Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

A > * y A-y - —O * • • ! o * •^'üSvK?' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI Ara: 1,40 Fi SOMOGYI NÉPLAP XXXVH1. évfolyam, 52. szám 1982. március 3., szerda SZÉLESEOÜ KAPCSUK Növekvő vetésterület, cél­ratörőbb, szakszerűbb mun­ka jelzi, hogy megyénk me­zőgazdasági üzemei kiemelt feladatnak tekintik a mosia- ni tervidőszak egyik fő cél­jának, a gabonatermelés nö­velésének elősegítését. A ga­bonaprogram sikeres végre­hajtása természetesen nem­csak a termelőre ró kötele­zettségeket: feladatú van eb­ben a termést felvásárló, forgalmazó gabonaiparnak is. A tennivalók egyezteté­séhez lehet sorolni, liogy a közelmúltban a megyei ta­nács fejlesztési albizottsága áttekintette a megyei gabo­naforgalmi vállalat V. ötéves tervi tevékenységét, vala­mint a fejlesztés VI. öteves tervi feladatait. A termelés dinamikus nö­vekedése jól nyomon követ­hető a vállalat felvásárlóte- vékenységeben. 331 ezer 2U0 tonnáról 411 ezer 200 ton­nára nőtt a tervidőszak so­rán az összes felvásárlás. Azzal együtt, hogy ebben a tervciklusban 83 ezer tonna raktárteret épített a vállalat, a tervidőszak végén száztíz- ezer tonnányi raktárhiányuk volt. A nehézségek áthidalá­sára maradt a már koráb­ban kialakított módszer: a korrekt partneri kapcsolatok alapján — ahol mód volt er re — a nie/ógazdásági üze­mek bértárolásra vállalkoz­tak, illetve a termés egy ré­szét ideiglenesen szabad té­ren helyezték el. Érthető, hogy a mostani tervidőszakban — ismerve a gabonatermelés, növelésével kapcsolatos feladatokat — a legizgalmasabb kérdés a tá­rolás. A kívánatos ötvenezer helyett tizenháromezer ton­na raktártér építésére van lehetősége a vállalatnak. A saját fejlesztési források szűkösek, évente átlag húsz­millió forint jut rá. Ezt el­sősorban az üzemek műszaki színvonalának fenntartására, a munkahelyi körülmények javítására, az anyagmozgató gépek beszerzésére, minőségi cseréjére kellett és kell a jövőben is fordítani. Emel­lett folyamatban van a ka­posvári malom rekonstruk­ciója és négy malomüzem kapacitásbővítésé. Ebből kö­vetkezik, hogy sajat erőből, minden jó szándék és igye­kezet ellenére sem tud több tárolóteret építeni a vállalat. A megoldás keresése, a feszültség enyhítésére való törekvés vezetett el az együttműködés gondolatáig. Már a múlt évben három mezőgazdasagi üzemmel kö­töttek társulási szerződést közös raktárépítésre. A to- ponári Kapostáj Tsz-nél a kétezer tonnás tároló már a múlt év novemberében el­készült. a törökkoppányi és a buzsáki öt-ötezer tonnás raktár ez évben épül föl. A három közös beruházásra tizenkétmillió-nyolcszázezer forintot fordítottak. Az útkeresés még tart. Az elmondottakból kitűnik, a következő években sem eny­hülnek a megye tárolási gondjai. Ennek tudatában ez­zel számolva keil végrehaj­tani az ország gabonaprog­ramjából a megyére háruló feladatokat. Ehhez pedig el­sősorban az szükséges, hogy még a korábbiaknál is jobb, tartalmasabb együttműkö­dés alakuljon ki termelő és felvásárló között. Az egy­másrautaltság fokozódik, a költi gondon csak közös akarattal tehet enybikean. Befejeződtek a szovjet—lengyel tárgyalások Fejlesztik az együttműködést A Szovjetunió és a Len­gyel Népköztársaság a Moszkvában megtartott tárgyalásokon kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy továbbfejleszti min­denoldalú együttműködé­sét. A két ország küldöttsé­gei kijelentették: kudarcra van ítélve minden olyan kí­sérlet. amely arra irányul, hogy aláássa Lengyelország­ban a szocializmust., AWojciech Jaruzelski ál­tal vezetett lengyel párt- és állami küldöttség tárgyalá­sainak befejezéséről kiadott rövid közlemény aláhúzza: a megbeszéléseken a szovjet fél kifejezésre juttatta, hogy teljes mértékben megérti a szükségállapot bevezetését Lengyelországban. Szovjet részről sikereket kívántak a lengyel népnek a válság le­küzdéséhez. A Szovjetunió eddig is segítséget és támo­gatást nyújtott Lengyelor­szágnak. 1 barátjának és szö­vetségesének és így jár el a jövőben is. A Szovjetunió és Lengyel- ország határozottan elítéli és elutasítja az Egyesült Álla­mok és más tőkés országok beavatkozását a Lengyel Népköztársaság bel ügyeibe. A felek áttekintették a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal szemben az Egyesült Államok és né­hány szövetségese részéről foganatosított diszkrimi­nációs intézkedéseket és megállapították: ezek nyílt zsarolást, nyomást jelente­Megrázkódtatások nélkül Külkereskedelmi tájékoztató nek, kísérletet jelentenek arra, hogy felborítsák az ál­lamközi kapcsolatok békés rendjét. ,5* A felek egyetértettek a nemzetközi helyzet megíté­lésében. Elítélték az Egye­sült Államokat azért, mert növeli a fegyverkezési haj­szát. Állást foglaltak az el­len, hogy Európában új amerikai nukleáris rakétá­kat helyezzenek el. A Szovjetunió és Len­gyelország állást foglalt amellett, hogy haladéktala­nul újítsák fel a hadászati fegyverek korlátozásáról ko­rábban megindított szovjet —amerikai tárgyalásokat. Elítélték azt a washingtoni döntést, hogy új tömegpusz­tító fegyverek, vegyi fegy­verek gyártását kezdik meg. A tárgyalások végeztével, tegnap este, a lengyel kül­döttség hazautazott Varsóba. Kilenc dijat és értékes okleveleket nyertek a leg­utóbbi nemzetközi gyermekrajz-pályázaton a leningrádi Vo- lodarszkij villamospályaudvar 29. számú óvodájának növen­dékei. Nem először büszkélkedhet ez az óvoda ilyen kiváló eredménnyel: a gyerekek rajzait megcsodálták már Japán­ban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Lengyelor­szágban és az NSZK-ban A külkereskedelem elmúlt évi alakulásáról és az idei feladatokról adott tájékozta­tást a Parlamentben Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter. A számítottnál lényegesen mostohább külső körülmé­nyek ellenére kedvezően alakult az elmúlt évi külke­reskedelmi forgalmunk. A teljes kivitel — folyó áron számolva — 6,8. a behoza­tal 4.8 százalékkal haladta meg az előző évit, míg vál­tozatlan áron a kivitel 3, a behozatal 0,3 százalékkal növekedett. A miniszter rámutatott, hogy a szocialista országok integrációja, együttműkö­dése a nehezebb viszonyok próbáját is kiállta. Jelentős szerepe van abban, hogy a magyar gazdasag — növekvő gondjaink ellenére — na­gyobb megrázkódtatás nél­kül viselte el a világgazda­ság és a nemzetközi politika számunkra hátrányos fejle­ményeit. Az eredmények mögött nem kevés gond húzódik meg. A fejlett tőkésorszá- gokba irányuló kivitelünk visszaesett, miközben beho­zatalunk tovább nőtt. A korábbiaknál kevesebb árut tudjunk exportálni Olaszor­szágba. Nagy-Britanniába és az NSZK-ba. Elhelyezési le­hetőségeink a tőkés piaco­kon — az elhúzódó válság miatt — nem, vagy alig ja­vultak. Hangsúlyozta, hogy az idei külkereskedelmi feladatok végrehajtása minden eddi­ginél céltudatosabb vezető­szervező tevékenységet, együttműködést követel az irányító szervektől és jobb minőségű, fegyelmezett munkát a termelőktől és külkereskedőktől egyaránt. Ankét a megyei tanácson Az állami ellenőrzés tapasztalatai Ellenőrzési ankétot rende­zett tegnap Kaposváron a megyei tanács, a népi ellen­őrzési bizottság, valamint a PM ellenőrzési főigazgatóság megyei igazgatósága. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett Sugár Imre, a megyei tanács elnöke — ár. Jager György, a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke köszöntötte a résztve­vőket. Kovács Béla, a me­gyei pártbizottság titkára megnyitójában hangsúlyoz­ta : a pártkongresszus hatá­rozatában szólt a központi irányítás hatékonyabbá téte­léről, az államigazgatási szervek összehangolt irányí­tómunkájának erősítéséről és ezzel összefüggésben az ál­lami és társadalmi ellenőr­zés rendszerének fejleszté­séről. Megyénk vezető párt- és állami testületéi e felada­tok végrehajtása érdekében elhatározták, hogy az ellen­őrzési tapasztalatok és ten­nivalók széles körű megvi­tatására megyei szintű fóru­mot szerveznek. Egy évvel ezelőtt belső ellenőrzési an­kétot rendeztek, tegnap pe­dig az állami ellenőrzés ta­pasztalatait értékelték és vi­tatták meg. A megyei párt- vb a közelmúltban azt álla­pította meg hogy Somogy­bán az állami ellenőrző szer­vek munkája összességében javult. Az állami ellenőrzés a megyei koordináció hatá­sára tervszerűbbé vált: jel­zései, értékelései,, javaslatai segítenek abban, hogy a dön­tések megalapozottabbak le­gyenek, a végrehajtás pedig tervszerűbb, hatékonyabb. A jövőt illetően — hangsúlyoz­ta Kovács Béla — szükség van arra, hogy a vizsgálatok szorosabban kapcsolódjanak a központi és a megyei irá­nyi tómuinkához. Dr. Kállai Lajos pénzügy­miniszter-helyettes előadá­sának bevezetőjében jónak mondotta, hogy az ellenőrzés tapasztalatairól rendszere­sen szót váltanak a megyé­ben. Ezt követően a tavalyi népgazdasági terv végrehaj­tásának néhány általánosít­ható tapasztalatát összegez­te. Kedvező jelenségként ér­tékelte, hogy a gazdaság a tervnek megfelelően fejlő­dött, bár a növekedés ki­sebb volt az előirányzottnál. Javultak az életkörülmények is. A kedvezőtlen tapasztala­tok közül elsőként azt emel­te ki, hogy a munka ter­melékenysége nem emelke­dett a kívánt mértékben, s a termékszerkezet sem válto­zott úgy, ahogy vártuk. Bz és a termelési költségek ala­kulása is oka annak, hogy a versenyképesség nem ja­vult úgy,. ahogyan vártuk,, s ez hatással volt a külgazda­sági egyensúlyra is. Az előadás után az ellen­őrzési ankét résztvevői há­rom szekcióban tanácskoz­tak. Az iparban, a kereske­delemben, a vállalatoknál, szövetkezeteknél, az eäehni- szergazdaságban, illetve a költségvetési szerveknél vég­zett ellenőrzések tapasztala­tait vitatták meg és szóltak a feladatokról. Hatmillió forint tejprémiumból Egy szinte „szokásos” sor kimarad a homokszentgyör- gyi tsz költségvetési tervé­ből; veszteségrendezésre az idei nyereségből már nem kell fizetniük. S jólle­het a tavalyi volt a máso­dik nyereséges év a gazda­ságban, mostantól számol­hatnak valóban tiszta la­pon. Eltűnik az utolsó, az 1977-es mélypontra emlékez­tető „rubrika” is. Bár a gaz­daság tavalyi nyeresége a gabonafélék és a burgonya veszteségei miatt kettővel elmaradt a tervezett tízmil­liótól, ez aligha okoz komor hangulatot. Hogy egy jórészt homokon gazdálkodó tsz rossz időjárású évben is meg tudja őrizni eredmé­nyességét, az önmagában is elismerést erdemei. A gazdaság két ágazat — az állattenyésztés és az ipa­ri melléktevékenység — ug­rásszerű fejlődésének . kö­szönhette, hogy dacolni tu­dott az aszállyal. A tejter­melés és -értékesítés tavaly 24 százalékkal nőtt a tsz- ben, a tehenenkénti hozam elérte a 4129 litert. A tsz csupán tej prémiumból hat­millió forintra tett szert. Emlékezetes, hogy az Aranyhomok Tsz a tejter­melés fejlődési üteme alap­ján 1980-ban megyei első volt csaknem ezerliteres ho­zamnövekedésével. A gaz­daság nem egészen négy év alatt az utolsók közül a, legjobbak sorába lépett. Az idén a hozamok további tízszazalek-c* növelésévé! számolnak, s el szeret­nék érni a 4600 literes szin­tet. A másik legeredménye­sebb ágazat az ipari tevé­kenység volt. Itt hétről 44 millióra nőtt az éves ter­melési érték. A VBKM ka­posvári gyárával kooperáló ipartelep az idén újabb 12 millióval kívánja növelni termelési értékét. Összességében 221 milliós termelési értékkel és 11 mil­liós nyereséggel számolnak. Építési beruházásokra az év során 27, gépvásárlásra tíz, a meliorációs program foly­tatására 11 milliót fordíta­nak. Várhatóan az eredmé­nyek megszilárdításának éve lesz az idei * homok- szentgyörgyi tsz-ben. Elismerés a legjobbaknak Tanácskozás a Nagyatádi Cérnagyárboa (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Cérnagyár gazdasági és társadalmi cél­jainak eléréséhez eddig is számottevő segítséget adtak az üzem szocialista brigád­jai. Ök a motorjai az egyre terebélyesedő raunkaver- seny-mozgalomnak is. A szo­cialista közösségek vezetői a napokban arról tanácskoztak az üzemben, hogy az idei gazdasági célkitűzések meg­valósítását miként segítsék: milyen területeken kapcso­lódjanak azokhoz sajátos eszközeikkel. Hangsúlyoz­ták, hogy föl kell tárni és hasznosítani kell az üzem belső tartalékait. A munkaverseny-mozga- lom fejlesztésének továbbra is kezdeményezői kívánnak lenni a brigádok; úgy íté­lik meg, hogy a mai köve­telményekhez . még jobban igazodó versenymozgalom­ra van szükség. Fontosnak tartják, hogy növeljék a mozgalom de­mokratizmusai es a its vonások megszüntetésé­vel fokozzák vonzását, tár­sadalmi hasznosságát. Több szó esett arról is, hogy a gyár 57 szocialista brigádjá­nak tagjai eddig is bizonyí­tották: a munkaverseny nem egyszerűen csak termelési mozgalom, hiszen a munká­ban való helytállás a szak­mai, politikai és az általá­nos műveltség gyarapításá­val, a szocialista életmód elterjesztésével párosult. A tanácskozáson jóvá­hagyták a munkaverseny- szabályzatot, s döntöttek a brigádoknak járó fokozatok adományozásáról is. A leg­jobbak — összesen hat bri­gád — aranyfokozatot kap­tak. Ebben az elismerésben részesült a cérnázóknál a Szorgalom, a kiszerelőknél a József Attila és a Tóth La­jos, a műszaki osztályon a Petőfi Sándor, az áruforga­lomnál a Gárdonyi Géza és az irodában a Lenin brigád. Az ezüst fokozatot nyolc, a bronzot pedig tizenkét bri-v gad kapta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom