Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

Egy üttműköcüés a békéért A Két három kérdése Milyen új állásfoglalá- 1 * sokra került sor egy szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó lehetőségével kap­csolatban? Washingtonban is, Moszk­vában is újabb állásfogla­lásokra került a héten egy lehetséges szovjet—amerikai csúcstalálkozóval- kapcsolat­ban sor. A nézetek egyelő­re nem közeledtek egymás­hoz., ugyanakkor világosan kirajzolódhatott a két, kü­lönböző megközelítési mód. Reagan elnök, majd kije­lentéseinek értelmezőjeként Weinberger hadügyminisz­ter változatlanul úgy nyi­latkozott. hogy júniusban, ha Leonyid Brezsnyev részt venne New York-ban a le­szerelési kérdésekkel fog­lalkozó ENSZ közgyűlésen, mód nyílna egy rögtönzött, nem hivatalos, magas szin­tű összejövetelre. Nem is csúcstalálkozóra, hanem af­féle csúcsbesz.élgetésre. Ezt esetleg ősszel — ennyiben Washington továbbmenni látszott — követhetné egy hivatalos csúcsértekezlet. BZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Münchenben megkezdődik a nyugatnémet szociálde­mokraták kongresszusa. — Az egyiptomi külügymi­niszter Izraelben. KEDD: A KGST végrehajtó bizott­ságának ülése Moszkvá­ban. — Szovjet—japán ke­rékasztal értekezlet To­kióban. — Argentína az amerikai államok szerve­zetének összehívását kéri a Falkland (Malvún)-vál- ságban. SZERDA: A Jaruzelski tábornok ve­zette lengyel párt- és ál­lami küldöttség Budapes­ten. — A Biztonsági Ta­nácsban amerikai vétó akadályozza me® a jeru- zsálemi lövöldözés elítélé­sét. CSÜTÖRTÖK: , Lenin emlékünnepség Moszkvában. — Reagan is­mét kitérőleg szól a csúcs­találkozóról. — A LEMP KB ülése. PÉNTEK: Iránban Sariat-Madarit megfosztják az ajatollah címtől. — Francia—szíriai viszály a párizsi merény­letek nyomán. — A ma­gyar diplomácia aktivitá­sa : Mitterrand francia el­nök Aczél Györgyöt, Koi- visto finn államfő Púja Frigyest. Shagari nigériai elnök Ábrahám Kálmánt fogadja. SZOMBAT: Washingtonban tárgyal a brit és az argentin kül­ügyire nisz tér. az első an­gol hadihajók megérkez­nek a dél-atlanti térségbe. «1 a ta-raty jűflttsban tneg­valósított fegyver nwugvás óta. (Izrael azzal' indokolta a támadást, hogy állítólagos palesztin akna áldozata lett. egv izraeli katona. Csak­hogy a katona halála liba­noni területen történt, a jobboldali Haddad őrnagy államocskájában, tehát a tűzszünet megsértése ezzel a behatolással kezdődött.) A Biztonsági Tanács napirend­re tűzte a támadást, de csak elnöki nyilatkozat formájá­ban ítélte el. Szavazás ese­tén ugyanis megint vétót emelt volna az Egyesült Ál­lamok, amint azt a hét ele­jén. a jeruzsálemi mecset­lövöldözés vitájában tette. A szerdai bombázással szinte egyidőben ülésezett az izraeli kormány, s vég e- gesen eldöntette a Sinai-íél- sziget megszállt területsáv- jairól történő kivonulást, amelynek a mai naoon kell befejeződnie. Erőszakkal el­távolították a tiltakozó fa­natikusokat, akik — korábbi ‘bejelentésüktől eltérően — mégsem követtek el kollek­tív öngyilkosságot. A mára esedékes új határvonal azonban még mindig nem végleges, az utolsó részlet- viták miatt többször meg­szakadtak a tárgyalások, egy-két négyzetkilométer sorsáról még nem határoz­tak. A valódi probléma azon­ban mégis az, mennyiben éli túl a Camp David-i al­ku f a Sinai-félsziget kiürí­tését? Az elmúlt napokban több levélváltás történt az aláíró három ország vezetői között: Begin például újabb megerősítést kért Mubarak­tól, aki vonakodott túl messze elmenni, Reagan pedig személyes leveleket intézett Egyiptom és Izrael vezetőihez. Bizonyos érte­lemben, új helyzet alakul­hat ki: különös figyelem kí­séri az egyiptomi magatar­tást. A dél-libanoni bombák füstje azonban azt is jelzi, hogy a közel-keleti válság fejleményei a közeljövőben