Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-22 / 93. szám

# r ww r r frissítő trnorik A jövő egészséges generációjának, a minő­ségi sport utánpótlásának alfája és ómegája az iskolai testnevelés. Az, hogy a gyermek hozzászokjon a rendszeres mozgáshoz, meg­szeresse, életelemévé váljon, tanintézeti okta­tásra és nevelésre, ehhez pedig meglelelö körülményekre, tárgyi és személyi teltételek­re van szükség. Somogy ezen a téren is so­káig eleggé hátul kullogott. Elsősorban az általános iskoláknál szorított a cipő. Ma már elmondhatjuk, hogy valamelyest léptünk elő­re. Az alanti adatok is ezt látszanak igazolni. A hetvenes évek elején általános iskoláink­ban a testnevelési tanári ellátottság 63,2 szá­zalékos volt. lelenleg 70,2 százalék. (Az orszá­gos átlag 80 százalék fölött van.) Az utóbbi két évben mindössze két pedagógussal nőtt a testnevelők száma alsófokú iskoláinkban, és ma megyei szinten a hiány 27 lő. Középfokú iskoláinkban viszont valamennyi testnevelői állás be van töltve, és szakmunkásképzőink­ben is 92 százalékos ez az arány. Létesítmé­nyekkel már nem állunk ilyen jól. A 185 ál­talános iskolának mindössze 25 tornaterme van. Igaz, további 69 használ tornaszobát, és újabb tiz a helyi művelődési házban tart­hat foglalkozásokat. Tehát 81 általános isko­lának még Így sem jut terem. Középfokú tanintézeteink e téren is csaknem gondmen­tesek. Tizenöt középiskolánk közül tizenhá­romnak von tornaterme, viszont a tizenhat szakmunkásképzőből ilyennel csak hat dicse­kedhet. További hat tornaszobát használ. A tanmedencék tanulóéve Ettől * tanévtől a testne­velés szolgálatában áll a Kaposvári Gyakorló Általá­nos Iskola két tanmedencé­je. Regi adósságait törlesz­tette ezzel a megyeszékhely, igaz. csak részben, mert ez a két medence csak enyhíti, mintsem megoldja a varos ez irányú gondjait. Jelenleg a gyakorlásokon kívül első­sorban a két tagozatos álta­lános iskola, a Krénusz és a Berzsenyi diákjai veszik igénybe, de helyet kapott a Petóti iskola is, hisz ez a közeli intézmény az egyet­len, amelyben nincs torna­terem. A felsoroltakon kívül időnként a siketek intézeté­nek tanulói is használják. Gtesz Gyula testnevelő ta­nártól az iránt érdeklődtünk, hogy mennyiben felelnek meg az igényeknek ezek a tanmedencék. Mint elmond­ta, mar a kezdettől akadtak gondok. A 12x6 méteres me­dence vízmélysége 1,3—1,5 méter között van, s ez azt jelenti, hogy az általános iskola első és második osz­tályosait nem lehet benne oktatni. Alacsonyabbra vi­szont nem engedhetik le a vizeit, mert akkor meg nem cserélődik az előírásnak megfelelően. Mintha nem is szakemberek tervezték volna ezt a létesítményt!) Igaz. kí­nálkozna áthidaló megoldás, de az újabb költségekkel járna, miközben az egyik tanmedencét meg mindig nem adták at hivatalosan; az ma is „próbaüzemként” működik. Hogy mennyire vannak ki­használva a tanmedencék? A heta elosztást vizsgáivá kiderül, hogy a delelöttök teljesen foglaltak, es csak a délutáni órákban akadnak néhol üres órák. A 30—32 fokos vizet hamar megked­velték a gyerekek, es szí­vesen járnak ide úszni. Az első felmérések azt igazol­ták, hogy nagyon elkelt már ez a két tanmedence: az ál­talános iskolások többségé csak a fürdőkádban találko­zott vízzel. Jelenleg hatan oktatják az úszást az iskolában, közülük kettő főállású úszómester. Az alapoknál kezdtek. Meg­ismertették a gyerekeket a merülés, a lebeges