Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-03 / 79. szám

..HOLNAPRA MEGFORGATJUK.. H emrég meglátogatott as ország másik tájá­ra vetődött egykori •sztálytársam, barátom. Ma­gával hozta feleségét és húszéves egyetemista fiát is. Ahogy lenni szokott, gyor­san szóba kerültek diákél- ményeink. És nemcsak azért 'emlegettük kamaszkorunk magával ragadóan forradal­mi hangulatát, mert azokban a napokban országszerte a fiataloké volt a szó a jubi­leumi ünnepségek kapcsán, hanem mert az az időszak meghatározó volt életünk­ben, és azóta is foglalkoz­tat bennünket mai korunkra vetített hatása. A nyurga fiú zavaró szót­lansággal hallgatta belefe­ledkezésünket. Mindaddig, amíg halkan dúdolni nem kezdtük a népi kollégisták egykori Indulóját. Ekkor anyjára nézett, cinkosan fe­lénk intve. Véletlenül kap­tam el szemevilianását, melyben legyintő cinizmus es valami lekicsinylő meg­értés volt az öregek iránt. Mintha azt mondta volna: megint kezdik, de hát ki­nek ártanak vele? Amikor a dal végére ér­tünk —„holnapra megforgat­juk az egész világot” — kis- . sé gúnyosan megjegyezte: — Ezt mi már nem énekelhet­jük. Vagy igen? Nem hi­szem hogy szívesen fogadná a hatalom a megforgatási szándékunkat. Barátom — gyermekkorá­tól politikus alkat — kor- tyintott a fröccsébőL, és megpróbált nyugodtan vá­laszolni. Fiából azonban ki­tört az eddig udvariasan visszafojtott indulat, és kis­sé hadarva, haját gyakran idegesen hátrasimítva sorol­ni kezdte társadalom- és gazdaságépítésünk temér­dek gondját, baját, ellent­mondását, kezdve a fiatal értelmiségiek pályakezdési ' nehézségeitől a lakásviszo­nyokon át a termelésben ta­pasztalt szervezetlenségig. Ismert megállapításokat hangoztatott, tényeivel, meg­állapításaival nem nagyon lehetett vitatkozni. — Ér­deklődő, tájékozottgyerek — gondoltam. De vele együtt azt is kénytelen voltam megállapítani: átlagos szöve­get fúj, úgy, ahogy értelmi­ségi fiatalok körében szinte szabványként divatos, meg­spékelve nyugati rádióadók­ból hallott idézetekkel, ada­tokkal. Hiányzott érveléséből az előzmények, az összefüg­gések figyelembevétele — de az egyéni íz, • elképzelés, látásmód is. Az pedig ki­dig ki nem használt tarta­léka. Igen. ma is lehet éne­kelni: megforgatjuk a vilá­got. ha jeLentését .másképp is értelmezzük, mint jó há­rom évtizeddel ezelőtt. Hi­szen azóta változtak a kö­rülmények, magasabb osz­tályba léptünk, többet tu­dunk önmagunkról és a vi­lágról. És le nem térve a közösség útjáról, olyan sze­mélyiségvonások kerültek előtérbe, melyeknek változat­lanul jorra.da.lmi tartalmuk van. Itt van mindjárt az ön­magunk vállalásának igénye, kötelezettsége. Amelynek megnyilvanulasa során ép­pen úgj^ szó van esetenként hivatalos álláspont megkér­dőjelezéséről. mint szembe­szegülésről kívülről kritizá­lok divatos kórusával. Min­den körülmények között el­mondani véleményünket, vállalva annak cáfolatát, sőt kedvezőtlen következme- nyeit is. Elismerni mások — egyenek, közössegek — ér­dekeit akkor is. amikor pedig környezetünk önző indítékból másfelé terelné gondolatainkat. Kiállni be­osztottakért, ha kell, veze­tőkért is! Szavazattal és el­lenszavazattal élni — sze­mélyes felelősséggel. Szakí­tani önmagunk és környeze­tünk kényelmet adó beideg­ződéseivel a munkában csakúgy, mint az értékek minősítésében. Bátran meg­szabadulni üres formaságok különceitől, de erősítve leg­szebb hagyományainkat, mozgalmi örökségeinket, gazdagítani kapcsolataink tartalmát, szélesíteni formá­it. Ábrándozni jövőről, hin­ni akkor is, amikor gondja­ink halmozódnak. H ogy miben? önmagunk alkotó erejében, az egyének képességé­ben, magasabb szervezettsé­günk lehetőségében. Az em­berekben, saját adottságunk­ban. kapcsolataink minősé­gének lendítő javulásában. Nem a valóságtól elvonat­koztatott bitről van szó: evilágiról, eddigi utunkra épülő bizakodásunkról. Le­het, hogy sokan legyinte­nek: mindezek újságírói közhely gyűjtemények. Így is föl lehet fogni. De úgy is, hogy vállaljuk az el­koptatott szavak, kifejezé­sek valóságos, a korhoz .iga­zított j éten leset. Igaz, ehhez is szükség van olyan ma­gatartásra, amelyet így is ki lehetne fejezni: mai for­radalmistul. monpouan rosszul esen — láthatóan apjának is, bár látszott, hogy ő már meg­szokta —hogy a jelenlegi helyzetért, amelyet nem ké- ípes" reálisan minősíteni, a mi generációnkat és- az idő­sebbeket teszi felelőssé. Kü­lönösen megütköztem azon, hogy állóvízként is emleget­te napjaink magyar társa­dalmát. Végül. nem kis részben anyja csititására megeny­hülve, azt mondta — Jó. én elhiszem, hogy tiszta szív­vel 'érdekeitek. De tessék mondani, mi mit zengjünk a világról? Arinak megfúr - gatásáfól? * Az éjszakába nyúló vita azóta is kavarog bennem. Tényleg állóvíznek látszik, úgy húsz év tájáról a mi társadalmunk? Posványoso­dó tónak, melynek nincs le­folyása, beáramló forrása, és így meg van fosztva az ön­tisztító mozgástól? E gyetlen társadalom sem birja el teljes értékkel ezt a hason­latot — még akkor sem, ha látszólag sokáig nem törté­nik látványos változás —, szocialista életünk • pedig nemcs&k eltűri, hanem kö­veteli és segíti a folyamatos megújulást. Igaz, egyes he­lyeken, területeken kevésbé érződik ez a szándéle — ez a mi hibánk, kétségtelen. Itt-ott túl rozsdás a zsilip, vagy hanyagság, mulasztás folytán eldugultak a frissítő források. De ha ezt' valaki észreveszi, kötelessége fel­lármázni az illetékeseket, és velük együtt nekivesel­kedni a keményen beágya- • zódott zsilipzárnak, meg a befolyó nyílások kitisztítá­sának. Lehet, hogy eközben számos kedvlohasztó mozza­nat állja útját tisztes szán­dékának. „Minek hozzá­nyúlni? Van erre utasítás? Határozati Ki vállalja a felelősseget, ha közben va­lami baj történik? Talá­lunk-e hozzá eszközöket? És munkaerőt? Ki irányítja a munkákat? Mit ho« a konyhára? Különben is, nemcsak a mi érdekünk, a szomszéd területnek is hasz­na lesz belőle. Meg kell ezt alaposan tárgyalni”... Szóval, van miért harcol­niuk ma is azoknak, akik észreveszik, hogy valahol áll és poshad a víz. A kifo­gásolt körülmény megváltoz­tatásához azonban nem az vezet, hogy a partjara cső­dülve ismételgetjük a tényt, hanem a cselekvő magatar­tás, amely előrelépésünk feltétele, ha úgy tetszik, ed­A ladihajóépítő „A ladd kereszteződésnél forduljon Patosfa felé, ha ezután jobbról szép új há­zat lát, már meg is találta Sétáékat.” Később a beszélgetés köz­ben nem állhattam nveg, hogy meg ne kérdezzem: az újmódi versengés jegyében épült-e az erkélyas emel/eti six>ba. „Igaz, van ilyen ve­télkedés a faluban, nekünk azonban nem ezért kellett a nagy ház. Ki tudja, a há­rom gyerek közül melyiknek lesz szüksége majd lakásra a családalapítás éveiben? Nekünk is jól jött, mikor a szülieám odaadták a régi stoo- batoomyhás kis házat.” Egy hónapja a homok- saemgyörgyi tsz zárszámadó közgyűlésén a jutaimazot tak között olvasták föl Séta László nevét. Fel csattant a taps, 6 egy szakállas fiatal­ember indult az elnöki asz­tal felé. „Ö a ladd körzeti szerelőnk” — súgta a mű­szaki főagaza tvezető. — Mi­nél több ilyen ember kel­lene. Tanuk mestersége egyébként hajóépítő, de jól boldogul a mezőgazdasági gépekkel is. Pesten tanult majd a Mahantnál dolgozott, azután hazajött Ladra a fa­lujába. Az eredményekre alapozott export Ebben, az évben 48,7 mű­kő forint értékű terméket kíván tőkés piacon értéke­síteni a Kaposvári Mezőgép Vállalat: 21 millió forint ér­tékűvel többet, mint amemy- nyit tavaly eladtak. A tőkés expóit ilyen jelentős mérté­kű emeíkedésénél. indokolt a kérdés: műszakilag, gazda­ságilag és jogilag megalapo­zott-e ez a terv ? A feleletet tulajdonképpen az „élő” szer­ződések adják meg, s ezek­ből kidéiül: jók az esélyek a terv teljesítésére, s lehető­ség látszik — további ered­ményes tárgyalások után — némi túlteljesítésre is. A vállalatnak ugyanis van mit eladni. Ezt az állapotot évekig tartó előkészítő mun­ka — he-nc-vásárlás és műszaki fejlesztés — előzne meg. Az Át.ias-darukat ta­valy kezdték gyártani a nyugatnémet cégtől vásárolt licenc alapján. Az idem kül- . denek először ilyen- terméket a cégnek, s szállítanak mel­lette daru-részegységeket, valamint csuklós önjáró részegységeket is. Egy másik ‘.NSZK-beid cég megrendelé­sére »pedig tairgoncaalyaza- kat gyártanak. Termékeihez a vállalat nemcsak hazai, hanem im­port alapanyagot, alkatrészt, illetve részegységet is fel­használ. Ez azonban érték­ben jóval kezesebb, rmtl amennyit ae exportért kap­nak. Ha menteget készítünk a vállalat exporttevékenysé­géről, aiKKor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hazai felhasználók­hoz több olyan Kaposgep- emtolémávaű. ellátott gép ke­rüld, amelyeket kanabban csak importból tudtak be­szerezni. Az Atlas-daru mel­lett iJVen a Géhi árokásó, il­letve «z univerzális rakodó­gép továbbfejleszteti válto­zata. A somogyi ipari üzemek­ből az idén — a szerződéssel is alátámasztott — tervek szerint nyolc százalékkal több termek kerüi a tökei piacra, mint egy esztendővel Korábban. Az élelmiszeripar tesaesedése a legnagyobb, s ennek alapját a húskombi­nát soöKakonzeivüzemének termelésbe állítása adja. Ér­teket tekintve is meghalta - rozó tűnlek az üzemnek a termetese. A másik ágazat, amely jelentős szerepet vál­lal, a könnyűipar: a nagy­atádi cérna tartós piacot ví­vott ki maganak Európán kivül is. A tahi kempingsát- rak piaca is bővül: az evek­kel ezelőtt» aiapanyaggortd megoldása — s a szervezeti rendszerben bekövetkezett változás — óta dinamikusan nő a külföldié szállított ter­mékek mennyisége is értéké ts. A tavalyi jó ev egyúttal alapozója ie vo#t ax idei esztendő szállítási szerződé­seinek. Jelentős exportnöve­lést tervezett a Kaposvári Ruhagyár is. Technikai íél- szereaisége, az itit dolgon» munkások szakmai felké­szültsége a biztosíték arra, hogy a ruházati cikkek pia­cán bekövetkező gyors vál­tozásokat nyomon tudja kö­vetni a vállalat. Ez év el­ső negyede arra is bizonyí­tó^, hogy mám számítható ki előre a változás. Amikor az idei tervet — s benne az exportértékesítés részará­nyát — meghatározták, ma­suk. voltak a prognózisok, mint amilyenek a jelenlegi állapotok. Az első negyed­évben is az export növelé­sével számoltak. A meg­rendelő azonban másként döntött. Éppen ez a példa bizonyítja azt hogy a tartós piaoi kapcsolatok mellett is érhetik meglepetések a vál­lalatot. A kérdés csupán az. hogy miiként készült fel erre? A somogyi üzennek piaci pozícióinak erősítését szor­galmazta a megyei pártbi­zottság is. Az év’ gazdaság­politikai feladatairól szóló határozatában megállapítot­ta: „... az egyensúlyi hely­zetünk javításához való hoz­zájárulást eddig nagyobb reszt a belföldi felhasználás, eisosorban a beruházások visszafogásává! sikerült biz­tosítana. Az indokoltnál lé­nyegesen kisebb eaerepet játsaott ebben a termelés szerkezetének átalakítása, iMtókonyságáítais, verseny- kepessegenek, a gazdálkodás szervezettségeinek: javítá­sa .. .” A megállapításból következik a feladat is. A határozat erről így szol: „A gazdálkodó egysegeknek a gyorsan változó gazdasági feltételek, a bizonytalansá­gi tényezők ellensúlyozásá­ra cselekvési akernauvakai keil kidolgozni ...” A megye legtöbb Ipari üzeme valamilyen módon erdekelt az exportban. Egy részük külföldi piacra szál­lít több-kevesebb terméket, más részük pedig „bedolgo­zik” az exportra termelő vállalatoknak. Az export részaranyának növekedésé­hez az előfeltételeket a tech­nikai és műszaki fejlesztés, valamint a gyártmámykor- szerűsités biztosította. Ez az alap. amelyre ezen tel is számítani lehet, hiszen je­len gazdasági körűimén ye­ink között ott várható na­gyobb mértékű fejdódes, ahol növelni tudják a gazdaságos exportot, importot takaríta­nak meg, és ennek ered­ményeként nagyobb jövedel­met tudnak biztosítani. Bt. Karcra Imre Délután négykor már az egesz, családot otthon talál­tam. Séta Lászlót, aki kis­motorján nehány perccel előbb érkezett haza a mun­kából. hatodik éve gyes-en lévő feleségét, a legidősebb fiút, Tibit, aki épületasztalos szakmát tanul Barcson, a hateves csintalankodó Jutkát es a kis Ildit, aki már a beszélgetés első mondatai közben elaludt apja ölében. Halkabbra fogtam hát a kérdést; hogy kerül egy ha­jóépítő a tsz-be? — Tengerjáró hajóra sze­rettem volna kerülni, de nem sikerült, így hát ma­radt a javító dank. 17—18 éves korában az ember még item arra gondol, hogyan juthatna biztos révbe. Hiába mondta vcilma akikor nekem bárki, hogy a boldogulás le­hetőségeit szülőfalumban is megtalálhatom. Magamnak kellett rájönnöm, hogy mát sem lát az elképzelt Pestből az, aki a csepeli kikötőben dolgozik, albérletben lakik és mint kezdőnek, 1500 fo­rint a fizetése. A belváros fényei és a szórakozási le­hetőségek nyamasztóak is lehetnek, ha valakinek nincs hozzá pénze. Tíz éve visz- szajóttem szüléimhez, mun­kát is kaptam a tsz- ben. Később a férfi arról be­szélt, most, hogy végire a saját otthon elkészült, a csa­lád eletóznwönalanak eme­lése a soron lévő cél. — Eddig nemigen voít módunk arra, hogy színház­ba, moziba járjunik, soha­sem véltünk üdülni. „ az otthon fcő­Sétáné a Pest környéki Maglódról származik. — Szokatlan itt ez a nagy csönd. Néha ügy eSmemnék varosba lakni, de azután mindjárt le is beszélem ma­gam. Múltkor a sógornó- méknél voltunk Pécsen. A gyerekek alig kezditek ját­szani. már kopogtak is az alattuk lévő szomszédok. Itt nem kell örökösen a teái- mazkodni. — HaténI gyet wMa ho­gyan tetszik rüli munka? — Nem hiszem, hogy jobb az, ha valaki reggel rohan az óvodába, bölcsödébe, es­te fáradtan hazaér, fut a lakás, nincs vacsora, és meg a gyerekek is idegesek. Itt­hon a háztartás mellett ál­latokat fertők, megtermelem a zöldségfélét, és jut időm a gyerekekre is. Anyagilag se rosszabb, mintha a fez­ben dolgoznék. — És az „egyenjogúság"? — Igaz» falun is többre tartják a független, kereső nőt. a fiatalasszonyok egy része pusztán emiatt megy el dolgozni, s nem azért, mert rá van utalva. Ügy gondo­lom azonban, az en mun­kám a háztájiban legalább olyan értékes es hasznos. A fölnevelt hízók ára nélkül aligha vághattunk volna be­le az építkezésbe. Az utol­só másfél év nagyon nehéz vodif. Babakocsiban hordtam az ebédet az építőknek... A mondatot nem sikerült befejeznie, mert Jutka as egyik székkel veszélyes mu­tatványba kezdett. Vegre bátyjának sikerült „leszerel­nie”. Róla megtudtam, hogy a szakmunikáisképzőben osz- tályelső, tőle pedig. hogy szívesen jár diszkóba, ha kap zsebpénzt. Később megcsodáltuk Sé­ta László saját fabrikáJású betonkeverőjét és fűrészgé­pet, valamim a Colombu- séhoe hasonló, fél év alatt készült hajómodeSt. — Most az új idő SBeranfc sokáig világos van. Hétig meg befejezem a kertben az ásást, azután megcsinálom a vacsorát. Sietnem kell, mert nálunk hétfő a mesenap. Nem késhetem le a vacso­ra utáni diaélőadást. Btré Ferenc A kisvállalkozások megyei lehetőségei A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetsége Somogy megyei szer­vezetének elnöksége ülést tartott, s ezen több más mellett tájékoztatót hallga­tott meg a kisvállalkozásd formákról, a megyei lehető­ségekről, illetve igényekről. Dr. Orosz László, a me­gyei szervezet titkára utalt a Politikai Bizottság és a Minisztertanács határozatát követő tapasztalaitokBa, a kisvállalkozási formák. jel­lemzőbb vonásaira, céljaira. Szólít a szerződéses üzletid - adásokról, az eddig megala­kult két kisszövetkezetről, tizenöt gazdasági munkakö­zösségről, két szövetkezeti szakcsoportról, és arról, hogy eddig ötvennyolc teher- és huszonhárom szeméi yitaxj. ra adtak la engedélyt So­mogybán . A különböző forméfcat jel­lemzi, hogy lényegében ki­elégítetlen lakossági igények­re épültek, hiányt pótolnak, és egy-egv tevékenység, il­letve folyamat komplex megvalósítását tervezik. Jel­legüket tekintve többnyire közvetlen lakossági és közös­ségi szolgáltatás céljából jöttek létre, kisebb részben vegyes irányú tevékenységet folytatnak, kettő pedig kizá­rólagosan árutermelésre ala­kult. Az előadó a kísvállalkosaá- Sok alakulása körüli gondo­kat, feszültségeket is emlí­tette — például azt, hogy késett nehány állásfoglalás, a társasági szerződéskötések­nél tanácstalanság volt ta­pasztalható. Továbblépést ígérnék azok a tapasztalatok, melyek sze­rint több helyen is tervezik, hogy vállalkozási keretek között foglalkoznak hulladé­kok és másodlagos nyers­anyagok hasznosításával, karbantartó és felújító tevé­kenységgel, alkatrész- éa resztígyöeggyartással — de ennél jóval több lehetőse® kínálkozik Somogybán. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom