Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

é BERNÁTH- AURÉL (1S95-19B2) JELEK KOZOTT Takáts Gyula új verses kötetéről Bernátih Aurél kétszeres Kossuth-díjas festőművész. a Magyar Népköztársaság ki­való művésze szombaton, 88 eve* korában, súlyos beteg­ségben elhunyt., Bemáth Aurél a 20, szá­zadi modem magyar festő­művészet egyik legkiemel­kedőbb egyénisége 1895, no­vember 13-án született a .Somogy megyei Marcaliban. Művészété kialakulására nagy hatással voltak a nagybányai múvéssztelepen eltöltött évek; 1923 és 1926 között Becsben és Berlinben, a modern művészet, az * új irányzatok akkori „fellegvá­raiban" élt es dolgozott E hatásról tanúskodnak szug- sasatív, drámai hatású exp­resszionista képei. Az 1930-as években telepe­dett le végleg Budapesten. Ekkortájt bontakozott ki festészet* teljes változatossá­gában. Humanista művészete a két világháború közti hala­dó gondolkodású nemzedék szociális es kulturális törek-, vésett fejezte ki. Csatlako­zott a nemzeti függetlensé­gért küzdő antifasiszta moz- galomhoz, részt vett a Hala­dó művészek által rendezett Szabadság es nép freskópá­lyázaton. 1942. március 15-én a történelmi emlék bizottság szervezte antifasiszta, hábp- rúellenes ünnepségen 8 he­lyezte el a inagyar értelmiség koszorúját Petőfi szobránál. A felszabadulás után újult erővel tevékenykedett képző- művészeti életünk megszer­vezésen. 1945-től a Képző- művészeti Főiskola tanára­ként. művésznemzedékek hosszú sorát tanította a fes­tészeti kifejezésmód - rejtel­meire, a művészet évezredes történetére. Több nagy sike­rű kiállítás után 1956-ban az Ernst Múzeum hatalmas gyűjteményes kiállításon mu­tatta be életművét. 1962-ben Londonban rendezett kiállí­tást, nagy anyaggal, szerepelt a velencei biennalen, 1968- ban pedig a brüsszeli világ­kiállításon Budapest látképe című pannójával aranyérmet nyert. Kiemelkedő alkotó és peda­gógiai munkássága mellett je­lentős 'volt müveszetelméleti tevékenysége: gondos tanul­mányokban foglalkozott a művészettörténet és az élő művészet kérdéseivel. 1948— 49-ben a Magyar Művészet című folyóiratot szerkesztet­te. Szépprózának is jelenté­keny', több kötetes önéletraj­zi munkája mellett művésze­ti írásait is kötetbe foglalta. Kiemelkedő életműve, köz­életi és pedagógiai munkás­sága elismeréseként 1948-ban és 1970-ben Kossuth-díj.ial, 1950-ben Munkécsy-díjjal, 1964-ben kiváló művész cím­mel, 1975-ben — 80. születés­napja alkalmából *— a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendjével tüntették ki. Az öt érzéken túl s a „túli-tájon" mi vár ránk? A fantasztikum robotvilágot gejtet, sterilitást, S a költő? Először is: ellfebbenti a misz­tikum fátyolét, s valódi vi­lágot fedez föl. Idézzük csak Takáts Gyula szavait, hogy miként! — Felületek mögöttinek keresése. ennek kimondá­sa minden kézzelfoghatón túl a költészet egyik ^ényege. A megismerés reménye az izgató és csábitó a versírás­ban. Valaminek nyitjára jut­ni magunkban és magunkról, a világban és a világról.. Ez az elragadtatott „érzé­keny tudás” állapota az évekkel egyre zaklatóbban jelentkezett lírámban. Ezt jegyzi kötetem címe: He­lyettük szóljál. A némán, szó­tár nélkül élő világ szavá­nak kimondása, mert min­dig éreztem, hogy „jejek kö­zött jár, aki él” ... Nap nap után tapasztal­hatjuk, hogy milyen fontos szerepük van a különböző jeleknek, amelyek kifejezése­ken es megszokásokon ala­pulnak: segítenek az eliga­zodásban, másrészt — gon­doljunk néhány népi megfi­gyelésre vagy éppen a tárgyi néprajzra! — gazdag szim­bólumrendszert alkotva akár szavak nélkül is bes’zélni ké­pesek . .. Takáts . Gyula új verses kötetét nemrég 'vehette ke­zébe az olvasó. A Helyettük szóljál folytatása a Semmi árnyéka címűnek, ugyanab­ban a lelkiállapotban íród­tak' az új versek, mint az egy évvel korábban rögzített költői képek, gondolatok. Ugyanakkor szervesen illesz­kedik is a korábbiakhoz. • A szellemi látóhatár folytono­san tágul Takáts lírájában. Az előző évtizedekben több­nyire a külső élmények inr dították el költői képzeletét, s e „kifutópályáról startol­tak” versei, a legutóbbi né­hány évben — s ezt lehetett már sejteni — a „jelfejtés” mind zaklatóbban követelt helyet költészetében. Egy interjúban erről így beszélt: — (Ez az állapot) módot adott arra, hogy ki­mondjam érzéseink vagy akár a végtelen szavát. . . S a tolmácsolt jelek, a némák hangjai kapcsolódtak össze­függéssé végül s teremtettek a versláncolaton túl, remé­lem, költészetet. Takáts Gyula költői vilá­ga nem változott annyiban, hogy továbbra is különösen szemmel tartja e tájat, e vidék múltját és jelenét.’Be­szél helyette is. A földre ro­gyó. elhagyott présházról éppúgy* mint spanyolhoní utazása emlékeit rögzítve Zrínyiről, Balassiról .,. Hogy mennyire nem tájleíró ver­sek ezek vagy verses képes­lapok, arra szinte példa mindegyik vers az Egy trip- tyehon árnyékából ciklusban. Élő és holt barátokról, is­merősökről, ‘ példaképekről, költőkről, festőkről szinte minden'.kötetében olvasha­tunk. Ez is egyfajta hagyo­mánya Takáts kötetépítésé­nek. Most a Tükrök című ciklusban Bartók, Ferenczy Béni, Vaszary János, Egry József, József Attila emberi, művészi portréját rajzolta meg. Nem hiányzik a szel­lemes hang sem e ciklusból, a Bece-hegyi látogatókról ké­szült versskiccek kedvesek, hangulatosak. Takáts Gyula új kötetéből választottuk a következő ver­set, amellyel olvasásra aján­lani szeretnénk a „Helyettük szóljál’’-t. . \ Horányi Barn* Kossuth, nás pán otec... yy A Kossuth-nóta több szlo­vák változat» közül a főn­ül ma is isménk Vácrátót környékén — jelezve, hogy nemcsak » magyar nép tisz­telt* apjaként a szabadság­ba re vezérét. Valóban, az események alpoeabb ismere­tiben tarthatatlan az a le­egyszerűsítő — külföldön szinte általános, de nálunk is ele« »Bélés körben elfoga­dott — nézet, hogy 1848/49- ben az akkori Magyarország nemzetiségei: románok, szlo­vákok, németek, horvátok, •aerbek, ruszinok egyértel­műen a barikád ellenkező oldalán állottak, hogy a sza­badságharcban a magyarok nemcsak a rájuk támadó nestrák esáasán ás orosz cá­ri hsdatckel küzdöttek a nemzeti függetáeneégért, ha­nem véres háborút is vív­tak * közöttük élő nem ma­gyarok ellen, a valóságban csak a Kurvátok, szerbek és szászok zöme, valamint a ro­mánok nagyobbik része for­dult seena.be a jogos önvé­delmi Harcot folytató ma­gyar veaetéssei. Ezt figye­lembe véve is 1*48 49 a ma­gyar és » szomszédos né­pek nehéz örökségéhez tar­tónk, de kibontható belőle a közeledés és a megértés ma is időszerű tanulsága, psraneás. Az 184*. március 15-én a pesti ifjak által elfogadott 12 (>ont és • jórészt ezt meg­valósító áprilisi törvények teljesen átalakították Ma­gyarország politikai és tár­sadalmi berendezkedését, rendkívül ígéretes utat nyi­tottak a polgári átalakulás, a társadalmi és gazdasági fejlődés számára. A sajtó szabadsága, * polgári és fe­lekezeti egyenlőség, a nép­képviseleti aiapon választott. országgyűlésnek felelősséggel t-artoaó kormány, a minden­kire egyformán kötelező adóaás, a parasztság felsza­badítása a jobbágysors alól, illetve a népből kiválasztott esküdtszék meghonosítása a bíráskodásban, az ország gazdasági önállósága, a had­seregnek a választott polgá­ri hatalom alá való rende­lés* s a reformok kiterjesz­tés« az akkoriban külön kor­mányzat alatt élő Erdélyre — szinte kivétel nélkül mind olyan vívmány, ami egyér­telműen előnyös volt az or­szág népének, bármi is volt az anyanyelve, a nemzetisé­ge. Ennek megfelelően fo­gadták; is a pesti és pozso­nyi híreket szerte az ország­ban: a szerbek március 19-i pesti, ma.ld 21-i és 27-i új-, vidéki népgyűlésén, a szlo­vákok a március 28-i liptói megvegvü lésen, a románok es a horvátok sajtójukban. V. Paulin,v-Tóth szlovák po­litikus külön rop irat ban kö­szöntötte Kossuthot és ma­gyarázta meg az új törvé­nyek jelentőségét. Kézenfekvő a kérdés, hogy a biztató kezdet után mi­ért nem sikerült, megőrizni a kialakult egységet es mi­ért. nem tudták közös föl­TAKÁTS GYULA A nagy tabló Ezt vártam én .. . Már régtől ezt a pe-rcet, hogy lábam szikládra.teltessem, Hispánia ... És titkon — bár reméltem —, nem gondoltam, hogy ezt megérem, hogy itt az Alcázár tövében próbálgassam a toledói penggf, mint egykor Zrínyi; nem itt, de ott a tüskevárak közt, ahol lakom: Babócsa. Berzence s epy tégla-vár, mit széjjelverni kész német, talár . .. Most itt magamból kilesve, ' nézem várkastélyodat Toledór Vörös szikládat, gót bástyáidat s ott lent a San Martin hidat . . . De más ez így!. .. Együtt és romtalan! Ahonnan jöttem., a magyarnak, mit érez itt, kimondhatatlan, hogy mindig csak a tűz s acél... KLUBHÉTVÉGE KAPOSVÁRON Közösség és egyén i Nézem e pengét... Hozzám beszél!.., Nekem és nem e vásári népnek: — Te tartasz most! — De en tartottalak! — És míg kosarában kezem eg: •— Hallgass! — súgom. — S2ép volt, de már elég a Znnyi-sors, Balassi-tánc ... — Folyó ivében büszke Toledó ne pengéd, Grecót küldd nekem!... Házát is láttam ... Meg Krétában, ott s gatyás Velencét is, ahol lakott... Égy régi ismerős Pannóniából all itt műved csodálva s városod, s ahogy Orgaz fölött rámnéz szemed, engedd mégfogni kezedet, amely sza’olyát alig, de ecsetel, s a nagy tabló sziklat-leiket ragyogva ., I Hadd térjek igy, Veled, honomba! 1979. lépéssel szembeszállni a re­akció erőivel? Választ erre csak a korabeli bel- és kül­politikai helyzet, a ke/.gon­dolkodás állapotát és a * kulcsszerepet játszó egyéne­ket alaposan bemutató és elemző hosszabb tanulmány adhat. Ann.élt azonban e he­lyen is kimondhatunk: a ma­gyar politikusok nem, vagy csak túl későn vették ész­re, hogy „más ajkú honfi­társaik” a nemzettéválásnak ugyanazt az útját járják, mint a valamivel előttük já­ró magyarok, s ezért nem elégítheti ki őket az egyé­nek teljes egyenjogúsága. Ezen túlmenő jogokat, a nemzeti különállásnak leg­alább némely formáját nem lehet tőlük megtagadni. Igaz ugyan, hogy a világ más részein Is csak ember­öltő múlva vált elfogadott tétéllé, hogy a nemzeti ki­sebbségnek nem egyenlő jo­gokra, hanem külön, kollek­tív jogokra van szüksége, és gyakorlattá máig is kevés helyen vált. Ä nem magyar népek részéről is sok irre­ális követelés hangzott el, az ellentétek kiéleződésében a legnagyobb szerepet azon­ban kétségtelenül a bécsi udvari köröknek a magyar kormány ellen- kezdettől fogva a nem magyar nem­zetiségeket kijátszó, hamis ígéretekkel, rémhírekkel fél­revezető és lazító politikája, valamint egyes politikusoknak a radikális, irreális nemzeti követeléseket a polgári át­alakulás fontosabb kérdései­vel szemben abszolutizáló, minden más elé helyező ma­gatartása játszotta. (A ma­gyar vezetés előtt ez a bé­csi politika egvre világosab­ban mutatkozott meg, a kül­földi kortársak között pedig alighanem Marx és Engels írásai leplezték le a legjob­A magyarok és a nem ma­gyarok szembefordulása azonban nem vált általá­nossá. Az egyéni meggyőző­dés, a szembenálló táborok erkölcsi vonzerejének különb­sége, a közös múlt és hagyo­mányok, a környezet hangu­lata mind azt eredményez­ték, hogy a honvédsereg tiszti karában és legénysége között igen nagy számban voltak nem magyar anya­nyelvűek, a közös érdekek fölismeréséből csatlakozó külföldiek (lengyelek, néme­tek, bécsiek, olaszok stb.), de a hazai többi nemzetiség fiai is. Csaknem negyvenezer szlovák (köztük Branviszkó száma* hőse) mellett a ru­szinok és szép számban az alföldi románok is vállvetve küzdöttek a magyarokkal, csakúgy, mint az önként magyarrá válás útját vá­lasztó németek és zsidók. A főtisztek közül elég a szerb Damjanich, a horvát Kné­zich, a német Aulich, a po­litikusok közül a román Dra- gos vagy a szlovák—magyar Beniczky nevét említeni. De a magyar forradalom ellen fegyvert fogó nemzetiségi vezetők közül is sokan be­látták tévedésüket a ma­gyar kormány 1849-es békü- lési kísérletei és példamuta­tó nemzetiségi törvénye nyo­mán. Méginkább pedig a magyarokat és nem magyaro­kat gyakorlatilag egyformán sújtó önkényuralom idején. Egyértelmű figyelmeztetésül szolgál tehát 1848 49 és kö­vetkezményei : a létező ér­dekellentéteknél sokkal erő­sebbek a közös helyzetből fakadó közös érdekek, a bol­dogulás, « haladás útja csak kölcsönös engedményekkel, méltányossággal és türelem­mel járható. A somogyi klubvezetők igazán belejöhettek a szak­mai beszélgetésbe, hiszen már pénteken találkoztak: délelőttől estig tapasztalato­kat cseréltek — munkájukat jobbító 'szándékkal. Kiosztot­ták az 1981. évi kiváló cí­meket. (Tegnapi híradásunk­ból kimaradtak a fonyódiak.) A kaposvári klubhétvégé­re mintegy kétszázötven ven­déget vártak a rendezők, a II. regionális klubvezetői ta­lálkozóra Baranyából, Fejér­ből, Somogyból, Tolnából és Zalából. Jó ez a találkozó, mert rengeteg a program, s mindből lehet meríteni. A kaposvári találkozó alap- gondolata: az emberi kap­csolatok, a közösség és az egyén viszonyának vizsgála­ta,. A házigazda tisztében, Somogy nevében Sótonyi Sándor, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetője köszön­tötte a fiatalokat. Elmondta, számítanak mind aktívabb közéletiségükre. Az ifjúsága művelődésének, szórakozá­sának helyzete, súlyának megfelelően szerepel a me­gyei dokumentumokban, a rövid és középtávú tervek­ben, Megyénk ifjúságának jelenléte és aktivitása szá­mottevő tényezője Somogy közművelődésének a kulturá­lis élet minden területén. Az ifjúság tartalmas művelődé­sét, a szabad idő színvona­las eltöltését, segítheti -----s e zért kap különösen fontos szerepet — a klubmozgalom. A mozgalom pszichológiai analízisét nyújtotta elődásá- ban Eördögh Virgil pszicho­lógus. Ne gondolja az óival só, hogy a hallgatóság riad­tan hallgatta a tudomány emberét! Senki sem fagga- tózott szomszédjától, hogy ..Mit mondott? Nem értem. No, majd megnézzük a lexi­konban . . .” Eördögh úgy be­szélt az emberi kapcsolatok­ról, a közösség és az egyén viszonyáról, hogy mindeze­ket „lefordította” a klub nyelvére. Vagyis: a klub ala­kulásától az aranykoszorú­val elismert közösségig vé­gigvezette a tagságra önként vállalkozott fiatalember út­ját, önmaga és a közösség kifejlődéséig. A közösség le­het csak színtere az egyéni képességek kibontakoztatá­sának. Minden klub más, ahány féle összetételű, annyi színű a mozgalom. Épp ezért utá­nozhatatlan is egy összefor­rott közösség, ám ötletet mindenki meríthet a másik­tól — húzta alá a pszicholó­gus. Az előadó arra is gon­dot fordított, hogy fontos társadalmi kérdésekre hívja föl a hallgatóság figyelmét. Tegnap délután a Vörös Csillag moziban filmbemuta­tót tartottak: Gothár Péter új filmjét látták a klubve­zetők. A Megáll az idő című új Gothár-íilm nem „film­csemegének” került a prog­ramba. Kapcsolódott a ta­nácskozás gondolatához, az egyén és a közösség viszo­nyának vizsgálatához, fontos társadalmi töltéssel. A vetí­tés után a fiatalok találkoz­tak a rendezővel. Este Gá­bor lla és együttese adott műsort Érted haragszom, nem ellened címmel. Teg­nap volt szexológiai előadás is, ma pedig Thoma László filozófust .várfák, aki Inti­mitás, szabadság, misztifiká­ció, nyíltság címmel tart elő­adást. Könyvkiállítás, amatőr- film-bemutatók szerepelnek a további programban. A kétnapos regionális találko­zó résztvevőinek lesz miről mesélniük a klubban. Az utóbbi hónapokba" "gyebek között Venezuelából, Brazíliából, Kongóból, Laosrból és Irak­ból származó tárgya 1 gvara . főtt a Néprajzi Múzeum — ajándékozás vagy vásárlás út­ján- A műhelyekbe: dó.. ti feldolgozásuk, előkészítésük a kiállításokra; egy részüket meg. az idén megtekinthetik a látogatók. Képünkön: Mesterházy Erika restaurátor század eleji mágikus szobrokat restaurál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom