Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

fi magyar úttörők békenagygyűlése (Folytatás az 1. oldalról) szólva Ipper Pál, Pálfy Jó­zsef, Chrudinák Alajos kül­politikád újságírók a napja­inkban dúló háborúskodások következményedről, gyerme­kek éledéről tájékoztatták az úttörőket. Zene, enak és játék hang­ja töltötte be a hatalmas ttsarnckot, és annak környé­két. A Koltay Gábor rendez­te színes, derűs műsorban a gyerekek énekeltek, zenél­tek, velük együtt játszott a Bojtorján, a Konnorán, a Lama, a chilei Victor Java együttes, a Tolcsvay trió. A nagygyűlés résztvevői felhívással fordultak az or­szág összes úttörőihez: jó ta­nulással, munkával tegyenek hitet a béke mellett. Béke- lélhívásukban hangsúlyoz­ták: mi békés időszakban, a szabad szocialista Magyaror­szágon születtünk, s ebben akarunk felnőni. A mi hazánk a Szovjet­unióval és a többi szocialis­ta országgal együtt új és új kezdeményezéseivel a béke megőrzésére, a leszerelésre törekszik. E harcban nem vagyunk egyedül. A békéért velünk együtt küzdenek a világ népei: a haladó erők: fiatalok és idősek, mi gyere­kek sem maradhatunk tét­lenek. Az iskolában, az úttö­rőcsapatokban, együtt a KISZ tagjaival, *z időseb­bekkel emeljük fel szavun­kat a békéért. * * ♦ Vasárnap a fővárosi kö­zépiskolások es szakmunkás- tanulók több ezer képviselője a Mezó Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjá­nál emlékezett meg a győ­zelem napjáról, az antifa­siszta hősökről, s tettek hi­tet a béke mellett. Huszár László, a nagygyűlést kezde­ményező Ságvári Gimnázium tanulója megemlékezésében hangsúlyozta: 37 éve béke van Európában, a rrú orszá­gunkban, s ezt aaóknak az. embereknek is köszönhet­jük, akikre itt emlékezünk. Az ő harcos életűik, mun­kásságuk legyen útmutatás számunkra: a békéért tenni kell. A budapesti közép- és szakmunkástanulók taná­csának és a Ságvári Gimná­zium diákjainak képviselői koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Ezután a fiatalok a Mező Ima-e úton és a Diósaeghy Sámuel ut­cán át aiz Asztalos János If­júsági parkba vonultak, ahol Nagy, Zoltán, a Ságvári Gim­názium tanulója sczólt a fia­talokhoz. Javaslatára a fő­város középiskolás és szak­munkástanulói a VII. orszá­gos diákparlament állásfog­lalásához csatlakozva tilta­koztak a fegyverkezés ellen, egyetértésüket fejezték ki a Szovjetuniónak és a szocia­lista országoknak a fegy­verkezési hajsza megfékező-« sőre, a béke megvédésére irányuló eró feszítései vei Moszkva Világvallások békekonferenciája Csaknem száz ország mintegy ötszáz vallási-veze­tője, egyházi személyisége részvételével hétfőn délután Moszkvában megnyílt a vi­lágvallások békekonferen­ciája. A részvevők között van a keresztény, az izrae­lita. az iszlám, a buddhista, a hindu vallás számos ne­ves képviselője. Megfigye­lőkkel képviselteti magát a Vatikán. a vendégek között van Romcsh Chandra, a Béke-világtanács elnöke é* Jurij Zsukov, a Szovjet Bé­kebizottság elnöke is. A ma­gyar küldöttség tagjai kö­zött van dr. Kádár László egri érsek, dr. Kacziba Jó­zsef római katolikus püspök, dr. Bartha Tibor és dr. Tóth Károly református püspök, dr. Káld'y Zoltán evangéli­kus püspök, Héber Imre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke, Sza­kács József, a Magyarorszá­gi Szabadegyházak Tanácsá­nak elnöke. Tanácskozik a XXL közgazdász vándorgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) jellemzőbb «zakaszait, szélt azokról a mérföldkövekről, amelyekhez egy-egy fejlődé­si szakasz, köthető. Rámuta­tott, hogy az intenzív fej­lődés igénye már a 60-as evek elejein mutatkozott. Több tényező már akkor je­lezte, hogy az extenzív fej­lesztés lehetőségei kimerülő- ben vannak. Többek között erre a felismerésre épült az 1968-as gazdasági reform, amelyet a gazdasági fellen­dülés időszaka követett. 1973 után kedvezőtlenné váltak gazdasági életünk külső feltételei, ami a kül­gazdasága egyensúly megin­gásához, majd megbomlásá­hoz vezetett, A kialakult feltételekhez, való alkalmaz­kodás, a versenyképesség ja­vítása elengedhetetlen köve­telménnyé vált. A kiút. ke­resésekor részben a refor­mok fejlesztésére, de eseten­ként egyes korábbi módsze­rek felújítására is sor ke- j rült. Falkland — hatodik hét Továbbra is sikertelen diplomáciai tárgyalások Tóvá bóra ts oJkefl-telen diplomáciai . tárgyalásokról és a katonai akciók kiúju- lásaról számoltak be a hír­ügynökségek a katonai konf­liktussá szélesedett argentin —brit viszály hatodaik' heté­nek első napján. Vasárnap a brit expedíció« flotta újabb támadást inté­zett a Falkland (Malvin)- szágetek fővárosa ellen. Ar­gentin jelentések szerint a scziget védői a támadást visz- sza verték. Londonban tagad­ták hogy jelentősebb akció­ról lett volna szó. Heves tiltakozást váltott ki Buenos Airesban, hogy a brit légierő két gépe meg­támadott és súlyosan meg­rongált vasárnap egy argen­tin halászhajót. Az argentin közlemények szerint a brit gépek azután is folytatták a tüzelést, hogy a halászhajó legénysége mentőcsónakokra szállt és menekülni próbált. A brit hadügymimtsztéri- ■m jelentetté, hogy elsüly­A csúcs felé Amint az várható volt, Hónaid Reagan a múlt hé­ten előrejelzett beszédében elsősorban a szovjet—ame­rikai kapcsolatokról, ezen belül főleg a fegyverzetkor­látozásról és a csúcstalál­kozó lehetőségeiről szólt. A jelek szerint jól tesz- szük. ha minden illúzió és a felfokozott várakozás mel­lőzésével valami lényegeset azért figyelembe veszünk: azt. hogy az Egyesült Álla­mok elnöke egyáltalán in­díttatva érezte magát e . be­széd elmondására — még­hozzá félreérthetetlenül úgy, hogy a lehető legnagyobb nyilvánosságot kapjon, amit mond. Az elnök hivatalba- lépése óta elsőizben jelen­tette ki: „Nem kétlem, hogy a szovjet nép és a szovjet vezetők alapvetően érdekel­tek a nukleáris fegyverek bevetésének megakadályo­zásában.” Mit jelent ez? Nem töb­bet, de nem is kevesebbet, mint azt, hogy a Reagan- kabinet — legalábbis bizo­nyos megfogalmazásokban, szóhasználatokban — vala­melyest kénytelen volt el­térni saját korábbi kijelen­téseitől. Az ok egyértelmű­nek tűnik: az elnök kö'r- . nyezeiében immár egysze­rűen nem lehetett nem ér­zékelni azt a nyomást, amely a Fehér Házra nehe­zedik és amely arra irá­nyul, hogy Washington az eddiginél konstruktívabban kezelje Moszkva minden nehézség ellenére töretlen tárgyalási készségét. Ezért mondhatunk egye­lőre legalábbis annyit, hogy a beszéd ténye jó esetben és folytatás esetén valame­lyes elmozdulást jelenthet a potomac-parti mozdulat­lanság veszélyes holtpont­Reapan amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Álla­mok kész megkezdeni a hadászati fegyverzet korlátozásáról szóló tárgyalásokat a Szovjetunióval SOMOGYI NÉPLAP járói. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy ez csak lehetőség. A beszéd tényénél keve­sebb derűlátásra adnak okot az elnöki expozé egyes tar­talmi vonatkozásai. Ami a két főtéma közül a pozití­vabb. az a szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségére vonatkozott. Bár az elnök megismételte a szovjet részről már elveteti, egy előkészítetlen júniusi talál­kozóval kapcsolatos indít­ványát, nem zárkózott el egy későbbi (és értelemsze­rűen gondosan előkészített) csúcs lehetőségétől. önmagában az is pozitív, hogy az elnök kilátásba he­lyezte az általa START-nak átkeresztelt SALT-tárgyalá- sok folytatását. Szakaszos terve azonban nyilvánvaló-' an egyoldalúan sújtaná a Szovjetunió biztonsági érde­keit (a szárazföldi telepítésű szovjet rakéták egyoldalú leszerelés a nyilvánvaló cél, miközben az Egyesült Álla­mok többségében repülőgé­pekre és tengeralattjárókra telepített hadászati rakétáit a megállapodás nem érin­tené). Jellemző, hogy még Muskie volt amerikai kül­ügyminiszter is azt nyilat­kozta erről, hogy az indít­vány „ebben a formában nem elfogadható a Szovjet­unió számára." Ez és a többi tartalmi ne­gatívum (a témák zsaroló­jeliegű önkényes összekap­csolása, mint például Afga­nisztán, Angola ügye. a len­gyel kérdés amerikai ihleté­sű rendezése stb.) nem vál­toztat azon a tényen, hogy a beszéd nyomán egy őszi csúcs lehetősége valamivel közelebb került a megvaló­suláshoz. Harmat Endre lyedt a brit ..Sheffield“ rom­boló, melyet május negyedi­kén súlyosan megrongált az argentin légierő egyik, va­dászbombázója. Londonban a brit kormány héttőn bejelentette: azonnali hatállyal 100 tengeri mér­földé« „légi ellenőrzési öve­zetei’’ rendel el az Ascen- ción-seiget körül, amely a brit erők legfontosabb utánpótlási támaszpontja az Atlanti-óceánon. Az intézke- dést biztonsági ökokkal ma­gyarázták. ... ■ ■ i­A vasárnapi újabb katonai akció megerősítette, hogy a > ■ brit kormány továbbra is az állandó katonai fenyegetés árnyékában akarja az eset­leges tárgya Iátokon enged­ményekre kényszeríteni az argentin kormányt. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség washingtoni tu­dósítója részletesen ismer­tette Nicanor Costa Mendez argentin küiügymi raszter­nek azt a nyilatkozatát, amelyet az amerikai CBS televíziónak adott. Costa Mendez kijelntette. hogy Washington „túl-ágosan messzire ment Nagy-Bri- tannda támogatásában’. . — Az Egyesült -Államoknak semlegesnek kellene marad­nia. — mondta az argentin külügyminiszter. — Argentína nem tartja elengedhetetlen feltételnek a Malvin-szigetek feletti ar­gentin szuverenitás brit részről történő elismerését az argentin—brit tárgyalások megkezdéséhez — mondta Nicanor Costa Mendez. Londonban az argentin külügyminiszter szavait hű­vösen fogadták és hivatalos körökben leszögezték, hogy Nagy-Britannia szerint az argentin álláspont nem vál­tozott. Nagy-Britannia európai szövetségesei egyre több fenntartással fogadják a That-cher-kormány hajtha­tatlan álláspontját. A közös- piaci külügyminiszterek Liége környékén tartott ta­nácskozásán a résztvevőit nem voltak hajlandók auto­matikusan meghosszabbítani a Közös Piac Argentína el­len elrendelt szankcióit. Mi segítünk ajándékot választani! KÖTÖTT ARUK, FEHÉRNEMŰK, DIVATCIKKEK igénye«, gazdag választékával várja önöket Kaposváron, a Május L utcai női divatáru szak üzlet. (865981 A továbbiakban a Központi Bizottság titkára ertekelte az 1978—82-es időszakban bekövetkezett változásokat. Ez idó alatt javult az egyen­súly, az export 16,5 százalék­kal nőtt, ezen belül a tőkés export 20 százalékkal emel­kedett. Csökkent á népgaz­daság importigényessége is. Az ipar anyagtelhasznaIá,sá­liak mértéke 1981-ben 1978- hoz képest 1,4 százalékkal csökkent, s ez mintegy 10 milliárd forint megtakarí­tást eredményezett. Az ener­gia-felhasználás 1973 és 1S79 között éves átlagban 3,5 szá­zalékkal emelkedett, 1980— 81-ber. pedig már egy száza­lékkal csökkent. Nőtt a ter­melékenység, a magyar iparban dolgozók létszáma 1982-ben 100 ezerrel volt ke­vesebb, mint há,ro<m évvel ezelőtt. Ugyanebben az idő­szakban nőtt a szóródás a vállalatok között. A nem­zetközi mérce szerint ipari üzemeink egyharmada nem versenyképes. A fejlődés jelenlegi ala­csonyabb növekedési ütemé­ről szólva Havasi Ferenc ki­jelentette, hogy ez nem el­határozás kérdése, hanem következmény. Amennyire nő a termelés versenyképes­sége, olyan ütemben növe­kedhet a fejlődés dinamiz­musa is. A jövő fejlődése érdekében a jelenleg rendel­kezésre álló eszközöket ezért a legcélszerűbben kell fel­használni, éppen a verseny- képesseg fokozása érdeké­ben. A további feladatokkal kapcsolatosan hangoztatta, hogy javítani keli pozíción­kat a. tőkés és a szocialista piacon s kijelentette: az új növekedési pálya megkíván­ja, hogy továbbfejlesszük a gazdasa grá ny i lás rendszerét, a tervezést, a szabályozókat és a gazdaságii szervezete­ket. Kitért arra, hogy az álácsonyább növekedési ütem nem vonatkozik a me­zőgazdaságra. Mezőgazda­ságunk hozamai világszínvo­nalúak-, a költeégék' azonban ínágasák. Itt elsődleges fel­adat a ráfordítások mérsék­lése, vagy a hozamok továb­bi növelése. Életszín vonal-politika ok­kal kapcsolatosan . hangsú­lyozta a Központi Bizottság titkára: utólag is helyesnek ítéli, hogy a népgazdasági terheket csak fokozatosan érezte meg a lakosság. A jövedelmek alakulásáról szólva azt emelte ki, hogy ugyanazért a fizetésért na­gyobb tejlesítményme van szükség. Kitért arra is, hogy a nehéz gazdasági helyzet el­lenére számos kezdeménye­zéssel. beruházással, szer­vezési intézkedéssel sikerült javítani a lakosság közér­zetét, életkörülményéit. A megnyitó plenáris ülést követően a vándorgyűlés résztvevői négy szekcióban összegzik az intenzív, keres­letvezérelt növekedés eddigi tapasztalatait és a további tennivalókat. Hocs János, országos terv­hivatali államtitkár a nép­gazdasági tervezés fejleszté­sének feladatairól szólt vi­taindító előadásában. Hang­súlyozta, hogy az új növe­kedési pályára való átállás a gazdaságirányítási rend­szer komplex továbbfejlesz­tésével egyidőben jelentős feladatokat ró a népgazdasá­gi tervezésre is. A kereslet vezérelte növekedést olyan feltételek megteremtésével kell biztosítani, amelyek egyben a hatékonyság javí­tását is segítik. Éppen ezért javitaini kell a tervezőmun­kában résztvevő szervezetek, intézmények és vállalatok munkájának összhangját és a tervezés Színvonalát is. — A tervezési nendsaer továbbfej leszités-saek kulcs- . eleme — mondotta továbbá — a vaLláiati tervezés kor­szerűsítése. A vállalatok űet- erdeke az érdemi és önálló tervezés, a vállalati straté­gia és az ésszerű vállalkozót magatartás kialakítása. A népgazdasági terv csak a feltétlenül szükséges scciBc körben tartalmazzon a vál­lalatokra kötelező döntése­ket, ezzel párhuzamosa» azonban erősödjön a gazda­sági szabályozóknak a ha­tékonyság javítására kötele­ző ereje. A vállalatoknak terveiket fejlődésük, saját szándékaik és törekvéseik meghatarozásara, saját fele­lősségükre kell készíteniük. A népgazdasági tervezésnek és irányításnak az így kiála- kított vállalati tervekből foglalt információkat kell hasznosítani és megtalálni a megfelelő összhangot ezek és a népgazdasági tervcélok, valamint a végrehajtást szolgáló eszközök között. Külön szekció foglalkozott a gazdasági szabályozás új követelményei veL Madarast Attila pénzügyminisztérium» államtitkár összegezte vitain­dító előadásában a gazdaság­irányítás azon fő feladatait, amelyeket a nyolcvanas evekben a gazdasági szabá­lyozás útján kell megvaló­sítani. Az új növekedési pálya nemzetközi összefüggéseivel a hármas szekció ülése fog­lalkozott. Bognár József-aka­démikus vitaindító előadá­sában vázolta azokat a nemzetközi gazdaság jelen­ségeket. amelyek hatása az egész addig érvényes növe­kedési modellt összeroppan- totta. Mint mondotta, a tő­kés országokban már a hat­vanas években megdrágult á technika és a munkaerő, ért követte az energia- és a nyersanyagárak növekedése. Mindebből együttesen követ­kezik, hogy új gazdaságnö­vekedési típusra, modellre van szükség, Ennek a mo­dellnek alapvető követelmé­nye, hogy takarékos legyen; energiával és nyersanyaggal, munkaerővel, illetve a mun­kaerő hasznosításának for­máival, a beruházásokkal, és se jelenleg helyzetben az importtal és a fogyasztással is. A gazdaság szervezetével és fejlesztésével foglalkozó negyed] k szekció előadója, Hetényi István pénzügymi­niszter elmondotta, hogy az utóbbi két—három évben egyre gyakrabban került sor a gazdasági szervezetek — a vállalati és az irányítóezer - vezet — átalakítására. Ezek alapvető célja a termelő erők és a termelési viszo­nyok optimális ö^ir/ehan to­lása. volt. A szervezeti vál­toztatások zöme decentrali­záló, ugyanis sok vonatko­zásban centralizáltabb vál­lalati szervezettel rendel­kezünk. mint amit a terme­lő erők fejlettsége és az áru­pénzviszonyok indokolnak. Megmutatkozott ez a nagy­vállalatok túlsúlyában, a kis- és középvállalatok hiá­nyában. Megindult azonban az integráció folyamat is, megnőtt a társulások és a közös vállalkozások száma. A szervezeti rendszer mó­dosításának másik alapvető iránya az állami és szövet­kezeti • vállalatok önálló te­vékenység lehetőségeinek javítása, nagyobb rugalmas­ságuk és formagazdagságuk kialakítása. A külkereskede­lemben lazult a merev prp- fi trendszer és a kutató in­tézetek tevékenysége, szer­vezete is módosult. A XXI. közgazdász ván­dorgyűlés kedden négy szekcióban folytatja üléseit. A KAPOSPLAST Kefe- és Műanyagipari Vállalat fölvesz jó kereseti lehetőséggel 3 műszakos és folyamatos üzemeibe betanított munkásokat, lakatosokat, szerszámkészítőt, tehergépkocsi- és traktorvezetőt egymúszakos munkarendbe. Jelentkezés személyesen a vállalat munkaügyi osztályán. (204626)

Next

/
Oldalképek
Tartalom