Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

Itt mi3rafjt az Aranybérd Kaposvári győzelem Életmód és táplálkozás fiz elhízás és diétás kezelése Kalocsai népviseletbe öl­tözött leányok, asszonyok kis csoportjá' fogadta tegnap reggel a Kaposvári H_is- kotn bi nát ex port üzem ebe érkező versenyzőket, az or­szág huszonegy húsipari vál­lalatának 41 fiatal szakmun­kását. a hazai és a külföl­di vendegeket. A húsipa­runk legjobb fiatal szak­munkásai, akik a házi elő­döntőket megnyerték, izga­tottan készültek, hogy el­döntsék: az exportálandó sertéshús előkészítésében, megmunkálásában ki szerzi meg az országos elsőséget. .. Villantak a kések. Gyor­sak, határozottak voltak a mozdulatok; szinte percek alatt formálták a verseny­zőik a darabolt félsertésekből a különböző húsokat. Samíg figyeltük őket. Domonkos Vilmos technológiai csoport­vezető röviden tájékoztatott a versenyzők feladatáról: — Tízféle exportminőségű húst kell készítenie minden­kinek: pármai és francia sonkát, combot, császársza­lonnát, csontozott és csonto­zatban karajt, tarját, lapoc­kát. s végül kolozsvári sza­lonnát belföldi .fogyasztásra. E feladat elvégzésére 111) perc áll a rendeákezésükre: annyi idő, amennyi a leg­jobb szakembernek kell e munkához. Héttagú, szakmai és a társadalmi szervezetek kép­viselőiből álló zsűri — elén Tornán Zoltánnal, az Orszá­gos Húsipari Kutatóintézet nyugdíjas igazgatójával — figyelte kritikus szemmel a versenyz I et. S nemcsak ők. Hét tőkéscrszágból az ex­portüzem . legnagyobb nyu­gati megrendelői szintén el­küldték képviselőiket a ver­seny es az ex alkalommal rendezett, kiállítás megte­kintésére. Az iparág legnagyobb vál­lalatai — köztük a Kapos­vári Húskombinát is — ál­lították ki termékeiket, kü- lön-külön asztalokon: szege­A mezőgazdasági termes­eredmények dinamikus nö­vekedésében döntő szerepe van az intenzív műtrágya- felhasználásnak. 1960 és 1975 között tízszeresére nőtt, majd 1976-tól némileg mérséklődött ez a nagy üte­mű fejlődés. Hazánkban je­lenleg összesen csaknem 1,5 millió tonna műtrágya ható­anyag kerül forgalomba; ez azt jelenti, hogy egy hektár megművelt mezőgazdasági területre évente 280 kiló hatóanyag jut. A szőlő- és gyümölcsültetvények az or­szágos átlag két-háromszo- rosát igénylik, de a hektá­ronkénti 550—850 kiló mű­trágya hatóanyag csak ak­kor elégséges, ha a telepí­tést megelőzően a talaj táp­anyagállapotától függően hektáronként mintegy 5000 —6000 kiló műtrágya mint „feltöltő alaptrágya” került a termőhely alsóbb rétegei­be. Ezek a műtrágyaadagok a megfigyelések szerint bizto­sítják a „tápanyagtőkét”, il­letve tápanyagutánpótlást az ültetvénynek. Természetesen a helyes aranyok megalla- pitasa, « növekvő mútra- gyaarak rrnatt szükség van a rendszere« tata.] vizsgala­tok tapasztalatainak h asz no­SOMOGYI NÉPLAP di Pick, budapesti Herz- szalámí, kis-alíöldi és íar- merszalá.ni, lángolt marha­hús, a vendéglátók dobozos sonkái, ■ balatoni húspogácsá­ja és más ínycsiklandozó ké­szítmények. No, és azok az export húsok — kifogástalan minőségben —, amiket a versenyzők is készítenek. Több nyelven is hangzott az elismerés, s ezekből, meg az egymás közt folytatott bes I Igetésekből kitűnt: a nyugati cégek képviselői elégedettek a bemutatóval, a magyar húsipari szakembe­rek tolkészültségével. Az ő véleményük, valamint a ha­zai szakemberekből álló zsű­ri döntése alapján alakult ki végül is a legjobbak sor­rendje. Az előző napon a fiatalok élmeleti tudásukról adtak számot, s ennek, va­lamint a csontozási ver­senynek eredményei alapján alakult ki a sorrend. A zsű­ri értékelése alapján a győ­zelmet Dömötör Ferenc. a Kaposvári Húskombinát szakmunkása szerezte meg. A második Bálint József, a Budapesti Húsipari Vállalat, a harmadik pedig Nyerges Vilmos, a Szegedi Szalámi­gyár es Húskombinát dolgo­zója. A kaposváriak által alapított. Aranybárd vándor­díját a kaposvári csapat I Új módszer sitására is. A MÉM 5 1978. számú rendelet« alapján a gyümölcs-, szőlő- és egyéb ültetvények telepítése előtt, továbbá a telepítést követő­en legalább háromévenként kötelezően előírja a talaj- vizsgálatok elvégzését. A ta­lajvizsgálatokra kijelölt la­boratóriumok országosan el­fogadott egységes módszer­rel vizsgálják a talaj mak­ró- és mikroelemeit, pH — mész állapotát, valamint egyéb tulajdonságéit A ta­laj könnyen oldható PiOs és K20 tartalmának meghatá­rozására több mint tíz éve az általánosan elfogadott ammónlaktátos (AL) mód­szert alkalmaznak. Ennek a vizsgálati módszernek hát­ránya, hogy nem tudott mérési adatot szolgáltatni a következő évi műtrágyá­záshoz, mindössze megálla­pította az „igen jó” ellá­tottsági szintet. Laboratóriumunkban vég­zett majdnem egyéves fej­lesztőmunka eredményeként kidolgoztuk a makrotápele- mek (PoOs. KO), valamint par mezoelem (Na, Mg) meghatarozasat olyan kö­rülmények között, mikor a hagyományosán alkalmazott kivonó szerekkel nyert eredmények nem adnak eleg információt a talaj tápanyagállapotáról. A vi­zet tekintettük univerzális kivonó szernek, mivel ter- neszetes körülmények ké­nyért o. Az első három he­lyezett jutalma tíznapos külföldi út. A díjakat, okle­veleket Szilágyi Sándor, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója adta át. I A verseny. amelyet a KISZ KB, a MÉM es a Té- rimpex Külkereskedelmi Vállalat védnökségével ren­deztek meg, sikeres volt. Sz. fi­zott ennek van , döntő je­lentősége a tápanyagok nő-, vénybe történő beépülésé­nél. Természetesen a táp­anyagfelvételt ezenkívül számos más tényező is be­folyásolja, illetve módosít­hatja. így a talajok vízben oldódó tápelemtartalmának meghatározása is csak egy modell, amely megközelítő­leg jellemzi a talajok táp­anyagszolgáltató képességét. A módszert nagyüzemi igény kielégítésére fejlesz­tettük ki. A Balatonboglári Állami Gazdaság szőlő- és gyümölcstermő területeiről beszállított több száz talaj­minta rutinszerű vizsgála­tát. végeztük el, majd össze­függést kerestünk a talaj egyéb paraméterei és a vízben oldódó tápelemek koncentrációja között. A so­rozatvizsgálatok beindítása előtt ellenőriztük az egész meghatározásra a minőségi paramétereket. így egy-egv talajminta többszöri bemé­résével meghatároztuk a módszer relatív hibáját, il­letve a cv-értéket. Ezzel a módszerrel újabb informá­ciókat szolgálhatunk a cél­szerű műtrágyázáshoz. Az első vizsgálati ered­mények ertékelese után a módszert alkalmasnak ta­láljuk a lazább szerkezetű talajok vízben oldható táp- elemlartalmának PjCfi, K,0 meghatározására Jaki István Az elhízás megiteiése es főleg kórokozó tényezőként való elfogadtatása régen szinte lehetetlen lelt volna, de még ma sem könnyű. Ezt ugyanis mindig helyi, idő- es divattényezőik befo­lyásolták. A történelemből 1 tudjuk, hogy az elhízás és kövérség nemcsak a jóiét és gazdagság, haneiVi az egész­ség, sok esetben pedig meg a szépség (lásd Rubens ké­peit) megtestesítője is volt, sőt az egyszerű emberek kö­zött sokszor még ma is az. Az elhízás betegséget okozó és betegséget fokozó halasá­nak fölismerése azonban nemcsak előtérbe hozta, ha­nem szinte kötelezővé tette, hogy ennek fogalmát és okát tisztázzuk. A kövérség és az elhízás pontos, főleg egészségügyi -megfogalmazásához nélkü­lözhetetlen néhány alapfoga­lom, így mindenekelőtt a normális testsúly ismerete. Ezt akikor kapjuk meg, ha a testmagasságból 100-at levo­nunk. Eszerint egy 170 ern­es ember normális testsúlya 70 kiló. A kívánatos ideális testsúly meghatározásánál azonban még enne! is szi­gorúbbak vagyunk,' ameny- nyiben a normális testsúly­nak még 10 százalékát le­vonjuk, tehát egy 170 cm-es embernek nem 70, hanem 63 kiló a kívánatos testsúlya. Sokan ma — és főleg az el­hízottak — ezt nemcsak egészsegtelennek, hanem kó­rosnak tartják, pedig 5 mil­lió ember életbiztosítási vizsgálata es kifizetései alap­ján kiderült, hogy az ilyen testsúly mellett élnek az emberek a legtovább es be­tegszenek meg a legkevésbé. Elhízottnak azt tartjuk, aki normális testsúlyánál 20 százalékkal, kövérnek pedig azt, aki 30 százalékkal ne­hezebb. (A 70 kilogrammal normális testsúlyú így 84 kg-mal elhízott és 91 kilóval kövér.) Ax elhízás leim „jáirvény- tana” szerint az iparilag fej­lett civilizált országokban —- így hazánkban is — a la­kosságnak már 30—35 száza­léka elhízott, sőt egyes ada­tok szerint a felnőtt férfiak 55 és a felnőtt nők 75 sza­zaiéba kövér. A szociális té­A gémfalu az öregek tá- voztával egy cseppet sem lett csendesebb. Szüleik igvekeztét látva meglapul­nak a fiókák, de csak né­hány percig. Azután folyta­tódik a sürgésforgás. Bak­csófiókák hintáznak, jönnek, mennek, csúsznak-mász­nak, kirándulnak a renge­teg fészek között, borzas kiskócsagok társaságában, Össze-összekapnak, s némi cívódás, ügyetlen csőrváltá­sok után megy mindegyik a maga dolgára. Forr, pezseg a rekettye az éppen tolla­sodé testek energiájától. Amint kiérünk a nyila­dékból, elképesztő látvány tárul élénk. A fekete-tezeg- saras lé tetején vastag, szürke réteg: törött tojás­héj. ürülék és kiökrendezett, emésztetlen gyomortarta­lom, elhullott tollak, elszá­radt ágak. piszok, szenny mindenfelé. A rekettye sötét formája közelről megvilá­gosodik, mindent elborít a madárürülék. A bokor sor- vadozik. levelei fakón fony- nyadnak a maró anyagtól. A levegőben szapora szárnvsuhogas, rekedt kia­bálás, az ágakon ezernyi zörej, éhes fiókák könyörgő repedtíazék-hangja, s min­dent körülvesz. legyűr az ■ktelen. fojtogató bűz Sem­mi sem ross xa ob szagú a kiökrendezett. rothadó hal­maradványoknál. Nos, itt bőven van ebből. nyezőket vizsgálva azonban ma már az iparilag fejlett országokban is különbségek adódnak. így kiderült, hogy Nyugat-Európában inkább az előkelőbb, gazdagabb és magasabb társadalmi réteget képviselő férfiak az elhizot- tabbak, míg a nők elhízása inkább az alacsonyabb tár­sadalmi rétegűek között for­dul elő. Az Egyesült Álla­mokban viszont a magasabb társadalmi rétegekben mind a férfiak, mind a nők kö­zött a legkisebb az elhízot­tak aránya. Ott minél na­gyobb a kereset, annál rit­kább az elhízás, a szegény sovány lányból viszont sze­gény kövér asszony lesz. Amerikában tehát a karcsú férfi és karcsú nő lett az ideál; minden érvényesülési helyzetben (elhelyezkedés, házasság), ők vannak előny­ben. Szoros összefüggés van a házastársak, a gyermekek és a testvérek elhízása kö­zött. Kövér férfinak több­nyire kövér a felesége és kövérek a gyermekei is, a sovány férfinak pedig leg­többször soványak a hozzá­tartozói. Az elhízás hajlama több­nyire egy sor társbetegseg hajlamával együtt multifak- torálisan öröklődik, s ezt a közös hajlamot többnyire közös tényezők alakítják is ki látható betegséggé. Így a magas vérnyomásban szen­vedők 50, a Részvényesek 65 —70, a zsírvérűek 80, a cu­korbetegek 80—90 százaléka elhizott. A kövérek 22 szá­zalékának magasabb a vér- hugysavszintje, 22—30 szá­zalékának a zsír- és kolesz­terinszintje, mintegy fele cukorbeteg és 70 százalékuk magas vérnyomásos. Átlag 15—20 évvel rövióebb ideig élnek, lényegesen több kö­zöttük az autóbalesete«, szív- koszorúér-, vese- és májbe­teg, műtéti és cukorbeteg- halálozás. Az elhízás okai közül a mozgásszegény életmódra és a falánkságra mór rámutat­tunk. Változatlanul érvé­nyes. hogy a kövérek többet esznek, több kalóriát vesz­nek föl, mint amennyire ■szükségük van. Esetükben ugyanis nem rossz tápanyag — értékesítőkről, hanem ál­Persze csak az embernek csavarja az orrát a szag —. a rekettyék lakóinak ez a természetes egvüttlét meg­szokott közege. A fészkelők közösségi melege. Itt a sza­pora madárzsivajban pattan ki tavasszal a tojás, növek­szik, tollasodik, bontogatja szárnyait a fiatal gém. Ki tudja, az állati viselkedés­nek milyen belső mozgatói kényszerítik e szép es ritka madarakat, hogy ilyen ma­kacsul keressék egymás tár­saságát, életüknek legfonto­sabb szakaszában, a költés, fészkelés idején? Röstelke- dem is némiképp szaglószer- vem erős berzenkedése miatt. Hiszen itt sokkal több, nagyszerűbb történik naponta, s évente, hogy bár­miféle orr mértékéül szol­gáljon. Az élet, a faj meg­újításának örök folyamata. Igazi madárközeiben, társa­ságban. Nem is akármilyenben. Más gemek elvonultan, sót kimondottan, rejtőzködve élnék. Nem szerelik a lár­más nyilvánosságot. Ilyen tartózkodó madár a vörös- gem, ez a nyurga, a gólyá­nál kisebb, ösztövér mocsár­lakó. Testének uralkodó szí­ne a rozsdavörös, hamuszür­kével, feketével, fehérrel tarkázva. Vörös a fejéwH csüngő varköcsa is. Szürkék es | rozsdaszínüek foszlott valitollai. tálában jó evőkről van szó. Jellemző, hogy a kövér em­ber nem azt eszi, amit sze­ret. hanem azt szereti, amit eszik. Sok mindenről köpés lemondani, csak az evésről nem. Az elhízásnak a tultaplál- kozás az alapja. A hormoná­lis elhízás nagyon ritka, mindössze három százalék. Az idegrendszer szerepe ab­ban nyilvánul meg. hogy a kövérek lelki okokkal kap­csolatos kellemetlen érzései­ket túltáplálkozással igye­keznek kikapcsolni. Nem szabad megfeledkez­nünk az étkezésekhez fo­gyasztott szeszes ital test­súlyt növelő hatásáról sem. Kimutatták, hogy ma Kö- zép-Európában minden em­ber napi 165, minden fel­nőtt ember pedig napi 300 kalóriát fogyaszt ei sörben, borban és egyéb szeszes italban. Ez pedig minden emberre számítva évi 60 ezer. minden felnőttre szá­mítva pedig évi 110 ezer plusz kalóriát jelent. A kövérség diétás kezelé­sének a mozgás, a fizikai aktivitás az alapja, miivel ez. nemcsak a jóllakottság érzé­sét nonmalizálja, hanem ka­lóriát, cukrot és zsírt is éget. A diétában a null-diéta vagy teljes koplalás, valamint a sokszor divatossá való fo­gyasztó étrendek (nyerslé, gyümölcs-, főzelék-. tej-, túró-, rizs-, tojás-napok) ép­pen kampány jellegük miatt nem váltak be. Csak a tar­tósított. állandó fogyókúrá­nak van értelme — kevés kalóriával, cukor- és zsír­szegény ételválasztással, étel- készítéssel (sütés helyett fő­zéssel, párolással, vagy grill-, teflon- és alufólia- sütéssel), a szeszes italok el­hagyásával, tápértékét alig tartalmazó, de jóllakottságot fokozó rostos ételek adásá­val. De fontos a napi több­szöri étkezés is, mivel kide­rült. hogy egy meghatáro­zott táplálékmennyi.ses napi*o ötszöri étkezésben fogyaszt­va kétszer ritkábban okoz .elhízást. mintha ugyanazt napi háromszori étkezésben eszik meg. Dr. Angeli István A vörösgém szivesen ta­nyázik a nagykócsagok kö­zelében, de hozzájuk nem csatlakozik. Ritkán halászik nyílt rónavizeken, inkább a sáros, csuhis, nádas vize- nyoket kedveli. Ott sétálgat, gyakran csak a feje látszik ki a növények fölött. Míg prédára les, mereven áll, mint a régi magyar puszták kútjainák ágasa, nyakát fer­dén kinyújtja — a kút gém­je —, s csőre úgy mutat a víz felé. ahogyan a gémes- kút ostora lóg a kávába, fie­het, innen ez a régi kutak magyar elnevezése? A hidegre érzékeny gém csak április és szeptember között lakik nálunk. A leg­rejtettebb nádzugokban te­lepesen fészkel, mintegy mé­ternyire a víz fölött rakja a nádra kosár alakú fész­két. A tákolmány olykor nagyobbnak is látszik, mert a nádszálak körben kifele meredeznek a fészekből. Né­ha kényszerűségből — ha a téli jégzajlás letarolta a ná­dat, vagy a fészkelést le­hetetlenné teszi a tavaszi ár — tanyáját rekettyén épí­ti. Tápláléka változatos: ví­zibogarak, szitakötők, azok álcái, tücsök, lótücsök, va­kond, béka, gőte, gyík, kí­gyó, hal, csiga, pók... E változatos fölsorolásból is kitűnik, milyen gazdag és sokrétű a „gémétlap” — a mocsári élővilág — a Kis- Balatonon. Noha a vörösgém a Kis- Balaton jellegzetes gémfaja — több van belőle, mint szürke testveiéből — jóma­gam csak kétszer tala 1 kos­tám vele. Mindkétszer ugyanott. A hévízi-páhoki árok vizen haladva láttam, aminit óvatoskodva, ntegis kíváncsian les«U a töltés koronájáról. (Folytatjuk.) Tápanyagvisszapótlás a szölö­és gyümölcstermesztésben CSUPOR TIBOR KIS-BALAT0NI BARANGOLÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom