítását. Ehhez a különösen fontos feladathoz — segítségképpen — a kiad­vány három tanulmányt, il­letve beszámolót közól. Dr. Dér Ferenc a termelési cé­loknak legjobban megfelelő fűfajtákról ír a főiskola gyep­kísérleti telepén végzett ta­pasztalatok alapján. Teveli A nagyatádi városi párt­végrehajtó bizottság áttekin­tette az ifjúsági klubmozga­lom helyzetét. Nagyatádon jelenleg hat ifjúsági klub működik, tartalma munkájuk azonban eltérő képet mutat. A testület hangsúlyozta, hogy a tudatosan tervezett klub­tevékenység alapja a munka­terv, amely a tagság véle­ményére épül, s olyan prog­ramot kell tartalmaznia, ami elősegíti a tagok személyisé­gének a kibontakozását, a közösséggé válást, és lehető­séget ad a szórakozási igé­nyek kielégítésére. A kűuboik egy részének nincs munkatervük, csupán rövidebb időre szóló prog­ramjaik vannak. Kivétel a bodvicai Ady Endre klub. te alig négyszáz gép javításá­ra vállalkoznak, pedig a fel­mérések szerint legalább két­ezer berendezést kellene fel­újítani, megjavítani. Ez annál is inkább baj. mert ma már — s ezt külföldi szakemberek is állítják —, csakis korszerű műszerekkel, bonyolult diagnosztikai be­rendezésekkel lehet megvizs­gálni a gépeket, több szakmá­ban otthonos szakemberek irányításával. Mindez szépén hangzik, de figyelembe kell venni, hogy a karbantartó bázisok kialakí­tása végül is beruházás, ami­re csak korlátozott mértékben vállalkozhat az ipar. Egyéb­ként is alapkérdés, hogy mi­lyen szinten kell megszervez­ni a karbantartást, a vállala­tok feladata-e. vagy pedig az ágazati szerveké. A hazai szakemberek szerint a gepek folyamatos felülvizsgálata es konkrét javítása mindenkep­pen vállalati feladat, de nyil­vánvaló. hogy például az al- katrész-ellatas mar irányítási probléma. Az erdekeltsegi rendszer finomítása — át­dolgozása — sem a vállalat­vezetők dolga, mint ahogyan a valahol már bevált tmk- szervezesi módszerek terjesz­tése sem rájuk hárul. H asonlít a helyzet az újítókéhoz: sokkal több a hasznos újítás, mint ahogy azt feltételezzük, csak legtöbbször gyárkapun belül marad. A karbantartás­ra is születnek másutt is hasznosítható modellek, ame­lyeket nem csak hasonló pro­filú vállalatok alkalmazhat­nának. Az említett konferen­cián több ilyen modellt is­mertettek. A MTESZ gépipari tudományos egyesülete meg­kezdte a hosszú távú karban­tartási irányelvek kidolgozá­sát, előfe gondolva a kilenc­venes évekre, amikorra a ma vásárolt gepek is öreg masi­nák lesznek. De szerepük vár­hatóan semmivel sem csök­ken. M. <5. Beláss a megye gyeptermesz­tesi tapasztalataival veti osz- sze annak a nyolc nagyüzem­nek a tényeit, ahol a KSZKV gyepprogramja alapján im­már harmadik éve munkál­kodónak a gazdálkodás fej­lesztésén. A nyolc üzem egyi­ke a kányái szövetkezet, ahol újszerű módszerrel különösen figyelemre méltó eredmények születtek. Ezt a módszert, a gyakorlat igazolta kiemelke­dően jó eredményeket Bor­bély István és Nagy Imre te­szi közkinccsé, valóban jól hasznosítható szaktanácsokat adva a dombvidéki, szabdalt gyepterületekkel rendelkező nagyüzemeknek. Érték a gyep, vele foglal­kozni, a jó tapasztalatokat hasznosítani most különösen időszerű feladat. Jó érzékkel foglalkozik ezzel a témával a Szaktanácsok legfrissebb szá­ma. amelyik egész évre szóló terv alapján tartalmas, vál­tozatos programot biztosít. Ez a foglalkozások látoga­tottságán is megmutatkozik. A városa művelődési köz­pont Glóbus ifjúsági klubját elsösorban a tanulófiatalok látogatják, de ez nem jelent zártságot. Havonta 2—3 al­kalommal