Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-14 / 62. szám
TUDOMÁNYOS TECHNIKAI Szemek az égre A hadviselésben a légierő a második világháborúban vált igazán fontossá, napjainkban pedig a légteret uraló eszközök akár eldönthetik a háborúk kimenetelét. is. A polgári repülés útvonalai pedig az egész földünket behálózzák. Ennek megfelelően-fokozódott a légteret ellenőrző eszközöknek, a rádiólokátoroknak a szerepe. A lokátorok nagyobbik része a felderítési szolgálja. Az un. felderítő lokátorokat jellegzetes, körbe . forgó antennájukról ismerhetjük fel. Az antenna függőlegesen kiterített legyezőhöz hasonló alakú nyalábban sugározza ki a rádiójeleket, s a sugárzási szünetekben veszi a visszaverődő jeleket. Az ezekből előállított kép olyan, mintha felülről látnánk az ellenőrzött légteret, a különböző magasságban repülőgépek ugyanis mind egyetlen síkban jelennek meg a radarernyőin, mint fénylő, foltok. A magasság mérésére általában egy másik lokátort használnak, annak -az antennája vízszintes síkban szétterülő sugárnyalábot hoz létre, s ez az antenna jellegzetes ..bólogató” mozgása revén különböző magasságokai pásztáz. A lokáloros helymeghatározásnak a polgári repülésben kisebb szerepe van, mint a legvedelemben, hiszen a polgári repülésben a repülőgép személyzetének együttműködése természetes; a lokátor ernyője előtt ülő irányító rádión megkérdezheti a leszállópályához közelítő gép pontos repülési magasságát stb. Persze itt sem nélkülözhető a helymeghatározás, s különösen akkor nem, ha egyszerre több gép is repül az irányítóállomás légterében. A légi irányítás a másodlagos lokáció elve szerint működő berendezéseket is használ. Ennek az a lényege, hogy a földi lokátor nem a saját jeleinek gyenge visszhangját figyeli, hanem a repülőgépeken elhelyezett válaszadók jeleit. A földi adó általában a felderítő lokátorral együtt forog, s függőleges nyalábban sugározza ki a kérdező jeleit. Ezekét a repülőgépeken levő „figyelő vevő” észleli, s ilyenkor önműködően kapcsolja be a válaszadói, amely a gép azonosítási számat és repülési magasságul sugározza ki. AGAZIN Az ismeretlen „kontinens" Az oceanográfia fiatal tudományág, jelentősége a/.(fiiban nagy. Bolygónk felszínének 70 százalékát tengerek foglalják el, s a fennmaradó 30 száza lékon szorong az egyre félelmetesebb ütemben szaporodó emberiség. 1930-ban egy négyzetkilométeren még csak 10 ember élt. 1366-ban e szám 25- re emelkedett, 2000-ben pedig már eléri az 56-ot. És ezt az évente 60 milliót meghaladó emberszaporuln- tot is el kell tartania földünknek. Így nemcsak az örök emberi kíváncsiság, hanem a szükség is az óceánok tanulmányozására kényszeríti az embert. A tenger- kutatás ma már túljutott a kezdeti nehézségeken, remél- net.jük tehát, hogy az emberiség előbb-utóbb megszerzi magának az óceának mérhetetlen kincseit. Megindult a tenger alatti bányászat. Az első ilyen természetű vállalkozás sekély tengerparti olajkincsek kiaknázásával kezdődött, s ma már a fúrótornyok, ezrei állnak a világ számos tengerparti részén. A modern technikai berendezések segítségével megváltozott a tengert halászat. Az elektronikus műszerekkel felszerelt gyors hajókkal felderíthető a nagy halrajok vonulása, a kifogott halat a nyílt tengeren feldolgozzák. A tenger élelmiszerkincsei közül újabban a növények, elsősorban ®z algák kezdenek szerepet játszani az emberiség életében. E téren a japánok vezetnek; készítenek algalartalmú kenyeret, teát, levest, fagylaltot, kozmetikai cikkeket, szappanokat stb. A tengervízből számos anyag nyerhető, de talán a legfontosabb ezek > közül az édesvíz. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy az egyre fokozódó édesvízhianyt a tengerek vizének tisztításával leküzdjék. A világ elsősorban legeaz- dagabb országai hatalmas anyagi eszközöket fordítanak a kutatásra. A Szovjetunió igen nagy kutatóhajó-flottát' épített, amelyek járva a világtengereket végzik tudományos megfigyeléseiket, méréseiket. A hajókpn jól felszerelt laboratóriumokban tudósok vizsgálják a tenger vizét, áramlásait, sót az egész földre kiterjedő kozmikus méréseket is ' eszközölnek. Hasonlóan végzik munkájukat az angol, francia. amerikai kutatók is. Üjabban Japán is egyre nagyobb figyelmet szentel az óceanológiai kutatásnak. Atomerőmű-irányítás szimulátorral Újszülöttek hallásvizsgálata Egy angol orvos olyan hallásvizsgáló készüléket szerkesztett, amely az újszülöttek életének már az első órájában észleli a hallás esetleges zavarait. Az újszülötteknek előbb az egyik, majd a másik tűiébe elektródokat illesztenek, egyidejűleg különböző rezgésszámú és erősségű hangokat keltenek. A készülék jelzi a, szívműködésnek, a lég/éss'/árn- nak és a végtagmozgásoknak a különféle hangokra adott Válaszreakcióit. így az egészséges újszülöttek vizsgálati adatainak birtokában fölis- merhetők a rendellenes reakciók. A készülék további finomításával talán észlelhetők lesznek majd a terhésség első időszakában levő magzatnak a reakciói is. A szimulátor egy meghatározott berendezés viselkedését utánozza le. A szimulálás a célnak megfelel ő szempontok szerint hasonló dinamikai viselkedést valósít meg, mint az eredeti berendezés. Nagy, költséges, kísérleti célokra nehezen hoz- záiérhető berendezéseket-----------7--------------------F ájdalomcsillapítás hűtéssel A hosszan tartó fájdalmak csillapítására több éve alkalmazott eljárás az érző idegrostok mélyhütése. Az abing- doni (Anglia) kórház orvosai új. az eddiginél jobb műszert fejlesztettek ki erre a célra. A hosszú, hegyes árra ‘emlékeztető műszer belsejében -folyékony hidrogén van, amely- a gyors mélyh ütést biztosítja. Az eszköznek van egy szabalyozó-ellenőrzö része, ezzel aliuható be, hogy a hűtés milyen mértékű legyen, és mennyi ideig tartson. Végül — és ez az új a műszerben — egy elektromos ingerlő is tartozik hozzá, amellyel a keresett érző idegtől elválasztható a vele együtt futó mozgatható ideg. Az utóbbit az eleKtromos ''ingerlésre bekövetkező izomrángás jelzi. így mód van rá, hogy csak az érző idegrostot hulsek. A rejtett hibák ellen A roncsolásmentes anyag- vizsgálat fontos szerepet játszik a szeiAcz-eli anyagok, alkatrészek, gyártmányok szer kezetének minőségi ellenőrzésében. Legismertebb módszer a' röntgen-defektoszkó- pia. Ez azon alapszik, hogy a röntgensugarak áthatolnak a fény számára átjárhatatlan anyagokon, amelyek vastagságukkal, sűrűségükkel és atomsúlyukkal arányos mértékben nyelik el őket. A neutronsugaras módszerrel a/ elemek aktivizálódása következtében képződött radioaktív izotópok bomlásuk jellege alapjait azonosíthatók, s így meghatározható a szennyeződések mennyisége és minősége. Végül az ultrahangos anyagvizsgálat az uttrahaogok elnyelődése és visszave rődése révén képes felderíteni az anyagban rejtőző hibásat. Napjainkban a hagyományosnak tekinthető eljárások mellé felsorakozott a legújabb módszer, amely a szerkezeti anyagoknak, alkatrészeknek terhelés hatására kibocsátott gyenge hangjaiból próbál következtetni a belső egyenet ienségekre. Megállapították, hogy bizonyos feltételek között a legtöbb anyag hangokat bocsát ki, s ezekből több mindenre lehet következtetni. Először is árrá, hogy valami történik az anyagban. Ha ismert a hang terjedési sebessége az anyagban,'és megmérik azt az időkülönbséget, amellyel a jel a mmtan e-th-eiyeaett sT Ultrahangos anyagvizsgálat. vagy több észlelőhöz érkezett, ki lehet számítani az „esemény” helyét. A jel tanulmányozásából néha annak okara is lehet következtetni. Sok szerkezeti anyag elromlik. „kifárad” a használat folyamán, s minél nagyobb veszélyt jelentenek a hiba következményei, annál gondosabban kell keresni a megelőzés lehetőségeit, annál több ellenőrző mérést kell végezni üzem közben. A hagyományos eljárások sokat segíthetnek, különösen, ha rendszeresen ellenőrzik a meghibásodásra leginkább ’.ajlamos reszeket. és ide.jé- en felderítik például a kezdődő repedés vagy törés veszélyeit. vagy rendszereket analóg,. dl. digitalis eszközökkel szimulálnak. A repülésben és az, űrhajózásban, a pilóták, űrhajósok oktatásában napjainkban előszeretettel használják a szimulátorokat. Felbecsülhetetlen értékük es szerepük van a szimulátoroknak, főleg a veszélyes helyzetek begyakorlásában. A korszerű szimulátorok természetesen számítógéppel vannak ellátva. Gyakran használnak e célra amdóg számítógépeket, a számítási feladatokon kívül szimulátorként közvetlenül együttműködtethető szabályozókkal vagy fizikai rendszerrel. Az iparilag erősen fejlett Franciaországnak nagy az energiai génye, igy az ország tovább folytatja »tóm erőmű-piógramját. Az atomerőművek kiszolgáló na melyzeiéfnek kiképzésére nagy gondot fordítanak. A kiképzést részben szimulátorok4 segítségével oldják meg. A nemzetközi szinten is jó üjrnevnek örvendő Thomson CSF leányvállalata gyárában készült a képünkön látható szimulátor, amely egy atomerőmű irányító termét, agy- 'központját ábrázolja, illetve utánozza le a számítógéppel együtt. Itt képezik ki azokat a mérnököket, es .technikusokat akik az atomerőmű üzemét ilyen központi termek vezérlőpultjairól. irányítják. Sok vonal egy kábelen Nyugatnémet szakemberek olyan vivőfrekvenciés táv-- közlési rendszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével egyetlen koaxiális vezetéken egyidejűleg 10 800 telefonbeszélgetés bonyolítható le. Ennek felhasználásával egy nagv távú, 60 MHz sávszélességű hálózatrendszer kiépítését tervezik. A 60 MHz-es sávszélesség elérésében döntő szerep jut az erre a célra kidolgozott közbülső erősítőknek, amelyek 1,5 kilométerenként egyenlítik ki a közben fellépő csillapodási veszteségeket. Ennek megfelelően egy megépített 300 kilométeres 1 szakaszba 3x200 ilyen közbülső erősítőt szereltek be. amelyeket földbe ásott, légmentesen Föld alatti erősítő szereié««. lezárható tartályokban helyeztek el. Miután a kábeleket a föld alalt fektetik, az egész berendezés nem is latható és jól védett. Ä. biztonságos föld alatti elhelyezés azért is fontos, meri e berendezések napi 24 órán át üzemelnek, és legalább 15—20 éves élettartamra készülnek. A megbízhatóság és a tartósság iiyen követelményeinek csak nagyon -gondos munkával és szigorú minőségellenőrzéssel lehet megfelelni. A távkábel 100 kilométerenként felszíni erősítőállomásokba vezet. Ezeken az állomásokon keresztül látják el a közbülső erősítőket is — a kábel belső vezetékén — elektromos energiával. A R0 MHz-es sáv- szélesség természetesen nemcsak telefonbeszélgetésre, hanem számítógépes adatátvitelre is alkalmas. A 10 800 beszédátviteli lehetőségen belül — mindkét irányban hat csatornafelhasználással — színes tv-adás is továbbítható a koaxiális vezetéken. Egy 60 MHz-es rendszer vegyes használatánál egyidejűleg néhány színes tv-program, több tucatnyi rádió sztereoprogram és még néhány ezernyi telefonbeszélgetés bonyolítható 1« ilyen „csodakábelen”. Sándor—József napi bál a/. ÉDOSZ étteremben Kaposváron, 1DS2. március 20-án 20 órától. A műsorban fővárosi magyarnóta énekesek lepnek fel. Jegyelővétel, asztalfoglalás személyesen az üzletvezetőnél. Somogy megyei Vendéglátó Vallala* (86208) Áramszünet Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti Kaposvár lakosságát és közületeit, hogy 1982. március 16-án, 7.30—15.30 óráig Kaposváron a Gilice utcában, a Katona József utcában, a Vasvári Pál utcában, a Sorház utcában, a Tomp* Mihály utcában, az Akácfa utcában, a János utcában, a Hámán Kató utcában, a Kertész utcában, a Rózsa utcában, a Szegfű utcában a 27. számtól á Rózsa utcáig, a Kandó K. utcában a Kandó köztől a llámán K. utcáig, a. Labort a ivi Róza utcában a Hámán K. utcától a Kandó' közig, a túszt Ferenc utcában a Szegfű közig és az Iszak utcában •áramszünet lesz. (2045191
