Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
Vasas szívvel Előző este későn, tíz óra után fejezte be a munkát Szilágyi József, a Kaposvári Elektroncsőgyár fiatal szakmunkása, másnap reggel azonban már hat óraikor ott volt gépé mellett a szerszámkészítő műhelyben. — Most egy koordinátafúrógépen vagyok. Ezen a gépen ketten dolgozunk Nagy Péterrel, ő most tanulmányi . szabadságon van. Ilyenkor, ha vaimilyen sürgős munkát kell elvégezni, helyette is dolgozom, hogy ö nyugodtan tanulhasson, készülhessen az érettségire. Amikor én voltam hasonló helyzetben, Péter készségesen vállalkozott, s elvégezte, amit vártak tőlünk ... Valamikor agronómusnak készült, elvégezte a mező- gazdasági technikumot. Azután élete, sorsa másként alakult. Ma már egy olyan gyári munkásközösséghez tartozik, amelytől nem tudna, de nem is akar elszakadná. — Vonzódtam a vasas szakma iránt. Ezért jelentkeztem ide az Izzóba szerszámkészítő tanulónak 1969- ben. Amikor sikeresen letettem a vizsgát, úgy éreztem, ez a tudás még kevés. Megszereztem az esztergályos szakmát, ezt követően pedig a forgácsoló szaktechnikus képesítést. Tevékenyen részt vett és részt vesz ma is a gyár ifjúsági szervezetének életében. KISZ - ti lkanként sokat lett a mozgalmi munka, a kulturális és a sportélet föl- lendítéséért. Tagja az ifjúsági klub vezetőségének. — Szorgalmas munkájával, magatartásával kiérdemelte, hogy hat esztendeje a kommunisták soraiba fogadtuk, a legutóbbi választáskor pedig bekerült a pártvezető- sógbe. Tömegszervezeti felelősként is megfelel a bizalomnak — mondja róla Bójás Gyula, a gyár párt- vezetőségének titkára. Szilágyi József egyike azoknak a fiatal szakembereknek, akik tudják: nem elegendő az, ha csupán szakmájukat ismerik kifogástalanul, így politikai műveltségüket is gyarapítják. Elvégezte a marxista középiskolát, most az esti egyetem első éves hallgatója. Szenvedélye a fényképezés. Ha a gyárban valamilyen ünnepség, rendezvény van, új gépet szerelnek föl, vagy valamilyen kulturális, sporteseményt tartanak, ő nem hiányozhat ezekről. Ezért ' vállalta el a gyári íotószak- liör vezetését, és készségesen segít másokkal is megismertetni, megszerettetni ezt a szép szenvedélyt. Még egy újabb szakmát szerez, mozigépész tanfolyamra jelentkezett, Ennek is hasznát veszi, ha a gyárban akarnak majd filmeket vetíteni. Az idei május 1-e emlékezetes marad számára. Hagyomány az elektroncsőgyárban — mint nagyon sok más üzemünkben —; hogy bensőséges ünnepségen köszöntik a munkások nemzetközi ’ seregszemléjének napját. Egyúttal pedig kitüntetik, elismerésben részesítik a munkában kiemelkedőt végzőket. Kicsit meglepődött, amikor a tegnapi ünnepségen a névéit hallotta. S főként, amikor átadták neki A szakma ifjú mestere kitüntetést. Életében ez az első kitüntetése. — Nagyon jólesett. Ez tovább erősíti a gyárhoz való tartozásomat. Itt kezdtem a szakmát tanulni, itt váltam szakemberré, s itt lettem kommunista. A tanulást nemcsak lehetővé tették, hanem ösztönöztek is arra, s minden föltételt megteremtettek. Az esti egyetem után elvégzek egy hegesztő tanfolyamot, hogy még többet adhassak a gyárnak. Szilágyi Józsefből nem hiányzik az a vasas szív. Szalai László HAJNAL A TELEPEN Fél négykor még inkább éjszaka, mint hajnal van. A somogybabodi tsz túri tehe- nésizeti telepén mór világítottak a fenyek. Az országúiról nézve olyan volt az istálló, mint távolban haladó, éjszakai személyvonat. A négy állatgondozó közül kettő már javában serénykedett. — Nem fér bele minden a munkaidőbe, ezért jöttünk ma előbb — mondta Kovács János, aki négy éve dolgozik a Telepen. — Miért nem napközben „túlóráznak”? — Azt nem lehet. Olyankor pihennek a tehenek, s ha zavarják őket, észrevehetően apad a tej. Elég egy hangosabb szóváltás vagy valami szokatlan zaj, máris 50—100 literrel kevesebb kerül a tartályba. — Ügy hallottam, korábban rakodóként dolgozott a tsz-ben. Ott nyilván nem kellett háromkor kelnie. — Szükségem van a napközbeni szabad órákra. Nemrég építkeztünk, még nincs kész egészen... Sok munka van az otthon körül is. A fejők ötre járnak, Hencz Istvánná azonban már fél órával előbb érkezett, sírva. — Éjfélkor jött szólni az orvos, hogy a fiamait motorbaleset érte. A kaposvári kórházba vitték. Azt sem tudom, mi van vele. Szemhuny ásnyit sem aludtam. — Miért jött be mégis? Szabó-varró tanfolyam Karódon Gondosan összeállított munkaterv szerint dolgozik a karádi áfész kilenctagú nőbizottsága. Özv. Tóth Józsefné, a nőbizottság elnöke tagja a szövetkezet igazgatóságának is, így közvetlenül tájékozott az ellátás, a termeltetés. a felvásárlás, a szolgáltatás és az ipar minden kérdésében. Az itt elhangzottakat természetesen közli a nőbizottság tagjaival, akik viszont elmondják az einök- asszonynak, hogy milyen tapasztalataik vannak ezeken a területöken. Legutóbb például a tápellátás igényeinek növekedéséről, felvásárlási és termélitetési kérdésekről adtak hasznos információkat. Sokat tesz a szövetkezet nóbizottsága azért, hogy a családok a körzetükhöz tartozó községekben mindenütt megtermeljék a saját szükségletet szolgáló zöldséget, gyümölcsöt, és ha lehet, ezzel a tevékenységgel az ellátás javításét is segítsék. Az utóbbi évek munkájából kiemelkedik az a főzőtanfolyam, amelyet a szövetkezet segítségével szerveztek a karádi vendéglőben. Az volt a cél, hogy a nők második műszakját megkönnyítsék. Ennek érdekében tanulták meg az egyszerűbb ételek gyors kései tését; konzerveket és félkész termékeket használtak fel. Hasonlóan dicséretes módon ápolja a népi hagyományokat a nőbizottság. A dédmamálkitól és ükimamák- tól származó eredeti karádi hímzést tanítják meg a mai fiataloknak. Mintaterítőket készítenek e motívumokkal, és átadják őket a tájháznak. Sok asszony örült annak a szabó-vairró tanfolyamnak, amelyet ugyancsak a szövetkezet szervezett. Az arany minősítésű pávakor és a táncegyüttes munkájához anyagi és erkölcsi támogatást adnak. A nőbizottság elnöke például a megalakulás tói kezdve ott énekel a kórusban. CSUPOR TIBOR KIS-BALATONI BARANGOLÁS A korábban helytelenül kiparcellázott parti telkek tulajdonosai alámosott, el- habolt kertjeiket és épületeiket panaszolták. A két- három évtizedes rossz par- •ellázási gyakorlat másutt s visszaütött: a vállalati s magántelkek egyenesen a óba nyúltak, elzárva a Ba- atont a nagyközönségtől. A ervezők, vízügyi szakemberek úgy gondolták: a partvédőmű mögötti feltöltéssel értékes közterületek nyerhetők. Kényszerítő erővé vál- ak oktalan presztízsmegfontolások is. Csak így épülhetett az északi parton 36 kilométeres partvédőmű, ott, ahol az elhabolás egyáltalán nem fenyeget. A hetvenes évek végéig az összesen 197 kilométer hosszú part déli felének teljes beépítését tervezték biológiai sivatagot jelentő kő- és betonfallal. (72,5 kilométer már kész!) S ez alapvetően mepváltoztatja a hullámok viselkedését A kőfal ugyanis — a korábbi állapottal szemben — megállítja a hullámokat Ennek következtében a hullám nem hal el, nem szellőzik át, nem ejti ki hordalékát és a magával cipelt szennyet, szemetet Az immár kemény felületen megtörik, onnan visszaverődve „üstöt” mélyít a kőfal elé. Csöndes időben a mélyedésekben összegyűlik a finom üledék, a híg iszap. Benne a heves hullámzás ellenére megtelepül a hínár, leggyakrabban a fésűs békaszőlő. Ha a kőfal szögletet öblözetet alkot, megtörve a déli • vízépítette, maturus part egyenes vonalát nádas veti meg ott a lábát Keszthely és a déli part többi, oly lelkesen emlegetett fövenyfürdője a hullámokat partra futtató homokháton létezett. A parti építkezések, az át nem gondolt partalakítások szetron- csolták ezt a tavi életben oly fontos parti sávot. A művet a „védő” kőfalak megépítése tetőzte be. A part megváltozott kinetikai viszonyai és a balatoni iszap, hordalék mennyiségének rohamos gyarapodása egymással párhuzamosan, egymást erősítő, fokozó hatások. Az eredményt ismerjük: gyorsan iszaposodnak a strandok és általában a Ba- laton-part. Az iszap gyarapodásával új — eddig kevésbé ismert — biológiai folyamatok indulnak meg a tóban. Mint láttuk, a vízmélység radikális csökkenése után kezdődött 1880 után a rohamosan előretörő hinarasodás. E század hatvanas éveinek közepén további mocsári fajok jelentek meg a Balatonban. Nemcsak a keszthelyi öbölben, hanem a többi medencében is terjednek. (Kólókén, átokhínár, fésűs békaszőlő, bojtos békalencse stb.) Terjeszkednek a nádasok is. 1900-ban még azt írta a Balaton növényföldrajzát kutató Borbás Vince a déli partról: „A puszta part szélét egész Balatonszentgyör- gyig változatlanul szemlélhetjük...” Vagyis sehol sem zárja el nádas a Balaton vízének szélét. A századfordulótól a somogyi oldalon itt is, ott is megjelentek az apró nádfoltok, . kisebb-nagyobb nádsűrűk. Később e foltok tekintélyes mezőkké olvad?, tak össze. Igazi nádrengeteg hullámzik ma Fonyód-Béla- telep és Berény között. A húszas években mélyítették a badacsonyi kikötőt, f a fölszaggatott fenékről sok rizóma szabadult el. Ezeket a hullámok átsodorták a szemközti partra. A nád gyorsan megtelepült, és növekedésnek indult. Egyes föltételezések szerint fejlődéséhez tetemesen hozzájárulnak a Nagy- berekből a turzás homokré- tegén átszivárgó, szerves anyagokban gazdag berekvizek. A nád további térfoglalása várható a Balatonban. A déli part sekély, a nádast csak a hullámok ereje akadályozza meg, hogy tovább haladjon a vízben. A folyók, állóvizek növényzete önmagában is állandóan változik. A növény- társulások saját létföltételeiket fokozatosan kedvezőtlenné teszik: a tóba hullt anyagoktól töltődik a fenék es földúsul a víz tápanyag- tartalma. S az új állapot már más vegetáció megtelepedésének kedvez. A hatvanas években a keszthelyi öbölben s újabban a szigligeti medencében a változás határozottan a mocsári növényzet előretörésének irányába mutat. Mindez csak lassú, évezredes folyamat volna, ha a környezetből nem érkezne elképesztő bőségben tápanyag. A Zalán végzett mérésekből kitűnt, hogy évente átlag 70 ezer tonna lebegő szerves anyagot szállít a folyó a Balatonba. (Folytatjuk.) — Hogyne jöttem volna! Az állatokat nem hagyhatom. A többiek örülnek, ha a sajátjaikat győzik. Különben nyolc előtt még csak telefonálni sem tudok. Az asszony huszonhárom éve dolgozik az állattenyésztésben. Aznap is ellátta a dolgát, amikor öt éve a férjét megtaposta egy bika. A férfi azóta rokkant nyugdíjas. Henczné így lett családfenntartó. öt óra előtt már szürkül. Teknős János éjjeliőr sze- delőzködött. — Ne gondolja, hogy az éjjeliőr csak üldögél. Az éltetéstől a kitrágyázásig sok mindent el kell végeznie. — Mennyit kap egy éjszakáért? — Valamivel több mint száz forintot. — Úgy tudom, a faluban kétszer ennyit is fizetnek egy napszámra, s ott még csak éjszakázni sem kell. — Igaz, csakhogy úgy nem találnék minden napra munkát. Az itteni bér szerényebb, de biztos. Az én koromban az ember már a nyugdíjra is gondol. Balogh József állatgondozó a teheneket csutakolta. — Nézi azt valaki,' hogy milyen tiszták az állatok? — De még mennyire! A műszakvezető vagy a telepvezető naponta végigjár. Ahol szépek az állatok, ott a gondozó tehenenként öt forinttal kap többet, ahol viszont kifogás van, az alapbért is csökkentik 10—20 százalékkal. — Kialakult-e verseny a négy sor állat gondozói között? — Nemigen — válaszolta a férfi bizonytalanul,* hosz- szas habozás után. Biztosra vehettem, valójában mindennapos a vetélkedés. Fél hat körül ért be Józó István, a 26 éves műszakvezető. — Háromnegyed ötkor indul a buszom Gamásról. Mire hazaérek, este nyolc óra van. Egy hétig megy így, a következő hetem szabad. — Fiatal szakemberek gyakran panaszolják, hogy az iskolában minden szaktárgyból kitűnőre vizsgázók közül is sokan megbuknak a gyakorlatban emberismeret vagy éppen vezetéslélektani tapasztalatok híján. — Hat éve vagyok a telepen. Hamar rájöttem, hogy minden emberrel más nyelven kell beszélni. Van, aki a közvetlenebb hangot várja el vagy azt, hogy minden mondatban benne legyen a Jegyen «íves". Mással határozottabban kell beszélni. Ma már csak elvétve fordul elő összeütközés. Úgy tapasztalom, sokat javult a munkafegyelem. Pár éve nem így néztek ki az állatok... Pusztai Józsefné közben a tehenek „farkabojtját” kezdte mosni egy vödörbőL — Ezt miért csinálják? — Minden lehetséges módom törekszünk a tisztaságra. Eddig mjndig első osztályú volt a tejünk, jövőre azonban bevezetik a csira- szám szerinti minőségi átvételt. Nem árt készülni a nagyobb követelményekre. Eddig elsősorban a literekre figyeltünk, a bért is a kifejt tej alapján kaptuk. A hosszasan kígyózó üvegcsővezetékben épp napfelkeltekor kezd zubogni a tejpaitak. Az istálló végéből zeneszó hallatszik.... — Csak nem a Deltában látott „zenés fejessel” próbálkoznak? — Ugyan, dehogy — válaszolja Vaíkó László állat- gondozó. — Egyszerűen csak szeretem a zenét. Könnyebben megy a munka. ?— Kiderül, a férfi a felsőmocso- ládi „banda” dobosa, ső,t — ha kell — hegedűse egy személyben. — Gyakran hívnak bennünket lakodalmakba, tánc- estélyekre. Hat-nyolc órát végigfújni fizikailag is nehezebb, mint vasvillázni. Bármeddig tart is a mulatság, hajnalban jönni kell. — Nem sok ez együtt? — Ugyan, hiszen ha most délelőtt hazamegyek, - csak akkor jön a háztáji. Sokfélét kell csinálni, ha boldogulni akar az ember. Ceglédi Géza főállattenyésztő büszkén mutatta meg a szomszédos új istállót, melynek benépesítését a következő hetekben kezdik. Beszelt a takarmányterme-, les ésszerűsítéséről, az ön- költségek mérséklése érdeké- ' ben tett kezdeményezésekről, a takarmányozás gépesítéséről, a nagyobb húzóerejü. minőségi munkára ösztönző bérezéssel kapcsolatos tervekről. Szavaiból kitűnt, hogy Somogybabodon is forctuió- ponthoz ért és gyors fejlődésnek indult ez a sokáig mostoha ágazat. A jelenlegi 2200 literes tej-hűtőtar- tály mellett már ott áll egy 5000 literes is. Hazafelé jövet fél nyolckor találkoztam a _ tejipar túrakocsijával. Még délelőtt a feldolgozóba került a hajnali tej. Bíró Ferenc Kitüntették a Volán 13. sz. Vállalatot Nehezebben, le ereiméig! A múlt évi jó munkát ünnepelték tegnap délután a Volán 13. sz. Vállalat dolgozói. Eredményeik alapján a vezérigazgató és a bizalmi testület nekik ítélte a tröszt dicsérő oklevelét. A kitüntetést dr. Csúcs András főosztályvezető adta át Kaposváron. Az eredményt — hangoztatta ünnepi beszédében dr. Bors István igazgató — az hozta meg, hogy a múlt évi tervüket az óvatos mértéktartás és a gazdasági egyensúlyra való törekvés jegyében készítették el. A lehetőségeket azután év közben jól használták ki. Ezt a kezdeményező készség, a rugalmas üzletpolitika, a belső szervezettség erősöuése tette lehetővé, és jól segítette a szocialista bi'igádmozgalom. A személyszállítás teljesítménye 4,6, az áruszállításé pedig 6,9 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. Ez s a takarékos költséggazdálkodás végül oda vezetett, hogy kilencmillió forinttal nőtt — ISSO-haz viszonyítva — a nyereség, s lehetővé vált, hogy — a törszti átlagot messze meghaladóan — 7,3 százalékkal növeljék a béreket. — Eredményeink azt tanúsítják — mondta az igazgató —, hogy a gazdasági ne hézségek ellenére, eddig szunnyadó erőket sikerűit mozgásba hozni, az egész közösség javára. Elsősorban az újítókra gondolok, alak országos jelentőségű kísérletet folytattak a ZIL tehergépkocsik dízelesítésére. Ennek az újításnak az alapján döntött úgy a Gazdasági Bizottság, hogy 1982-ben ezer ZIL tehergépkocsit kell dízelesíteni a kaposvári módszerrel. A vállalat gazdasági eredményeihez egyik közösség többel, a másik kevesebbel járult hozzá. Ezt figyelembe véve értékelték az egységek munkáját. Az Élüzem címet — a vállalat vezetése a szak- szervezeti bizottsággal ívözö- sen — a darabáru és szállítási üzemnek ítélte oda. Igazgatói dicséretet és az szb elismerő oklevelét, a műszaki üzem, az szb és az igazgató dicséretét pedig a csomagolóüzem kapta meg.
