Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI ■y * ;-0 ''.■hTÜV Ara: 1,40 Fi NÉPLAP XXXVni. évfolyam, 72. szám 1982. március 26., péntek Németh Károly és Kádár János sz ülésteremben Tavaszi ülésszak a Parlamentben Jelentés a jegalketás helyzetéről, a köiiűvelődssi temny végreliajtásáről I Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legbelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés, az országos választási elnökség jelentését tudomásul véve, Szalai Gyula országgyűlési képviselőt - akit az időközi választás során Fejér megye 1. sz. választókerületében megválasztottak - igazolta. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeietekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről; 2. a művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról; 3. interpelláció. f Dr. Márkája Imre beszámolója saraak a gyakorlati tapasztala tokról, s nemzetközi ö®Zr- szehasonlrtó tanulmányokat is folytathassanak. (MTI-fotó — Manek Attila felv. Telefotó — KS1 A jogi túlszabályozás okai közé tartozik, a bizalom és a felelősségvállalás esetenkénti hiánya is. A hatóságok gyakran nem bíznak abban, hogy az állampolgárokat jogon kívüli eszközökkel is lehet helyes magatartásra ösatönöznd. A felsőbb szervek sokszor bizalmatlanok az irányításuk alatt álló helyi szervek tevékenységét illetően, nem bíznak kellően abban, hogy azok önállóan is tudnak gondolkozni és cselekedni, a központi állami akaratot értelmezni _ és érvényesíteni. Az alsóbb szervek viszont nem egyszer kényelmességből vagy óvatosságból tartózkodnak az önálló' cselekvéstől, a felelősség vállalásától, s ilyenkor jogszabályért, központi intézkedésért kiáltanak. A jogszabályi, a hatósági előírások özöne mindezt ékesen bizonyítja. tem rektora, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára, a napirend bizottsági előadója ^mondotta, hogy a bizottsági üléseken a képviselők egyetértettek abban: jogalkotásunk általános politikai célja a társadalom szocialista vonásainak erősítése. A jogszabályalkotásban fokozottan kell számítani a társadalmi közreműködésre. A jogot olyannak kell alkotni, hogy azt az egész lakosság megérthesse. Dr. Nezi'ál Ferenc (Budapest) nyugalmazott miniszter hangsúlyozta: változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes minisztériumok népi készítik elő kellően a jogszabályi döntéseiket, nem vizsgálják meg, vajon megvannak-e a végrehajtásnak az anyagi, személyi feltételei. , As igaaságügyminiszter bevezetőben, szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, arról «.az útról, melyet megtettünk a -szocialis- t» törvényesség -helyreállítása, megszilárdítása és fejlee-atése érdekében: Szocialista , jogrendünk az igazságügyi miniszteri beszámoló óta eltelt több minit egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta a miniszter. Ezt mindenekelőtt az a társadalmi fejlődés váltotta ki, amelynek -ré vén . célul tűzhettük ki a fejtett szocialista társadalom építését. Ha azt akartuk, hogy jogunk hatékonyan betöltse szolgálati szerepét, hozzá kellett igazítani a társadalmi-gazdasági valósághoz, a fejlett szocialista társadalom építése által megszabott újszerű és magasabb rendű követelményekhez. Az állami élet fejlesztésének keretében megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a bűnüldöző, az igazságszolgáltatási és a bühtetésvég- reha.itási munka fejlesztésére, az ehhez szükséges jobb jogszabályi feltételek megteremtésére. Ennek érdekében alkottuk meg többek iközött a bírósági és az ügyészi szervezeti törvényt, az új büntető anyagi és eljárási, valamint a büntetésvégrehajtási törvényeket, s korszerűsítettük a polgári jogi szabályozást. Az állami élet fejlesztését szolgáló jogalkotói tevékenységünk természetesen a jövőben is aktív lesz. Ezt az a középtávra szóló tudományos koncepció alapozza meg. melyet a kormány a XII. kongresszust követően elfogadott. Ennek alapján az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egy- szerűBfÜaé*» irányotó Bt»ka törvénykönyv előkészíjogalkotási teendők felniérése és előkészítése is. A másik nagy jelentőségű politikai és. ködifikációs célkitűzés á népgazdaság további fejlődésének elősegítése. s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden levő feladat — mondotta a miniszter — a gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztése. A jogi sza- bályoKások közül a legnagyobb volumenű az ú.i munka törvénykönyv' elkőikészí- tése tesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is.- s az igazságügyi szervek foglalfcoemak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen. gazdálkodás elleni eredményesebb fel,lépésihez szükséges jogi eszközök kimunkálásában,. Űjabb témakörre tért át ezután a miniszter. — Az állami és a gazdsági éleit fejlesztésének elősegítése mellett jogalkotásunk mindig nagy figyelmet fordított azoknak a kérdéseknek a jógi rendezésére is, amelyek közvetlenül érintik az állampolgári életviszonyokat, illetve, az állampolgári jogok érvényes ülését. Bizonyítja ezt például az egészségügyi, a társadalom- biztosítási, a közművelődési, a környezetvédelmi és természetvédelmi törvények megalkotása, az egyesületi tvr. legutóbbi módosítása. E ködben külön is szólt a miniszter az emberi jogok kérdéséről, amelyről — mint mondta — oly sokat tárgyalnak és vitatkoznak napjainkban a nemzetközi élet különböző küzdőterein. Nyugodtan kijelenthetem — hangsúlyozta Markója Imre —, hogy az elmúlt évtizedben is megkülönböztetett módon foglalkoztunk az emberi jogok érvényesítése garanciarendszerének fejlesztésével. A továbbiakban arról bérseit az igazságügyi moaiszter. hogy a lezajlott és a most folyó nagyarányú kodi- íikációs reformmunkával, a minden fontos életviszonyt és jogterületet érintető progra mok végireha j tásá val megteremtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. Egyebek között így fogalmazott : — A magyar jogalkotás e vitathatatlan eredményeinek elérésében — a folyamatos és magas saantű politikai irányítás mellett — döntő tényező volt, hogy következetesen törekedtünk a jogszabály-előkészítés irányi ásának és koordinálásának tökéletesítésére, a tervszerűség fokozására, a tudományos megalapozottság és a szakszerűség javítására, valamint a jogszabályelőké- szités és a jogalkotás demokratikus éteméinek bővítésére. A jogszabályalkotás fokozódó tervseei-űfiégével összefüggésben elhangzott a beszámolóban az is, hogy a kodiifikáció elméletileg megalapozottabbá és szakszerűbbé válhatott. A tervezés által biztosított előrelátás azt is elősegíti, hogy a tudomány dolgozóinak időben lehet megbízásokat adni a szóban forgó kodifikációval összefüggő elméleti kérdések tisztázására; továbbá lehetővé teszi, hogy a jogalkotók megfelelően tá jékozóclhasRagyogó napsütésben. jé hangulatban gyülekeztek a képviselők tegnap délelőtt , az országgyűlés tavaszi ülésszakára. Az első téma a jogalkotás helyzete volt. Valamilyen úton-módon mindnyájunk, életét érinti a jogalkotás — akár a tanácsházára megyünk. valamiért, akár polgári peres ügyünk van. Képviselőink egyetértettek azzal, amit a somogyi származású igazságügy-miniszter, dr. Markója Imre mondott: a jogalkotás feladatainak hosszabb távú tér» vezése, a jogszabályok megalkotásának több évre szóló programozása beváltotta a hozzá fűzött reményeket, épp ezért ezt a módszert követik a jövőben is. Ag elképzelések között szerepelt, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés, soron levő feladatainak megoldását faképpen magas szintű jogszabályok kidolgozásával segítik. Arról is szó esett a beszámolóban, hogy' az országgyűlés bizottságaiban a képviselők joggal tették szóvá: ha fontos tóirsadalomipoüükíű vagy gazdaságpolitikai problémák elnöki tanácsi vagy minisztertanácsi szintű szabályozást nyernek, miért nincs több lehetőség arra, hogy e szabályozások, fő irányaival a parlamenti bízott- ságolk is előzetesen megis- mierkecthessepek és az ezekkel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat elmondhassák. A Minisztertanács nevében is 'kijelenthetem — hfUTgoztatta Mackója Imre •—■, hogy az ilyen irányú tgánnyel teljes mértékben egyetértünik, már csaik azért is, mivel jó néhány fontos kérdés Pen eddig is követtük ezt a gyakorlatot, s igyekszünk eszérint javítani munkánkon. A jogalkotás legfontosabb, általános kérdései között a beszámoló kővetkező . térné ja volt jogi etetünk egyik legnagyobb gondja; a túlszabályozás. Mackója Imre kifejtette: — Közvéleményünk — amelV a jog, a jogalkotás kérdései iránt növekvő érdeklődést tanúsít — gyakran veti fel, hogy túl sok a jogszabály, gyakoriak a módosítások, nehéz hatályos jogunkban eligazodni. Szóvá teszik ezt a joggal hivatásszerűen foglalkozók is. A somogyi képviselők az országgyűlés tavaszi ülésszakára készülve meghallgatták az otthoni szakemberek, így a megyei főügyész, a megyei bíróság, a megyei tanács elnökének véleményét, javaslatait. A túlszabályozáson kívül elsősorban azt kifogásolták, hogy egy-egy törvény elfogadása után nagyon vontatottan készülnek el a végrehajtási utasítások. Márpedig ez igencsak megnehezíti azoknak a dolgát, akiknek ennek szellemében kell dönteniük. klabuzai Miklós, a siófoki November 7. Termelőszövetkezet elnökhelyettese szintén sok „hézagot” talált a jog területén. Elsősorban ez bátorította föl, hogy szólásra jelentkezzen. — Sok mindent tapaszta- ,lbk elnökhelyettesként. Most elsősorban az új gazdasági feladatok megoldására kész, kezdeményező mezőgazda- sági vezetők érdekeben cnVégopetül a mindstter beszámolója elíogadáisára és egyben, arra kérte az országgyűlést, hogy emelje határozattá azokat a javaslatokéit is, melyeket a jogi, igaz- ; gatósd és igazságügyi bizottsága előterjesztett. Az igazságügyminiszter beszámolóját vita követte. Dr. Antaljjy György (Csongrád m.) a Szegedi József Attila TudományegyeTisztelt országgyűlés! , A mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás jellemzően, magán viseli mindazokat az erényeket és hibákat, amelyeket a mai és a közelmúlt jogalkotásáról elmondhatunk — mondotta a képviselő: — Példaként 'a termelőszövetkezeti törvényt-és végrehajtási rendeletéit említem. Véleményem szerint a jogszabály több rendelkezése annak ellenére,» hogy tervidőszakonként menetrendszerűen felülvizsgálják, kissé az események után kullog, és módosításakor valamilyen oknál fogva azok a javaslatok sem kerülnek bele. amelyeket a korábbi gyakorlat lók; 5k ugyanis szembe találják magukat egyfelől a túlszabályozással, másfelől a szabályozatlansággal, mikor például együttműködésre törekszenek a közös vállalatokkal és a gazdasági társulásokkal. Szerintem a termelőszövetkezetek eljutottak olyan szintre, hogy sok mindenben rájuk bízhatnánk a döntést.. Klabuzai Miklóst, a megyei tanács vezetői és képviselő társai is segítették -a fölkészülésben. Dr. Guba Sándor megerősítette: a régebbi gazdaságpolitikai helyzet túlszabályozása most emel gátat a gazdasági társulások elé. A szövetkezeti vezetők erejének 40—50 százaléka arra megy. el, hogy a megoldás útját kéressék. A változtatás révén épp ezért nagy lehetőség nyílna a jelenlegi gazdaságpolitikai elképzelések megvalósítására. Ez egybevág azzal, amire ár. Kende ki Sándor, a marié ndi Tiborné (Győr Sopron m.), a Richards Finomposztógyár művezetője utalt a jogpropaganda, a rendszeres és differenciált jogi felvilágosítás jelentőségére, majd elmondta: jó gyakorlat az, hogy a jelentős jogszabályok tervezetét társadalmi vitára bocsátják. Ezután Klabuzai Miklós Somogy megyei képviselő, a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese kapott szót. igazol s az üzemek igényelnének. Ilyen szabály a testületi szervek hatáskörének rendezése, az úgynevezett „fórumrendszer” megszüntetésé. Az 1982. évi ködifikációs program tartalmazza a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok módosítását. A szövetkezeti mozgalom lényege, hogy magában hordozza az önszabályozás iránti igényt. Ez nagy lehetőséget, de még nagyóbb felelősséget jelent. Sokszor a lehetőség válik riasztóvá, mégis e téren már most la. nagyobb szabadságot lehetne biztosítani a termelőszövetkezeteknek. A keretjellegyeá biróság elnöke hívta föl a figyelmet. Szükség van az úgynevezett keretjogszabályra. „Izzadják csak, ki” maguk a jogalkalmazók a gyakorlatot! Nem lehet ima- könyvet adni a kezükbe ; elvész az élet, ha túl nagy a megkötöttség. Klabuzai Miklós sok időszerű gondolatot tartalmazó felszólalásával nagy sikert aratott. Ezt azon mértem le, ahogy nőtt a figyelem a teremben, és amilyen tapsot kapott. Elsőként dr. Nagy Sándor gratulált — hátrafordulva a padsorban —, a szünetben pedig több társa is melegen megszorította a kezét. Ebéd után megkezdődött a vita a közművelődési törvény végrehajtásáról. Ehhez a somogyiak közül Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára készült felszólalásra. Ű ma délelőtt kap szót. TiHijtf Gém (Folytatás a 2. oldalon) A PARLAMENTBŐL lELENTfÜK ■ ■ Ösztönözze a rugalmas gazdálkodást! Kapjoo nagyabb szerepet a szövetkezeti jogszabályozás