sem lesznek kevésbé bo­nyolultak. ”5 Miért fosztották meg • Sariat-Madarit vallási rangjától? Az iráni siita egyházban mintegy 180 ezer mullah (pap) tevékenykedik, tíz­ezerre tehető a hodzsato- leszlámok, ezerre az aja- tollahok és hed(al)-ajatolla- hok száma, s csupán hat ajatollah oszmát, vagyis nagy ajatollahot ismernek. Ezek egyikét. Sanat-Mada- rit, az Azerbajdzsánban élő török kisebbség 77 éves leg­főbb vezetőjét megfosztot­ták ajatollah! címétől és háziőrizetbe vették. Az in­dokot az államellenes ösz- szeesküvés miatt néhány napja letartóztatott volt külügyminiszter, Ghptbza- deh vallomása szolgáltatta. A siita hierarchia csúcsán nem újkeletűek ezek az el­lentétek. A száműzetésben lévő Khomeini a san meg­döntését követelte, míg a Qumi szent városban mara­dó Sarial-Madari a sah rendszerén belül kívánt re­formokat elérni. A forrada­lom győzelme után is állan­dó viták voltak a siita egy­ház első és második méltó­sága között: Sariat-Madari támadta a Khomeininek rendkívüli felhatalmazást biztosító alkotmányt; külön iszlám pártot szervezett; bi­zonyos területeken együtt­működött az ellenzékkel. Ez a konfliktus teljesedett, most ki, jelezve törésvona­lakat a papi vezetésben, s újra igazolva az igazságot, hogy mennyire nem egysze­rűek a forradalmi átalaku­lásban lévő fejlődő orszá­gok belpolitikai viszonyla­tai. Közlemény a Szíriái Kommunista Part küldöttségének látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására április 18. és 24. között látogatást tett hazánkban a Szíriái Kom­munista Párt küldöttségé Khaled Bagdats főtitkár ve­zetésével , A küldöttséggel, amelyet fogadott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, megbe­szélést folyta totj Övári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bizottságának tap^a. a Köz­ponti Bizottság titkára és Berecz János. az MSZMP Központi Bizottsága,naik tag­ja, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. A delegáció találkozott a SZOT és a Hazafias Népfront vezető képviselőivel, látogatást tett Bács-Kiskun megyeben és az Egyesült Izzó Gyárban. A szívélyes, elvtársi lég­körben és az internaciona­lista szolidaritás szellemé­ben folytatott megbeszélé­seken a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékeny­ségéről. Véleményt cserél­tek a nemzetközi kommu­nista mozgalom helyzetéről, a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről, különös fi­gyelmet fordítva a közel- keleti térség legutóbbi ese­ményéire. Hangsúlyozták, hogy leg­főbb feladatuknak tekintik a világbéke megőrzését és a fegyverkezési verseny meé- ,állítását. Mindkét párt-az enyhülés vívmányainak vé­delmében a jövőben is arra törekszik, hogy előmozdítsa a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszédet, a kapcsolatok fejlődését, valamint a tár­sadalmi haladás ügyét. Elítélték a közel-keleti térség természet erőforrá­sainak megszerzésére, kato­nai bázisok létesítésére irá­nytűé,, imperialista törekvé­seket, az arab országok és a világbéke ellen irányuló amerikai, izraeli stratégiai együttműködést, Izrael, Li­banon függetlenségéit, szu­verenitását sértő, sorozatos provokációik Támogatásukról biztosí­tották a palesztínai arab nép áldozatos harcát tör­vényes jogaikért és kiemel­ték, a növekvő feszültség és a háborús veszély a Kö­zel-Keleten még nyilvánva­lóbbá teszi, hogy a válság tartósan, igazságosan csakis tárgyalások útján, minden érdekelt fél részvételével rendezhető. Aggodalmukat fejezték ki az iraki—iráni háború miatt és rámutattak a konfliktus mielőbbi békés rendezésé­nek fontosságára, amely mindkét nép érdekeit szol­gálná. Megerősítették készségü­két a pártközi együttműkö­dés elmélyítésére es hang­súlyozták, a jövőben is elő­segítik a mindkét nép javát szolgáló kapcsolatok erősí­tését, a Magyar Népköztár­saság és Szíriái Arab Köz­társaság között. A szír küldöttség szomba­ton elutazott Budapestről A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője búcsúztatta. Azzal a meggyőződéssel térünk haza, hogy azok a fontos teendők, amelyekről tárgyaltunk, meg is valósul­nak, Kádár Janos mondta ezt Helmut Schmidt kancel­lárnak 1977 júliusában, első bonni útja befejeztével. Most az MSZMP KB első titkárá­nak NSZK-beli látogatása alkalmat kípál, hogy a két politikus megvizsgálja, így történt-e. A mérlegkészítés, a továb­bi teendők meghatározása azért is fontos, mert két kü­lönböző társadalmi rendsze­rű gllamról van szó: egyi­kük a Varsói Szerződés, má­sikuk a NATO tagja. Mégis egyet lehet érteni a kancel­lárral, aki még régebben így fogalmazott: viszonyunk a körülményeket figyelembe véve, a lehetőségekhez mér­ten — példás. Mindkét fél a helsinki szellem megvalósu­lásának tekinti Magyaror­szág és az NSZK kapcsola­tainak ápolását, fejlesztését. Pedig ezt a nemzetközi helyzet az utóbbi időkben nem könnyíti meg. Tíz esztendő alatt keres­kedelmi forgalmunk a tíz­szeresére nőtt. Az NSZK a tőkés világban első, világvi­szonylatban a Szovjetunió után a második legjelentő­sebb partnerünk; mi pedig a Szovjetunió után n^ásodik helyre léptünk elő az. NSZK szocialista üzletkötéseit ille­tően. E cserekapcsolat nem­rég lépte át az évi négymil- liárd markás határt. Érde­mes megjegyezni, hogy ép­pen most. a nemzetközi gaz­dasági válság, a visszahúzó­dások,'az értékesítési nehéz­ségek idején növekedni tu­dott1 a magyar—NSZK for­galom. erősödött az ipari— pénzügyi együttműködés. S ha az ottani nagyvárosokban lezajlott sikeres magyar he­tekre és a nálunk bemutat­kozó nyugatnémet művé- s)£ék,re, tudósokra gondo­lunk, megállapíthatjuk, hogy jól fejlődnek kulturális kap­csolataink is. Ehhez mind­két fél igyekezete, jóakarata és érdekeltsége Vetlek és kell ma is. Csakhogy a kétoldalú kap­csolatok nem légüres térben formálódnak, hanem a min­denkori általános nemzetkö­zi légkör függvényeként. Márpedig az elmúlt evekben erősen lehűlt a kelet—nyu­gati viszony, az Egyesült Ál­lamok — az NSZK első szá­mú szövetségese —, élesen szovjet- és kommunistaelle­nes vonalra tért. Fontos fegyverkorlátozási tárgya­lások szakadtak meg, illetve topognak egyhelyben. A szankcionálás és a bojkott módszere lett úrrá néhány nyugati kormány gondolko­dásmódjában és gyakorlatá­ban. Természetesen eleve kü­lönböző hazánk és az NSZK álláspontja is egy sor nem­zetközi kérdésben. Ennek el­lenére — sőt éppen ezért'—, különös jelentőségű az újabb Kádár—Schmidt találkozó. Minden véleményeltérés mellett, az NSZK szociálde­mokrata—szabaddemokrata kormánya olyan tárgyaló fél, amely kész az együttműkö­désre, nem helyesli „a meg­torlások” politikáját, becsüli és meg akarja őrizni (sajat érdekében is) az enyhülés, a kelet—nyugati együttmű­ködés eredményeit. Magyar- ország pedig ott völt az európai enyhülés kezdemé­nyezői között, s szocialista külpolitikájához híven to­vábbra is együttműködésre törekszik. Különösen most, a külpolitikai nehézségek és veszélyek közepette tartja ezt fontosnak. Hazánk kis, ország. de mint a szocialista közösség tagja, tekintélyt vívott ki magának. Feszültségektől terhes világunkban ezért is van jelentősége annak, hogy az NSZK és Magyarorszag vezetői építő eszmecserét folytatnak egymással, egy­aránt' szolgálva saját érde­keiket és a nemzetközi kap­csolatok erősítését. Réti Ervin —,--------------------------------------------------­É rtesítjük a t. utazóközönséget, hogy Kaposvárén — fázvezeték-épites miatt — a Pázmány Peter utca. 48 as ifjúság u„ Vöröstelck n. közötti szakaszát a közúti forgalom elöl lezárjuk Az érintett 9-es helyi járat a Virág ntcaban kerülő utvonalon közlekedik. Ideiglenes megállóhelyek