Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

Ma/ magyar társadalom A béke és barátsági hónap nyitái^a „Nemet mondunk a fegyverkezés megszállottjainak” Nagygyűlés Barcson a Kemikálbaa Pattogó ritmusú indulók hangjaira gyülekeztek teg­nap délután a barcsiak a Kemikal épttésimúanyag-feldol- gozó gyárának nagytermében, hogy emlékezzenek a múlt­ra, számot vessenek a jelennel s hitet tegyenek békeóha- ■ juk mellett — amikor irakiak és irániak gyilkolják egy­mást, bombák hullanak a libanoni es palesztin települé­sekre, angol és argentin katonák nyitnak tüzet egymásra vagy a közép- és dél-amerikai katonai diktatúrák esze­veszett terrorjáról hallunk ... F ölöslege« hosszadal- rpasan bizonygatni annak tényét, hogy a társadalom szempontjából milyen jelentős az értelmi­ségnek az ország népessé­gen belüli aránya, s milyen ennek az értelmiségnek a szakmai és szociális össze­tétele. Magyarországon a felső­fokú oklevéllel rendelkezők száma a két világháború között meglehetősen kicsi volt, és keveset változott. 1941-ben például nem érte el a százezret. A 25 éven felüli lakosságon . belüli arányuk 1949-ig nem ha­ladta meg a két százalékot; 1960-ban már megközelítette a három; 1970-ben pedig meghaladta a négy százalé­kot, a 70-es évek végére vi­szont már felülmúlta az ötöt — vagyis számuk több mint négyszázezer. A gazdasági-társadalmi fejlődés következtében azonban nemcsak létszám­ban változott meg a hazai értelmiség, hanem szakmai és szociális összetételében is. Eléggé ismert az a köz­szájon forgó megállapítás, hogy Magyarország 1945 előtt „jogásznemzet” volt. A két világháború közötti népszámlálások adatai sze­rint ugyanis a felsőfokú végzettségűek között az ál­lam- és jogtudományi vég­zettségűek aránya volt a legnagyobb (az összes értel­miségi egyharmada); utána következtek a pedagógusok. Az egészségügyiek . (orvos, gyógyszerész) 17, a műsza­kiak 13, a mezőgazdászok nyolc, a közgazdászok négy •zázalékot tettek ki. Az elmúlt 30 évben be­következett változások j^ érzékeltetik az adatok. Tény, hogy ez időszak alatt az előzőekben elhanyagolt szakmák léptek előtérbe a gazdasági fejlődés igényei­nek megfelelően, így főleg a műszaki, mezőgazdasági pályákon működők száma növekedett a legdinamiku­sabban. Ez lényegesen meg­változtatta a diplomások szakmai struktúráját. A 70-es években már a peda­gógusok képviselik a felső­fokú végzettségűek egyhar- madát. .A második legna­gyobb hányad a műsza­kiaké: 22 százalék. A szóban forgó időszak­ban radikálisan megválto­zott az értelmiség szociális összetétele is. A népi kollé­giumi mozgalom, a szak- érettségi rendszere, az egy­séges és kötelező általános iskola létrehozása, az egye­temi felvétel új rendje — egyéb intézkedésekkel együtt — elősegítette a mű­velődés,: privilégiumok föl­számolását, s ezzel együtt a művelődési különbségek csökkentését. Ennek a fo­lyamatnak az eredménye­ként ma Magyarországon a vezetők és értelmiségiek mintegy kétharmada mun­kás-, illetve parasztszár­mazású. Vizsgálatok alapján azon­ban megállapítható, hogy az értelmiség származás sze­rinti összetétele Budapesten és vidéken számottevő elté­rést mutat. Míg a vidéki értelmiség 61 százaléka fi­zikai származású, addig a budapestieknek csupán 36 százaléka. A különbség minden foglalkozási cso­portnál megtalálható. Min­denesetre tény. hogy szár­mazását tekintve a buda­pesti értelmiség zártabb, mint a vidéki. Nézzük meg közelebbről, mi van a számok mögött! Az értelmiség gyors ütemű létszámnövekedése és szak­mai, szociális struktúrájá­nak változása maga u én vonta műveltségben, kuliu- ráltságbeli szerkezetválto­zását is. s ez hat az egész társadalom kűlturalis szint­jére. Nem lehet vitás, hogy a nemzet műveltsége és kul­turális potenciálja szem­pontjából nagy jelentőségű, ha minél több a felsőfokon kiképzett. szakember. Az impozáns számok fényében sem szabad megfeledkezni azonban az alábbi ténye­zőkről. A végzettség szint­jét tekintve a felsőfokú diplomások között kb. 60 százalékot tesz ki az egye­temet végzettek száma; több mint egynegyedük rendelkezik főiskolái vég­zettséggel. a többi felsőfo­kú technikummal. A jelen­legi besorolás tehát erősen eltér a múltbelitől, amikor csak er. egyetemi, majd a továbbfejlődés során az egyetemi és főiskolai vég­zettség számított „felsőfo­kúnak". A végzettség szint­je — épp a felsőoktatás szervezete miatt — szak­mánként jelentősen külön­böző. Vannak olyan diplo­mások (például az egészség- ügyiek, illetve az állam- és jogtudományiak), ahol a fel­sőfokú végzettség egyetemi végzettséget jelent, mert az adott képesítést csak egye­temeken lehet megszerezni. Más a helyzet a többi szak­mai csoportnál. (Például a pedagógiai végzettségűeknek csak kétötöde járt egye­temre.) Mindenesetre az adatok arra is figyelmeztet­nek, hogy „mennyiségi” ér­telemben is csak'nagyon ’ vi­szonylagosan ' használhá'tb, szinoním értelemben a ^fel­sőfokú végzettségű” és az „értelnviségi” megjelölés. Hiszen nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy a fő­iskolák és egyetemek a nap­pali, esti és levelező tago­zaton nagyon is eltérő szín­vonalú képzést nyújtanak. Elgondolkodtatóak kutatá­si eredményeink, amelyek az értelmiség továbbtanulá­sára és továbbtanulási szán­dékaira vonatkoznak. Itt ar­ra a paradoxonra utalok, hogy mind vidéken, mind pedig Budpesten azok az értelmiségiek tanulnak, Il­letve szándékoznak tovább­tanulni. ákik jelenleg is magasabb iskolai végzett­séggel rendelkeznek. . A szakmai képzettség mellett, nem elhanyagolható tényező az értelmiség tár­sadalomtudományi kultúrá­ja sem. Az értelmiség kul­turális „fogyasztásáról” szólva nem tekinthetünk el a könyvhöz való viszonyá­tól. A különböző nemzetkö­zi vizsgálatok összehasonlító adatai azt bizonyítják, hogy értelmiségünk olvasási akti­vitása •— elsősorban szép- irodalmi — kedvező képet mutat Tény, hogy nálunk a könyvhöz — hagyományo­san — jó viszony alakult ki. Erre utalnak olyan ténye­zők. mint a családi könyv­tárak nagysága, a könyvvá­sárlás, az olvasás gyakori­sága. Megerősítik ezt vizs­gálati tapasztalataink is. A foglalkozási rétegek között viszonylag eleg arányosan oszlanak meg a különböző nagyságú házi könyvtarak, csak a műszakiaknál es a közgazdász-jogász csoport­belieknél csökken a na­gyobb könyvtárral rendel­kezők aránya. Az olvasasd aktivitásra vonatkozó adatok szintén kedvező képet mutatnak. Budapesten es vidéken egyaránt. A vidéki értelmi­ség köreben a vizsgálatot megelőző három hónapban a megkérdezetitek 65 száza­léka olvasott legalább egy szépirodalmi könyvet, a budapestieknek viszont R0 százaléka állította, hogy ol­vasott a szóban forgó idő­szakban. A különböző fog­lalkozási rétegeket össze­hasonlítva megállapítható, hogy legtöbbet — vidéken és Budapesten egyaránt — a pedagógusok olvasnak. a z értelmiségi szak­mák szerkezeti vál­tozásainak jeleintősé- sége mindenekelőtt az. hogy nálunk is tért hódítottak a régebben elhanyagolt szak­területek, mint a műszaki, mezőgazdasági, közgazdasá­gi stb., es hogy megnöveke­dőit az említett szakmák értelmiségi-állománya. Ez valószínűleg maga után vonja azt ás, hogy a kultú­rának ezek a hosszú ideig háttérbe szorított elemei nagyobb jelentőségre tesz­nek szert, s fokozatosan be­épülnek ' a szélésebb töme­gek műveltségébe. Ügy vélem, hogy az ér­telmiségi pályák szerkezeti módosulása, valamint az ér­telmiség szociális összetéte­lének megváltozása — más tényezőkkel együtt — maga után vonja a kulturális ér­tékek átrendeződését, kor­szerűsödését, demokratizá­lódásai is. M. L. 1945. május 9-e a béke el­ső napja volt Európában. Évente megemlékezünk erről — es nemcsak az évfordu­lón. A legszebb tavasai hó­napban. májusiban tartjuk a béke- es barátisági hónap rendezvényeit. A somogyi eseménysorozat megnyitójá­ra tegnap került sor a Diá­vá-parti városban. A Himnusz elhangzása után vers következett, majd Pető László, a Hazafias Nép­front barcsi városi bizottsá­gának tik tára köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Hor­váth Sándort, a megyei párt­bizottság osztály vezető jet, Tóth Károly megyei tanács­elnök-helyettest, Süveges Sándort, a városi pártbizott­ság első titkárát, Sárdi Árpádot, a megyei KISZ-bs- zottség első titlkárát és Sziklai Gábornál, az Orszá­gos Béketanács tagját. A nagy gyűlésen Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácséinak osz­tályvezetője mondott beszé­det. Emlékeztetett árira, hogy Európa a második vi­lágháború befejezése óta még soha sem élt át olyan feszült időszakot, mint most. Pedig a hetvenes évek Iskolák. . KISZ-szervezetek, mumkásóregység, úttörőcsa­patok, szocialista brigádok, tsz. ifjúsági és löveszklubok, kollégiumok viselik névét, ápolják, őrzik Latinca Sán­dor emlékét. — Ez adta az ötletet, hogy Latinca-napot rendez­zünk. meghívjuk az e nevet viselő közösségeket. Célunk, hogy jobban megismerjék névadójuk .életét,...munkássá­gát, s :e közösségek közel kerüljenek egymáshoz. Most mi. vagyunk a vendégiá tők, a rendezők, együtt, az SZMT-vel, a.jövőben pedig a Latinca Tsz vagy pedig a munkásőrség, a Kaposvári Cukorgyár KlSZ-szerve- zete lesz — tájékoztatott Pap János, a Latinca Művelődési Központ igazgatója. Tegnap volt az első La­tinca-nap. Délelőtt a külön­bözz) szakmai szakszerveze­tek bizalmijai vetélkedtek enyhülését a tárgyalások jellemeztek. E tárgyalássoro- zatban hazánk is részt vál­lalt s e szellemben tevékeny­kednek ma is hazánk veze­tői; elég, ha arra gondolunk, hogy a közelmúltban foly­tatott párbeszédet a Köz­ponti Bizottság első titkára, Kádár János az NSZK fővá­rosában vagy ama, hogy a közeli jövőben várjuk ha­zánkba a francia államfőt. A tárgyalásoknak persze van­nak ellenzőik is — azok, akik igyekeznek gátat vetni a békés egymás mellett élés­nek. Ma a világon percenként egymillió dollárt költenek fegyverekre. S noha egyes imperialista körökben „csu­pán” koriátozoút nukleáris háború veszélyéről beszél­nek, tudjuk: ilyen nem léte­zik; az atomfegyverek beve­tése végzetes, lehet az embe­riségre. Ezért is döntött úgy arz Országos Béketanács, hogy üzenettel fordul az ENSZ-közgyűlés leszerelesi ülésszakához. Ennek az üzenetnek ter­vezetét olvasta föl tegnap Juhász Róbert —, hogy a nagygyűlés résztvevődnek egyetértését kérj« a vógle­egymással a mozgalom idő­szerű kérdéseiből, a bizal­miak feladataiból, kül- és belpolitikát kérdésekből. A ges szöveghez. Ezzel az üze­nettel ismerkedhetnek majd meg a többi hasonló rendez­vény résztvevői, s ha jóvá­hagyják, a magyar nép kí­vánságaként jut el majd a címzetthez. Bartha József né, a Kemikál barcsi ' gyárának párttitká­ra a dolgozó nők neveben kért szót, hogy elmondja: mit tesznek az enyhülés, a békés egymás mellett élés és a haladás érdekében. Töla hallottuk, hogy a nők azért is érzékenyebben reagálnak a körülöttük zajló esemé­nyekre, mert édesanyák, és jobban féltik gyermekeiket, szerettei kei. Németh Imre gépkocsive­zető, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetből jött -a nagygyűlésre, s a Március 21-e szocialista brigád tár­sai nevében olvasott föl egy levelet. Ezt a résztvevők egyetértésével aiz Országos Béketanácshoz küldték. „Tiltakozunk az atom­fegyverek további nyugat- európai telepítése ellen, tá­mogatjuk a szovjet békekez­deményezéseket, a fegyver­zetek csökkentésére tett ja­vaslatokat — hangsúlyozza a levél többek között. — Ne­künk, európai embereknek az igazi megoldás az, hogy egész Európa atomfegyver- mentes övezet legyen. Kér­jük az Országos Béke taná­csot, hogy tegyen meg min­den tőle telhetőt az európai biztonság erősítése, a fegy­verzetek csökkentése érde­kében. gyan nyerték el a kongresz- szusi oklevelet, háromszor a ^vállalat, egyszer pedig a szakma kiváló brigádja ki­Latinca-nap Kaposváron Elültették az uborkát A heiési Vükár Béla Tsz kertészetében is végeztek a rlkfóliás uborka ültetésével. Két hektárra került korai faj­ta, júniusban hoz termést. tíz csapat versengéséből a városi tanács háromtagú együttese került ki győzte­sen. a második helyen a Volán 13. számú Vállalata, a harmadikon ped.g az építők közös csapata végzett. Közben könyv- és hangle­mezvásár zajlott le. sokan vásárolták a Latinca Tsz al­kalmi árudájában ' nagyorr szép terményeiket az üzleti árnál jóval olcsóbban. Foto- és dokumentumikiál- lítás ismertette meg a La­tinca közösségek éleiét. A Latinca Emlékmúzeum, a kaposvári Latinca munkás- őregység. az arany oklevéllel kitüntetett Latinca kollégi­um, a cukorgyár Latinca KISZ-szervezete és az MHSZ Latinca . lövészklubjának életéről készített fotókat hosszan szemlélték a látoga­tók. És a Major Zoltánnak alkalmi előadását is. aki a Latinca Tsz e' nevet viselő brigádja tagjaként küldött volt a termelőszövetkezetek IV. kongresszusán. soka" hallgatták _ érdeklődéssé’. Megnézték' egyúttal a brigád munkájáról készített fény­képeket, meghallgatták, ho­tüntetést. Térzene csendült föl a La­tinca téren. A honvédzeiie- kar Szabó László karmester irányításával szórakoztatta a művelődési központba igyekvőket. Ide hívták meg műsoros estre a Latinca Sándor nevét vi­selő közösségeket. Folytató­dott a könyv- és a hangle­mezvásár: többen jókora csomagokkal ültek be a színházterembe. Itt a szép számú hallgatóságot Svajda' József, az SZMT osztály ve­zetője üdvözölte, s Latinca Sándor forradalmi munkás­ságáról beszélt. A Latinca-nap műsoros esttel zárult. A honvédzene­kar. az 512-es Szakmunkás­képző Intézet irodalmi cso­portja. a Vikár Béla Kórus, Ihos József parodista, a So­mogy Táncegyüttes gyermek - és felnőttcsoportja szórakoz­tatta műsorral az első La­tinca-nap résztvevőit. Sz. L. Érteliiiiséo a változások tükrében Bizalmiak vetélkedője — Fényképkiállítás, műsoros est

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom