Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
Őrizzelek a zászlót becsülettel! Katonafiatalok nagygyűlése Nagyszerű eredménnyel köszöntötték Tóth György aleraredes egységének katona- fiataljai az ifjúsági szövetség zászlóbontásának negyed- százados évfordulóját: az alakulat Latinca Sándor KXSZ-alapszervezete hatodik alkalommal érdemelte ki a szolgálat példás, fegyelmezett ellátásával, a harckészültség színvonalának növelésével, a fiatalok eszmeipolitikai nevelésével a KISZ KB dicsérő oklevelét. Felettes. egységük. KlSZ-bizottsá- ga pedig második alkalommal kapta meg a kiváló KISZ-szervezet zászlaját. E bensőséges ünnepségre azért került sor a Latinca Sándor nevét viselő alapszervezetnél, mert az eredményhez jelentősen hozzájárultak az itt szolgáló katonák. Erről szólt ünnepi megemlékezésében Biczók Kálmán ezredes, amikor méltatta az ifjúsági szövetség zászlóbontásának 25. évfordulóját. Beszelt arról a munkáról is, amit a KISZ a katonai feladatokra való mozgósítás érdekében a hadseregben végez. i — Katonáink a szocialista haza iránti állampolgári kötelességeik teljesítéséből, politikai felelősségérzetükből is jelesre vizsgáztak. A KISZ- bizottság és az alapszervezetek nemcsak a katonai feladatokra való mozdósítás- ban, a fiatalok nevelésében végeztek eredményes munkát, hanem a szabad idő hasznos eltöltésének a szervezésében is. Azt kérem tőlük, hogy dolgozzanak ezután is hasonlóképpen; tegyenek meg mindent a hadseregre vonatkozó KISZ-ha- tározatok teljesítéséért — hangsúlyozta többek között, ■ amikor a magasabb egység pártbizottsága, parancsnoksága nevében gratulált az eredményekhez. Végül átnyújtotta a kiváló-zászlót és az oklevelet. Ezen az ünnepségen a* egyik alakulat KlSZ-bizott- sága, amelyet kétszer tünteiHogyan alakul Somogy gazdaságának kapcsolata á környező megyékkel Baranyával, Tolnával éi Zalával —; milyen tényezők befolyásolják a területi kapcsolatokat; mit és milyen értékben szállítunk a déi- dunántűli körzet megyéibe és a körzeten túl, mi érkezik hozzánk a szomszédoktól? Ilyen és hasonló kérdésekre válaszol Somogy megye gazdaságának területi kapcsolatairól szóló elemző írásában a Somogyi Műszaki Szemle márciusi számának hasábjain dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tüdományos Intézetének munkatársa. A kérdések is jelzik, hogy olyan témacsokrot dolgoz föl a szerző, amely ritkán kerül terítékre, jóllehet a területközi kapcsolatok és a belőlük levont következtetések kiindulási alapnak tekinthetők a különféle koncepcióknál. A statisztikai adatszolgáltatásból és egyedi adatgyűjtésből származó összevetések bemutatják például, hogy az 1975. évi összes anyagfelhasználásból menynyi volt a belső — tehát megyei —v anyagok értéke, mennyi a körzetből érkezőké, és milyen anyagot kaptunk a körzeten kívülről; ugyanakkor milyen volt megyénkből a kiáramlás, s ez A névadó: Pálffy György altábornagy tek Jd a KISZ KB zászlajával, fölvette Pálffy György altábornagy nevét. Barasics Gyula főhadnagy ismertette a névadó életútját: miként lett az egykori vezérkari szédok, illetve más területek közötti Figyelemre méltó a szerzőnek a beszállítási kapcsolatokhoz fűzött észrevétele: „Akkor, amikor megállapítjuk, hogy Somogy megye a termeléséhez szükséges anyagok 34,4 százalékát köz- igazgatási határain belül szerzi be, 14,2 százalékát a körzeten belül, 51,4 százalékát a körzeten kívülről kapja, mindjárt hozzá kell fűznünk egyrészt azt, hogy a felhasznált anyagok területi szerkezete ágazatonként jelentős szóródást mutat, másrészt pedig hogy a további feldolgozásra érkezett anyagoknak több mint a felé körzeten kívüli.” A cikk részletesen — ágazatok szerinti bontásban — taglalja Somogy szállításait a dél-dunántúli körzet megyéibe, és bemutat néhány, a terület gazdasági kapcsolataira ható tényezőt. A megye területi, gazdasági rendszere ugyanis nem vizsgálható attól a környezettől függetlenül, amelyben kifejlődött. S noha az írás az MTESZ megyei szervezetének folyóiratában jelent meg, sok megállapítása nemcsak a műszaki értelmiségnek kínál fontos információkat, eddig csak részben vagy egyáltalán nem ismert összefüggéseket, hanem mindenkinek, aki érdeklődik a megye gazdaságának területi kapcsolatéi tisztből