a szakmunkásképző iskola es a Virág u„ Vóröstelek u. kereszteződésénél lesznek kijelölve. Az építkezés 1982. április 26-an ».M-tol május 71-ig tart. (204« 24) T. L KIVONULÁS ELŐTT Ax izraeli csapatok kivonulás előtt a földdel tettek euyen lőve a Sinai-félszigeten lévő Vauul városát. (Telefotó: AP-MTT—KS) Meghívjuk A SIÓFOKI EURÓPA-SZÁLLÓBA április 27-én 15 órakor kezdődő munkaruha-bemutatóra, melyet a Pannónia Szálloda es Vendéglátó Vallalat Balatoni Igazgatósága és a Munkaruhazati Kereskedelmi Vallalat közösen rendez. MUNKARUHÁZATI Varjuk bemutatónkra! fSS426) rPTj üutajáLJ ^KERESKEDELMI V. Franels Pym brit külügyminiszter hazautazott Washingtonból Ezek az amerikai javasla­tok két. vonatkozásban is el­lentmondásosak. Egv nagy ország vezetőjének utazási naptárát általában jóelőre megtervezik, s nem volt szó ezúttal New York-i út­ról. Leonyid Brezsnyev az első hasonló jellegű ENSZ ülésszakon sem vett részt. (Ugyanis eppen akkor foga­dott el a NATO washingto­ni összejövetele egy fegy­verkezési programot, s a nyugati törekvések követ­keztében sajnos ma sem biztat vajmi sok reménnyel a világszervezet egyébként önmagában jelentős fóru­ma.) Több, mint ésszerűnek tűnik az a követelmény is, hogy a jelenlegi körülmé­nyek kozott „semleges pá­lyán” rendezzék meg a szovjet—amerikai találko­zót; Helsinki, vagy éppen Genf erre alkalmasnak mu­tatkozik. Igaz, ezek a pro­tokolláris és egyéb kérdések komoly kézzelfogható ered­mények Ígéretében áthidal­hatók lennének. A megrom­lott légkör és a megnöve­kedett feszültség minderre azonban aligha adna mó­dot: akkor pedig mi értel­me lenne egy terméketlen vitának, magas szintű szó­váltásnak, a csúcs-remények eljátszásának? Moszkvában, a Lenin em­lékünnepségen, a Brezsnyev jelenlétében beszédet mon­dó Jurij Andropov ezért hangoztatta a Szovjetunió készségét a valóban konst­ruktív párbeszédre, az egyenlő biztonság elvei alapján, s ennek legjobb formája egy megfelelően előkészített őszi csúcstalál­kozó lehetne. A csúcstalál­kozók az eddigi tapasztala­tok szerint is akkor vezet­hetnek eredményre, ha köl­csönös érdekű megallapodá­SOMOGYI NÉPLAP sok, kompromisszumos egyezségek születhettek. Ezeket viszont nem lehet rögtönözni, ehhez a megfe­lelő előmunkálatok egész sora szükséges. Egy őszi csúcstalálkozó időpontjának kitűzése, annak előkészítése, a legfontosabb témák elő­térbe állítása kétségkívül már most javíthatná a kap­csolatokat, legalábbis meg­állíthatná azok további romlását. A kérdések kérdése tehát úgy hangzik: akar-e komoly csúcstárgvalasokat a wa­shingtoni vezetés, vagy ele­ve elfogadhatatlan. alibi- javaslatokkal él? A Reagan- adminisztráció eddigi szavai és tettei kevés reménnyel kecsegtetnek, ám arról sem feledkezhetünk meg, hogy éppen ezekben a napokban zajlott le, több milliós rész­vétellel, az eddigi legkiter­jedtebb atomfegyverkezés- el lenes tiltakozás az Egye­sült Államokban; új erőre kapott a békemozgalom Nyugat-Európában; az Egyesült Államok szövetsé­geseinek egy része is elha­tárolja magát a hideghábo­rús irányzatoktól — s ami a leglényegesebb —, Washing­ton is felismerte, hogy nem képes megváltoztatni a vi­lág alapvető egyensúlyi kép­leteit. Ezek olyan tényezők, amelyek kétségkívül hozzá­járultak Reagan kényszerű taktikázásához, s nem el­képzelhetetlen, hogy jobban a realitások irányába kény­szerűik. 1 Melyek a köz»4-keleti válság legújabb fejle- ■»enyei? Rendkívül bonyolult mó­dón. sok szalon zajlott a héten a közel-keleti válság. Miután kiterjedt libanoni belharcok után kedden si­került tűzszünetet kötni, szerdán izraeli bombatáma- dasokat intéztek a paleszti- nek által lakott dél-libano­ni területek ellen, s ezzel az első valóban komoly harci cselekményt követtek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom