Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
Három iskoladráma Nagyatádról A tavasz kezdetekor a hajdani iskolákban már nagy készülődés volt a júliusi bemutatókra. Alig volt régen olyan „schola”, amelyikben ne vittek volna pódiumra drámát, gyakrabban vígjátékot. Ezek sikere és hatása — minthogy a diákok mellett meghívott felnőttek is látták — olyan mérvű volt, hogy a XVIII. század végén hivatalosan betiltották az iskoladrámákat Ez hosszú időre megszüntette az iskolákban színjátékok rendezését. Csak a XX. századot megelőző liberálisabb gondolkodás engedte megújulni a gyakorlatot. Sok apró híradás szól arról, hogy ebben az időszakban hány helyen kísérleteztek előadásokkal, s arról, hogyan nyúltak visz- sza két-háromszáz évvel korábbi bemutatókhoz. A hagyomány, hogy a pódium vaskos tréfák, viccek, szatirikus szövegek színhelye is legyen, a XIV. század végén alakult ki. Az alkalmi szerzők (legtöbbször szerzetes tanárok) és a diák színészek ettől kezdődően megengedtek maguknak olyasmit is, ami a vallásos érzületet és az ünnepi hangulatot kigúnyolta. Ennek rövidesen olyan tábora lett, hogy ezerszámra születtek a művek, amelyek a karácsonyi és a húsvéti misztériumokat kiszorították. Ehhez a hagyományhoz találtak vissza századunk első évtizedében a csurgói és a kaposvári iskolák. Kezdeményezéseikhez oda kell kapcsolnunk a nagyatádi polgári fiúiskolában végzett munkát Ott Kiss Arisztid vállalkozott arra. hogy három XVIII. századi latin nyelvű iskoladrámát lefor-, dítson a tanulóknak. Ez a hármas szám nem véletlen. Nem csupán a ka- balisztikus jelleg miatt, azért sem, ment a hajdani iskoladrámáknak minőségi fokozatai voltak. Az egykori szerzők általában igazodtak a „schola” osztályrendszeréhez. Az ismereteket gyakoroltató művek — (exercitatio- nes) — az életkori jellegnek megfelelően — rpvidebb lé- legzetűek voltak. Technikájuk kivitelezésük gyengébb, olykor elnagyolt, mert a szerzők főleg a lélektani megalapozásra helyezték a hangsúlyt Más fokozatot képviseltek a declamatiók. Ezek legtöbbször ünnepi alkalomra készültek, és színpadra állításukkal is több gond volt. Csak felsőbb osztályos diákok játszhatták. A szöveg- mondást a megnehezített stílus tette erőpróbává. A tartalom erejét és szépségét fordulatos cselekménnyel érték el. A szerzők arra törekedtek, hogy történeteik lélektanilag mélyen alapozódjanak, úgy, hogy abból a játszók és a nézők egyagyűjtéséből), háború (a XX. század gyűjtéséből). Gyilkos galóca: — ha férfi vagy, tud tödön kívül gyermeked születik, nőnél viszont: közeli abortusz. Innováció: — gyöngyöt találni; örülni, mint majom a farkának. Lakáscsere: — a pesti álmoskönyv szerint: pénz all a házhoz. Az alsógallai szerint: üres erszény. Lottó: -*- rokonlátogatás. Metró: — a BKV szerint: nászút. Gattyán bácsi szerint: hosszú élet. Névtelen levél: — főnök leszel. Gattyán bácsi szerint: neves ember látogat hozzád. Olaj: — szökni szerető elől. Krúdy Gyula szerint: általában egészség. Az OPEC szerint: lóvé. Szesz: — szeszt inni közterületen: rendőr. Sokat inni: fehér egér. Újság: — újságot kézben tartani: könnyű álom. Újságot ha kifújja kezedből a szél: áremelkedés. X: — nevedet írni nem rpszilonmtd. ránt követhessék a drámai evolúciót (előrehaladást). A declamatiók egyik része prózában, a másik versben volt megírva. A legnagyobb erőpróbái a diákszínjátszásnak — mivel filozofikus-morális elmélkedések alapján készültek — a meditációk voltak. A