a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, néphadseregünk egyik alapítója. Ebből az alkalomból a VBKM Kaposvári Villamos- sági Gyárának Sallai Irpre nevét viselő KlSZ-bizottsága csapatzászlót adományozott az alakulatnak. A parancs ismertetése után Frank Sándor, a gyár KlSZ-bizottságá- nak a titkára nyújtotta át. — őrizzétek a zászlót becsülettel! — ezt kérte tőlük. A nagygyűlésen résztvevő katonák nevében Bencze József hadnagy, a KlSZ-bizott- ság titkára tett ígéretet Több katonai egység, a SÁÉV, a Csepel kaposvári gyára és a Pamutfonó-ipari Vállalat képviselői kötöttek szalagot a zászlóra. A zászlóadományozás és a szalagkötés mind egyet jelképezett: munkás- és katonafiatalok közös célért küzdenek. A KISZ X. kongresszusa ezt így jelölte meg valamennyi magyar fiatal számára: „Tekintsük mindannyian személyes ügyünknek, hogy valóra váljon a forradalmárok egymást követő nemzedékének álma: a szocialista Magyarország!” Buzsáki szegfű Csurgótól Pápáig ötezer négyzetméteren, hőenergiává! fűtött üveghá- zakban termeszt szegfűt a buzsáki Munka Harcosa Termelőszövetkezet. A múlt évben 2,6 millió forint bevételhez jutott a gazdasag több mint - félmillió szál virág értékesítéséből. A színes virágerdő alapanyagát, a palántákat az Öbuda Tsz- től vásároltak, s a fővárosi szövetkezetnek adták el a virág egy részét is, a többit pedig Zalaegerszegre, Csurgóra, Papára és még számos más helyre szállították, a megrendelők igényei szerint. Piacról egyébkent 'magiak gondost: ódnak, s többnyire vasúton küldik a kartondobozokba csomagolt rakományt r'endeitetési helyére. A szegfűvel jobban megtalálták számításukat, mint amikor még konyhakerti növényeket termeltek az üvég- házakban — hallottuk Bu- zsákon. Hátha még a nőnapot megelőző keresletet is ki tudták volna elégíteni... Az idén március elejéig csaknem tízezer szálat küldtek miként oszlott meg a szom- iránt. Ritkán szóba kerülő téma Somogy gazdaságának területi kapcsolatai „Maradok a Hangulatnál” Tizennyolc perces versenytárgyalás Szerződet*» üzemeltetésre ajánljuk — olvasható lapjainkban a legkülönbözőbb vendéglátó vállalatok hirdetése. A kézeteti nekibuzdulás, majd a mély csönd után egyre többen kényszerülnek rá, hogy kisebb üzleteiket bérbe adják. A Nagyatád és Vidéke Áfesz például február^ötödikén tette közhírré, hogy kiadja két zöldségboltját és három vendéglőjét. Még el sem telt a versenytárgyalásig . előírt harminc nap. amikor megindult a susmus... Egyesek iszonyatos bérleti díjakról beszéltek, mások tudni vei-, ték, hogy több tucatnyi pályázó is van egy-egy vendéglőre. A Hangulat presszó körül például szabályos hadjárat kezdődött. Hogy mennyire alaptalanok voltak e hírek, mi sem bizonyítja jobban, mint a csütörtök délelőtti verseny- tárgyalás: a Hangulatra mindössze ketten pályáztak, ám az egyikük el sem jött az „árverésre”. A Széchenyi téri és a vásárcsarnoki zöldségboltot , illetve a háromfai büfét csupán mostani vezetője igényelte, a Rózsafabot kisvendéglőre pedig ugyanaz vágyott, aki a Hangulat üzemeltetését is kérte. Az, állami közjegyzőnek, dr. Kovács Sándornak, nem volt szüksége a „senki többet harmadszor . ..” kérdést követő kalapácsra. A licit elmaradt. Kikiáltási áron keit el a Hangulat es a haramiái büfé. A Rózsafabot és a két zöldségüzlet vevő nélkül maradt. Hogy miért? Hallgassuk meg az érdekeiteket! Latin Sándomé a Széchenyi téri zöldségbolt vezetője, egyben egyetlen pályázója: — Túl sok a havi tízezer forint bérleti díj. — Akkor miért pályázott? — A pályázat benyújtásáig nem tudtuk a feltételeket. öt- vagy hatezerért biztosan elkelt volna. A többes számot férje Jelenléte indokolta: ő ugyancsak eljött a tárgyalásra.: — Gondolkoztunk már azon ie, hogy kiváltjuk az ipart; így azonban marad minden a régiben. Egyelőre... Füle Tiborné, a vásárcsarnoki zöldségbolt vezetője ugyancsak sokallta a kikiáltási arat. — Senki sem vette figyelembe. hogy kétnaponta piac van és mellettünk a Zöldért boltja. így nem lehet olyan nagy felfutással számolni. mint amit kérnek. A Toll csarda csaposa, Horváth Lászlóné volt a legbátrabb pályázó. — Egy kicsit meg félek a szerződéses üzemeltetéstől — mondja —, mert nem tudom, mibe vágtam a fejszémet. Azért örülök ám, hogy „enyém” ' lett a presszó. Egyik kollégámmal dolgozunk majd benne. A neve egyelőre maradjon tiltok . . . Hogy milyen terveink vannak? Szeretnénk bővíteni a választékot, ételekét árulunk majd, s főleg nyáron, hétvegeken megnyújtjuk a nyitvatartási időit. Hogy sikerül-e? Keressen föl kel hónap múlva! Horváth János nem pályázott ismeretlen üzletre, mikor a'háromfai büfé bérbevételére indult — jelenleg is ő a vezetője. — Egyik volt iskolatár- saanimai dolgozunk majd itt; en is új ételekkel készülök. A büfé ismét büfé, ne csak Hamarosan országszerte megkezdődnek a tavaszi határszemlék. A mezőgazdászok a helyszínen ertéKelik, hogyan állta a kemény telet az őszi vetésű növényállomány. Az agrometeorológiai szolgálat gyorsjelentést készített a téli évad időjárásáról, a talajvízkészlet alakulásáról, még inkább megalapozva ezzel az agronómusok helyszíni következtetéseit A legutolsó országos határszemlét még az elmúlt év őszén tartották. A növényállomány 60—70 százaléka akkoriban jó minősítést kapott, gyengén kikelt növényeket a termőterületnek alig több mint 10 Százalékán találtak. Ám a későbbiekben ezek is erőre kaptak és így általában a szakemberek bizakodva várták a teli időszakot. Az agrometeorológiai összesítések szerint az elmúlt év decemberében elegendő csapadékot kapott a talaj és előnyös volt az is, hogy többnyire hó fedte es vedte a veteseket. A hótakaró alatt fagyos volt a talaj mindvéI gig. Januárban sem sokat változott a helyzet, ám időnként igen kemény hidegek italbolt iegywt! Néhány afc . csőt is szeretnénk saerve»na . . . Apvfhs elsejétől tehát szerződésesen üzemeltetik * nagyatádi áié&z két üzletét. Az ötből kettő sok-e vagy kevés? Dr. Fekete József jogtanácsos nem panaszkodik: másutt sem akad több pályázó. Barcson például ttz üzletet hirdettek meg, s ott is csak kettő keit el. — Majd legközelebb! Svégel György . főkönyvelővel a „kikiáltási” árakról beszélgettünk; pontosabban áriról, hogy igazuk van-e azoknak, akik sokallták a bérleti dijat. — Az összegeket — motv- dotta — a többi boltéhoz viszonyítva állapítottuk meg. Nem tettünk különbségei... Hogy nem keltek eä ? Most először* tartottunk verseny- tárgyalást, most még mindenki tapogatózik. Legközelebb biztosan nagyobb lese a vállalkozói kedv. Nagy Jeni tették próbára a gabonát. Februárban a földek az ilyenkor szokásos átlagos csapadéknak csak mintegy 36—56 százalékát kapták meg és ez a kiesés alapjában vévé már kedvezőtlenül érintette volna a későbbi tavaszi kilátásokat, viszont a mérések bebizonyították: a nagy hidegekben alig volt párolgás és az időjárás meleget»* periódusaiban a hóié egy része ismételten feltöltött* a talajt. A tél végén a mezőgazdászok mindig különös gonddal figyelik a melegebb éghajlatú vidékekről származó külföldi búzák, egyebek között az olasz eredetű gabonák sorsát. Ezek ugyanis általában érzékenyebben reagálnak a fagyokra és bizonyos következteteseket lehet levonni arra nezve, hogyan „védekeztek” a sokkal téi- alióbb hazai, illetve szovjet eredetű fájták. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol gondosan megmunkálták a talajt és időben veCettek, ott a kémény tél ellenére az olasz búzák is átvészelték a fagyokat. Kemény hidegek tették próbára a gabonát Határszemlék előtt Mclegágyi földet készítenek a káposztának el. nőnapra pedig — mint a táskád termálkertészetben dolgozó asszonyok tájékoztatták* — több mint 13 ezer szálat. Az üvegházakban levő állománytól még egymillió forint értékű virágot várnak, aztán kiszedik a „kiszolgált” töveket és újakat telepítenek. Ottjártunkkor épp az Óbuda Tsz-nél tartózkodtak a Buzsáki szövetkezet szakemberei, hogy megállapodjanak az újabb alapanyag vásárlásáról. Százhúszezer tővel újítják föl a szegfűállományt. Kertészeti növényeket —• dinnyét, káposztát, paradicsomot, paprikát — szántó- földön termelnek. Dinnyét például százhúsz hektáron, s ■a részes termesztő — öt család — már megérkezett a Heves megyei Csányból. A termálkerteszet területén melegagyak készülnék két hektár káposzta palántáinak fölneveléséhez; a kiültetésre szabadföldön kerül majd sor. Ott termesztenek — elenyésző nagyságú területen —/ paradicsomot és paprikát i* saját etórusítóheiyeik részére. SOMOGYI NÉPLAP