Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

Sebhely a településen Magántervezők felelőssége A somogyi magántervezők közelmúltban megtartott, tanácskozása jó alkalmat kí­néit a magántervezési tevé­kenység áttekintésére. 19f,0 és 1985 között csak­nem 12 ezer lakás és más­félezer üdülő épül föl So­mogybán. A lakások mint­egy 85 százaléka, az üdülők még nagyobb aránya ma­gánépítkezésként valósult meg. Az évenként így föl­épülő létesítmények száma meghaladja a két és fél ez­ret. Ezeknek több mint a felét, magántervezők elkép­zelése alapján építik. Az egyedi tervek száma tehát még mindig számottevő, bármennyire nőtt is a tí­pusterveket alkalmazók kö­re. Épp ezért nem közöm­bös. hogy az egyedi tervek mikent veszik figyelembe a megyei, a környezeti adott­ságokat, hogyan viszik to­vább ' építészeti hagyomá­nyainkat. Ezért hívta össze a megyei tanács építési osz­tálya és az Építésügyi Tá­jékoztatási Központ kapos­vári irodája Somogy építész szakembereit, hogy az érté­kelésen és a munka minő­sítésén kívül módot adjon a szakmai véleménycserére, segítse a tervezés színvonal Iának emelését. Nagy szükség van rá. s ezt különösképpen akkor fedezzük fői, araikor egy varos vagy község új lakó­területén, netán a Balaton- part üdülői között szemlé­lőd ünk. A táj és (környezet esztétikai élményét romboló látvány néha már fizikai fájdalmat okoz. Ki-ki a pénztárcájához, de kivált­képp egyéni — és néha igencsak torz — ízléséhez méteiezett házat épít föl ott. és úgy. ahogy szeretné. Sokszor halljuk — joggal — a bírálatot: hol vo+t az épí­tesz? Sehol, mondhatnánk tömören, hiszen nem a tu­dását — ha volt neki — és "lelkét adta a munkába, ha­nem csak egyéni hasznát kereste. Néhányaa, akdc a megyei magántervezői bizottság­ban is tevékenykedünk, hisszük, hogy még van mit és ledét változtatni a tele­pülések sebhelyes arcán. Sokszor föl kell* lepnünk az igénytelen tervek és megva­lósulásuk ellen, s ez nem könnyű. Egyre több korszerű csa- ládiházterv készül. Az üdü­lők többséginél azonban nem ilyen megnyugtató a helyzet. Tapasztalataink sze­rint a műit évben — a jog­szabály módosítás eredmé­nyeként — megfogyatkozott megyei magántervezői gárda lényegesen színvonalasabb terveket készít, mint a ko­rábbi nepe* tábor. Lehet, hogy most mar nincs min­den faluban magántervező, helyenként még városaink is nélkülözik a szakembert, de a jobb, színvonalasabb munkáért a minőségért ér­demes messzebb utazni. Az építési osztály vezető­je a múlt év főbb tapasz­talatairól szilva megemlítet­te. hogy több magánterve­ző munkájával kapcsolat­ban kifogások merültek föl, ezért néhányuknak a ter­vezési jogát is meg kellett vonni. 1982-től viszont mód van arra, hogy a korábban kimagaslóan dolgozó épí­tésztechnikusok is tervez­hessenek lakóházakat, üdü­lőket, ha arra fölkészültsé­güknél fogva alkalmasak. A tanácskozáson sok szó esett a zártkerti épületek­ről. ezeknek építészeti meg­oldásáról, a táji környezet­be való beilleszkedésükről. Fölvetődött az úgynevezett generációs lakások építésé­nek igénye is. Ügy látszik, hogy a magánJakás-építésen belül új és feltétlenül na­gyobb tájnogatást igénylő forma megjelenéséről van szó, amely ma még nincs összhangban a tulajdonszer­zést korlátozó jogszabályok­kal. Nagy hangsúlyt kapott az értekezleten » fájj, termé­szeti és építészeti környezet összhangjának biztosítása és ebbea az építészek fele­lőssége. A vitáit köewóen Fiilöp Gyula, a Kaposvár; Városi Tanács osztályvezető-he­lyettese a tizaaán tervezés hőtechnikai kérdéseiről tartott előadást. A téma új­szerűsége nagy érdeklődést váltott ki a magántervezők körében. A mezőgazdasági főiskola technikai eszközei­vel nyújtott segítséget a szemléltetéshez. Ur. Fazekas Sand or né a megyei taj*ács «w/,tá 1 yv ezető- hely ette«« Az érdekvédel új formája Fogyasztók megyei tanácsa alakul Értékes e* kölcsönös érde­keket «z.olgálo kezdeménye­zése volt a népfrontbizoltsá- goknak.. hogy szervezzek meg a vásárlók fórumait. Nemcsak a városokban, a nagyközségekben, újabban a közös tanácsú községekben is rendeztek ilyen találko­zót a lakosság és a kereske­delmi vállalatok,, intézmé­nyek között. Ezek a fóru­mok valóban hasznos ta­pasztalatcserékké ralink; a vásárlók tájékoztatást kap­tak az időszerű kereskede­lempolitikai, piacgazdálko­dási, termeltetési és , felvá­sárlási kérdésekről, a keres- kede'mi szervek pedig érté­kes, a munkájukban haszno­sítható információkat sze­rezhettek a lakosság igé­nyeiről, véleményéről, kifo­gásairól — egyszóval a tele­pülés » ellátását jellemző helyzetről. Nyíltan vetették föl a gondokat, és épp ilyen nyíltan vitatták meg, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a hiányosságok meg- ‘szün tetőséért. Ez a hasznos népfront kez­deményezés most szervezett keretek között továbbfejlő­dik. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának állás- foglalása alapján a Minisz-: tertanacs határozatot hozott s fogyasztók országos taná­csának megalakításáról. Mi tette szükségessé a népfront keretében működő, önálló társadalmi szervezet létre­hozását? Mindenekelőtt az. hogy éle (színvonal politikai céljaink megvalósítása ban egyre neppobb szerepe van a közérzetei, « közhangula­tot befolyásoló fogyasztói erdekvédelemnek. Igaz, hogy vannak jelenleg is ezt a fel­adatot ellátó állami weerwe- zetek, szakszervezetek, ér- mivel az iparral és a azol- gákatással kapcsolatos fe- gyasztói érdekvédelmi tevé­kenységgel a belkereskede­lem nem foglalkozik, indo­kolt egy olyan társadalmi szerv létrehozás*, amelynek alapvető célja » fogyasztók jogvédelme. Az új típusú vállalkozásokkal, a kisipar fejlődésével ugyancsak nö a szolgáltató szervezetek szá­ma és az érdekvédelmei ezen a területen is biztosí­tani kell. A Fogyasztók Or­szágos Tanácsa tiJbbek kö­zött figyelemmel kíséri és értékeli a fogyasztók jogai­nak érvényesülését, vélemé­nyezi az őket érintő jogsza­bályokat, mulasztás^ esetén pedig intézkedést, vizsgála­tot, felelősségrevonást kez­deményez. panasz esetén — megbízás alapján — ellátja a vásárló képviseletét a gaz­dálkodó szervezetek, az ál­lamigazgatási szervek, a bí­róságok előtt és nem utol­sósorban együttműködik az ellátást, a szolgáltatások minőségét viissgáló intéze­tekkel, szervezetekkel? Az országos tanács javas­lata alapján a népfront leg­utóbbi megyebizottsági ülé­sén elhatározta a Fogyasz­tók Megyei Tanácsának megalakítását. A tanács el­nökévé Pintér Józsefet, a közgazdasági szakközépis­kola nyugalmazott igazgató­ját választották. A megye­bizottság megbízása alap­ján a népfront megyei el­nöksége most Szervezi rrieg a húsz-huszonöt főből álló tanácsot., melybe bevonják az’ érdekelt szervek — szak- szervezet, jNEB. K1SE, ke­reskedelmi osztály. Mészöv, köjál — képviselőit, a szak­értőket, a nagy óbb üzemek, különböző társadalmi réte­gek képviselőit. A Fogyasz­tók Országos Tanácsa szer­vezeti es működési keretei­nek kialakítása után kidol­gozza — ez év közepéig — a programját n. A hasznos kezdeménye- aesnek, a fogyasztók fóru­mainak fesz ez a folytatása. Csakhogy a jövőben ezeket mar a fogyasztok tanácsa szervezi. Kilencmilliós nyereség Mi történt 19* 1-ben a csurgói áfé6z-nál? — erre voltak kíváncsiak a közel­múltban azok, akik elláto­gattak a szövetkezet kül­döttközgyűlésére. Erről ér­deklődtünk uh is Ángyán Imre elnökinél. Mindenek­előtt: tavaly több mint 350 millió forint bevételhez ju­tottak, így kilencmillió fo­rint nyereséget könyvelhet­tek el. A tervezett forgal­mat — a vendéglátóipar ki­vételével — minden üzem­águk teljesítette. Hogy mi történt a vendéglátás haza tájain’ A szomjas torkú csurgóiak alighanem sejtik nem volt sör. Az áfész terü­letének egy részét ugyan Nagyatádról látják el, de a nedű Kanizsáról érkezik — ha érkezik. Tavaly 700 hek­toliterrel kevesebbet kaptak, rmot amennyit megrendel­tek. A nyáron volt olyan időszak is, hogy három hé­tig semmit sem kaptak. Mar-már unalmasnak hat annak ismételgetése, arait a kereskedők mondanak: ide­je volna elfelejteni, hogy vannak megyehatárok. Egyébként voltak örömte­li pillanatok is az áfész ta­valyi történetében: több felújítás í naellett elkészítet­ték a zákányi felvásárlóhe­lyet. Iharosberényben pe­dig fölavatták a községbeli­ek példamutató támogatásá­val épített benzinkutat Az idén elsősorban a bolti for­galom növelésével számol­nak. Ehhez megfelelő áru­ellátás, folyamatos kínálat kefl. Terveik szerint a jö­vő tavasszal már tízmilliós nyereségről beszélnek. Vashoz kötött sors Lent á tmk-ban befejező­dött a műszák, elmentek az emberek. Délután üres lesz a terem. A rend itt olyan, mintha muszakkezdés előtt volnánk. Azt mondták: mindig ilyen a rend a mű­helyben. A marógépen .— ahol Lajtai Gyula dolgozik — és a környezetében min , den a helyén van. 1. — Műszak után olyan ez a gép. mint egy frissen ki­takarított irodában az író­asztal. Lajtai Gyula feszesen ül a széken. Erős szőri lásd kezét az asztaUjn pihenteti. — Nekem az a marógép az íróasztalom. A kenyérke­reső szerszámom. A Mechanikai Művek marcali gyáregysége 1976- ban alkalmazta a tmk-mű helyben marósnak; a gépen azóta csak ő dolgozik. Ha sürget az idő vagy' sokaso­dik a feladat akkor nincs vége délután két órakor a műszaknak. Az irodában azt mondják: számtalan esetben akkor tudták meg hogy túl­órázott a maids, amikor kézbe vették a kész munka­darabot. Volt eset, hogy ak ­kor érkezett szállítmány a műhelybe, amikor már — műszak végeztével — kika­nyarodott az utcára. Meg­látta a teherautót, s nyom­ban visszafordult. A mesz- tegnyői busz — mert onnan jár be — nélküle ment ha­za. Máskor egy határidős munkáért a kukoricahondást függesztette föl, s visszatért este — befejezni. A történeteket az iroda­házban jegyeztem föl. Az itt dolgozóknak — ha Lajtai Gyuláról kérdezik — min­dig van egy történetük. — Tudja, hogy a neve után azt is hozzáteszik: az első marós ? — Nem tudom, de -nem is igaz. Olyan feladatot még iám adtak, amellyel össze­■ »érhettük volna, ki tud lég­ibbet a szakmából. Feladó lot kapunk csak. amelyet pontosan, jól akarunk meg­csinálni. Ezt én a mesterem­től tanú Item Csepelen, s a tanulóknak sem hajtogatok mást, mert aki pontosan és jól dolgozik, az szereti a szakmáját. 2. Lajtai Gyulának tömött erős bajusza van. Haját megfogta már az idő. A szenvedélye . a szakmája, kedvtelése a szőlő, s állítja, hogy szakértelemmel, pontos munkával Mesztegnyőn is lehet jó bort termelni. — Belőlem szabót akar­tak nevelni. A famíliában azonban valahogyan min­denki a vashoz, a gépekhez kötötte a sorsát. Engem is a rokonság szerzett be Cse­pelje és az 1-es iparitanuló- intézetben kaptam szakmát. Szabadulás után ráhúztam még egy évet, de Budapes­tet on soha nem szerettem meg. Hazavágytam. Tap- sonyba kerültem a gépállo másra. Más lehetőség akkor nem volt: onnan aztán ide kerültem. — Minden szakmában van olyan, amit nem szeret az ember. — Én még ilyen munkát nem kaptam. — Órabére a legmagasabb a tmk-n belül. — Engem nem m aoo.yj.ra a pénz érdekel, hanem az, hogy számítanak a mun­kámra. s azért maradok — ha kell — műszak után in, mert. tudom, hogy kell a munkadarab, amit rám btiz- tak. Pedig nagyon szeretek házasáéin!. A kenyéradóm itt van Marcatíben, de a la­kóhelyem Mesztegnyő. Mo­ziba, szórakozni ide járunk, * lakni azonban .Mesztegnyőn jó. A busz és a vonat ha­mar ide ér. Jöttem már gya­log is. 1 — Van haragosa? * — Itt... ? — nevet.. — Hogyan lenne? — Nézeteltérés? — Az van, de nem tart egy óráig sem .. . Nem sze­retem a rossz kedvet ma­gam körül. A komolytalan­ságot sem ... A főmérnök büosúzáskor azt mondja: — A forgácsoló szakmá­ban senki nem tudja azt a szintet, amit Lajtai produ­kál. Jár. K,ma* Imre HÍMZŐCÉRNA A KÖZEL-KELETRE Hatszáz tonna himzöcérnát exportál az első félévben a nagy­atádi gyár. A legtöbbéi a Közel- Keletre szállítja; emellett Afrikába, Dél-Amerikába is exportál. Képünkön: a Nigé­riába küldendő cérnát készítik

Next

/
Oldalképek
Tartalom