Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

Valaki azt mondta nem­zég Marcaliról: foghíjas város. Találó megjegyzését a központ ódon, jórészt ros­kadozó házainak lebontá­sa, a beépítésre váró, fel­tárt talajú telkek látványa váltotta ki belőle, igen, az­zal, hogy öt évvel ezelőtt városi rangot kapott a ma már 12,5 ezer lakosú járá­si székhely, nem fejeződött be a címhez illő arculatá­nak formálása. Új utak ké­szültek, utcák, társasházak sora épült azóta is, óvo­dákkal, iskolával, üzemcsar­nokokkal, üzletekkel, műal­kotásokkal gazdagodott a város, egyre kényelmesebb otthont nyújtva a törzsla­kóknak, de a mind nagyobb számban betelepedőknek is. Összeállításunkkal az öt­éves fejlődés néhány öröm­teli bizonyítékát bemutatva, de a továbblépés gondjait és terveit is felvillantva hív­juk fel a figyelmet „nagy­óvodás korba" lépett váro­sunkra. BONTAKOZÓ VÁROS Eredmények, gondok, feladatok Marcali dinamikus fejlő­dése, városi rangra emelése számos kötelezettséget ró a település testületéire, szer­veire. Teljesítésükről, a fej­lesztés gondjairól és tervei­ről beszélgettünk dr. R ess Zoltán tanácselnökkel. — Hogyan alakul a város arculata, különös tekintettel a lakásépítésre? .— A tömeges letelepedés­hez — amely a gazdaság fejlődésének alapvető felté­tele —, a kellemes közérzet­hez nélkülözhetetlen feltétel a megfelelő mennyiségű, környezetű és a kor igényei szerint tervezett lakások Otvearaiüles gyarapodás A marcali Vörös Hajnal Termelőszövetkezet életét, eseményeit megörökítő do­kumentumokat lapozgatva újra és újra visszacsengtek fülembe haskai János elnök szavai. „Egy városi szövet­kezet mindig sajátos hely­zetben van, hát még egy ilyen fiatal fejlődő városé, mint a mienk. Csak azok maradnak meg a mezőgaz­daságban, akik kifejezetten szeretik ezt a szakmát! Még az a szerencse, hogy a hoz­zánk tartozó környező tele­pülésekről — Horvátkút, Csömend, Boronka — bizo­nyos mértékig pótlódik az egyre fogyó munkaerő.” Sok egyéb mellett ez a körülmény nagy mértékben meghatározza a város me­zőgazdasági nagyüzemének fejlődési irányát és ará­nyait. Ez magyarázza, hogy az előző tervidőszak kiemelt programja volt a műszaki színvonal emelése, a minden korábbinál dinamikusabb gépesítés. Sikerrel valósítot­ta meg ezt a célját a szö­vetkezet, gyakorlatilag min­den termesztett növény be­takarítását gépesítette, erre fordítva öt év ötvenmilliós fejlesztésének csaknem há­romnegyedét. Tudatosan al­kalmazva az új fajtákat, az űj technológiákat csaknem minden növénynél a terv­nek megfelelően emelkedtek a hozamok. Fél évtized erő­feszítéseiről, törekvéseiről szólva ez így roppant egy­szerűnek hangzik, és nem tükrözi a szélsőséges idő­járással folytatott, szinte évenként ismétlődő kemény küzdelmet, az esetenként előforduló kieséseket. Ahogy a növénytermelés­ben. a vele azonos rangú állattenyésztésben is szá­mottevő előrelépést hozott az elmúlt öt év. Nemcsak hogy megszűnt a szarvaa- marhaagazat alacsony tej­termelése miatti veszteség, hanem túlszárnyalták meny- nyiségben is. költségben is a kitűzött célokat. És most éppen ez az ágazat áll egy újabb jelentős előrelépés előtt — több éves rekonst­rukciós programmal a jelen­legi tervidőszak végére száz­ötvennel többre. hatszázra növelik a tehénlétszámöt. Mint mondják, a feldolgozó közelsége, a marcali sajt­üzem igényt tart a tejre. Minden egyes előrelépés szívós következetességet, igen