Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-23 / 119. szám
Életmód és táplálkozás A magas vérnyomás és a szívinfarktus A Móniin Béggé «yféti Klára színésznő Milyen kifejező képeket teremt az a nyelv, mely a tehetség teljesedésére ugyanazt a szót használja, amit a már nem csak ígéret gabonára: beérett! A Moulin-Rouge egykori szép táncosnőjéből olyan színésznő lett,-'akire számíthat a színház; Czakó Klára fel- nöttkorba/érkezett az életben is, a színpadon is. — Tekintsük át ezt a pá- lyát./Nem végzett főiskolát. Hcigyan terem főiskola nélkül a/szinésznő? — Kecskeméten, a Kelemen László irodalmi színpadon játszottam középiskolásként. Ott voltam minden szavalóversenyen, amatőr táborban. Nagy csalódás volt, amikor nem sikerült bejutnom a főiskolára. Valahogy azért mégiscsak tovább pörgött velem a világ: az orvostudományi egyetem előkészítőjére felvettek, de nem éreztem otthon magam. Dolgoztam laboratóriumban, egy évig képesítés nélküli pedagógus is voltam. Bábcsoportot vezettem, a Televízió vetélkedőjén Bronz- paravan-díjat kaptunk. A kecskeméti színház koreográfusa oktatott táncra, az ő segítségével kerültem a Moulin ítouge mulatóba Pestre. Két évig volt a rangos mulatóhely szép, fürge lábú táncosnője. Közben egy pillanatra sem tett le arról, hogy színésznő legyen. Verebes István biztatta. Zsámbéki Gábor pedig a felvételi bizottságban volt, amikor újra megpróbálta a főiskolát. A harmadik rostavizsga ugyan nem sikerült, de Zsámbéki azonnal meghívta Kaposvárra. 1971- ben szerveződött újjá a társulat Komor István vezetésével. — Kiszálltam a vonatból a kaposvári pályaudvaron, és egy idegen város fogadott. A többiek mar ismerték egymást. az évadnyitó társulati ülésén, én rettenetesen egyedül éreztem magam. A Dózsa György utcai színészházban, egy előszobában „laktam”, dobozból öltöztem reggelenként. . . Aztán ..felkaroltak”: Zsámbékitól, később Babar- czytól tanultam a szakmát, Komortól a színház fogalom értelmét, mesterséget Kiss Pistától — ő Pártos Gézánál tanult, és „Pártos-órákat" tartott nekem —. Molnár Piroskától, Koltai Róberttól. Óriási szerencsém volt, hogy ilyen mestereim voltak; máshol talán elvesztem volna. Úgy, hogy én a városból hónapokig csak a Corsó-sa- roktól. azaz a színészháztól a színházig tartó utcaszakaszt ismertem. A Pompás Gedeonban, Komor István rendezésében már szerepet kapott, Cilikét Benne volt a Cigánybáróban is, aztán még seregnyi operettben „háttéremberként". Hajnalig próbáltak, elemezték a színpadi lehetőségeket Sokat tanult Czakó Klára ezekből a beszélgetésekből. Az első igazi szerepként egy legendás ördögök-előadás — Ascher Tamás rendezte — Marjasa- továját tartja számon. Mi azonban jól emlékszünk a Patika Carmen nevű álom- szépségére. a Tűzijáték nagynéni figurájára, a Diákszerelem lányalakjára; megjegyeztük magunknak: a Csiky Gergely Színház egyik , legszebb színésznőiéként. Nem hátrány a szépség ... — Ezerhatszáz forintos segédszínésznő voltam. De úgy gondolom, ennek a színháznak az egvik erőssége mindig is az volt, hogy a „háttérem- berek” tehetségesek voltak, s lehetőségük nyílt a továbblépésre. Gondoljuk csak végig: Pogány Jutka, Csákányi Eszter, Lukáts Andor, és mások is így kezdték. Ma sincs ez másként. Én tulajdonképpen az említett Marjasatovájánál éreztem valami furcsát, valami nagyszerűt. Aztán A képzelt beteg Béline-jeként; micsoda röptető érzés volt Vajda Lacival, Molnár Piroskával együtt játszani! Idézhetnénk apró remekléseit is. A Liliomfi pletykás .vénasszonyát, melyben egy percre főszereplővé vált. Aztán egész estére a megbetegedett Réti Erika helyett: ő játszotta Mariskát. Czakó Klára híres beugró. Egyetlen autóút alatt tanulta meg a Liliom- fi női főszerepét. Beugrott A királyasszony lovagjában Cselényi Nóra helyett is: játszotta a saját szerepét, a fő- udvarmesternőt, és az apácát is. Ha Moliére-előadás készül, a többiek már viccelnek: ...Tanulhatod az összes női szerepet!” Mert nem múlt el Mo- liére-premier az ő beugrása nélkül. Rengeteg matrónát, vénasszon.Vt játszott, ez ugyanis hiányszerepkör. Emlék ../etesse telte igaz viszont, hogy kimaradt az életéből egy sereg fiatal színpadi figura. — Jó évada van. A Hóki- rálynö címszerepét játszotta. A Tökfilkóban egy siket kato- naorvos-feleség szerépében humoráról győz meg, a III. Richárdban Margit matróna királynő szerepében a sajtó egyöntetűen dicséri, O’Neill egyíelvonásosóban riasztóan sivár nőalakot formál meg kitűnően, s akkor még nem említettük az évad szenzációját, a Marat halálát. . . — Marat! Nem emlékszem a próbaidőszak szenvedéseibe, hogyan szültem meg . . . Olyan volt, mint egy hímzés, csak el kellett kezdeni, a folytatás mar magától értetődő. Ács János sugárzó egyéniség, a próbákon megértetett velünk mindé...; a színpadon megszülettek a ligurák, nem kellett „agyonbeszélnünk” őket próbák után. Lelkileg, fizikailag kikészíti az embert ez a mű, ez az előadás, rriégis ezt a fajta örömöt, a meghatározhatatlan, szavak hálójába foghatatlan érzést én most ismertem meg, Piros betűs ünnep egy-egy Marat-előadas. Talán az a csoda, amit néha emlegetnek a kritikusok, de amit én eddig sohasem érzékeltem. Szót váltunk még a tettyei I. Erzsébet boszorkányáról, a bogiári Silver Queen Saloonban alakított szerepéről, A szecsuáni jólétekről, a Szegény Dánielről, a felejthetetlen Kárász mamáról, az Esküvő anya figurájáról. — Személyiségének nyugalma, alkotói derűje miből táplálkozik? — Abból az élet-háttérből, amit mostanára építettem föl. Mennie kell. Szerepek felé talán... Leskó László JÓ ERŐ A LÓERŐ A jó idő kicsalta az embereket a földekre. Kéthely határában így láttuk a megélénkült határt. A tsz lófogattal segítette a háztáji munkát BÁRÁNY TAMÁS A FESZEK /HELEGE — Ne tömjénezzen engem folyton, Gitta kérem — csóválja fejét Fülöp. — Ugyan! — ránt a vállán sertetten Gitta. — Főmérnök úr el van maradva egy történelmi korszakkal! Szó sincs itt tömjénezésről! Csak állandósítom , a sikerélményeit ! — Szervusz, Gézám — lép melléjük Réz Ernő. — Értekezünk? Megint értekezünk? Meleg kézrázás következik, ez a rituálé következő állomása. Fülöp arca aztán elfelhősödik. — Kérlek, konfrontálói kell az információkat, ez most már halaszthatatlan. — Egon — dünnyögi Réz. — És miféle információkat? — Az ú.i anyagmozgatási modell ügyében! Az elvárások fokozódnak, de az integráció egyre inkább derninüálódik. Az az érzésem, hogy a dolog valahogy elmanipu- lálódik ... — Értem — bólogat buzgón Réz Ernő. ám látszik rajta: nem nagyon érti, miiről is lehet szó. Viszont évtizedes gyakorlata van benne, hogy szinte gépiesen fölemelje kezét, és igen komoly arccal ézt mondja: — De arra már most köteles- ségszerűen, figyelmeztetlek, Gézám, hogy nincs rá keret! Fülöp hökkenten nézi. — Mire? — Nem t.udom — tárja szét karját Réz. — De ’a vége úgyis az lesz, hogy kaparjak össze valami pénzt, Ismerlek benneteket! — Határozottan megrázza fejét.;— Hát nem tudok, öregem! Én sem vagyok mindenható! Gitta hízelkedve végigsimít a karján. — Ugyan, igazgató úr, ne szerénykedjék! Csinált maga már néhány csodát ennél a vállalatnál! — Az más! — A főkönyvelő engeszteltebben int. — Varázsló vagyok... De isten nem! Együtt van már az értekezlet. Az asztalion ül Szász Bálint, jobbján — már a beszédhez k őszülöd ven, állva — Fülöp műszaki, balján Réz gazdasági igazgató; az üzemi Szentháromság, ahogy gyárszerte becézik őket. Fülöp mellett Kovács Tibor főmérnök, vele szemben a szállítási osztály vezetője, Szerdahelyi mérnök, mellette Bagyula szaktárs, az anyagmozgatók csoportvezetője, azzal szemben meg Kovács művezető, a íorga- csolóműhely főnöke. Az asztal végen — Szász Bálinttal •szemben — ül Gitta, előtte gyorsíró füzet, jós, hegyesre fent, puha ceruzák. Az elsőt fölemeli, mert Fülöp beszélni kezd. — Tisztelt értekezlet! Nem titok, hogy vállalatunk jelen infrastruktúrájában egyre nehezebb dilemmákkal kell konfrontálódnunk. Sőt nem rejtem véka alá azt sem, hogy momentán a leg- eklatánsabb konfrontáció eluralkodásának vagyunk szenvedő tanúi a produkciós kapacitás, valamint az üzemen belüli spedíció ellentétesen indukált szférái közt .— és a legteljesebb nyíltsággal meg kell mondanom, tisztelt kartársak, hogy ez a körülmény sajátos specifikumával intenziven kontra- karirozza a vállalati indexek totális eredményességét. A kommunikáció minden asszisztens, sőt virtuális formációjával megprobálkozA magas vérnyomást, a szívkoszorúér-elmeszesedést és szívinfarktust általában szív- és érrendszeri megbetegedések elnevezéssel jelölik. Ma az embereknek több mint a fele e járványok következtében hal meg, vagy válik rokkanttá. Mind.- ezeket a kórképeket nemcsak azért célszerű egy közös betegségcsoportban tárgyalni, mert egymással szoros összefüggésben állnak, hanem azért is, mert létrejöttükben közös kórokozó tényezők játszanak szerepet, és így sok tekintetben megelőzésük és gyógyításuk is közös. A szívkoszorúér-betegségek három legfőbb kockázati tényezője, a magas vérnyomás, a magasabb vér- zsírszint és a cigarettázás. A három tényező találkozásakor a hirtelen szívhalál kockázata tízszeresére emelkedik, és e három rizikó- faktor elsősorban elhízásban találkozik. A kövéreknek ugyanis magasabb a vérnyomásuk, a vérzsírszintjük és az evés lemondása helyett a lefogyás érdekében dohányoznak is. A magas vérnyomás járványos megszaporodása szintén korunkra jellemző. Ma már a felnőtt férfiaknak és nőknek közel egyötöde, több mint 15 százaléka szenved benne. Létrejöttében az elhízás, a nagyobb konyhasófogyasztás és az érszűkítő stresszhormonok játszanak tunk már, de mint a visszaigazolások dokumentálják, a megmerevedett magatartás- normák miatt még a közelébe sem sikerült kerülnünk a jogosan indokolt elvárásoknak 1 __ l>e gyönyörűen mondja — sóhajt magában Gitta, s kínlódva igyekszik papírra rögzíteni az expozíció szavait. — Éppen ezért az a meggyőződésem, tisztelt kartársaim, hogy még az eddiginél is extenzivebb konzultáció tárgyává kell tennünk . .. Ebben a pillanatban megszólal a titkári asztalon a telefon; a főmérnök elakad, és szemrehányóan pillant Gittára. Amaz szabadkozva tárja szét karját. — A központnak leszóltam, hogy ne kapcsoljanak senkit... De ez a városi vonal! — Főnöke int, hogy vegye fel a kagylót. — Halló! Kit, kérem? — Gitta óvatosan leteszi a kagylót, s rábök Kovács főmérnökre. — Tiborka, magát kérik. — Miért nem mondta, hogy értekezlet?! ;— csóválja dühösen a fejéi a férfi, s kelletlenül emelkedik is fel. — A feleségének?! — kérdi vissza megbotrán kozva Gitta. — Szia, szívem — emeli fel a kagylót Tibor. — Tessék, parancsolj. — Megfeledkeztél a megállapodásról, Tibi kém 1 — A szerepet. Az elhízottak között két-háromszor több a magas vérnyomásos, a napi konyhasószükségletünk egy gramm és ennek legalább tizenötszörösét esszük meg napion ta. Már a csecsemők és gyermekek is sok sót esznek, és a szoptatás érdekében itt is meg kell jegyezni. hogy a tehéntejben négyszer több só van mint az anya tej ben. De a mélyhűtött zöldségfélék is több, a konzerváltak pedig még több nátriumot tartalmaznak, mint a frissek. Egy .szellemes hindu közmondás szerint az embernek az élete kezdetén ki adatik egy meghatározott sómennyiség. és aki azt előbb eszi meg, előbb is hal meg. Az érszűkítő stresszhormonok kapcsán meg kell jegyezni, hogy azok elválasztását az aktívan vagy passzívan belégzett cigarettafüst még az izgalmaknál is erősebben fokozza. Az ösz- szefüggésekre pedig az a tény mutat rá, hogy a szívinfarktusos és szélütött betegek fele szenved magas vérnyomásban. A legfejlettebb ipari országokban a halálozások feléért felelőssé tehető szív. és érrendszeri betegségek között is a szívinfarktus áll az első helyen, amennyiben az emberek 25 százaléka emiatt, 15 százaléka pedig agyi érkatasztrófa, gutaütés következtében hal meg. Magyar- országon minden tizedik ember veszíti el az életét inhang barátságos, de mögöttes tartományaiban fenyegető, ezt a férfi világosán érzi. — Miéit? — kérdi ártatlanul, ezzel is időt nyer-. — Mert még nem hívtál! — Persze, hisz még nem volna mit mondanom. — Beszéltei mar az öreggel? — De, drágám, hát egy értekezlet kellős középén ülök . . . Látod, Gittuska vette fel a telefont . .. — Persze. A titkárnőd mondta, hogy Gézánál vagytok. — No látod! Itt ülünk, nyakig az értekezésben ... — De nem feledkezel meg az öregről ?! — Ugyan, szívem! Ahogy megbesze.tük. De most búcsúzom, is, mert föltártam a többieket! Fülöp most bűbájos mosollyal csokot dob a levegőbe. — Fülöp igazgató úr üdvözölt et! — Köszönöm — mnondja kimenten Kata. — Én is! — kiáltja Száz Bálint. — Szász igazgató elvtárs is! — Köszönöm. Én is üdvözlöm öt. — És én is kézcsökom küldöm! — int gyorsan Réz Ernő. — Réz igazgató kartárs is! — tolmácsol Tibor. — No, csókollak, szívem. Majd hívlak! — És kattan a készülék. (Folytatjuk.) farktus miatt,. Á számoknál maradva: az Egyesült Államokban évente 700 ezer, az NSZK-ban 140 ezer, Svájcban 26 ezer ember hal meg ennek következtében, Magyarországon minden évben 26 ezer új szívinfarktus fordul elő, és ezeknek 55—60 százaléka okoz halált rögtön, vagy egy éven belül. E szívhalálozást tekintve Finnország áll az első helyen, de utána mindjárt az USA következik, és a legkevesebben Japánban halnak meg ebben; a japán szívkoszorúér-halálozás a finnországinak még a 10 százalékát sem éri el. Okát tehát a civilizációs tényezőkkel egymagában megmagyarázni nem lehet, amit az is megindokol, hogy a hat és fél milliós Svájcban évente annyi szívinfarktusos halott van, mint amennyi a tízmilliós Magyar- országon az élve maradottakkal együtt is összesen előfordul. Az okokat elemezve kiderült, hogy Finnországban eszik a legtöbb telített állati eredetű és főleg tejzsiradékot (vaj, tejszín) és Japánban a legkevesebbet. Létrejöttében ugyan sok tényezőt számításba kell vennünk, de hogy ebben mennyire az elhízás és három fő kockázati tényező — a magas vérnyomás, magas vérszint és dohányzás — játszik szerepet, arra a legutóbbi amerikai tapasztalatok mutatnak rá. Ezekből kiderül, hogy az utóbbi 15 évben ott évente már 150 ez^r emberrel kevesebb hal meg szív- infarktusban, vagyis ennek halálozása 21 százalékkal, a gutaütések aránya pedig 30 százalékkal csökkent. És miért? Azért, mert a karcsúság lett a szépségideál, és az érvényesülés fontos ,feltétele. 12 százalékkal csökkent a koleszterin, 56 százalékkal az állati eredetű telített zsírfogyasztás, és 44 százalékkal megnőtt a növényi olajok felhasználása a táplálkozásban. De ugyancsak ide, tartozik, hogy ezalatt 29 millió ember szokott le a dohányzásról. A tapasztalatok mindjárt a diétás tennivalókat is megadják. Csökkentsük a napi sóíogyasztást legalább 5 grammra, és már a csecsemőket, gyermeket szoktassuk sószegény étrendre. A szoptatásnak itt nincs alternatívája, mivel nemcsak a tehéntejben van' négyszer több só, mint az. anyatejben, hanem a tápszerek sótartalma is magasabb. Együnk és a betegnek adjunk kevesebb telített zsiradékot (vajat, tejszínt, sertészsírt, faggyút, baromíizsirt), koleszterint (belsőségeket), és ehelyett inkább növényi olajat fogyasszunk, illetve olajjal készítsük el ételeinket. Ha diétában fontossági sorrendet állítunk fel, akkor abból indulhatunk ki, hogy a telített zsiradék elhagyása a leghatásosabb, ezt a növényi olaj fogyasztás követi, és a koleszterinszegény étrendnek a hatása a legkisebb. Itt azonban arra is rá kell mutatni, hogy a cukorfogyasztás is fokozza az érelmeszesedés és infarktus veszélyét, mégpedig nemcsak azáltal, hogy testsúlygyarapodást okoz, hanem inzulinszint növelő hatása miatt is siettetheti ezeknek az érszövődményeknek a létrejöttét. Ami pedig a stresszhatások és izgalmak szerepét illeti, anélkül, hogy ezeket elbagatellizálni akarnám, rá kell mutatni arra, hogy azokban az országokban, ahol a II. világháborúban az emberek a legtöbb es legnagyobb stressznek voltak kitéve, az érkatasztrófák száma inkább csökkent, mert alig volt mit enniük és alig volt mit szívniuk. Az egészségtelen táplálkozásnak és dohányzásnak tehát sokkal nagyobb a szerepe a szív- és érrendszeri betegségek létrejötében, mint az idegességnek. Dr. Angeli István
