Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

ÚJ üzemcsarnok épül MérM és lüéríieíetlen faszon Brigádsikerek, sikeres brigádok Az egykori uraságnak kü­lönféle manipulációkkal si­került följebb srófolnia bir­tokainak „aranykorona” értékét. Évtizedekkel később a területet „öröklő” So­mogy babodi tsz így gazda­gabb lett ugyan egy kas­téllyal, elesett viszont egy sor támogatástól. Földjeik értéke magasabb volt ugyan­is papírén, mint a valóság­ban. A hatvanas évek végé­re egyértelművé vált: ha meg akarják őrizni gazdál­kodásuk egyensúlyát, gon­doskodniuk kéil a hiányzó jövedelmek pótlásáról. Nem csupán *a gyönge adottságok kiegyenlítése volt azonban a céljuk, mikor a megyében elsők között ipari mellék­üzemág létrehozásáról dön­töttek. A megfelelő munkalehető­ségek hiánya miatt már ag­gasztóvá vált a fiatalok el­vándorlása. Az asszonyok foglalkoztatását sem tudták megoldani... 1969 szeptemberében 15 dolgozóval alakult meg a műanyagüzem. Sorkapcso­kat készítettek bérmunká­ban a VRKM számára. A hírt mindenfelé kétkedés és rosszallás fogadta. A tsz- melléküzemág kifejezés ak­koriban sokak számára egyet jelentett az ügyeskedéssel, a Újítások a vendéglátó vállalatnál A Somogy megyei Ven­déglátó Vállalatnál több éve rendszeresen szerveznek újí­tási rendezvényeket. Ezek a „kampányok” nemcsak ar­ra jók, i hogy a sok ötletet hozó dolgozókat ilyenkor megjutalmazzák, hanem ar­ra is, hogy fölhívják min­den vállalati szakember fi­gyelmét újításokra mindig szükség van. Az idei újítási tanácsko­zás azért volt különösen fon­tos, mert az újítók és felta­lálók májusban megrende­zendő ötödik országos ta­nácskozására is készültek vele a vendéglátósok. A nemrég megrendezett esz­mecsere előtt is voltak már az idén újítással kapcsola­tos rendezvények — néhány­ról lapunkban is hírt ad­tunk. — így ez a megbeszé­lés tulajdonképpen az eddig végzett munka összegzésé­nek tekinthető. Az eredményekről beszél, hogy négy kitüntetést adtak at újítóknak. Ketten a Ki­váló újító jelvény bronz­fokozatát nyerték el; gondol­kodásúk eredménye, hogy két gáztüzelésű kazán sok ezer köbméterrel kevesebbet fogyaszt, így' szintén sok ezer forint megtakarítást könyvelhetett el a vállalat. Kiváló dolgozó kitüntetést szintén két ember kapott. Egyikük az újítómozgalom szervezésében jeleskedett — kilenc társát „csábította el”, s maga is újít, másikuk egy szabadalom tulajdonosa, fagylaltkészítő kisgépet konstruált. A kitüntetéssel is jutal­mazott dolgozókon kívül még sokan járultak hozzá apróbb-nagyobb ötletekkel a tisztességtelen jövedelem­szerzéssel. Voltak, akik „aranybányáról” beszéltek, pedig hát a babodi mű­anyagüzem első éve veszte­séges volt. A gazdaság veze­tői, kitartottak, pedig aligha sejtették, hogy tíz évvel ké­sőbb a Dunántúl egyik leg­nagyobb m „anyagfeidolgo- zó üzeme lesz a somogyba- bodi. 2110 ember dolgozik ma itt, túlnyomórészt három pluszakban. Több mint . 2«0 féle terméket gyártanak. El­ső pillantásra rejtélyes, ho­gyan tudott az üzem megél­ni minden más vállalat szá­mára gazdaságtalan termé­kek gyártásából. A titok nyitja, hogy a mások által már kiselejtezett öireg gépe­ket is tökéletesen kihasznál­ták, s ami ennél is fonto­sabb — vasárnapi műszakok árán is — mindig pontosan szállítottak. Az üzem las­sanként rangot szerzett. Ma már nem nekik kell fölku­tatniuk a megrendelőket... Országos nagyvállalatok: részére ötéves szerződések alapján dolgoznák, s az egyéb megrendeléseket nem­egyszer rangsorolniuk kell. A további fejlesztés gon­dolata szinte kézenfekvő volt, de az, hogy milyen mó­don szerezzék meg az ehhez szükséges pénzt, korántsem. Igaz, az itt gyártott mű­anyag-atka meszese JÓ részé exportra szállított berende­zésekbe kerül, exporfayuaia- pot növelő hitelt azonban a tsz — lévén csak „bedol­gozó” — nem kaphatott. Az egyéb hitetek elnyeréséhez kevésnek bizonyult az az érv, hogy az üzem egyik év­ről a másikra megíróron«Bo­rozhatná termelési értését. A több hónapon át tartó kd- lincselés végül mégis ered­ményt hozott. A megyei ta­nács támogatásával a tsz a Budapesti Vüiamosszigele- lő Gyárral hozott léire gaz­dasági társulást. Már meg­kezdődött a 15 milliós beru­házás kivitelezése, s augusz­tusra várhatóan elkészül majd a 2000 négyzetméteres csarnok, melyeket automata gépekkel szerelnek majd föl. Az új üzem egyik felében a társulás keretében gyárta­nak majd különféle hőre lá­gyuló szigetélőcsöveket, míg a másik gépteremben saját bakelit termékeik készülnek. Az új üzemben több mint kétszeresére emelkedik az egy fői'g jutó termelési ér­ték. javul a munkaszerve­zés, s nem utolsósorban gyö­keresen változnak a munka­körülmények is. A nielleküzemág' léte el­len egykor ágálok fő érve az volt, hogy az ipari tevékeny­ség csak a mezőgazdasági termelés rovására fejlődhet. „A tsz megtanul mütyürké­ket gyártani, s közben elfe­lejt búzát termelni”. A szö­vetkezet fejlődése ennek az ellenkezőiét bizonyítja. A melléküzemág ' jövedelme nélkül aligha valósulhatott volna m"g a növénytermesz­tés esélyeit alapvetően javí­tó több éves melioráció, aligha épülhetett volna fel a megye egyik legkorsze­rűbb szarvasmarha-szakte- leoe. Végül is. hogy mostoha természeti föltételei közt, tárnogröás nélkül is mecallt saját lábán a tsz, az első­sorban a mű anyagüzemnek volt köszönhető. B. F. Az úszóláp jellemző és különleges, jelensége volt a vízrendezések előtti Kárpát­medencének. A nád és egyéb növények törmelékkel, tő­zeggel, talajjal szilárduló szövedéke, a vastag úszó réteg megbírta az embert, sőt a nagyobb még a lovat, a szekeret is. Kiváló rejte­zőhelye volt ez a háborútól szaggatott vidéken az ember­nek. Az úszólápon kisebb-na­gyobb tavacskák. tisztások, néha csak vödörnyi lápsze­mek csillognak. Ha rossz helyre lépett az arra járó il­letéktelen, a láp hideg vi­zébe, vagy kénhidrogénszagú iszapjába veszett. A Kis-Balatonban ma nincsenek úszólápok, de föl­tételezhető — régi térképek alapján —, hogy a Zala vi­ze a csatornázás előtt úszó­lápok szőnyege alatt tűntél. Az úszólápnál jobb, gazda­ságosabb, természetes tisztí- tó-szurö rendszer nehezen képzelhető el. A növények Brigádtagok ültették a fiatal fákat a Balaton Fű- szért kaposvári raktárházá­nak udvarán, s gondozzák féltő szeretettel. Amikor új helyére költözött a kaposvá­ri fiók szocialista brigádok vállaltak — kötelezettségü­ket messze meghaladó — részt a cipekedésből, takarí­tásból. Amikor nyáron — a balatoni főszezon idején — szükség volt rá, kaposvári brigádok segítettek a bog- lánellei és a siófoki fióknak. Ezeket a történeteket teg­nap mondták el Kaposvá­ron, a Balaton Fűszért szo­cialista brigádvezetőinek te­vékenységét értékelő tanács­kozásán. A nagykereskedel­mi vállalatnál 36 brigád dolgozik, csaknem 450 tagja jelentős erőt képvisel. Gyak­ran áldozatot is vállaló te­vékenységük nélkül nehe­zebben oldaná meg sokrétű (eli?d. '* a vdlalat Lelemé­nyességüknek is része van abban, hogy sikeres évet Amikor az arab vevő hó­napokkal ezelőtt kiválasz­totta a neki tetsző bárányo­kat, fényképet mulatott Ba- logiy Lajosrcak., a Kaposvári Fiúskombinát sántosi juhte- lepvezetójének, és ezt mond­ta: Ilyenek voltak a koráb­bi szállítmányokkal — nem Sántosról — érkezett álla­tok; amikor a görögországi kikötőben behajózták őket Félreérthetetlen volt a do­kumentum bemutatásának szándéka, ugyanis a képen jól látszott, milyen „nyú- zottak”, legyengültek voltak a berakodásra váró bárá­nyok. A hasonló esetet elke­rülendő a vevő kérte, hogy a kiválogatott bárányokat kiadósabban etessék, és el­szállítás előtt nyírják meg, mert nem szabad „bundá­ban” utaztatni a fiatal álla­tokat oda, ahol 30—40 fokos meíeg fogadja őket. Így tör­tént ' aztán,* hogy az egyéb­ként április’ elején esedékes birkanyírásra ezúttal a tél vége feié kerítettek sort a sántosi telepen... — A piac kívánalmaihoz kell igazodnunk, meg a ha­zai es külföldi fogyasztói szuka okhoz — mondta Ba­logh Lajos. — A vevő ké­nyes az árura, s ez érthető, de még nála is válogató- sabb a felesége, aki a leg­kisebb hibát is észreveszi, és íélreái 1 . alja a bárányt — mindezt tapasztalatból mon­dom. Kelendő már a 24 ki­lós pecsenye bárány is, nem szőnyeg alatt vízbe nyúló gyökérzete fölvette a vízből a tápanyagokat, s ezekből épült föl a lápi növények teste. A szár és a levél ősz­szel, a növények elhalásakor nem a tóba hullt, hanem a láp úszó tőzegébe épült, azaz kivonódott a vízi anyag- forgalomból. A Velencei-tó egy 80 centiméter vastag úszó szigetének alsó rétegé­ben bükk-kori pollent ta­láltak. Ez a láp 3000 évvel ezelőtt tehát már úszott, s azóta sem tömődött el. A nádasok szárazföld felöli részén, ami az őszi alacsony víz idején (néha nyáron is) gyakran szárazra kerül, dús üstökű sászsombékok tele­pednek meg. Ezek a száraz­föld első igazi hírmondói. A zsombék kerek, néha egy méterre vagy még ennél is magasabbra megnövő kép­ződmény. A zsombéksás új­ból és újból kihajt ugyan­azon a helyen, s Így az el­halt részekkel együtt mind-- inkább fplmagasodik. A lüg göleges irányú kiemelkedést hagyott maga mögött ax egész közösség. A tanácskozáson azonban nem a sikerekről, hanem a megoldásra váró gondokról esett több szó. Arról pél­dául, hogy következetesen kell érvényesíteni a közös­ség minden tagjával szgjn- ben a hármas követelményt. Javasolták azt is, hogy szer­vezetileg is fejlesszék a vál­lalatnál a szocialistaorigád- mozgaimat: a nagy létszá­mú Közösségek hei/ett szer­vezzenek kisebb, de köny- nyebben mozgatható brigá­dokat. Szóvá tették azt is, hogy az értékelés mai rend­je nehezíti a vállalati szer­vezet változásához igazodó brigádszervezet kialakítását. Így fordul aztán elő az, hogy dolgozik olyan brigád a vállalatnál, amelynek tagjai — áthelyezés, átszervezés révén — mar rég nem ab­ban a közösségben dolgoz­nak, amelyben kezdték együttes munkájukat. ruárban összesen négyezer — több mint húsz vagon — bárányt exportál­tak, most viszont mindössze egy hét alatt 35—40 vagont kell megrakniuk a hatéi vasútállomáson és elküldeni az arab országokba, ugyan • akkor az olasz vevőnek is húsz vagon bárányt adnak fel. Az év első két hónap­jában az élő árut — kétízer- ötszáz bárányt — a Német Szövetségi Köztársaságba szállították, a többi húsex- portkénj került külföldre. — A húsvét közelségét nemcsak az mutatja, hogy a külföldi partnerek előrehoz­zák a szállítási időpontot, az is fokozza, hegy a szálló por, a folyók iszaphordaléka megakad a zsombékban, szinte megköt, s feltölti kö­zeit. Az ide tévedt legelé­sző állat csak ritkán lép a zsombékra, s így a zsombé- kok közti terület mindin­kább összetömörül az állat lábától és a sástő meg ma­gasabban kiemelkedik. A zsombékok között a szárazföldi rét színes virá­gai nyilának, a mélyebb semlyékben. pedig még egy­szer visszatérnek a vízi vi­lág képviselői: az úszó és lebegő hínárfajok. A szá­razföld felé a zsombékok sásrétté záródnak, majd üde lápi rétek következnek. Ma már az országban zsombé- kos és sásrét alig akad. A Kis-Balaton ilyen állomá­nyai környezetbiológiai rit­kaságok, minden védelmet megérdemelnek. Már a nádasban is, de még inkább a zsombékos, szárazabb szigeten és a sás­réten, nedvességkedvelő fák vernek tanyát. Mind közül a legismertebb mocsári fa az enyves éger, a környéken nem hiába hívták '„berekfá­nak. Ez a fa tápanyag te­kintetében a legigénytele­nebb a vizet kedvelő fajok között. Igazi hazája a láp, itt nő legnagyobbra. Külö­nösen Sármellék volt híres hatalmas égerfáiról, de a derékvastag törzsű, vénsé­ges ven . egerek a legtöbb szigetet is benépesítették. A brigádok munkáját ér­tékelve azt is elmondták a tanácskozáson: a múlt év­ben ezeknek a közösségek­nek a tevékenysége nem fej­lődött olyan mértékben, mint a korábbi években. Az oko­kat kutatva ilyen kérdéseket vettek fel: van-e gond a szervezéssel, az irányítással? Található-e közömbösség, belenyugvás a jelenlegi ál­lapotba? A beszámoló — amely a múlt év értékelését tartalmazta — feltette a kérdést: világosak, egyér­telműek-e a célkitűzések? A vita résztvevői az elő­relépés újabb lehetőségeiről szóltak, s ennek módját ku­tatták. Az idei vállalati fel­adatokat ismeri a közösség, s a tegnapi tanácskozáson Dévényi Zoltán igazgató is­mét elmondta a legfontosab­bakat. E feladatok megoldá­sához várják a brigádok ak­tív segítségét. hanem a hazai Igényekbe,n is megmutatkozik. A ’ herná­di termelőszövetkezetnek például hétfőn küldtünk hetven bárányt, s lekötöttek további százat: ezeket hús­vét előtt indítjuk útnak. A megnövekedett igények kielégítése egyelőre nem okoz gondot a sántosi tele­pen: naponta tíz vagont ké­pesek megrakni áruval, a ezt a mennyiséget szükség szerint még növelhetik is — például szervezési változta­tásokkal és a már említett exportprémium hatékony alkalmazásával. Az égerfa gyökerei a fel­színhez közel szétterjednek. Ám ha a tőzegtalajba ha­tolnak, a gyökér már füg­gőlegesen lefelé nő. az ásvá­nyi talajt keresi. így a tö­véből ívelt gyökerek indul­nak ki. Ha valami okból a lápréteg összetöpped, a fel­színre kerülnek e karvastag­ságú kandeiábergyökerek. A tocsogókon, vízzel gyak­ran borított réteken, vízfo­lyások és csatornák partján, -töltésén élő fűzfák közül a lápra legjellemzőbb a ham­vas fűz vagy rekettye. Tö­mött, párnaszerű bokrai messziről elárulják: lápos, tőzeges a terület. Néha ki­sebb fává cseperednek. Rit- kásan, inkább egyesével je­lennek meg a lápon, sűrű bozóttá, ligetté nemigen tö­mörülnek. Ha végigtekintünk a lápi növényzet e gazdag együtte­sén, lehetetlen észre nem venni az életközösség (táji, biológiai, környezeti egység) belső fejlődését, határozott irányát. A lerakodott folyó­hordalék, a buja, mocsári, növényzet tőzegképző szere­pe egyaránt a további else- kélyesedés, mocsarasodás, íeltöltődés, vagyis az öböl elöregedése irányában ha­tott. Igaz, ez a folyamat nem években, évtizedekben és nem is évszázadokban szá­molandó, kizárólag évezre­dekben. (Volytatj«*B> Az ötletek szerepe egyre nagyobb vendéglátó vállalat választé­kának színesítéséhez, a mun­kaszervezés javításához, ám az is elhangzott legutóbb, hogy még több tevékeny újí­tóra volna szükség. Üt év alatt ötven újítást nyújtot­tak be a cég dolgozói, és ezekből huszonöt bizonyult hasznosíthatónak. önmagá­ban —; s a korábbi időszak­hoz viszonyítva — nem rossz ez az adat, ám ha a lehe­tőségeket nézzük, akkor töb­bet is „elbírna” a cég. Szó volt arról, hogy az újításokra ma különösen nagy szükség van, és gazda­sági kényszer, hogy a vál­lalat ösztönözze az újító­mozgalom fellendülését. A bíztatás nem is maradt el, ám csak akkor lehet hatá­sos, ha meg is hallják az emberek. A vendéglátás ne­héz időket élt át: az „álla­mi mankókat” kénytelen volt letenni, s ugyanakkor a vásárlóerő is csökkent. Ilyenkor pedig minden öt­let aranyat ér a vállalatnak, s közvetve vendégeinek is. Az, hogy a magyar ven­déglátásban bőven akad újí- tanivaló, ma már közhely. S az új kifejezés ezúttal ta­karhat „régítést” is, azaz .a jó emlékű hagyományokhoz való visszatérést. A gondol­kodás köre tehát kibővült. Egyrészt a „háttérben” — ott, ahová a vendég nem kukkant be — kell korsze­rűbb technikai megoldáso­kat találni, másrészt pedig a presszókban, éttermekben a vendégek szeme láttára kell megújulni. A vendéglátó vállalat ve­zetői és az újítómozgalomért felelős szakemberei a tal- ponmaradáshoz kértek se­gítséget valamennyi dolgo­zójuktól, azzal, hogy aki segít, az önmagát is támo­gatja. U V. n. f. CSUPOR TIBOR KI3-BALAT0S3B baranoolás Görög orsxájíjól indul a hajó £ bárány nem ulaziiat bundában csak a 27 kilós, s ez is az igényvál­tozást mutatja. Mintegy 70—80 ezer bárányt sze­retnének külföld­re küldeni az idén. Hogy a telep dolgozóinak na­gyobb érdeke fű­ződjön a mennyi­ségi és minőségi feladatok telje­sítéséhez, export­prémiummal ösz­tönzik őket a jobb munkára. Ebbén az időszak­ban már — a te­lep vezetőjének szavait idézve — a ..húsvét szele” érződik az áru­forgalomban. Ja­nuárban es feb­

Next

/
Oldalképek
Tartalom