rendeznek diszkó­val • és filmvetítéssel egybe­kötött programokat. Az in­tézmények közül a szakmun­kásképzőben, a József Attila kollégiumban és a kórház nővérszállásán található klub. Az első kettőben jó közösség kovácsolódott össze az elmúlt években. Program­jaikban találunk ismeretter­jesztő előadásokat, kulturális «■ zenes rendezvény eset. Csurgón honosították meg a társadalmi munka elisme­rnének jó módszerét. Már nem általános, hogy a mun­kahely elismeri a települé­sért hozott önzetlen áldozatot. Éppen ezért váltott ki nagy erdekiódest á Hazafias Nép­front megyei elnökségének legutóbbi ülésén a csurgód munkásasszony felszólalása: amikor az uj iskola építésé­ben részt vettek, nem ma­radt el az elismerés az üzem­ben sem. Az a gyakorlat már meghonosodott, hogy a tanács, a nép f rontbi zot tsó g megköszöni a végzett mun­kát, ez azonban a kivételek közé tartozik. A testület úgy ítélte meg, mindenkeppen ér­demes közkinccsé tenni. A mostani nehezebb kö­rülmények miatt különösen fontos az, hogy a tanácsok és a népíronttázottságok jól együttműködve minél széle­sebb körben mozgósítsák a lakosságot társadalmi mun­kára. Csak így lehet megépí­teni olyan utakat, járdákat, óvodai tantermeket, ame­lyekre szükség van. a tele­pülés tervében azonban pénz hiányában nem szerepelnek. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala es a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkársága az idén kidolgozott együttes irányelvében első­sorban azt a célt tűzte ki, hogy a társadalmi munka lendítse előre a település fej­lődését. az erőket elsősorban arra összpontosítsák, hogy megvalósuljon mindaz, ami benne van a középtávú, az éves fejlesztési, valamint a felújítási tervekben. A so­mogyi példák alátámasztják, milyen nagy szerepe van a széles körű előkészítő és meggyőző munkának. Első­sorban ott értek el kiváló eredményt — így Fonyódon, Barcson, Boglárlellén, Igái­ban, Csurgón, Nagyberkiben. Csokonyavisontán, Nagyba­jomban —, ahol s lakosság teljes mértékig érdekelt volt a szóban forgó létesítmény megvalósításában. A konzervgyárban 1376 óta működik klub, az idén vég­leges helyiséget kaptak. Az üzemi KISZ-bizottság a gaz­dája ennek a gazdag prog­ramot biztosító klubnak. A Danuvia fiataljai jobb híján a simongáti sörözőben ren­deznek klubesteket. A tartalmas klubmunkát nehezíti a felkészült klub­vezetők hiánya. Ezt tapasz­talva tavaly megszervezték a klubvezetők akadémiáját, de az sem hozott eredményt. A vb. fontosnak tartotta az ifjúsági klubokban folyó társadalmi munka javítását. Ezért sürgősen meg kell ol- dapi a klubvezetők szakmai fölkészítését a rendszeres to­vábbképzést. n. s. Sem az időt, sem a fárad­ságot nem szabad arra saj­nálni, hogy a lakosság kü­lönböző rétegeit megnyerjek a jo ügynek. Számtalan le­hetőség van az eszmecserére a falugyűlésektől a város- kő rzeü tanácskozásokig. Így juthat el a tervek, elkepze- lesek híre mindenkihez, a la­kosságtól az üzemi munká­sokig a szocialista brigádok­tól a kisiparosokig. Enélkül nem képzelhető el az állam­polgárok nagyobb mértékű személyes részvétele a kü­lönféle akciókban, főként a lakótelepeken, A ház korúi végzett társadalmi munka a csaladokat is jobban össze­kovácsolja. Elsősorban a vas­ra gok, fáik közös ültetésében, a környék szépítésében, ta­karításában számítanak sok­kal jobban rájuk. Sok példa mutatja, hogy a kommunista szombatok meg­szervezése szintén fontos a város- és a községfejlesztés ben. A Hazafias Népfront a szakszervezettel együttmű­ködve most azt tervezi, hogy sokkal szervezettebben hasz­nosítják az üzemi közösségek készségét a kommunista mű­szakok megszervezésére. Üj vonás azonban, hogy ezt mindenhol üzemi, munkahe­lyi demokratikus fórumon együtt döntik el. A dolgozók, a brigádok mindenhol tájé­koztatást kapnak majd arról, hogy mire használták fgl a Az ötnapos munkahétre való áttéréssel kapcsolatban megtett intézkedések hatását vizsgálta az Állami Bér- es Munkaügyi Hivatal, s a fel­merés eredményéről a kor­mányt is tájékoztatta. Megállapították, hogy mm mar kereken 4 millió ember dolgozik hetente öt napot. Az a cél, hogy lehetőleg minél több dolgozónak szombat— vasárnapon legyen szabad ideje, lenvegeben megvaló­sult. Az ötnapos munkahétre való áttérés a munkaidőalap némi csökkenésével járt együtt. Ennek pótlását a vál­lalatok elsősorban a műsza­ki, gazdasági folyamatok he­lyes megszervezésevei. a tel- jesitmény-követelmenyek fo­kozásával, munkaerő-atcso- portosítással, a munkafegye­lem javításával önerőből ol­dották meg. Az ötnapos munkahét be­vezetése általában pozitív fo­gadtatásra taialt. A legtöbb észrevétel a napi munkaidő hosszával, az ebédidővel, to­vábbá a lakossági szolgálta­tásokkal kapcsolatban hang­zott el. A munkarend helyes megválasztása és egyéb in­tézkedések révén a kezdeti gondok fokozatosan enyhül­te*. A kereskedelmi tevé­kenységet es szolgáltatást végző valiaiaíakat maopno kommunista műszakon meg­keresett pénzt. Egyre többen hajlandók arra. hogy kinyissák a pénz­tárcájukat, s kisebb vagy na­gyobb összeget adjanak okos célokra. Jó példa erre a moz- gassepleienek haresi ottho­nának tamogatasa. Ezt a le­hetőséget érd#mes jobban ki­használni ezlitán. Máshol is van lehetőség például a kommunális kötvények jegy­zésére, amint azt a lábodiak kezdeményezésének vára­kozáson felüli sikere bizo­nyítja. Meg az is fontos, hogy mi­kor szervezik meg a társa­dalmi munkát. Nemegyszer azért fulladt kudarcba az ak­ció, mert rosszul választot­ták nfég a napot. Különösen, ahol sok dolgozó jár el a te­lepülésről, ott várható a na­gyobb részvétel szombaton, vasárnap. A siker forrása le­het. ha előzetesen minden családhoz bekopogtatnah-. el­mondják hova és miért hív­ják őket. Aki kér — az köszönje meg az önzetlen segítséget. Ennél jobb mozgósító erő el sem képzelhető. Ez minden­kire vonatkozik a' tanácstól a munkahelyig, a társadalmi szervezetekig. Ha valamivel, akkor a jó szóval nem sza­bad fukarkodni. Csak az megy máskor is szívesen, aki érzi a megbecsülést. Lajos Géza minisztériumok es tanácsok — a fogyasztói szokások he­lyes irányú befolyásolását fi­gyelembe véve — a nyitva­tartási, üzemelési időt a reá­lis társadalmi igényeknek megfelelően állapítottak meg. Sok esetbe^ viszont régebbi gondok, problémák úgy me­rültek fel, mintha azok a rö­videbb munkahét bevezete- senek következményei len­nének. Az Állami Bér- es Mun­kaügyi Hivatal tájékoztatója rámutat, hogy a gondok, problémák helyi, illetve egyé­ni eredetűek, ezert ezeket ott kell megoldani, ahol fel­merültek, Központi intézke­désekre nincs szükség A lakosság megnövekedett szabadidejének eltöltését új kulturális, sportolási lehető­ségek fokozatos megteremté­sével segítik az illetékeseit. Az egészséges, kulturált élet­mód népszerűsítése fontos feladat. A hivatal az ötnapos mun­kahétre való áttérés folya­matát a jövőben is figyelem­mel kiséri, és a tapasztala­tokról az illetékes szerveket és a közvéleményét is tájé­koztatja. SOMOGYI NÉPLAP Érték a gyep Az ifjúsági kluboktól többet várnak Az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom