Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-07 / 56. szám

KITEKINTŐ A bűnhődő Oresztész Halak és halászok „Oresztész története a fé­kevesztett és elszabadult düh szimfóniája. Ez az elemen­táris erejű indulat program­adó számára: amennyiben nem torolja meg apja halá­lának körülményeit, meg­romlik az addigi rend. s azontúl már minden nő bün­tetlenül meggyilkolhatja megunt férjét” — nyilatkoz­ta a bemutató előtt a Nem­zeti Színház Oresztész-elő- adásának címszereplője. . Euripidész Élektra című drámáját folytatta az Oresz- tésszel. A művet egy héttel ezelőtt Zsámbéki Gábor ál­lította színre Budapesten. A tét nemcsak az individuum szintjén nagy, hanem a kö­zösség morálja méretik meg vele: fölmentést kapjon-e az anyagyilkos, vagy. bűnhődjék meg tettéért? Zsámbéki ren­dezése ennél is tágabb, min­den korban aktuálisabb ér­vényre emeli az euripidészi kérdést. A kockáztató, a cse­lekvő utósorsára kérdez rá, 'azt vizsgálva meg egy puri­tánul tiszta, . értelmezőén is izzó előadással: megköve- zés lqgyep-e,. a sorsa,, árkoc­kázatot vállalónak vagy ki­tüntetés. A kérdést soha­sem a cselekvő válaszolja meg, de mindazok, akik ta­núi voltak a Tettnek. Akár mi színházi nézők is . .. Mert ezzel a kemény, szikrázó előadással — talán nem tévedek — Zsámbéki a saját gondjainkat is ránk bízza; ítéljük meg, mit vé­geztek ez alatt a néhány év alatt. ' Ha ennek a produk­ciónak a színvonalát, egysé­gességét értékelem, akkor azt kell mondanom, nagyon sokat* nagyon fontosat. Mert össztüzet nyitott a sajtóban, a háttérvilágban rájuk a bukott igazgató, a sértett szerző s gyanítom, azok is, — passzív magatartásukkal legalábbis lehetővé tették —, akik korábban járdát építet­tek a lábuk alá a Nemzeti Színházig. De. térjünk csak vissza az Oresztészre, melyet Zsámbé­ki Gábor mükénéi köveket idéző Pauer Gyula-i díszlet­ben vitt színre. (Ez olyan szép díszlet, amilyent a ter­vező kaposvári munkássága-A mezőgazdasági szövet­kezet tagjának a közös munkában részt vevő csa­ládtagja január elsejétől a társadalombiztosítás vala­mennyi ellátására jogosult lehet Ez azt jelenti, hogy nyugdíjhoz szükséges szol­gálati időt szerezhetnek a közösben végzett munká­jukkal. Erre eddig nem volt lehetőség; társadalombizto­sítási ellátásukról csak üze­mi baleset esetén lehetett szó. A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő kiszámítása attól függ. hogy a családtag kötött-« a mezőgazdasági SOMOGYI NÉPLAP során sokszor remekelt.) Dióhéjban a cselekmény: Ar- gosz népe nem tudja jogosnak elfogadni a zsarnok Aígisz- thosz és Klütaimnesztra — ők ketten gyilkolták meg a haza­térő Agaimemnont, Élektra és Oresztész atyját — legyilko- lását. Élektrát és Oresztészt, ezt a két „szerelmes” test­vért halálra ítélik. Mer.ela- osz, a nagybátyjuk, hogy védelmébe fogadnia ne kell­jen őket, szintén ágálni kezd ellenük, ó ugyanis bátorta­lan a Tetthez Gelley Kornél. alakítása ugyan kissé kilóg az egységes stílusból, ám Menelaosz feminin gyámol­talanságát jól érzékelteti. Oresztész, aki Cserhalmi György valóban „indulatos” megfogalmazásában az elsza­badult düh embere; végletes szándékainak megfelelően el i.s fogadná a halált. Pü- ladész, a barátja — Élektra jövendőbelije — azonban, más irányt. szab a végzet­nek. Szinte mai jelenség az, ami Argoszban zajlik: Püla­dész irányításával túszul ej­tik Menelaoyz heléra hajlamú „feleségét, Helenét, és lányát, az 'ártatlan Hermionet. Íme, a gordiuszi, akarom monda­ni: az argoszi csomó! Csak isten bogozhatja ki. És va­lóban — deus ex machina — megjelenik Apollón, és igazságot tesz. Helenét ma­gukhoz emelik az istenek; ott is kell az a kis szórako­zás V.. Oresztész rövid szám­űzetés után .feleségül veheti Hermionét és uralkodni fog, míg Püladész és Élektra sorsa is édes ■— a nász! Rám erős hatást gyakorolt a Nemzeti Színház előadása. Ezekkel a pszeudókövekkel, a testvérpár hajlékát körül­vevő — „karantént” terem­tő — kerítésakadályokkal a „rettegés” udvara ez, és az embertelen meghasonlott- ságé. Az igazságtevés nyer hirtelen más színezetet az argoszi konformisták gyüle­kezetében. akik mindig — minden történelmi korban :— páholyból szemlélték az eseményeket. Oresztész. ez a szinte eszét vesztett, szelle­mileg is leromlott fiatalem­ber egyre véresebb lesz, szövetkezettel munkameg- állapodást. A munkamegál­lapodás keretében végzett munka esetén a biztosítás a munkamegállapodás meg­kötésének napjától kezdődik és annak megszűnéséig áll fenn. A családtag Szolgálati ide­jét munkamegállapodás ese­tén tehát úgy számolják el, mintha szövetkezeti tagról lenne szó. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a teljes naptári év számit szolgálati időnek, ha a munkamegal- lapodás az egész évre szólt és a családtag közös mun­kával 150 (ha nő: 1(10) tíz­órás munkanapot teljesített. Más a helyzet a munka­megállapodás nélkül lógjál- kozlalott családtag eseten.- Ilyen esetben a családtag csak ajkkal a napokkal ahogy lelkifurdalása elha­talmasodik. (Ez az egyik nagy rendezői lelemény.), A másik: a „józan polgárok” rettegnek a cselekvőktől; rettegésük motiválja ítéletü­ket! A kórust Zsámbéki ar­goszi mosóasszonyok, főze- lékszagú háztartásbeliek, majdnem cselédi létű n§k arcára formálta: kárpálá- sukkal, szörnyülködéseik­kel, de érezhető rokonszen- vükkel aktív részesei a tör­ténésnek. Nagyszerű ez a kar, melynek' tagjai — Ol- savszky Éva, Bodnár Erika, Zolnay Zsuzsa, Máté Erzsi, Csernus Mariann, Pregitzer Fruzsina főiskolás — egyfor­mán kitűnő színészi munkát végeznek. Még nagyszerűbb alakítás — kaposvári szere­peihez viszonyítva is új — a Phürigiait hermafroditának elénk állító Vajda Lászlóé. Csecsemőpuha, göndör, csü- csör-ajkú megjelenéseivel, nüanszokig kidolgozott gesz­tusaival az előadás legragyo­góbb perceit szerezte szá­momra. A nézőtér, meglepe­tésemre alig-alig ' érzékelte, hogy itt valami történt egy színész életútján, valami fontos, valami állomás-je­lentőségű. A Ilyen felfokozott, vibráci­ót keltő rész Élektra és a kórus csodálatos jelenete; mely zenei élmény is egyút­tal. Az Élektrát megformá­ló, rusztikussá fogalmazó kemény Molnár Piroska is itt ér csúcsokra. Már-már eksztatikus hatást vált ki a siratójelenet a nézőtéren is. Dörner György Püladész sze­repében bizonyítja képessé­geit. fílütaimnesztra apja, Püladész — Kun Vilmos. Horváth József paraszti hír­nöke azokról ad képet, akik — szavazati- jog nélkül — az oresztészi igazság mellett voksolnak. Udvaros Üoroty- tya bája. nőiessége jól érvé­nyesül Hermioné alakjában. Moor Marianne Helené sze­repében kis feladatot oldott meg jól, akárcsak a deli Apollónt elénk állító Bal- kay Géza. Kicsit nyugtalanít ez a happy end. szerez szolgálati időt. ame­lyeken a szövetkezetben dol­gozott. A segítő családtag munká­ban töltött idejeneK szolgá­lati időkén! való elismerésé­re eddig is volt mód az úgynevezett nyugdíjévvá- .sáriássgl. A családtag a szö­vetkezetbe tagként való be­lépését követő két éven be­lül élhetett eizel a lehető­séggel — ha megvoltak az .előírt föltételek. Ebben nincs változás, sőt január elsejé­től bővült a kedvezmény. 1983. december 51-ig ugyan­is legföljebb öt év beszámí­tását ké,eheti a közös mun­kában részt -vevő családtag, aki nem lép be tagnak a szövetkezetbe. A. társada­lombiztosítási bizottság majd eltekinthet ettől « ha- . landolok A bal méftrfiiníkábö fennepi étel lesz. Nagyon sok oka van erűtek. Baján ee környé­ken például egy-egy lakos évente harmincnyolc kilót fo­gyaszt, az ország nagy részén azonban két kiló körüli az átlag. Igaz, drága is a hal. Mig egy kiló hús kilencven forint, ugyanennyi színhal — a szakemberek számítása sze­rint — száztizenötbe kerül, Ennek ellenére vennénk a halat — ha kapnánk. De még olyan „halas vidéken” sem kerül a pultra, mint Nagy­atád. Persze erről aligha te­het a Balatoni Halgazdaság nagyatádi kerületének vezető­je, Marsai János. A hal forgalmazása lega­lább anpyira kusza ügy, mint a tenyésztése. Soha annyi halat nem lát­tam még, mint a nagyatádi kerületben. Némelyiket az ínyencek is szívesen tennék rézbográcsba. .A legtöbben azonban az „aprajával” is be­érnék. És tessék elhinni: bő­ven van abból is! A nagyatá­di kerületben ma 136, össze­sen 1100$ hektár vízfelületű tavat tartanak nyilván. Ahogy a házigazda mondta: 1952-től beszélhetünk Dél-So- mogyban intenzív halgazdál­kodásról. Mindebből persze nem szabad azt 'hinni, hogy akkor készítették az első ta­vat Ellenkezőleg! Ugyancsak Marsai Jánostól tudom, — aki a Hortobágyon kezdte a mun­kát, s közben tanított is egy ideig — hogy halastavaink zömét a századfordulón léte­sítették. —A folyamszabályozás után a múlt század közepén csökkent a vizek halbősége, s hogy újból legyen hal a piacon, mesterségesen kellett tenyészteni. Akkortájt kül­földön a pisztrángot keres­ték. Herman Ottó, a nagy Tudós azonban bebizonyítot­ta, hogy ez a környezet a pontynak kedve® ... S megkezdődött a nagjr­A falut jelző táíbta után nem nehéz eligazodnunk: az aprócska település, Ri- nyabesenyő mindössze né­hány házból .áll, a „Xöz- pontban” kiemelkedik az is­kolaépület, . átél len ben pedig a könyvtár. Minden csendes, még a tavaszi as napsütés sem csalja ki az embereket. A fiatalokat hiába is keres­nénk ilyenkor, kora délután — az a kevés, aki itt él, most az erdészetben, a ter­melőszövetkezetben dolgo­zik. Horváth Györgyné ta­nítónőt azonban otthon ta­láljuk, ő az irányítója a két­százhetvenes lélekszámú község ifjúsági klubjának. A Petőfi klub közössége csu­pán tizenként fiatalból . áll, tevéken ységükről elismerő­en beszélnek a területi klub­mozgalom vezetőd. Ez adta az ötletet, hogy megnézzük, mit is csinálnak a kis község fiataljai. Előirás flven esetben,' hogy a családtag olyan nap­tári évek megváltását kér­heti, amelyékben előírt munkaegységet (férfi 120, nö 80) vagy munkanapot (férfi 150. nö 100 tízórás munkanapot) teljesített an­nak idején. A nyugdíjévek elismerése utólagosan meg­fizetett járulékhoz kötődik. Fontos tudnivaló, hogy leg­följebb öt év beszámítására van lehetőség. Az új szabályozás azok­nak is lehetőséget teremt a szolgálati idő beszámításá­ra, akik a mezőgazdasági szövetkezetben családtag­ként . már nem végeznek' munkát. A nyugdíjév-vásár­lási kérelmet ilyen esetben a szövetkezet székhelye sze­rint illetékes társadalombiz­tosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni. Ezekkel a le­hetősegekkel nem, élhet az, akinek már megállapítottak sajátt jogú nyugdíjat vágy járadékot. S. Gy. üzemi gazdálkodás. Igaz, nem a legszerencsésebben. Hazánkban a silányabb tala­jú területeken alakították ki a tavaka^, a szomszédos Ju­goszláviában viszont a gaz­dagon termő gabonaföldeket választották ilyen célra. S ez meglátszik az eredményeken is. Ismét Marsai Jánosé a szó: — 1952 ép 1961 között di­namikusan J fejlődött a hal­gazdálkodás. A következő tíz évben azonban a terme­lés a korábbinak a felére esett. 1970-ben 44 vagon ha­lat értékesítettünk Dél-So- mogyból, két évvel később 76 vagonnal. Mi a titok nyit­ja? Mindenekelőtt a halas­tavak karbantartása. S míg korábban csak pontyot tenyésztettünk, a hetvenes évek elején „ a növényevő halakat — amurt, fehér és pettyes busát — is telepí­tettek vizeinkbe. Bármilyen furcsán is hangzik: halexportáló ország vagyunk. Édesvízi halainkat Ausztriában ugyanúgy kere­sik, mint az NSZK-ban vagy Franciaországban, Amikor néhány héttel ezelőtt a ke­rület Pethes-malmi tavainál jártunk, épp nyugatnémet szállításra készülődték. Har­csát adtak el. Akkor tud­tam meg Rácz Bélától, a nagyatád-simongáti kerü­let vezetőjétől, hogy a ke­reslet meghatározza a gaz­dálkodást. A harcsáért pél­dául háromszor annyit fi- aetnek külföldöd, márot a pontyért, így alaposan meg kell gondolni, hogy milyen ivadék kerüljön a tóba. A halgazdálkodáshoz per­sze korántsem elég a víz és az ivadék: kell aki gondoz­za is a tavakat, lehalássza a „termést”. És itt kezdőd­nek a gondok. Egyre keve­sebb a szakember, a mun­kás. Aki ma halásznak áll, a legkülönbözőbb módon köt — Hetente Háromszor van klubnap — meséli a tanító­nő —, de szinte minden es­téjüket ott töltik a gyere­kek. 1973-ban alakult a ' kluh, a régi tagok közül so­kan elköltöztek, a megma­radó mag cigányfiatalokból áll. Szerveztek egy citera- zenekart, jelenleg öten ját­szanak, az utóbbi hetekben a járási kulturális szemlé« se készülnek. Az egyik fiú részt vett a „Hajlik a meggyfa” bemutatón is, gyakran szerepelnek a kör­nyező községek rendezvé­nyein. Rinyabesenyőn nem keit félni, hogy kihasználatlan márad a jól felszerelt klub­helyiség, hisz ez az egyet­len szórakozási lehetőség. — Elfogadják az idősebb pedagógus irányítását? — Én csak amolyan ta­nácsadó vagyok, nem aka­rom rájuk erőltetni a véle­ményemet, arra azonban szükség van. hogy a prog­ram összeállításánál ötlete­ket adjak. Egy komolyabb műsor készítésénél keU a tapasztalt ember segítsége. — Mi érdekli a tehtb fia­taljait? — Szeretik a vetélkedő­ket, épp most készítünk dó jegyességet a tavakkal. Rácz Béla például egy kétforin­tosnak köszönheti e*t. ­— Előfelvételi* voltara a téefen. s elmentem dolgozni a selypi cukorgyárba; ott baleset ért, és új foglalko­zás után kellett néznem. Gö­döllőn a kutatóintézet mé­hészeti, illetve halászati osz­tályán kínáltak állást Ho-‘ vá menjek? Földobtam egy kétforintost: fej vagy írás? így lettem „halas”. Levele­zőn elvégeztem az egyete­met, majd Szajolba kerül­tem. s onnan 197J-ben Nagy­atádra. Nem hinném! hogy sokan mentek volna így a pályá­ra. Tény azonban, hogy so­kan kezükbe vették a ván­dorbotot. Mesélik, hogy amióta megkezdődött a ha­lász szakmunkások képzése, olyan sok a halász a város­ban, mint még soha. Igaz, egy sem a szakmájában dol­gozik. S amikor az okokat kutattam: kiderült, hogy'ne­héz fizikai munka a halá­szoké, és sem anyagi, . sem erkölcsi megbecsülésük nincs arányban a keresetük­kel. Mindez hozzájárul, hogy az olyan öreg halászok, mint a lábodi Horváth Gyuri bá­csi, fejében is megfordul: el kellene menni valahová, ö még a vadőri vizsgát is le­tette, hogy állást változtas­son. Igaz, a megszokás ott tartotta a tavaknál. Egyéb­ként épp tőle hallottam: a legrégibb halász is csak hat éve van náluk. <5 talán marad. Rácz Bélával számolgat­tunk. Mi lesz a halgazdálko­dással húsz-huszonöt év múlva? A kép semmiképp nem • vigasztaló. Az egyetlen lit az intenzív termei«;, és az csakis drága fölszerelé­sekkel képzelhető él. Így a hal mindinkább ünnepi étek lesz az asztalon. egyet, de érdekfiVbse hall­gattál« az Arany Jánosról szóló megemlékezést is. Vannak oiyan rendezvé­nyeink, amelyeket a felnőt­teknek szervezünk; a gaz­dálkodó ember szamára hasznos előadást tartott az állatorvos, az agronómus és vonzóak a TIT-eioadások is. — Honnan kapnak segít­séget a klub tevékenységé­hez? — A lábodi tanács évente Öt-hatezer forintot ad, eb­ből tavaly Budapestre ki­rándultunk az iskolával kö ­zösen, s a felszerelést pótol­tuk. Jelenleg is van egy hatezer forint értékű vá­sárlási utalványunk, melyet a megyei klubtanács adott, ebből játékokat, lemezt., ka­zettát szeretnénk venni. Csupán egyetlen gondunk van a klubban, hogy nincse­nek lányok, akik kicsit szí­nesítenék a közösséget. — Mik a terveik? — A falunapra készülünk, az utóbbi időben újra lel­kesebbek a fiatalok. Nagy terveink nincsenek, a leg­fontosabb, hogy értelmesen, okosan töltsék el a szabad időt, s továbbra is össze­tartson ez a néhány fiúból álló társaság. r. é. Kistenyésztök figyelem! A Hőgyészi Állami Gazdaság keltetőüzemében New Hampshire fajtájú naposkakas 6 Ft db áron március 22-től előjegyeztethető. (860801 Les kő László Nyugdíjévhez jutnak a tsz-ben dolgozó családtagok Nagy Jenő Hiányoznak a lányok

Next

/
Oldalképek
Tartalom