Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
ÁRAK. BÉREK - ÉS A TÉNYEK növekedés ütpme a számítottnál is mérsékeltebb volt”. Azonnal adódik a kérdés, hogy miből és hogyan fedezték a vállalatok a tervezettnél nagyobb arányú bérnövekményt? Miből és hogyan fedezték, amikor bizonyítható, hogy az átlagbérek és az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése közötti arány — az első negyedévben különösen — kedvezőtlenül alakult Az átlagbér 1981 első negyedében 106,4 százalék (az előző év azonos időszakának százalékában), az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték pedig — ugyanilyen viszonyításban — meg a különbö-^ 104,2 százalék volt. Továbbá: bizonyítható az is, hogy a munkabérek és a munkateljesítmények közötti kapcsolat változatlanul' laza. A népgazdasági terv a múlt évben a szocialista ipar egészére majdnem azonos ütemű (3—4 százalék körüli) bérnövekményt, illetve telje- sítménynövekményt vett számításba. A bérek növekedése, már az első negyedévben is 2,3 százalékkal volt nagyobb, mint a termelés növekedése. A szakemberek esetleg vitatják az ilyen összehasonlításokat, mondván: a termelés növekedése mint mennyiségi mutató nem hasonlítható össze a bérek növekedési ütemével. Való igaz: a kevesebb termelés is lehet nyereségesebb termelés, következésképpen nagyobb béreket indoklé termelés. De mert a minőségi munka egyelőre nem általánosítható jellemzője a hazai vállalatoknak, fogadjuk él, hogy a termelési érték mégiscsak kifejezi a munkateljesítmények alakulását. Kanyarodjunk vissz* azonban az eredeti kérdésKözéleti magánbeszélgetéseink agyon koptatott közhelye: ..aki á(r)-t mond, mondjon b(er)-t is!” Áz efféle jópoíáskodásra már eyak légy inteni szokás. Legföljebb jelentőségteljes sóhajjal jelezzük: ,.Ugyan kérem. hol vagyunk m'i már az arak és a bérek kívánatos összhangjától?” Ez- az ár-ber párhuzam persze kiegészíthető (s ily módon esetleg közéleti magánbeszélgetéseink/ i* élénkíthetőek), például a bér és a teljesítmény párhuzamával. Sőt: az egész összefüggésrendszerkiterjeszthető áz árakra is, hiszen összességében mégi- esak * munkateljesítmények határozzák r.Ó árakat. Ennek taglalására azonban magántársaságokban ritkábban vállalkoznak vagy éppen soha. Talán azért, mert kinek-kinek inkább vannak információi ac árakról ég a berekről, > mert mindenki azt hiszi magáról. hogy a lehető legtöbb és legnagyobb teljesítményt nyújtja a munkahelyén. A kommentátor ezt nem is kétli, ám azért hadd adjon némi ténybeli adalátot. kizárólag a bérek es teljesítmények összefüggéseinek értékeléséhez.- '-tt a tisztikar közhely, bogy tavaly a lakosság jövedelme nagyobb volt a tervezettnél. A bérnövekedés évi attaga is meghaladta a ter- venett négy százalékot jóllehet a gazdaság növekedési üteme a számítottnál * mérsékeltebb volt. Válasszunk ki «gyeden időszakot as esztendőből, mondjuk ■« munkateljesítmények szempontjából legkedvezőtlenebbnek látszó első negyedévet. Nos, a statisztika) adatok szerint 1979 első három hónapjában 35, 1980 azonos időszakában 35.9, tavaly pedig január és április kozott 37,5 milliárd forintot fizettek ki bruttó munkabérként a vállalatok es a szövetkezetek. A tavalyi első negyedévre jellemző bérnövekedési ütem nemcsak az egy évvel korábbi 2,3 százaléknál, hanem az egész 1981-es évre tervezet* négy százaléknál is gyorsabb volt. Mindez persze nem volna különösebb baj, ám hadd idézzem újra az iménti félmondatot: . .a gazdasági hez: honnan van az imén- . ti számokkal jelzett bérnövekmény! Egyszerű a válasz: a bértartalékokból. E tartalékok többnyire — há- rommilliárd 745 millió forint értékben — a bértö-. meggazdálkodás szabályai szerint gazdálkodó vállalatoknál képződtek. Nem any- nyira a megfontolt és racionális létszámgazdálkodás, még kevésbé^a bérkeretspó- rolgatás révén: inkább az 1980. évi termelői árváltozások és az ezekhez kapcsolódó bérfejlesztési mutató- módosítások és nem a növekvő munkateljesítmények által meghatározott nagyobb gazdálkodási eredmények hatására. A tartalékokat gyorsan és ötletszerűen használták föl a gazdálkodó egységek? Gyorsan és ötletszerűen. Míg 1979-ben inkább csak az év második felében szánták el magukat a bérfejlesztésre — amikor nagyjából sejtették az év végi eredményeket —, tavaly már az első három hónapban gyorsan kifizettek minden kifizethető pénzt Ezek a tények. ís semmi értelme, hogy vitába bonyolódjunk e tények által jelzett vállalati magatartás — vagyis a teljesítményfedezet nélküli bérfeljesztés — megítéléséről. A bérszabályozás olyan, amilyen. S a kínálkozó lehetőségeket miért ne használnák ki a vállalatok? Különösen mikor a legmagasabb átlagbér — a szállításnál és a hírközlésnél — 4181 forint, s a legalacsonyabb — a belkereskedelemben — 3498 forint De azért ne feledjük: az árak és a bérek egybevetése mellett időnként nem ártana a bér- és munkaiéi jesítménv-növeke- dé'st is összevetni. T. C*. Módosították a házadórendeletet A Mi Tviszrtertanó es módoeá- totte a hazad óró l és a ház- éröékadonól szóló remdeűetet. Az 1982. január 1-től érvényes rendelkezések értelmében — az arányos közteherviselés biztosítása medileitt: — Piaci körkép Felszöktek az árak A tavaszi napsütésben „tchurult” a kaposvári hetipiac. Elénk volt a forgalom, a vásárlók azonban itt-ott hüáedeztek a magasra szökő arak láttán. Az egyik kiskereskedő reggel 8-kor 34 forintért arulta a zöldséget. Fél órával később — mint megtudtuk, korántsem a lelkiismeret szavára hallgatva — engedett négy forintot A sárgarépát mindenütt 20-ért árulták, a fejes káposzta 25 fonni volt A rossz példa ragadós: egy bet alatt a savanyúkáposzta arat is „sikerült” 22-ről 28 forintra föltornászni. Továbbra sincs paradicsom; paprikából viszont már választék is volt. Nehéz eldönteni, hogy a kilónként 119-ért vagy a darabonként 9-ért vegyünk-e. Hasonló gondot okoz a 99 forintos uborka és a 12 forintos fejes saláta összehasonlítása. A legtöbben — józan mérlegelés után — egyikből sem vettek. Igaz, 70-ért is volt uborka és 7-ért is fejes saláta, itt azonban riasztó a minőség. Ínycsiklandóbb ilyenkor — és kapósabb is volt — a hónapos retek csomónként 5 forintért és a zöldhagyma 4-ért. Patikamerlegen mérték a sóskát meg a spenótot: tíz deka 7—8 forintba került. Tormát 44-ért láttunk. Aki SOMOGYI NÉPLAP korán kelt, fele annyiért talált kelt. Huszonkét forintért kapható a lila, 13-ért a főző-, 44—46-ért a fokhagyma. Kistermelő legyen a talpán, aki a dúghagymaárakon eligazodik! Fajtától függően 25—60 forintot is kérnek érte. A burgonya ez egyedüli, amelynek változatlan az ára: 5.50—6 forint. Meglepő, hogy a gyümölcs- piacon újra sok helyen volt körte 16-ért, 18-ért. Az almaárusok, úgy látszik, ráún- tak a 14—15 forintos árra, a javát már csak 18—20-ért adták. Ennyiért szerezhető be egy kiló héjas dió is. A pucolt 80—90 forint. Még volt 70-.ért mogyoró és a 46 forintért aszalt szilva. A sülötök darabjáért most is 5—< forintot kértek. Egy hét alatt kétszeresére duzzadt a baromfipiac. Égy pár csirkére 110—135 forintért tehettünk szert; egy kakas 120-ért, egy tyúk 90 forintért talált vevőre. Kacsa mindössze három volt, s 220 forintnál kezdődött az alku. A boltokban változatlanul 2 forint a .tojás, pedig' a piacon már sehol sem kerül 1,40-nél, 1,50-nél többe. Nagyban 1,10-ért is hozzá lehetett jutni. A nőnap elmúltával négyről egy forintra esett a hóvirág ára, az ibolyáért azonban változatlanul öt forintot kérnek. Egy szál szegfű továbbra is 18 forint, a tulipán 2—3 forinttal olcsóbb. Az aranyesot 6-ert, 8-ert vettek, s, r. emelkedik az öteswbás és árunál nagyobb lakástulajdon, valamint • négy- és többsaobás üdülőtulajdon után fizetendő hazadó. Az emelest a s-zobák száma szerint differenciálták; például egy budapesti öuszobés lakás után az eddigi 910 forint helyett 1500 forint lesz az évi házadó. A kisebb szobaszámú lakások és üdülők tulajdonosait az intézkedések nem érintik. Az új rendelkezés jelentős adókedvezményt nyújt az olyan lakóépületekre, amelyeknél * tulajdonos által eltartott családtagok száma indokolja a nagy szobaszámot. Egyidejűleg hatályon kívül helyérték a házérték- adóról saőló korábbi rendeletét. A módosításokat a Magyar Közlöny március 12-i száma tartalmazza. Készül a műszőrme. A Szombathelyi Lakástextil-vállalat törzsgyárában *J szalagkötőgépet helyeztek üzembe — a jelenleg hiánycikknek számító felsőruházati műszőrme gyártására, A próbaüzem után a gép évente 358 ezer négyzetméter műszőrmét késéit Börze a tolvajoknak Nyitott ajtók, vetett ágyak, bőséges „választék” Nem múlik el nap. hegy ne toppannának be kétségbeesett emberek a Kaposvári Városi—Járási Rendőrkapitányságra — azzal, hogy tolvaj járt a házban, ellopták a kempingkerékpárt, * babakocsit, avagy: elvitték a pincében tárolt kolbászt, a kismotort... A rendőrségen fölveszik a panaszt, aztán kezdődik a nyomozás. A bejelentő esküszik, hogy lezárt pincében tartotta a holmiját, sót a kerékpár, a motor még külön is le volt zárva, s lám, mégis eltűnt. Ha kézre kerül a tettes, ő szintén esküszik — méghozzá arra, hogy semmi nem volt lezárva, tehát könnyű dolga akadt. Rászántunk ml is egy éjszakát, hogy a rendőrökkel végigjárjuk a lakótelepeket s megnézzük, vajon mit és hogyan „kínálnak" a tolvajoknak. Elöljáróban annyit: h* rossz szándékkal érkezünk, több teherautónyi holmit szedhetünk össze zavartalanul ... Kaposváron, a Kinizsi városrészben járunk. Nyitott ajtók fogadnak. Egyszerű bejutni a pincébe. Senki nem veszi észre a négy embert, amint fölkapcsolva a villanyt az ajtókat nyitogatja. Az egyik pinceajtó mögött — amelyet csak úgy tessék-lás- sék hajtottak be, — Jawa Mustang kismotor. Szinte vadonatúj. Semmi mást nem kellene tenni, mint felülni rá. és elrobogni vele. A falnak támasztva két kerékpár csillog. Tényleg kedve lenne az embernek magával vinni . ., Kttűnő állapotban van mindkettő, és ha innen viszi a biciklire vágyó, ingyen van. A pincében dróthálóval et- rekesztett kis boxok, bennük a legkülönfélébb holmik. Az ajtajukon gyenge lakat. De azzal nem is kellene foglalkozni: elég átnyúlni a válaszfaj fölött, s lehet „rámolni". A másik lépcsőházban még a pincéig sem kell lemenni, már a lépcső előtt ott a zsákmánynak való. Kerékpárok, szebbnél szebb babakocsik. Az egyikben még a plédet is benne felejtették. A következő lépcsőházban vadonatúj konyhaszekrény- sor elemei, heverök meg egy fél Trabant beborításához elegendő karosszériaelem ... Szándékosan nem maradunk csendben, még egy kicsit meg is mozgatjuk a bútorokat. A házban azonban senki nem mozdul. Akár pakolhatnánk is. Tizenegy óra körűi az egyik épület pincéjében idősebb férfival találkozunk. A hóközpontok kezelője, A szivattyúkat kapcsolja le, mert most már vége a melegvízszolgáltatásnak. No, de hogy jut be a házakba? — Egyszerűen — tárja szét a kezét —, hiszen nincsenek bezárva az ajtók. Egy olyan eset volt csak, hogy zárva találtam a bejárati ajtót. — És nem fél, hogy tolvajokkal, rosszban sántikálók- kal találkozik a pincékben? — Mondták, hogy sok csövező húzódik meg ilyenkor ezekben a házakban; én még A Kaposvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósága ÉRTESÍTI a tagjait, hogy a szövetkezet 1981. évi munkájának értékelésével, az 1982. évi feladatok, továbbá a VI. óteves terv jóváhagyásával és a körzeti küldöttek választásával kapcsolatosan 1982. március 14-cn, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Kaposváron az alábbi helyeken RÉSZKÖZGYŰLÉSEKET TART, melyre a szövetkezet tagjait tisztelettel meghívja és megjelenésüket kéri. Berzsenyi Dániel Általános Iskola, Lenin u. 29/c. Textilművek Leányotthona, Fürédi út. s II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Kanizsai u. 67. Vörös Hadsereg úti Ált. Iskola, Vörös Hadsereg útja 45. Bartók Béla utcai Általános Iskola, Bartók Béla u. 10. Badacsony étterem, Budai Nagy Antal u. 9. Cser vendéglő, Cseri út, 15. sz. italbolt, Szigetvári u. 104. Kaposszentjakab, művelődési otthon. Kaposvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósága (961631 EIVRT Elcktroncsőgyár vezető állású dolgozó mellé ■ *■1 w rr m titkárnői beosztásba középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalót keres Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályvezetőjénél, Kaposvár, Gyár u. 64—68. Telefon: 12-280/54-es mellek. «819» nem találkoztam veHöt **?» szer utánam eredt egy férfi, akkor bizony megmarkoltam a zsebkésemet, de aztán lemaradt... A Béke utca egyik házénak pinceajtaján kis labla, magyartalan szöveggel: „Kérjük az ajtót• bezárni!” Az ajtó természetesen nyitva. Szépen kitakarított helyiségbe toppanunk, a falak mentén pinceklub hangulatát idéző padok. Egy másik helyiségben újságpapírból „vetett ágy”, megint másutt zsákokból „ágyaztak meg”. Nem valószínű, hogy a lakók járnak Ide aludni; körözött személyek, tolvajok szokták meghúzni magukat errefelé. Olyan emberek, akiket keres a rendőrség. A lakókat persze, mindez nem zavarja, és az is nyilvánvaló, hogy nem féltik tőlük értékeiket. A futkosás akkor kezdődik, ha eltűnik a holmi. Az egyik lépcsőházban számkombinációs zárral lezárt kempingkerékpár. IgT is könnyű elvinni, de azért megpróbáljuk kinyitni a zárat, Negyven másodperc alatt sikerül. A tolvajnak nem kellene ennyi idő sens, mert minden bizonnyal jobban ért a zárakhoz . .. A tetőn levő liítházakat is meglátogatjuk. A jelekből nem nehéz arra következtetni, hogy nemcsak mi fordulunk meg itt, A Kalinyin városrészben sem jobb a helyzet. Arról nem is' szólva, hogy a lépcsők alatt a pincékben nemcsak „vetett ágyakat”, összedobált holmikat találunk. Néhány hely inkább nyilvános WC-hez hasonlít; olyanhoz, ahol bej van a vízöblítéssel. .. Zárt ajtókra ritkán bukkanunk. A tolvajoknak valóban nincs nehéz dolguk errefele. Ezen a napon is két fiút vett őrizetbe a rendőrség. Délután vittek el két kerékpárt az egyik házból, s nyugodtan biciklizgettek az utcán. A véletlennek köszönhető, hogy kézrekerültek. Kerékpárok, motorok, babakocsik, drága alkatrészek és szerelvények, könnyen mozdítható, vadonatúj bútorok — egyszóval: kinek mi kell. Mint egy nagy börze. A különbség csupán annyi, hogy eladók egyáltalán nincsenek, a holmi ömlesztve várja a „vevőket” ■— és nem is hiába. A „vevők” szinté minden éjszaka megérkeznek. és elviszik, amire szükségük van vagy amit jó pénzért továbbadhatnak. Pedig nem kellene más, mint egy biztonságos zár. A legtöbb helyen van ilyen. Csak hát ez is akkor érne valamit. ha estenként a házmester vagy egyik Lakó ráfordítaná a kulcsot Dán Tflw* 0
