Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-25 / 96. szám
A „vonal” és háttere T el« vagyunk szabályokkal. Életünket külöíiböző rendű- rangú rendeletiek, határozatok, utasítások terelgetik, s ember legyen a talpán, aki követni tudja a változásukat Gazdálkodásunk bonyolult érdekviszonyait szinte menetrendszerűen, esztendőnként módosuló szabályozók közvetett kényszere foglalja egységbe. És mégis... Nem minden él nélkül jutott ez eszembe az egyik építőipari nagyvállalat vezetőjét hallgatva. A négyezer 1 embernek munkát adó cég évek óta a bérszínvonalgazdálkodás béklyójától szenved. Így aztán mikor az ösztönzésre, a valóban kiemelkedő teljesítmény elismerésért került sor, képtelenek voltak túllépni a látszateredményeken. A szigorú bérszínvonal megkötötte a kezüket. Történ/t, hogy a felügyeleti szerv pályázatát elnyerve januártól áttérhettek a bértömeg-gazdálkodásra. Joggal hihették, hogy vége a szűk esztendőknek, hiszen a jövőben, ha ugyanazt a mánkat — jobb szervezés, avagy nagyobb intenzitás révén — tíz ember helyett nyolcán végzik el, nyocfelé oszthatják tíz ember bérét. A meglehetősem bonyolult, számukra újszerű elszámolást rendből elegendő volt ennyit megértetni az emberekkel, hogy belássák: ezentúl a szorgalmasabb munkást valóban több illeti meg. mint azt, aki tessék-lássék dolgozik. Igenám, de szinte örülni sem maradt idejük, máris értesültek a szabályozók legújabb változásáról: arról, hogy a bértömeg mértékét korlátozták. Ily módon két lehetősége maradt a vállalatoknak, hogy a korábbinál nagyobb bért oszthassanak szét: vagy jóval nagyobb nyereséget érmek el az előző évinél, vagy csökkentik a létszámot. A vállalat azonban — utólag úgy is mondhatjuk: sajnos — tavaly rekordnyereséggel zárta az esztendőt, létszáma pedig közben olyannyira csökkent, hogy néhány szakmában most új embereket kell toborozniuk. Azaz: „túl jók” voltak ahhoz, hogy az idén többet fizethessenek dolgozóiknak. Valamit mégis tenni kellett, hiszen azok, akik töb- I bet dolgoztak. több pénzt vártak. S ekkor támadt az igazgatónak egy mentő ötlete. Ha túladnának a rozzant munkásszállón, szerény számítások szerint is nyolc-tíz millió forintot kaphatnának érte, így megugrana a nyereségük és valamivel nagyobb bértömeg fölött rendelkeznének. Azt, hogy ennek a pénzügyi akciónak vajmi kevés köze van a valóságos teljesítményhez, emberünk egy vállrándítással elintézte. Ha tavalyi kiváló gazdálkodásuk nem juttat többet a borítékokba, akkor most miért szégyen- lősködnének? Még azt sem mondhatjuk, hogy szabálytalanul járnak el. Elhallgattam, hiszen a négyezer ember boldogulásáért felelős vezetőnek az adott helyzetben aligha papolhattam volna a népgazdasági érdek zöld útjáról vagy más efféléről. Amint arra a művezetőre sem dobhatok követ, aki rendre megszegi a „játék- szabályokat”. Mert a közösség érdekében teszi ezt, és — furcsa módon — főnökei hallgatólagos beleegyezésével. Tőle tudtam meg. hogy mit értenek az iparágban a homok „szakkifejezés'-en. A kubikosok, földgépkezelők soron kívül kiásnak egy gödröt. Prémium viszont a szabályok értelmében csak annak mértekében fizethető, hogy . hányszor karolják el", azaz szállítják egyik helyről a másikra a kupacot. A művezető viszont megígért egy kis pénzt a munkáért. így aztán, amikor elérkezik az igazolás ideje, három ..él- karolás” helyett négyet-ötöt ír a munkautalványra. Azaz: jogcímet teremt a prémium kifizetéséhez. Ha nem teszi, megnézheti, hogy következő alkalommal ki kapható sürgős munkára. Ma már szinte nem is tekinthető rátermett vezetőnek, aki nem ismeri a kiskapukat. nem tudja, hogy miként lehet a sokszor merev szabályok ’ kalodájából kibújni. Példák is igazolják, hogy olykor bázisszemlélet, •más esetekben a jövedelem- különbségektől való idegenkedés kényszeríti a munkahelyi vezetőket a kétes értékű ügyeskedésre. A munka díjazásában az iparági átlag, a vállalati átlag, a brigádok közötti és brigádon belüli átlag, mint viszonyítási alap még ma is gátat emel szó és tett közé. G ond csak azzal van, ami a vonal alatt vagy a vonal fölött van. Vonalon maradni — ebből lehet a legkisebb baj. Sokan még ma is ezt vallják. A gyakorlat, a látszat egyelőre őket igazolja. G. L. F. A városi telefonhálózatok terheltségének enyhítésére egy kihelyezhető koneentrátorberendezés kidolgozása kezdődött meg a Távközlési Kutatóintézetben. A kisméretű berendezési lakótömbökben helyezik el; ez 480 telelönelöfizetöt négy vezetékpáron csatlakoztat a városi távbeszélőközponthoz. Képünkön: Rácz Dánielné üzemmérnök és Mágel Gábor tudományos munkatárs az új berendezés bemérését végzi SOMOGYI KRÓNIKÁJA A héten városban és falun a legtöbb szó az időjárásról esett. Tizenhat hét múlt el az évből, s még mindig téliesek a napok, hózáporokkal, hideg esőkkel. Az ember védekezni tud a zord idő ellen, a természet azonban nem. Érthető, hogy napról napra fokazódifc az aggodalom, hogy mi lesz a virágzó gyümölcsfákkal. Máris mutatkoznak veszteségek. Ilyen körülmények között a szokásosnál is nagyobb figyelem fordul a mezőgazdaság dolgozói felé. Már földben kellene lennie a burgonyának, javában vetni kellene a kukoricát, de az előbbiből a tervezett területek negyven százaléka vetetten meg, s csupán a kényszer következménye. hogy például a héten a Dél-somogyi Állami Gazdaság megkezdte a kukorica vetését. A napokban nem egy üzemi vezető töprengésének voltam tanúja: naptár szerint kezdeni kellene a kukoricavetést, mert a termésnek be is kell érnie. Viszont még mindig hideg, esetenként fagyos a föld. Kockázat a kezdés, és kockázat a várakozás. Ez az aggodalom nemcsak az időszerű munkákat kíséri. A korábbinál nagyobb féltés nyilvánul meg az őszi gabonák iraná. Általában szépek, ígéretesek a kalászosok, se jói mérhető: a gazdaságok fokozottabban igyekeznek mindent megtenni, hogy az ígéretek teljesüljenek. A növényvédő állomás ez évtől a rendszeres talajvizsgálatok mellett — levélanalizis-vizsgálato- kat is végez, választ adva arra, hogy a növény fejlődésének jelenlegi szakaszában melyik az a táplálóanyag. amelyből a kelleténél kevesebb van a talajban. A búzalevél-vizsgálatokra a múlt héten, összesen czerkétszáz mintát hoztak a gazdaságok. Nyolc— tíz nap múlva feleletet kapnak arra, hogy fejtra- gyázással, lombtrágyázással mit kell pótolniuk. A múlt héten volt meg egy országos jelentőségű esemény. A tudomány és a gyakorlat szorosabbá fűzése, a tudományos eredmények gyors termelésbe állítása, elterjesztese érdekében hazánkban elsőként Kaposváron alakult meg a kutatási, fejlesztési, termelési egyesülés. Fontos témáról, az állami és társadalmi ellenőrzés továbbfejlesztésének feladatairól tanácskozott a héten a megyei pártbizottság. A testület megállapította: a gazdasági és latsa- dalom politikai célok végrehajtásában, a döntések előkészítésében, a fegyelem erősítésében, a köxérdtk e* a jogos egyéni érdek védelmében fontos szerepet játszó ellenőrzés az elmúlt években jelentősen fejlődött. Ezzel együtt azonban néhány területen elmarad a követelményektől; még nem elég alaposan tárja föl az eredmények és a hibák okait, így a következtetések sem kellően előremutatóak. A testület határozatában állást foglalt amellett, hogy többek között következetesebben kell érvényesíteni az ellenőrzések során a felelősséget, nagy figyelmet fordítva az új szervezeti formák, vállalkozások működésére, munkájuk segítésére, s tovább kell szélesíteni az együttműködést a társadalmi és az állami ellenőrző szervek között a fogyasztói erdekvédelem erősítéséért. Sokakat érintő és érdeklő témában döntött a héten a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megvitatták