legidősebb és kellő tapasztalattal rendelkező tanulók adták elő. A célok és törekvések közül kettőt ki lehet emelni, Az egyik, hogy oz iskolai színpadnak követnie kellett az életet. Azért, hogy tanulja meg minden diák az életben való boldogulást és így elkerüljön fölösleges csalódásokat. A másik arra irányult, hogy felkeltsék a nézők nemes ambícióit. Sokszor magyarázták a nézőknek, hogy ne könyökkel, hanem ésszel törjenek utat maguknak. Dicsérték a versengést. Ezeknek a céloknak a megújítását tartotta szem előtt Kiss Arisztid, a bárom XVIII. századi mű lefordításával. Ezeket előbb a Nagyatádi Hírlapban tette közzé folyamatosan, majd 1908-ban kis könyvalakbam különlenyomatként egybefűzve (Benvák János nyomdájában). A három darab közül egy szomorújáték, kettő színmű. ' A Móricz császár címét szomorújáték rövid tartalma az, hogy a bizánci császár háborút viselt az avarokkal, s győzött ugyan, de számos katonája fogságba esett- Kagán avar vezér békét kötne és csekély váltságdíjért a foglyokat is elengedné, de erre a császár nem hajlandó. Amit viszont később nagyon megbánt, a arra kérte az istent, büntesse meg vétkéért Kérése teljesült mert Phokasz parancsnok fellázította ellene a népet és a hadsereget Menekülnie kellett. Phokas* katonái súlyos betegen találtak rá fiaival együtt A parancsnok kivégeztette fiait, amit Móricznak végig kellett néznie. Minden nya- kazásnál felsóhajtott: „Igaz vagy Uram és igaz a te ítéleted.” A Nála pásztora karácsonyi színmű. Ebben ugyancsak morális kérdések kerültek előtérbe, de más előjellel, mint a Móricz császárban. Ott a császári bű* és bűnhődés szorosan összefüggése állt a középpontban, itt pedig az erény és az önfeláldozás méltó jutalma. A rövid tartalom: Paulin Nola püspöke egy özvegyasszony fia helyett megy a vandálok fogságába. Hosszú évekig élt Abdalonym néven Gen- zerik vandál fejedelem udvarában mint közönséges rabszolga. Zokszó nélkül művelte a kertet, míg egy napon Genzerik fölismerte, és szívét annyira meghatotta a nemes önfeláldozás, hogy az összes nótái foglyot elengedte. A Megbüntetett torkosság három felvonásában keleti színtérre lépünk, a törők császár szerájába. Az erkölcsi , konfliktus itt az, kit kell megbüntetni és ki maradjon büntetlen. Ottoman császár ugyanis észrevette, hogy kertjének gyümölcseit dézsmálják; haragját fokozta, hogy saját kézzel ültéit fáját sem kímélték. A gyanú három apródra esett, aki a császárral együtt vott a kertben. Minthogy a lopást mindhárom konoktá tagadta, Ottoman megparancsolta, hogy hasukat vágják fel. s ha az elsőben megtaláljak az alma maradványait, a másik kettő büntetlen maradjon. A nevelő szándék mindhárom iskoladrámaban felismerhető: szorgalmazta az erkölcsi jóságot. Ha az elmondott történetek ma már távoliak is tőlünk, a tanulságok érdekesek. Ezért kell szorgalmaznunk a régi irodalmunk értékeinek megújítását az iskolai színpadokon. Laczfcá András Berták Lász.'ó Udvara nő Végül csupán a betegek, becsapottak, árvák maradnak, körülülik az életet, mint ünnepre terített asztalt, kínálják egymást. kóstolgatnak, hinnének még, de nincs kinek, kivágódik néha egy ablak, minden sebed lüktetni kezd. megkérdezik, mi van veled, s leülsz, mint akit beavattak, végigfut rajtad a hideg, de azt válaszolod, hogy jól vagy, és udvara nő minden szónak, hogy elférjen a sok kereszt. Kerék Imre TAVAS Z O D Ó Gallyak, szívek rügyeznek, ablakszemek nyílnak. Virágporral üzenget egyik fa másiknak. Rejtőzködtek télen át — kikelnek a magvak. Fényesedik a világ. Kék vizek rohannak. Kökörcsin, ibolya nyit, kopácsol a harkály. Duhogó műhelyeit fűti a tavasz már. Szólnak a tengelicek, cserreg a csicsörke. Szeretőket hív a hegy sátras üdezöldje. Gallyak, szívek rügyeznek, ablalcszemek nyílnak. Virágporral üzenget egyik fa másiknak. Új könyvekről Két fogoly 1927-ben megjelent egy regény, alig. tíz évvel az.-.élr ső világháború befejezése után. .íI?fÍ13Sí5fölf"”a]att óriási siker lett. filmet is készítettek belőle. Egy rövid szerelem története, amelyet a világháború gyötört és rontott, majd szakított meg. Takács Péter rövidesen fogoly lesz Szibériában, szerelme, Almády Miett is fogoly — szerelmének, hűségének foglya. Zilahy Lajos egyik legsikeresebb művét, a Két fogolyt adta ki újra a Szépirodalmi kiadó. Zilahy a két háború közti magyar irodalom polgári vonulatának egyik legkedveltebb írója volt — nem olyan mély és sokrétű, mint például Márai, de nem is olyan híg, mint az az időtájt divatos nőírók. Sokan támadták, jobbról is, balról is — humanizmusa. írói kvalitása azonban vitathatatlan. A Két fogoly hosszú idő után kapható ismét a magyar könyvpiacon, jelezve, hogy könyvkiadóink egyre inkább igyekeznek figyelembe venni a legszélesebb olvasóközönség igényeit. A háború után születetteknek érdemes elolvasni, az idősebbeknek pedig újraolvasni Zilahy legsikeresebb müvét. PÁLYÁIA ZENITIÉN Sólyom-Nagy Sándor Nevével gyakran találkozunk a sajtóban, hangját szinte naponta hallhatjuk az Erkel Színházban, koncerten, a rádió műsoraiban, vidéki pódiumokon. A közönség, a szakma úgy tartja számon, hogy Sólyom-Nagy Sándor pályája zenitjén áll. — Hogy érzi magát e megtisztelő piedesztálon? — Nagyon jo lénk, hogy figyelemmel kísérik életem, művészi tevékenységem. Belső mérlegem is azt nv 'tatja, hogy másfél évtizedes pályafutásom alatt a műfaj legnagyobb követelményei vei kerültem szembe. E „szembenézés” — a művész számára rendkívül izgalmas ösztönzöeró. Ügy érzem, vágyaim megvalósultak, boldog es elégedett vagyok. Negyvenedik évemet „eddig jól gazdálkodtam” — életérzéssel lépem át rövidesien. — Az operairodalom nép- I szerű bariton szerepkörét énekelte végig jellegzetes, mással össze nem téveszthető orgánumán. — Feljegyzéseim szerint 59 .szerepet énekeltem, hatvanadik a Telramund lesz a Lo- hen.grin.ben. 18 évesen jöttem Siklósiról a fővárosba, és Gérmontkéiiít álltam a Zene- művészeti Főiskolán a te- héteégkutató verseny zsűrije elé, 700 jelentkező közül hetet vá lasztotak ki, én is köztük voltam. Hat év múlva operaénekes és művész-tanárt diplomával léptem ki az életbe az Erkel-énékverseny díjával megerősítve. Szívesen vettem részt hazai és külföldi versenyeken, a szófiai VIT-iől' a II. díjat hoztam, s Rio de Janeiróból, Sao Paciéból őrzök versenydiplomát, Itthon a Iászt-díj, a Székely Mihály - piáikét t, majd 1977-ben az Érdemes Művész kitüntetés jelentett nagy örömet és elismerésit. Ha szerepeimen végigtekintek, egyik kedvencem a Rigoletto, öt éve énekelem a főszerepet, de 1964-től ismerem jól a művet, amikor még Ceprano grófot alakítottam, aztán a porkolábot, Monteronét, és negyedik szerepként Rigolettót. Azt hiszem, a közönséghez is e Verdi-hőssel jutottam a legközelebb. Tizenhat éve énekelem fővárosi, vidéki és külföldi színpadokon Scar- piát, gyakran kapok meghívást olasz, bolgár, szovjet, csehszlovák, kelet- és nyugatnémet operaházaktóL Az osztrák, a francia, a spanyol, a holland, a belga közönség előtt is számos főszerepben mutatkoztam be, világhírű művészek társaságában, A budapesti operalátogatókkal is gyak ran találkozom, széles körben sok érdekes feladatot kapok itthon is. Szeretem Bagót a János vitézben, Gara nádort a Hunyadiban. Amonasra ser. Aidában, Petur bán a Bánk Bánban, Jágó az Otellóban, Al- maviva a Figaróban, Jacki« a Porgyban vagy a Paraszt- becsület Ali&ója, a Salome Jochanánja, BsoamilJo a Oaranenben, Bartók, Kodály operái, zeneművei is seép feladatokat jelentenek. Ilyen csodálatos világban alkotni, nem lehet ennél nagyobb vágya egy művésznek. • — Lemez felvételei is egyre sokasodnak. — A mi pályánk kimeríthetetlen bőséggel kínálja a lehetőséget a művészet értékednek felszínre hozására. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az utóbbi években igényes programmal hívta fel magára a nemzetközi zenei világ figyelmét. Számos produkciójában énekeltem főszerepet, és felvételeik a közönség, a szakma legnagyobb elismerését nyerték el, nagydíjakat külföldről, aranylemez-kitüntetéseket itthon. Legutóbbi lemezünk Kodály Háry János című daljátéka, amelynek címszerepét énekeltem. Liszt, Beethoven, Verdi, Rossini, Goldmatfc, Erkel, Mihály, Balassa műveiben kaptam megtisztelő feladatokat még. — A nyáron Bayreuth vendége volt Sólyom-Nagy Sándor. — Több. mint két hónapot töltöttem Wagner városában, A nürnbea-gi mesterdalnokok egyik kismesterének szerepében. Hermann Óidéiként debütáltam a Festspielhaus történelmi színpadán. Nyitott szemmel és szívvel vette™ részt a próbákon, az előadásokon. Rendkívüli élményekkel gazdagodtam, tökéletesen szervezett színházi világgal ismerkedtem meg. Richard Wagner unokája, Wolfgang Wagner — aki az ünnepi játékok művészeti irányítója — rendezte a művet. Nagyszerű alkotói légkört tudott kialakítani, egyszerű, közvetlen magatartá• savai, fáradhatatlan munkabírása val nagy tiszteletet . keltett bennünk. Értékes tapasztalatokkal, űj tervékkel, vágyakkal érkeztem haza, és jólesik a tudat, hogy a jövő nyárra is visszavárnak. F. M. A bökkenő. Fred Perrin (Sváje) szobra. (1975) Győri László Új álmoskönyvetske Krúdy Gyulával álmodtam az éjszaka. Reggel elővettem álmoskönyvecskéjét, de nem volt benne, hogy mit jelent. Aztán lapozgatni kezdtem, s elhűlve láttam, mennyi minden hiányzik belőle, amiről álmodni szoktunk manapság. Ettől fogva figyeltem az álmaimat, s hogy mi sül ki belőlük. Kérdezgettem hozzá, itt-ott régi szerzőkhöz fordultam, két álmot illetően Gattyán bácsi is hasznos megjegyzéssel szolgált. Az alábbiakban ízelítőt adok a megfejtésekből. Krúdy Gyulával álmodni: jegyez új álmoskönyvetskét. Ajatollah: — perpatvar, tyúkper. Régiek szerint: kerítésen átugrani. Atom: — légy elővigyázatos. Atomerőmüvet építeni: szerencse, felhőtlen ég. Beatrice — Dantenél: szerelem. Ricséseknél: mázolni fúre-fára. Bunda: — kedvenc csapatod kikap. Kerner Juszti- nusz szerint: kiesni az NB 1-ből. Csótány: — lakótelepre költözni. Franz Kafka szerint: átváltozás. Disznó: — 1756-os könyv szerint: disznód ha vagyon, egészség. Az 1848-as könyv szerint: disznó szerencsét jegyez vállalkozásodban, az 1849-es szerint: szerencsétlenséget. Disznócomb: Krúdy Gyula szerint: meglopnak, az 1982-es szerint: mócsing. Ember: — Kerner Juszti- nusz szerint gond. Asszonyember mezítelenül: megcsalás. Férfiember frakkban: szerencse a szerelemben. Ember, csak úgy: gyönyör (Makszim Gorkij gyüjtésé- bót), por és hamu (az Isten