és. a Sik­lás „tudományával”, külön­féle játékokkal szoktatták hozzá a kicsiket a vízhez. A többségük szépen halad. Az a cél, hogy a hatodik általános befejezéséig ezek a gyerekek valóban megta­nuljanak úszni. Erre egy-egy diáknak összesen nyolcvan óra áll a rendelkezésére. A tapasztalatok azt igazolják, hogy húsz óra gyakorlás után az ügyesebbeket már nyugodian bele lehet dobni a vízbe. De nemcsak a jó oldaláról hallhattunk az úszásoktatás­nak. Zádor Tibor, a Krénusz testnevelője arról panaszko­dott, hogy a heti öt testne­velési órából kettőt elvesz az úszás, és kevés idő marad a többi kötelező anyag meg­tanítására. Sajnos, sok a hoitidó az idegen iskolások­nál, hisz az oda-vissza út, továbbá az öltözes, a szárít- kozás a testnevelesi órából veszi el az időt. Júniusban első tanuloevet zarja a kel tanmedence. Az illetékesek bizonyára össze­gyűjtik majd a tapasztalato­kat, s azok felhasználásával tervezik meg a következő evek munkáját. Szakkollégista vezeti az órát Amikor a Kapos s ári Ta­nítóképző Főiskolán meg- kezdtea a speciális kollégiu­mi képzési, az volt az in­tézmény célja, hogy a taní­tójelöltek magasabb szinten feleljenek meg választott tantárgyuk tanítási követel­ményeinek. Ezért jött létre a kiemelt képzés testnevelés­ből is. A tapasztalat azonban mindeddig azt mutatja, hogy a nagyobb szaktudású fiatal tanítóknak csupán el­enyésző százaléka tud ké­pesítésének megfelelően te­vékenykedni. Az iskolák nagy részében ugyanis ide­genkednek az újtól, amely a tantárgycsoportos oktatás­sal „fölrúgná” a korábban kialakult és évtizedek óta beidegződött alsó tagozatos „egy osztály, egy tanító” rendszert. Természetesen akadnak ellenpéldák is. Egy ezek kö­zül a böhönyei általános is­SOMOGYI NÉPLAP kola ahol Bardth László ne igazgatónő elmondta, hogy a lehetőségeikhez mérten igye­keztek megoldani a tan­targycsoportos oktatást. A kaposvári tanítóképző test­nevelési szakkollégiumán végzett Mutz Jánosné, aki Szombat: fussunk! A kaposvári belvárosi is­kola. a Tóth Lajos utca kör­nyékén szómba ton kém ke­vesebb a lődörgő gyerek; két éve ugyanis a tanítási szü­netben is nyitott előttük a tornaudvar és a sízép,, új csarnok. Léber János test­nevelő tanárt találtuk bent az iskolában a múlt szom­baton, körülötte mintegy nyolcvan gyerek mezben. Az udvaron néhán.van a kasár- palánkot döngették, a csar­nokban heves pingpongcsata dúlt, a kézilabdások nagy erejű lövéseit visszhangoz­ták a falak. A tornaszereket a lányok vették birtokukba. — A gyerekek szabad ide­jének hasznos eltöltésére „adtunk tippet” ezelőtt két évvel, amikor az iskolánk­ban megszerveztük a baton kén ti tömegsportnapot. Reggel kilenctől egyig nyit­va van a kapu. Tanulóink maguk választanak, mit sze­retnének csinálni. — Itt a szép idő. a gye­rekek zöme mégis bent van a csarnokban. — Meg kell értenünk őket. Az udvari sportolási lehetőség nagyon szerény, a teremben viszont ideálisak a feltételek. Tervezzük, hogy bővítjük az udvaron a sport­pályákat. Telente szánkótú­rákat is szervezünk, korcso­is, az iskolai tornászcsapat tagja. Egy ragyogó spárga­gyakorlattal mutatkozott be előttem. És még egy tulaj­donságával; igyekszik segí­teni a kisebbeknek. az ügyetlenebbeknek. A szom­széd kislánnyal, a másodikos Odor Henriettel jött el szombaton is. Fölsegíti a kö­télre, 'biztatja, a talajon is szorgalmazza a gyakorlato­kat, és vonzó példaként ma­ga is bemutatja, hogyan kell csinálni. — Henriett a kis barát­nőm. Otthon is sokat gya­korolunk, mert megvan ben­ne az akarat, hogy ügye­sed jen. Sokat fejlődött mar. ly apály át sajnos nem sikerült csi­nálnunk, mert nagyon lejt az udvar. De ezen is lehet változtatni. Egy heves kézi­labda-támadás végén beszélget­tünk a. kapuban álló Valek Zol­tánnal. — Játszom az iskola kézilabda­csapatában, tagja vagyok a megyei válogatottnak, és az 503. sz. szak­munkásképző keretének. Ál­talában heti tíz edzésen ve­szek részt, ilyenkor, szom­batonként sem tétlenkedem otthon. — Most végzed a nyolca­dik osztályt. A sporttal meg­marad a barátság? — Autószerelőnek készü­lök. És folytatom a kézi­labdázást. Léber János: — Sajnos, nem azok jönnek el első­sorban a tömegeportnapon mozogni, akiknek erre nagy szükségük lenne, hanem az iskolai sportéletben élenjá­rók. Ott volt közöttük Barna Andrea nyolcadik osztályos Testnevelési tagozat Boglárlellén Boglarlellen működik So­mogy egyik vidéki testneve­lés tagozatos általános isko­lája. Hat évvel ezelőtt úttö­rő kezdeményezés volt a megszervezése. Bolla Lászlo- né testnevelő tanár erről így beszélt: — A feltételek kedvezőek , voltak nálunk. Az iskolához tartozik egy nagyszerű tor­nacsarnok, és öt szaktanár foglalkozik a gyerekekkel. — A tagozatos osztály az élsport utánpótlásának egyik bázisa. Miként választják ki az ide kerülő gyerekeket? — A jelenlegi hatodikosok voltak az első fecskék. Ak­kor még csak egyszer men­tünk el az óvodába, s hívtuk meg az ügyesebb negy-öt éveseket a tornacsarnokba, és úgy válogattunk. Időköz­ben sok tapasztalatot gyűj­töttünk. és egyre több „ros­tát” alkalmaztunk. Ma mar tudjuk, hogy kesébbre kell tenni a végleges kiválasz­tást. Cgy tervezzük, hogy jövőre mindhárom első osz­tályban figyelemmel kísér­jük a tanulók mozgásfej lő- dését, de lehetőséget bizto­sítunk arra is, hogy csak a harmadik osztály végén dói­kéi eve került hozzájuk ta­nítóként. Az idén sikerüli megoldaniuk az oktatást úgy, hogy a 3. és 4. osztá­lyokban ö tanítja a testne­velést. és vezeti az alsósok, valamint az 5—6. osztályo­sok tömegsportíoglalkoza- sait is. Az iskola tizennégy osz­tályába összesen 350 diák jár, s ennek mintegy a fele a,s0s. A testnevelés tárgyi feltételei az intézményben megfelelőek. Az udvaron bi­tumenes kézilabdapályát, fü­ves rop- és kosárpáiyát, té­len es rossz idő esetén egy tanteremből kialakított tor­naszobát hasznaihatnak a gyerekek. — Hogyan tudja haszno­sítani a „speckoll”-on tanul­takat? — kérdeztük Mutz Jánosné tói. — Ügy érzem, hogy maxi­málisan. Mindennapi mun­kámhoz nem szükséges kü­lönféle szakkönyveket átla­pozgatni, és abból „kiokos­kodni" valamit, mivel a ta­nítóképzőben színvonalas gyakorlati képzést kaptunk, amit a tanításban hasznosít­hatunk. Nagyon örülök an­nak, hogy a főiskolán tanul­tak alkalmazására lehetősé­gem nyílik abban az isko­lában, ahol egykor en is a padot koptattam. jön el vegleg, kik alkalma­sak arra. hogy a testnevelés tagozat felsőbb osztályaiban helyet kapjanak. — Okozott-e nehézségeket a tagozat elfogadtatása? — Természetesen nem zaj­lott le vita nélkül az első időszak. De ma már úgy látjuk, hogy a testnevelési osztály igazolta létjogosult­ságát. A gyerekek tanulmá­nyi eredmenye valamivel jobb. mint a többi osztályok átlaga. s ez meggyőzte a kétkedőket. akik korábban azt mondták: a testnevelés mellett elhanyagolják majd a diákok a többi tárgyat. Sőt, a többi osztály gyerekeinek is használt a tagozat: ná­lunk a nem testnevelés sza­kos gyerekek is ügyesebbek, edzettebbek, mint az átlag. Például az iskolai versenye­ken mindenki a tagozatosok csapatait igyekszik legyőz­ni, Ritkán sikerül, de ha igen, akkor kétszeres a bol­dogság. — A túlterheléstől is so­kan féltették a kisdiákokat. — Ebből annyi lett igaz, hogy a tagozatos gyerekek valóban egész más életet él­nek, mint, a többiek. De a terhelés nem nagyobb, csu­pán másféle. Délután a na­gyobbak sportköri edzéseken A kaposvári Toldi utcai, Altalanos Iskola atadasi ha­tárideje 1931. december 31. volt. Az oktatás azonban (a SAEV jóvoltából) már szep- tepiberben megkezdődhe­tett az új falak között. Fél évvel a tanévkezdés után ped.g, az eredeti határidő szerint, átadták az építők a 30x18 méteres, gyönyörű tor­natermet. — Az első 'felévben jó­részt az iskola udvarán, a szabadban, rossz időben pe­dig a hatalmas aulában tar­tottuk az óráinkat — mond­ja Lóczy Katalin testnevelő. A teli szünet után az tan birtokunkba vehettük a szép új tornatermet, amelyet nagyon jól elláttak tornasze- rekKel és eszközökkel. Az iskolába 392 gyerek jár, akik 10 alsó és 6 felső tagozatos tanulócsoportban Ismerkednek a tudományok­kal. Nyolcadik osztályuk nincs, s ez mindenképpen hasznos, hiszen a végzős gyerekeknek egyéves időtar­tamra nem kellett új kör­nyezetbe belecsöppenniük. vannak (ötödik osztálytól szakosodnak atlétikára, vagy kézilabdára), nyáron edzőtá­borokban, úszótanfolyamo­kon vesznek részt. De ha más irányú tehetséget is fölfedezünk bennük, akkor nem zárjuk el előlük a ki­bontakozás egyéb lehetősé­gét. Például sokan járnak énekkarba, szakkörökbe. Vé­leményem szerint a testnek velés tagozatos gyerekek azt a fizikai terhelést kapjak,' amit a legtöbb ilyen korú gyerek elviselne, sőt szük­sége volna ra. Tulajdonkép­pen az volna jó, ha az egész iskolai testnevelés szintjeit fölemelnénk a tagozat szín­vonalára — persze ehhez meg jobb feltételek kellené­nek. Végül ismerjünk meg egy „pártatlan” véleményt.’ Eiter Sándorné igazgatóhelyettes,, aki ének-zene szakos, így beszelt; — Kezdetben nekem is voltak fenntartásaim. De ezek mar eloszlottak. Láttam a szép eredményeket, s nem­csak azokat, amelyeket a diákok a somogyi és tolnai versenyeken elértek, hanem a tagozatosok jó általános tanulmányi előmenetelét is, és megnyugodtam. Viszont én is azt tartom: jó volna minden gyereknek a meg több mozgás. A tornaterem eleg nagy ahhoz, hogy egyszerre akár két osztály is használja. Éppen a napokban ígérték az építők, hogy a terem kö­zepén hamarosan fölszerelik az elmozdítható „spanyolfa­lat”, s akkor mai- valóban zavartalanul tarthatják a testnevelők az órákat A ter­met természetesen nemcsak délelőttönként használjak. (Heti egy napon a közelben levő Petőfi utcai iskolások is ott tornáznak.) Délután az iskolai DSK, a Táncsics SE úttörő kosarasai, téli idő­szakban az FMV Vasas te­niszezői, továbbá a pedagó­gusok is helyet kapnak itt. Április közepétől az ifjúsági ház szervezésében kísérleti jelleggel működik majd szü­lőik, es gyermekek közi» sportíoglalkozása is. Az új iskola udvara egye­lőre meg alakulóban van. Készül a bitumenes, több célra is használható kézilab­dapálya és néhány atlétikai létesítmény. A testnevelés, a sport odhona végleges arcát meg nem nyerte el. Új iskola a lakótelepen

Next

/
Oldalképek
Tartalom