Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-04 / 102. szám

KűsEOEren a Centenáriumi parkban Nagygyűlés Kapos váron Május elseje a dolgozó ember, az alkotó és teremtő munka ünnepe A zászlódíszbe öltözött so­mogyi megyeszékhely lakói t fúvószene ébresztette május 1-én. A kaposvári fúvósok. Zsíros Ferenc, a katonazené­szek pedig S2abó László hadnagy karmester vezény­letével járták a várost, kö­szöntötték lakóit pattogó in­dulókkal. Már kora reggel megin­dult az emberáradat a cseri városrészbe, a Centenáriumi parkba, ahol délelőtt 10 óra­kor kezdődött az ünnepi nagygyűlés. Gyalog, autóbu­szokkal, gépkocsikkal érkez­tek az ünneplők. Sokan a vállalati közössegekből előre megbeszélt helyen találkoz­tak, s ha nem volt is felvo­nulás, mégis együtt érkez­tek. A húskombinát, a Csepel, a Kaposvári Ruhagyár, a Tanép, a SÁÉV és más vál­lalatok dolgozóinak kezében a munkahelyük nevét föl­tüntető táblákon kívül nem­zeti és vörös munkásmoz­galmi zászlót, a béke, a ba­rátság, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő internacionalista kap­csolatunkat kifejező felira­tokat lehetett látni. A békét és a barátságot, a szocializmusba vetett hitet hangsúlyozták a parki dísz­emelvény körüli téren kifüg­gesztett transzparensek is. Ezt fejezte ki az a csaknem húszezer ember, aki a hű­vös-borús idő ellenére is el­ment a nagygyűlésre, hogy együtt ünnepelve köszöntse az első májusi napot, a mun­kásosztály nagy nemzetközi ünnepét. A katonazenekar Szabó László hadnagy karmesterrel az élen látványos gyakorlat­tal nyitotta meg a nagygyű­lést, majd úttörő harsonások köszöntötték az ünneplőket. Fölcsendült a Himnusz, utá­na Bezerédy Zoltán, a Csiky Gergely Színház művésze mondta el Pákolitz István Május című versét. Deák Ferenc, a Kaposvári Városi Pártbizottság első titkára köszöntötte a nagy­gyűlés résztvevőit, s az el­nökségben helyet foglalókat: Varga Pétert, az MSZMP KB tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát, Su­gár Imrét, a megyei tanács elnökét, dr. Szerényi Jánost, az SZMT vezető titkárát, Viktor V. Cnigyin ezredest, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok, a társadalmi és tömegszer- veaetek, a fegyveres testüle­tek képviselőit és az elnök­ségben levő kitüntetett dol­gozókat. Ezt követően dr. Szerényi János, az SZMT vezető tit­kára, a nagygyűlés szónoka lépett a milüx>fonhaz. — Május elseje a munkás- osztály, valamennyi dolgozó legnagyobb ünnepe. Az 1886- os chicagói véres tüntetés emlékére 92 esztendővel ez­előtt, az I. Internacionálé felhívását követve, a tőkés kizsákmányolás elleni gyű­lölet vitte az utcára e napon a munkásságot, hogy meg­mutassa erejét és egységét. Azóta május elseje az embe­ri jogokért, a szabadságért, az új világért, a szocializ­musért küzdők és dolgozók nemzetközi ünnepe. A mun­kásmozgalom hatalmas es hintáknál, szaporán szóltak a céllövölde fegyverei. Minden helyet elfoglaltak az Erdő csárda és a Cser étterem asztalainál, fogyott a virsli, a hurka és a pecsenye, no meg a sör, az üdítő, s a borkóstoló sátraknál is alig győzték a kiszolgálást. Sajnos, az idő a délutáni órákra tovább romlott. Ám ez sem zavarta a műsor iránt érdeklődőket, akiket népi zenekarok, táncosok szórakoztattak. S persze az ünneplők tánca sem maradt el; még az idősebb embe­rek is táncra perdültek. A hazamenők helyett újabb ezreket hoztak a gyakran és pontosan érkező, távozó autóbuszok. Az esti órákban a megeredő eső a majálisozók többségét fe­dett helyre kergette. Ennek ellenére jó hangu­latban, vidáman köszöntöt­ték Kaposvár dolgozói, lakói a 38. szabad május 1-ét, hi­tet téve ezzel, hogy vala­mennyiünknek ez a nap je­lenti a dolgozó ember, az alkotó és a teremtő munka ünnepét! Ezután a Kerékkötő együt­tes muzsikája csendült fel. A Somogy Táncegyüttes gyermekcsoportja dunántúli es szatmári, az együttes fel­nőtt csoportja pedig nyír­ségi táncával aratott forró sikert. Kijutott a taps a Ka­posvári Szimfonikus Zene­karnak — karmester Hevesi András —, amely Kodály In- termezzóját, s a Somogy me­gyei Pedagógus Férfikarnak, amely a zenekar kíséretével Kodály Toborzóját adta elő; Tamas Endrének, a Pécsi Nemzeti Színház művészé­nek, aki a Toborzó szólóját énekelte. A nagygyűlés az Internacionálé és a Rákóczi- induló hangjaival ért veget. S mintha az idő is ked­vezni akarna, ha csak né­hány órára is. de kisütött a nap. Régi május elsejék, majálisok emléke elevene­dett meg: a családok, a ba­rátok, a vállalati közösségek továbbra is együtt marad­tak. Hosszú sorokban álltak a szülök gyermekeikkel a kör­Gábor öértük szólok én cí­mű versét. Határőr-kitüntetés - Zászló a településfejlesztésért legyőzhetetlen erővé vált a világon. Olyan erővé, amely bebizonyította: ha van for­radalmi pártja, hite, ereje és elszántsága, arra is képes, hogy felszabadítsa önmagát es az egész népet., s szövet­ségeseivel. a dolgozó paraszt­sággal és értelmiséggel ősz- szefogva kezébe vegye sor­sának irányítását. Utalt az orosz proletariá­tus példamutatására, majd így folytatta: —. A májusj eszmék dia­dala is, hogy létezik, él, sza­kadatlanul erősödik és fejlő­dik szocialista világrendsze­rünk, testvéri közösségünk, ahoj a munkásosztály a ha­talom; ahol a kizsákmányo­lást végérvényesen felszá­moltuk; ahol az ember egye­nes derékkal járhat és sza­badon élhet, alkothat. Május elseje eszméjének örök ér­vényű értékei vannak. A legfontosabb és a legna­gyobb értéke az internacio­nalizmus, a munkásság, nem­zetközi összefogása, amely mindig bátorítást, tettekben megnyilvánuló segítséget je­lentett az igazságos ügyért küzdőknek, az elnyomottak­nak, a fenyegetett helyzet­ben levőknek. Történelmi példákkal iga­zolta ezt a szónok, emlékez­tetve 1917-re, 1919-re, a spa­nyol nép szabadságharcára, a második világháborúra, 1956-ra. — Az internacionalizmusa szocialista országok vezérlő eszméje volt és marad a jövőben is. Ez napjainkban mindenekelőtt azokban az erőfeszítéseinkben jut kifeje­zésre, amelyet a háború mentes világért, az enyhü­lésért, vívmányaink megvé­déséért, a különböző orszá­gok békés egymás mellett éléséért és szocialista közös­ségünk erősítéséért teszünk. A szocializmus építéséhez, céljaink megvalósulásához békére van szükség. Mi, a •kapitalista országokban élő, dolgozo munkás testvéreink­kel együtt biztonságban, be­kében akarunk élni. Ezért, ha kell, álijük a kihívást, fölemeljük szavunkat a béke megbontói ellen. Azok ellen, akik a nemzetközi erőegyen­súly megbontására, a Szov­jetunió és a Varsói Szerző­dés országaival szembeni katonai erőfölényre töreked­nek. Dr. Szerényi János a fel­szabadulástól eltelt május el­sejék jelentőségét méltatva hangsúlyozta: — Történelmi sorsforduló­ként emelkedik ki ünne­peink sorából 1957. május elseje. Az ellenforradalom maradványai még érintették hazánkat, és megyénkben, városunkban még sokan nem látták, hogy akkori helyzetünkből milyen lesz a kibontakozás. Pártunk veze­tésével a munkásosztály, szövetségben a parasztság­gal, az értelmiséggel azon­ban .sikerre] megvívta ezt a harcot. Az ünnepség szónoka föl­elevenítette az 1957-es má­jus elsejét,. elismerően szólt az iparban, a mezőgazdaság­ban dolgozók munkájáról. Köszöntötte azokat a válla­latokat, üzemeket, ipari és mezőgazdasági szövetkezete­ket, intézményeket, kereske­delmi vállalatokat, szocialis­ta brigádokat, dolgozókat, amelyek, illetve akik kiváló címet és más kitüntetéseket, elismeréseket kaptak: — Ezen a május 1-én, mint eddig minden évben, a legtiszteletteljesebb köszön­tés szóljon a dolgozó ember­nek, aki mindazt megte­remtette, ami életünket je­lenti. A munkásnak és az alkalmazottnak, a szövetke­zeti tagnak és az értelmisé­ginek, a kisiparosnak, min­den szakma dolgozójának. Végül beszélt egyre növek­Május elsejét ünnepel­ték a somogyi emberek szombaton a megye váro­saiban, nagyközségeiben. A hagyományoknak megfe­lelően több helyen . szer­veztek felvonulást, rendez­tek majálist, Barcson több mint ötez­ren voltak ott a szombati felvonuláson. A Dráva- menti város dolgozói, la­kossága másfél órán ke­resztül vonult a gyülekező- helyekről a tribün elé. A menet élén a város párt-, állami, társadalmi, tömeg­szervezeteinek, a fegyveres testületeknek, az üzemek­nek a képviselői, a kitün­tetett dolgozók, a szocialis­ta brigádtagok haladtak. Az ünnepet köszöntő de­korációt a KISZ-íiatalok vitték, utánuk a kitünte­tett szövetkezetek, vállala­tok következtek: az Uni- tech, a költségvetési üzem, a Vörös Csillag Tsz, a Ke- mikál gyára. Délután a Május 1. park­erdőben a vidám majálison találkoztak a város és a környező falvak lakói. Nagy sikere volt a marcali Bag­las, a barcsi Boróka, a bu­dapesti Láma együttesnek. A szomszédos Jugoszláviá­ból is érkezett népi együt­tes a majálisra. A tánchoz este a kaposvári Have-rock együttes szolgáltatta a ze­nét. Bolhó tizenöt évvel ez­előtt lett határőrközség. A május elsejei ünnepségen vették át a község lakói a Kiváló határőrkörzet és község kitüntető címet a határőríalu-mozgalomban kifejtett eredményes tevé­kenységért. A kaposvári járásban több helyen hangzott el ün­nepi beszéd, így Igáiban, Nagybajomban. Göllen. Ka- darkúton, Kaposmérőben. Jól sikerültek a majálisok Kadarkúton, aztán a Kis- gyalán közéli halastónál, oda a gölleiek, a kisgyalá- niak együtt vonultak ki. A szocialista . brigádok találko­zói, a sportnapok is láto­gatottak voltak ezen a na­pon. Marcaliban mintegy 3500 —4000 dolgozó vonult fel május elsején. Az ünnepi hangulatot fokozta, hogy kora reggeltől zenés éb­resztő volt a városban. A tribünről a város, a járás vezetői, a kitüntetett vál­lalatok képviselői köszön­tötték a felvonulókat. A tsz pincéjénél, a város más-más pontján lévő ma­jálisokon jó hangulatban szórakoztak a dolgozók. Ugyanígy ünnepeltek Len­gyeltótiban, Böhönyén. Fo­nyódon és más községekben is. Érdekes színfoltja volt az idei május elsejének a balatonfenyvesi lovasbemu­tató, amelyet az állami gaz­daság rendezett. A nagyatádiak hagyomá­nyos felvonulása oontban 9 órakor kezdődött. Az álta­lános iskolások nyitották meg a menetet, élén a 2. számú iskola kisdobosainak díszszakaszával. Őket a né­pitáncos gyerekek, a spor­tolók követték. A termelő üzemek mene­tének élén a konzervgyá­riak vonultak, majd a töb­biek következtek. Ott vo­nultak a kiváló címmel ki­tüntetett Tsz-ker dolgozói, az élüzem óra- és ékszer­ipariak, a miniszteri dicsé­retben részesült takarék­szövetkezetiek. A majálist a sportpályán tartották meg. Bár az idő nem volt kegyes a nagy­atádiakhoz, hatalmas töme­get vonzott a színes prog­ram. Május 1-én vették át a boglárlelleiek a Népköztár­saság címerével díszített nemzeti zászlót kiemelkedő településfejlesztő társadal­mi munkájuk elismerése­ként. Molnár Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára adta át a kitüntetést a művelődési ház szabadéri színpadán rendezett gyűlésen. Siófokon reggel 9 órakor a városi pártbizottságon adták át a kiváló vállalat kitüntetéseket, az oklevelet a szocialista munkaverseny élenjáróinak. A 10 órakor kezdődött felvonuláson több mint öt­ezren voltak ott. A menet élén a kitüntetettek halad­tak: a kertészeti vállalat, az állami gazdaság, a házi­ipari szövetkezet, a GOV, a Siotour, a Ma hart üzem- igazgatósága, a Pannónia Vállalat, az áfész. Jól sike­rült a hajóállomásnál ren­dezett majális. A tahi felvonuláson több mint háromezren vettek részt, köztük a kiváló ki­tüntetésben részesült áfész, a Videoton számítástechni­kai gyár dolgozoi. A Vi­deoton egyik ifjúsági mun­kacsapata megkapta a vál­lalat kiváló brigádja cí­met, az SZMT vándox'zász- laját. vő feladatainkról, a mind igényesebb es jobb munka fontosságáról. Köszönetét mondott a majális szervezői­nek, rendezőinek, majd ün­nepi beszédét e szavakkal fejezte be: — Az ünnep pihentető órái után újult erővel lás­sunk munkához, hogy telje­süljenek a XII. pártkong­resszus határozatai, megva­lósuljon a VI. ötéves terv! A nagygyűlés elnökének, Deák Ferencnek zárszava következett, majd az ünnep­hez méltó színvonalas mű­sorban gyönyörködhettek a résztvevők. Rajhona Ádám, a Csiky Gergely Színház művésze tolmácsolta Garai

Next

/
Oldalképek
Tartalom