nagy odaadást kíván a Vörös Hajnal dolgozóitól, vezetőitől. Ezért fordítanak nagy figyelmet a szakem­berképzésre, az utánpótlás biztosítására, a szociális gondoskodás lehetőség sze­rinti továbbfejlesztésére, és ezért töprengenek már azon, hogyan is tudják megoldani a most soron levő fontos társadalompolitikai felada­tot, az ötnapos munkahét bevezetését. Mert a városi jelleg sajátos helyzetet te­remt, és a legfejlettebb tech­nika nem nélkülözheti a kétkezi dolgozót, az embert. A város szövetkezetéhez valamivel több mint hét­száz ember tartozik, közü­lük azonban már alig há­romszáz tud dolgozni a kö­zös célokért. A többi nyug­díjas, de ide tartozik, és joggal igényli a törődést, a gondoskodást. A múlt évben felhasznált több mint nyolc- százezer forint egy része a róluk való gondoskodást szolgálta. Ennek a szándék­nak a folytatásához biztosí­tékot ad. hogy a múlt évet a tervezettnél magasabb, öt­millió feletti nyereséggel zárták, de biztosíték ez az eredmény a további fejlesz­tési célok megvalósításához is. építése. Ennek érdekében tovább folytattuk és be is fejeztük a Berzsenyi-lakóte­lep építését, amely ember- léptékű kialakításával, alap­ellátást biztosító intézmé­nyeivel mintegy ötezer em­bernek nyújt kellemes ott­hont. — A fejlesztés további út­ja? — A következő években csaknem 400 lakast építünk a városközpontban, a Szé­chényi és Dózsa György ut­cai régi házak helyén. Az ötszintes tömbházak nálunk most első ízben panelből ké­szülnek. Még ebben a terv­időszakban, a déli alköz­pont megnyitásával, új lakó­telep építését is előkészítjük. Itt mintegy 300 otthont ala­kítunk ki, kertes, illetve sor­házakban. — A lakások százai új utak, közművek létesítését, illetve a meglevők bővítését is maguk után vonják. — Mindenekelőtt fontos­nak tartottuk a belterületi utak kiépítését Azt hiszem, szép eredménynek tarthat­juk, hogy ma már alig van olyan utca városunkban, amely gépkocsival, akár sá­ros időben is, járhatatlan. Egyre bővülnek és mind szebbek zöldterületeink, parkjaink. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy még sok tennivaló vár ránk a köztisztaság. az általános rend megtartásában. Feszítő gondjaink közé tartozik, hogy kevés az ivóvizünk és rossz a minősége, továbbá a szennyvíztisztítás elégte­lensége. a távbeszélő-hálózat korszerűtlensége. Megoldá­sukra évek óta sok energiát fordítottunk. Reméljük, hogy erőfeszítéseinket a közeljö­vőben siker kíséri. Ezenkí­vül szeretnénk bővíteni föld­gázszolgáltatást. • Javítja a város elektromosenergia-el- látását a közeljövőben épülő 120 kW-os távvezeték és transzformátorállomás. 1985- ben pedig előreláthatóan működni fog a Petőfi rádió marcali nagyadója is. •— És ha egy kissé távo­labb tekintünk — mondjuk, az ezredfordulóig? — Azt hiszem, akkor lesz olyan Marcali, mint ami­lyennek mi, a település fia­tal lakói a felszabadulás evében elképzeltük. Persze, kisváros marad, 20 ezer kö­rüli lakossal, de igyekeze­tünk szerint országos, szín­vonalú szolgáltatással, élénk gazdasági és művelődési élettel. Környezetét termé­szetes állapotában óvjuk meg, és a fejlesztés során figyelembe vesszük, hogy egyre meghatározóbb lesz a Balaton közelsége. Három jelzőt is alkalmaz­nak, ha Marcali iparát kí­vánják jellemezni. Elsőként a stabilitást említik. Ezt a termékszerkezettel kapcso­latos gondok, majd az új keresése követi. A stabilitást szolgálja, hogy az elmúlt öt év alatt szinte valamennyi üzemben végrehajtottak kisebb vagy nagyobb mértékű rekonst­rukciót. Leginkább a Rákos- palotai Bőr- és Műanyagfel­dolgozó Vállalat itteni gyá­rán mérhető le a változás. De a többi üzemben is emelkedett a technikai szín­vonal, javult a munkásellá­tás és jobbak a szociális kö­rülmények. Csökkent az anyavállalatokhoz viszonyí­tott nagymértékű bérszínvo­Törzsasztal a szabadidő-központban Nyertek a marcaliak egy szabadidő-központot az Űj Tükör-pályázaton, s ezzel az egy éve működő intézmény- nyél, annak gazdag prog­ramjával nyertek igazán... A hetilap azóta se fordított há­tat a városnak, műsorokkal gondoskodik róluk. A hét csaknem mindem napján nyitva van a szabad­idő-központ ajtaja a látoga­tók előtt. A. hét végén reg­gel kilenctől este kilencig szinte zsong a kis terem. Nem hiányzik a jó fölszere­lés sem. Huszonötén, hall­gathatnak egyszerre — kí­vánságra — zenei műsort fejhallgatón keresztül, száz- harmincféle újság, folyóirat kínálja az olvasnivalót, és diatár is készült. Hétköznap az iskolai munka után diá­kok veszik birtokba a köz­pontot, ahol — különösen a bejárók — nyugodt és jó körülmények között készül­hetnek föl másnapra. Ilyen­kor olyan ez a hangulatosan berendezett terem, mintha egy tanulószobába lépnénk be... Mindenkinek megvan már a törzshelye; asztaltár­saságok alakultak. A kézi­könyvekért nem kell a szomszédba menni. Megvá­Gondoskodás a gyermekekről A Mikszáth utcai Általános Isfcsfei A város sokágú fejlesztési tennivalói között fontos he­lyet foglal el a gyermekek­ről való gondoskodás, meg­felelő feltételek teremtése mennél száivana kasabb ne­velésükhöz, oKta kasukhoz. Igaz, kevés azofcnak a szülőknek a száma, akiknek csecsemőjét _ helyhiány miat nem tudják' felvenni a ké. bölcsőde valamelyikébe, e nég sincs ok a z » •-* - f . _ AJSSBiSSOSfcfl A város detí részén lakó csa­ládoknak okoz gondot kis- vermekük szállítása, mivel , linókét intézmény a tele­pülés «saafcs neszébe« mrókö- cüfc. tofffidé­se kedvezőbben alakult: itt sikerült érvényesíteni a te­rületi arányosság követel­ményét. Különösen, büszkék a marcaliak a Berzsenyi-la­kótelepi, Mikszáth utcai óvo­dájukra. amely jelentős tár­sadalmi összefogással épült. A nemzetközi gyermekévben — 1979-ben — készült el a város második önálló általá­nos iskolája, amely korsze­rű. követelményeivel szín­vonalas oktató-nevelő mun­káit tesz lehetővé. A gyer­meklétszám nagyarányú’, bő­vülésével azonban az épü­let máris szűknek bizonyult. Mielőbb legalább nyolc tan­teremmel való bővítésére lenne szükség. Ugyancsak harmadik esztendeje műkö­dik a város önálló kisegítő iskolája. Marcaliban a megyében egyedülálló kezdeménye­zésként gyermekélelmezési központot alakítottak ki, amely 1490 általános iskolai tanulónak szolgáltat étke­zést. Méltó körülmények: közé került a szakmunkásképző iskola is. A Simon téri épü­let átalakításával, illetve bővítésével már tizenegy tansteremfoen folyik az okta­tás a torna teremmel is el­látott intézményben. sárolta a művelődési köz­pont, a Diákkönyvtár hang­szalagon című sorozatot is. öt óra után a felnőtteké a. szabadidő-központ, amely egyre inkább hasonlít egy jól szervezett információs irodához is. Tervezik, hogy a Magyar Hirdető kirendelt­séget nyit a központban. Megtalálható az ország va­lamennyi telefonkönyve, s nem kell a postára szaladnia annak, aki gyorsan szeretné üzenetét továbbítani. Szabó Gábor, a művelődé­si központ igazgatója termé­szetesen örül a sikernek, de szavaiból nem érezni, hogy elégedett... Üjabb terveket szőnek. Ezek között akár szenzációsnak mondható is van; szeretnének bemenni a lakásokba. Na nem látoga­tóként, hanem egy kis hu­zalon keresztül. Tévélánc kiépítését tervezik, így több száz lakoshoz tudnák eljut­tatni a képmagnóról a vá­rospolitikai műsorokat, ajz ismeretterjesztő előadáso­kat. Várospolitika. A marcali szabadidő-központ ezt a fo­galmat tűzte zászlajára, amikor tevékenyen részt vállalt a fontosabb politikai és egyéb közösiségi döntések mielőbbi ismertetésében. Művelődési programjuk sa­játossága ez a helyi igények­re támaszkodó és helyi igé­nyeket kielégítő keademé- nyezőképesség is. nal-különbség is. öt év alatt körülbelül 12 ezer forinttal emelkedett az átlagbér, s jelenleg 36—38 ezer forin­tot tesz ki. Azokban az üze­mekben, ahol intenziven foglalkoznak a szakmunkás- képzéssel — ilyen a bőr­díszmű és a Május 1. Ru­hagyár farmerüzeme —, je­lentősen emelkedett a szak­munkások aránya, s elsősor­ban ezekben a gyárakban jelent meg a második mun­kásgeneráció. Marcali „vezető" ipara a gépipar, de a város életében legalább ilyen súlya van a könnyűiparnak is. A marca­li gépipar legjelentősebb üzeme a Mechanikai Művek itteni gyára. Két fő termé­ke az elektrolit kondenzátor és az olajkályha. Közülük a kályha régóta bizonytalan sorsú termék: az olaj árá­nak változása alapvetően befolyásolta jövőjét. Az át­menetre más termékeket ke­resett — s talált — a gyár. De az igazán jó, új termék még mindig nincs meg. A gyárban mindenkinek van munkája, feladata, de köz­ben a termelés csökken, s ez a folyamat csak akkor áll meg, ha a kályhát fel­váltó új termék sorozatgyár­tása megkezdődik. S ez már szerkezetváltással kapcso­latos gond, éppen ügy, mint megtalálni a feleletet a kö­vetkező kérdésre: mi lesz a farmerüzem jövője, ha — 1983-ban — lejár a Levi Strauss-céggel kötött szer­ződés? A kérdés legkézen­fekvőbb megoldása: meg­hosszabbítják a szerződést. Ennek . előfeltétele azonban, hogy a világpiacon továbbra is keressék a farmert. Az Óbudai Gépipari Szö­vetkezet viszont „váltott”: Unitechnika Ipari Szövetke­zet néven dolgozik tovább. A névváltást szemléletváltás is követte, és egy erőtelje­sebb fejlesztési elképzelés megvalósítása. Ez a szövet­kezet a mostani ötéves terv végéig teljesen kiköltözik a városközpontból, új kétezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot épít, és 150- nel növeli munkásainak lét­számát. Megtartotta régi profiljai közül a targonca- átadó, garanciális és íőda- rabjavitó bázisát. Fejleszti az ij^ri szellőzőberendezé­sek gyártását, és megkezdte a lúgos akkumulátorok ké­szítését. Marcali ipara ma 3200 embernek ad munkát: a fog­lalkoztatottak 47—48 száza­léka keresi itt a ke­nyerét. A tanács ada­tai szerint a fejlesztés­hez a munkaerő adott. Sok egyéb mellett bizonyít­ja ezt, hogy a korszerű technológiával, termeléke­nyen dolgozó s jő keresetet ígérő farmerüzemben ma is „sorban állnak” a felvételre várók. Ahol viszont nem jól szervezik a munkát, ott át­menetileg emberhiánnyal is számolni kell. Az utóbbi né­hány évben a bőrdíszmű már átélte ezt minden gond­jával együtt. A technológiá­nak, a körülményeknek kel­lett megváltoznia ahhoz, hogy változás következzék be a munkát vállalók szem­léletében. SOMOGYI 'NÉPLAP s Az Ipar jelzőfényei .

Next

/
Oldalképek
Tartalom