és jóváhagyták i desedai zsrthertek részletes rendezési tervét. A program szerint a tó körül a kaposfüredi részen négyszáz, a toponári részen ezer-ezerkétszáz ember juthat zártkerthez. A rendezési tervek szerint e kertekben — a terv szerint — legföljebb 30 négyzetméteres, földszintes, a tájba illő épület is építhető. Vörös Márta Testvérvárosok napja Európa számos városában és kontinensünkön kívül is sokfele megemlékeznek ilyenkor a testvérvárosok napjáról. A szocialista országok. közössege és ezen belül hazánk különösen sokat tett a testvérvárosi mozgalom, eszme terjesztéséért. Az intézmény, a Testvérvárosok Világszövetsége az ENSZ égisze alatt, működik. A mozgalom az ötvénes évek közepe táján tette első lépéseit — azzal a rokonszenves céllal, hogy az emberiség békéjének szolgálatában segítse különböző országok települései között a barátság kialakulását, olyan fórumokat teremtve, amelyek javíthatják az együttműködés, a tapasztalatcsere lehetőségeit a városírólesztés, a várospolitika kommunális, városrendezési, kulturáüs es egy eb területein. Csaknem negyedszázados dokumentumok beszélnek arról az úttörő szerepről, amelyet első szocialista városunk, Dunaújváros betöltött. Az alaaiom valósággal kínálta magát: új városunkra sokan voltak kiváncsiak külföldön is. Volt olyan időszak, .amikor alig múlt el nap anélkül, hogy ne érkezett volna küldöttség külföldi városokból. 1958-tól kezdve a szovjetunióbeli Kommunarszk, a lengyelországi Nowa Huta, a bulgáriai Dimitrovgrád, az NDK- beli Eísenhüttenstadt, az angol Coventry, az olasz Térni s a franciaországi Villejuif városával hoztak létre testvérváros kapcsolatot az újvárosiak, s ez azt jelentette, hogy nemcsak fogadták az onnan érkező vendégeket, hanem maguk is viszonozták a látogatást. A mozgalom természetesen nem merült es nem is merülhetett ki a küldöttségcserékben, külön gondot fordítottak a lakosság között a közvetlen kapcsolatok erősítésére: kiállítások, baráti estek rendezésével, az iskolások közötti levelezés bővítésével és sok más módon táplálják a ba- rátkozás gondolatát. Rendszeressé váltak például az építészeti, környezetvédelmi szakemberek tanácskozásai, az egyetemi, főiskolás diákok tanulmányútjai, amelyek mind a népek közötti testvériség szellemében fogantak, s közvetve a béke megőrzésének ügyét szolgálták. A béke védelmének gondolata vezette a többi, hazai . városunk képviselőinek lépéseit is a testvérvárosi mozgalomban. Ott vannak 1962-ben Drezdában az európai városok várospolitikai kollokviumának résztvevői között, és 1967-ben részt vesznek a testvérvárosok pá - rizsi világkongresszusán . .. Jelen vannak később a varsói, a lemngrádi kongresz- szusom, a firenzei, a bulgáriai tanácskozáson, ahol napjaink városlakóinak gondjai adják az eszmecserék alapját. Somogy városai is tevékenyen bekapcsolódtak a mozgalomba; a mongóliai Darhan Kaposvárral, a finn Oulu Siófokkal tart szoros barátságot. A küldöttségek cseréjén kívül egyre tartalmasabb a műszaki, a kulturális és a sportkapcsolat is. A hazai mozgalmat a hatvanas évektől a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Is támogatja. Magas szinten fogadták 1964-ben a Testvérvárosok Világszövetségének főtitkárát, s azóta is . eredményesen fejlődnek a kapcsolatok. Jellemző napjainkban is, amit Tapolczai Jenő, Dunaújváros egykori tanácselnöke — haldia előtt nem sokkal megjelent emlékirataiban — írt e mozgalomról: „Amikor első külföldi utamra elindulhattam, úgy éreztem, kitárul előttem a világ. A messzeség hívása mögött a munkával összefüggő megannyi kérdés keresett választ bennem. Az a meggyőződés vezetett,. hogy lehetőség szerint mindent aprólékosan megfigyeljek. Ügy gondoltam, a varosie.i- lesztésDŐl mindannyian okulhatunk. A testvérvárosi mozgalomban is ezért láttam, látok ma is fantáziát. Sokat foglalkoztat a gondolat: bar megérhetném, hogy az utanam következők, a közigazgatás minden szintjén. etetünk természetes tartozékának tekinthetnék a testvérvárosokkal való rendszeres találkozásokat.” Tapolczai Jenő és a testvérvárosi mozgalom többi, hazai úttörője nem hiába faradt annyit: napjainkban valóban rendszeressé valnak a testvérmegvék. városok találkozásai. Maradandó jelképek beszélnek erről országszerte: Szegeden az Odesszáról, Egerben a Cse- bokszáriról elnevezett új lakótelep. Veszprémben a Tartavai fenntartott testveri kapcsolat. Szélesedett a mozgalom a testvérmegyei kapesola tokkal is. Mindez együtt és külön-külön az alkotó békevágyat fejezi ki. Nárciszos és A ráfordítás megtérülne aki megesktSszik rá: gyomorpanaszai csak ettől a víztől múlnak el. A fürdő mégis amolyan „mostoha- gyerek”, legalábbis a csoko- nyavisontaihoz viszonyítva. Pedig lennének vendégek állandóan; azt a néhány faházat, mely a fürdőt körülöleli, már egy évvel előre lefoglalják. De érdemes-e fejleszteni a fürdőt, amíg mines megfelelő kemping? A benyomások szerint kevés ilyen szép környezetben elhelyezkedő gyógyvizes fürdő található nemcsak a megyében, hanem annak határán kívül is. A nagyobb összegű ráfordítást 1984-re tervezik, kétszázezer forint értékben. A természetvédelmi terület is rendezésre vár. A babócsai iskola építése miatt a tanács költségvetése szinte teljesen lekötött. így segítséget csak a megyei vagy az országos szervektől várhatnak. Érdemes lenne áldozni ezekre a természeti értékekre, hiszen nem vagyunk bennük olyan gazdagok ... Vetélkedő — munkásőröknek A testület megalakulásának negyedszázados jubileuma alkalmából vetélkedő- sorozat kezdődött a munkásőrségnél. Szakmai, politikai, a testület tevékenységével kapcsolatos ismeretekből vetélkedtek egymással munkásőreink. Egysége,- iknél eddig a szakaszok, századok rajai között rendezett elődöntőkön azt kellett bizonyítaniuk: melyek a legjobbak, kik kerülhetnek az egységszintű, majd a megyei döntőre. A kaposvári városi-járási Latinca Sándor munkásőrségnél nyolc raj szerezte meg a ciontoo való részvétéi jogát. A tegnap Kaposváron tartott döntőn szakmai-politikai fölkészültségben a göllei raj munkásőrei bizonyultak a legjobbaknak —• ők szerezték meg a győzelmet. Azonban nemcsak az elsőséget elnyert munkásőrök bizonyították, hogy alaposan ismerik szakmai feladataikat, politikailag tájékozottak, hanem valamennyien. S ezért valamennyi helyezett megérdemelten vehette át a jutalmat, fogadhatta az egyseg parancsnokának. Marosi Jánosnak elismerő, kosxoaő szavad. Törökkút — így nevezik azt a roskatag építményt a babócsai termelőszövetkezet udvarán. Ez a neve, mert még a török időkben épüít, s a rendeltetése — kút volt. A műemlék restaurálásához most látnak hozzá, A török idők mást is hagytak a községnek. Öt hektárnyi nárci- szosl. melynek csodájára járnak szerte az országból. Az első meleg tavaszi napokkal kinyílnak a szépséges növények, melyeket gondozni nem kell, teremnek azok maguktól is. A virágerdő különös érdekessége, hogy nem egy-, hanem többfajta nárcisz terem itt. Hozzáértő emberek szinte évente „zarándokolnak” Babó- csára, hogy a növényeket tanulmányozzák. Ahogy a község lakói mesélik, régebben, május elsején nárciszba borult Babócsa. Virágfüzérek díszítették a házakat. az utcákat, — szemet gyönyörködtető látvány volt. Ma már csak a művelődési otthoniba jut egy-egy koszorú: hiába, halványodnak már a hagyományok. A Vár-dombot és környékét most még leginkább a madarak látogatják, de hamarosan megjelennek itt a kirándulók és az ásatásokat vezető régészek is. Az évszázados platánok és tölgyek alkotta természetvédelmi környezetben megbúvó fürdő nemcsak a kikapcsolódást szolgálja: enyhíti az izületi fájdalmakat, s van. SOMOGYI NÉPLAP
