Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

Hem szerepkör nélküliek KERESZNYE! BESZÉLGETÉS Erőt ad m bSzalom A társközségekről „Szerepkör nélküli telepü­lések" — a társközségek ka­tegóriájára vonatkozó, nem pontosan idézett meghatáro­zás így élt jó ideig a köz­tudatban. Egy fontos társa­dalompolitikai kérdés meg­oldásához apró, de nein je- 'lentéktelen lépés, hogy ez az elnevezés megszűnt, he­lyébe az alapfokú település kategórianév lépett. Nem formalitás ez: mély tartalom és összetett sokrétű feladat húzódik meg mögötte. Nem kétséges, hogy a társközségek és a székhely­községek eltérő életkörülmé­nyei miatt bizonyos feszült­ségek keletkeztek, és a tár­sadalom igazságérzete nap­jainkban egyre hangosabban sürgeti azokat a megoldá­sokat, amelyekkel ezek a különbségek mérsékelhetnek. Ezért is tűzte napirendjére a Hazafias Népfront megyei bizottsága a társközségek helyzetének, alapellátásának elemzését, illetve az ezzel kapcsolatos népfrontmozgal­mi feladatok megvitatását. Ahogy Sarudi Csaba, a me­gyei tanács általános elnök­helyettese vitaindítójában hangsúlyozta, összetett tár­sadalmi problémáról van szó, megítéléséhez többolda­lú megközelítés szükséges. Somogybán ma hatvanöt községi tanács működik, eb­ből mindössze öt önálló, a többi hatvanhoz százhatvan- kilenc társközség tartozik. Nem kétséges, hogy szüksé­ges, előremutató intézkedés volt a közös tanácsok létre­hozása, s jog szerint nincs is alá- és fölérendehség. biz­tosították a társközségek megfeielő érc^ekkepviseletet. A gyakorlatban mégis a társközségek fejlettsége, el­látási színvonala az elfogad­hatónál nagyobb eltérést mutat — hátrányukra. Nyomban szükséges hozzá­tenni, ami a tegnapi tanács­kozáson többször is szoba került, hogy a gondok, a nehézségek igen differen­ciáltan jelentkeznek, szinte településenként kell külön- külön elemezni' a tennivalók tárgyalt a népfront sorát, s természetesen fon­tossági sorrendjét is. Vi­szont el nem odázható fel­adat ez, hiszen a megye né­pességének harminc százalé­ka, százötezer ember el a társközségekben, és az utób­bi tíz évben tizennégy szá­zalékkal csökkent itt a lé- lekszám. A vita során kifejezésre, jutott az is, hogy az utóbbi egy-két évben jó néhány kis településre megindult a la­kosság visszaáramlása, ösz- szeíüggésben . a tsz-mellék- üzemágak gyarapodó foglal­koztatási lehetőségével. Ez a körülmény újabb érv ah­hoz, hogy az életfeltételek javítására minden érdekelt fordítson nagyobb figyelmet. Ahogy dr. Kjss József, a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagja felszólalásában hangsúlyozta: ezt a íelada- ’tot úgy lehet eredményesen megoldani, ha nem ágazati szinten próbál ki-ki tenni valamit, hanem egy-egy te­lepülés helyzetét komplexen értékelik és együtt, egyseges szellemben cselekszenek ér­dekében. A különbözőségek ellené­re. illetve azokkal együtt jól körvonalazhatók azok a „sa­rokpontok”, ahol legsürge­tőbbek a feladatok. Mind a vitaindítóban, mind a szé­les körű vita során jól ki­fejezésre jutottak az általá­nos, a fontossági sorrend elején álló tennivalók, pél­dául az úthálózat fejlesztése, az ivóvízellátás javítása, a hírközlés, a telefonhálózat fejlesztése, az idős embe­rekről való gondoskodás, el­sősorban házi szociális eliá­Fokozatos felújítják, kor­szerűsítik a 8-as számú or­szágos főközlekedési útvona­lat. E héten többször is le­zárták a Bánd—Herend kö­zötti szakaszt, ahol a közsé­geket érintő útpályát 6-ról 7,7 méterre bővítik. Vesz­megyei bizottsága tással, és a szolgáltatások (cipész, fodrász, szábó stb.) színvonalának javítása. Ál­talában a kereskedelmi el­látásra hangzott el a legke­vesebb panasz, jóllehet itt is nagyok a különbségek és főként a kenyérellátással vannak gondok. Tény, hogy az ezer fősnél kisebb telepü­lések önállóan nem képesek gazdaságosan működtetni az alapellátást szolgáló intéz­ményeket, így az ilyen jel­legű fejlesztést a székhely- közsegben célszerű megvaló­sítani. Viszont ezeken a he­lyeken is többet kell fog­lalkozniuk a tanácsoknak és a tömegszervezeteknek a la­kosság gondjaival. A Haza­fis Népfront a gazdálkodó szervekkel együttműködve sokat tehet azért, hogy a jelenlegi szűkös anyagi esz­közökkel. de a lakosság moz­gósításával olyan megoldást keresnek, amely javítja az alapellátást. Ez rövid távú feladat. Távlatban — ahogy hangsúlyozta Sarudi Csaba — módosítani kell a fej­lesztési eszközök elosztási arányain a társközségek ja­vára, rangsorolva a> felada­tokat, növelni kell ezeknek népességmegtartó erejét. Ahogy a sokoldalú, számos javaslatot is tartalmazó vi­ta zárszavában Rostás Ká­roly, a népfront megyei bi­zottságának elnöke mondta: a településen gazdálkodó szervek jó együttműködésé­ben, a helyi lakosság segít­ségében rejlik nagyrészt a továbblépés lehetősége. Ezt élősegíteni igen jelentős nép­frontmozgalmi feladat. V. M. prémben a 8-as utat tavasz- szal még további két, úgy­nevezett kapcsoló szakasszal kötik be a város forgalmát gyorsító jij körgyűrűbe. Ez­zel főleg a Balatonra irá­nyuló forgalomtól tehermen­tesítik a várost. A kellemes márciusi nap­sütésben háza kertjében ta­láljuk Szarka Árpádot, a hereaznyei községi-termelő­szövetkezeti párttitkárt. Épp egy fóliasátor fölállításon szorgoskodik. Előnevelt palánta lesz ben­ne : paprika, paradicsom, no meg saláta és uborka. Kell nekünk a háztartáshoz, meg a fiaimnak, az unokáimnak. Ok is nagyon szeretik. Ko­ra hajnalban bemegyek munkahelyemre, a tsz te­henészetének telepvezetője vagyok, ilyenkor deltajbari meg ráérek itthon dolgoz­gatni egy keveset... Küzdelmes, mozgalmas életűt van mögötte. Tízéves korában, 1938-ban került Csehszlovákiából a szomszé­dos Vízvárra, a rokonaihoz; ott nőtt fel, aztán ide nősült — Hereeznyére. Szavaiból mégis — ahogy az elsuhant évekről beszél — kitűnik: ide tartozónak érzi magát. Ide köti minden, ehhez a Dráva menti kis település­hez. Nemcsak szavai bizo­nyítják ezt, hanem egész élete, tevékenysége. — Itt lettem kommunista, harmincnégy esztendeje. Egy év múlva, 1949-ben alakítot­tuk meg a termelőszövetke­zetet; ennek 1956-ig elnöke voltam. Áz ellenforradalom idején vódtük a közöst, majd Kaposváron szolgáltam a karhatalomnál. Azután visz- saahívtak; újból elnök let­tem, az egyesülésig. Azóta telepvezető vagyok. Közben huszonegy esztendeje párt­titkárként is dolgoztam, s elvégeztem Kaposváron az egyéves pórtiskolát. Most vezetőségi ülésre, utána taggyűlésre készülnek. Visszatérnék a beszámoló taggyűlésen elhangzott ja­vaslatokra, értékelik a ti­zenkét előadásból álló — már befejezett — pártokta- tasi évet, s még jó néhány kérdéstől lesz majd szó a tanácskozáson. ' Évekig nem »került előbbreiépniük a pártépítés­ben. de tavaly e lenen is történt változás: két kom­munistával erősödött a párt- szervezet, Horváth István tsz-üzemgazdászt, Nagy Zol­tán KISZ-titkárt, gépkocsi­A Delta exportja Börlabdák és munkásvédő eszközök A bőráruk piacának ke- ményedesét jelezte nemreg a Münchenben megtartott ISPO nevezetű sportszer- vüágldállítás is. Ezen a nemzetközi vásáron — amely, miután az Adidas céget megnyerte magának, a legnagyobb ilyen világ­rendezvény lett — minden évben részt vesz a magyar Artex Külkereskedelmi Vál­lalat, amely a hazai gyártók termékeit értékesíti a kül­piacokon. Bokor József, a kaposvári Delta szövetkezet elnöke is rendszeresen vendége a ta­vaszi és az Őszi vásárok­nak, mivel a Delta / az Ar­tex legnagyobb labdaszállí­tója. Elmondta: — A magyar labda — nemcsak a mienk — jó mi- höségü, es e térén aiija a versenyt. Viszont a magyar futball most épp nem első osztályú, s így nem lehet ezt a lehetőséget reklámnak kihasználni, ahogy az arany­csapat idején lehetett. Az egyeb reklámra pedig nem túl sok pénz áll rendelke­zésre, s így általában a pro­pagandával „verik meg” a magyar cégeket a külföldiek. Ennek ellenére viszonylag jó üzleteket kötöttünk, hagyo­mányos vevőink továbbra is bíznak bennünk. — Mennyi labdát gyárta­nak az idén? — Nyoic, anezer darabot. Ebbői közel ötvenezret ér­tékesítünk a nyugati piacon. A legkemenyebb „odaát?’ az árverseny. Csak az infláció­nak megfelelő mértékű ár­emelkedést ismerik el, s né­ha ront a helyzetünkön a sűrűn változó árfolyam is. A nyereséget viszont mindenképpen növelnünk kell, tehát lehetőségünk csak „kerítésen belül” ma­rad: a termelekenyseg nö­velése, az önköltség csök­kentése. Vannak ilyen ered­ményeink, s lesznek is még továbbiak. Kölcsönösen elő­nyös szerződést kötöttünk egy vietnami partnerrel, s ők bérmunkában varrják nekünk a labdakat. Kiváló minőségű munkát végeznek. Ez ifiea fontos, mert • pin­éi helytállás csak kifogásta­lan minőségi áruval lehet­séges. — A munkásvédő kesz­tyűk, kötények exportálásá­nak lehetőségei is hasonlók? — Ami a vásárlók igé­nyességét és vásárlási kész­ségét illeti, igen. Szintén csökkent a kereslet, és egyre nagyobbak a követelmények. A jelenség gyökerei között vannak hasonlatosságok. A gazdasági visszaesés az egyes embert is érinti. Ke­vesebb a pénz, tehát a sportszereken spórolnak az emberek, s így kevesebb a vevő. Több. a munkanélküli a visszaesés miatt, tehát ke­vesebb munkásvédő holmi kell és a keveset is inkább helyben gyártják, mint ím- ' portálják, hogy ezzel is több munkalehetőséget teremtse­nek. — Hogyan sikerült ilyen körülmények , között üzlete­ket kötni? — Nehezebben, mint ré­gebben, de végül is jól. Hu­szonötezer bőrkötényt és? öt­venezer pár kesztyűt érté­kesítünk az idén a tőkés országokban. Tárgyalunk technológiák, gyártási eljá­rások és üzemek exportjá­ról is, fejlődő országokkal. — Ha ezt teszik, konkur- renciaként jelentkezhet ké­sőbb a tanítvány. — Rövidlátók lennénk, ha megijednénk ettől. Valóban lehet versenytárs azokból, akiknek mi adjuk a tudást. Viszont ha mi nem ad­nánk, megszereznék máshon­nan, mert péVizük van rá. Mi meg nézhetnénk egy na­gyot, hogy „irigykedtünk”, és még nem is nyertünk sem­mit. — A hazai piacra mi jut? — Nem mostohagyerek a belkereskedelem. Igény sze­rint kielégítjük a megrende­léseket. nem lesz hiánycikk a Delta-termékekből itthon. U P. ■vezetőt fogadták soraikba. S az idén is van már két olyan fiatal, akiknek a föl­vételét a taggyűlés elé vi­szik. Jó érzés hallgatni Szarka Árpádot, ahogyan a tehené­szeti telepről, az ott dolgozó Petőfi szocialista brigádról, munkatársairól, az emelke­dő fej-ési átlagró.1, a takar­mányozási gondokról beszél. — Szó van arról, hogy, épül egy korszerű szarvas- marhatelep, s akikor még eredményesebb munkát vé­gezhetünk. Növelni tudjuk a fejési állagot, csökkenthet­jük a borjúelhültóst. Az új telep még egy dolog miatt lenne nagyon hasznos: meg­oldhatnánk onnan Heresznye vízellátását is. Sajnos, jelen­leg erre nincs lehetőség... Úgy mondja ezt, mint aki jól ismeri a község gondja­it, ugyanakkor a tanács rendelkezésére álló anyagi lehetőségeket is. Ez valóban így van, hiszen az alakulás­tól. 1950-4Ő1 tanácstag. Ked­ves emlekkén-t órái otthoná­ban a 20. a 25 és a 30 éves tanacstagság. után kapott plaketteket, okleveleket. Többszórós kiváló dolgozója a termeiőszövet. kezelnek, megkapta a Munka Érdem­rend bronz fokozatai, Kivá­ló immkásőr — tíz évig szolgált a testületben. Amikor hat esoteoAefn megalakult Heresznye« ma önkéntes határőri csoport, akkor nagyobbik fiával. Ár­páddal együtt lépett be. A»~ óta ő a terme iciSEJöveáseatetl, vasúti dolgosokból aöo «sö­pört vezetője. — Elég gyakran kell hét­végén, ünnepen szolgálatiba lépnem. Ilyenkor a határőrök­kel a község melletti szőlő­hegyeket, a Dráva menti er­dős léseteket járjuk, s ellen­őrizzük az utakat. Mikor .milyen feladatokat adnak, azt végezzük el... Fiammal együtt megkaptuk az öteves emlékérmet. Erre nagyon büszke vagyok... A legutóbbi páu-tvezetőeég­vátóeatáskor kora miatt kér­te az atópszervezetben levő kommunistákat, mentsék föl felelős pá r tm unkájából, a •tagság azonban úgy dön­tött: Szarka Árpád marad­jon a párttiikár. — Megköszöntem a bi­zalmat, s ez újabb erőt adott feladataim ellátásához. Igyekszem becsülettel telje­síteni. Nyugdíjig meg négy évem van. Akkor majd át­adom a párttitkári tisztsé­get egy fiatalabb kommunis­tának, de a munkámra to­va bora is számíthatnak.- . Szálai I.ásztó Tizenhét százalékkal több tejet várnak A múlt évi gazdálkodás „gyenge pontjai” között sze­repeit a siófoki November 7. Tsz vezetőségének zár­számadás! beszámolójában az állattenyésztés biológiai alapjainak nem éppen ki­elégítő hasznosítása. Ezért a közös gazdaság idei tervei­ben jelentős előrelépést irányoztak elő ebben a fő ágazatban. Célul tűzték ki például az újszerű és taka­rékos takarmányozási eljá­rások bevezetését, a tejter­melés 17 százalékos növelé­sét, a gyepterületekről pe­dig a széna döntő hányadá­nak első osztályú minőség­ben történő betakarítását és a szénapajta-építési prog­ram megvalósítását. Fontosnak tartják a szi- lázskészítés tárgyi feltételei­nek biztosítását, hogy a te­henészet az igényeknek meg­felelő eleséget kaphasson, ugyanakkor arra 'töreksze­nek, hogy az állalíérőhelyek kapacitását megfelelően hasznosítsák, és a fajlagos termelési eredményeket lé­nyegesen javítsák. Terveik teljesítését nagyban befo­lyásolhatják a sertéstenyész­tésben megvalósítandó be­ruházások és azok a szak­szerű munkák, melyek az Oviscoop Juhtenyésztési Tár­sulás eddigi színvonalának megtartását célozzák. A szarvasmarha-tenyészté­si agazatban az erdekeltsegi rendszer differenciált to­vábbfejlesztése az egytk előfeltétele annak, hogy emelkedjen — es elérje a 4729 litert — az egy tehénre eső tejtermelés a November 7. Tsz-ben. Ez is elősegít­heti, hogy a tervezett .2,4 milliós ágaz'ati eredményből — amit 8,8 százalékos jöve­delmezőség mellett kívánnak elérni — valóság legyen. A sertéstenyésztésben — egye­bek mellett — a célszerűen takarékos abrakfelhasználás, illetve költséggazdálkodás biztosíthatja a 3,5 millió fo­rintos ágazati eredményt. Kétmilliós eredményt var­nak a juhászaitól — ez a* összeg hasonló a tavalyihoz —, s itt különösen a té­ny észállat-állonrtóny fejlesz­tése hozhatja közelebb a célt s teszi valószínűbbé1 a több mint 35 százalékos jö­vedelmezőséget; száztizenket tonna tenyész- es vágóálla­tot, valamint anyajuhonként 5,8 kiló gyapjút értékesíte­nek áz idén az ágazatból. Korszerűsítik a 8-as utat

Next

/
Oldalképek
Tartalom